Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

ft oldal 1949. szeptember 19, pénte* a „morbus hungaricus" ('-) Valaha elképzelhetet­len méretekben szedte ál­dozatait hazánkban a tbc. „Ezernyi fajta népbeteg­ség, szapora csecsemőha­lál” ... — a költői sorok is erről vallanak. Az akkori világ „magyar betegség” (morbus hungaricus) néven tartotta számon a tüdő­vészt. A felszabadulás óta eltelt évek, főként pedig a legutóbbi évtized hatékony egészségügyi intézkedései nyomán ma már arról szá­molhatunk be, hogy ezt a dicstelen jelzőt, e szomorú népszerűséget örvendetesen, egyre jobban sikerül nél­külöznünk. Élenjáró szerepe van mindebben a következetes tüdőszűrésnek. A megye- székhely tüdőszűrő állomá­sa, a megyei tanács vb és annak egészségügyi osztálya messzemenő ariyagi és er­kölcsi támogatásával végzi munkáját. Feltétlenül en­nek az együttműködésnek is köszönhető, hogy a sta­tisztika mérlege napjaink­ra kezd pozitívvá válni és megyénk az országos egész­ségügynek ezen a területén biztatóan előkelő helyet foglal el. — Munkánk sikerét nagy­ban befolyásolja, hogy há­nyán vesznek részt a rend­szeres tüdőszűrésen — mondja elöljáróban dr. Zonda László, a kecskeméti rendelőintézet igazgató-fő­orvosa. — Így például 39— 40 ezer szűrés — látszatra ugyan szép szám, a lényeg mégis az, hogy a szűrővizs­gálatokon megjelenjék a hiányzó 9—10 ezer ember is, akik eddig távol marad­tak. Hiszen akadhatnak kö­zöttük még felfedezetlen tbc-sek, akiknek fertőző voltán tűi nem elhanyagol­ható a népgazdaság érdeke sem. Nevezetesen az, hogy a korábbi stádiumban az enyhébb betegség jóval ki­sebb költséggel és bizto­sabban gyógykezelhető. A gyermekkori tbc- ről elmondhatjuk, hogy az ■—a BCG-oltások révén — megszűntnek tekinthető. Rengeteget javultak a fel- szabadulás óta a szociális körülmények, a táplálko-1 zási és a lakásviszonyok. — Sajnos, nyilvántartási gondok is nehezítik a tö­kéletes munkát — folytat­ja a főorvos. — A szűrő- vizsgálatra való idézés a legutóbbi tanácsválasztások idején készült névsor alap­ján történik. Azóta sok a változás, a fluktuáció... Hiányzik katalógusunkból a 14—18 óv közöttiek egy része, azok, akik nem ta­nulnak tovább, vagy nem vállalatnál, tsz-ben dolgoz­nak. Ezt a hiányt a bejövő családtagok kikérdezésével, a tőlük nyert információk­kal igyekszünk pótolni. Hasznos segítségül szolgál még a városi tanács lakás­katasztere. És bízunk ab­ban, hogy a közelgő nép- számlálás után sikerül majd nyilvántartásunkat viszony­lag teljessé tenni, / Szinte sziszifuszi mun­ka folyik az egészségügy frontján annak érdekében, hogy senki ne maradjon ki a szűrővizsgálatokból. A szerencsére csupán néhány beteg felderítése végett csaknem ezerszer annyi la­kost kell „megszűrni”. A röntgenfilmeket gondosan, alaposan átnézik: nemcsak az esetleges tbc-s fertőzést kutatják, hanem a gyógyító gépezet mozgásba jön bár­milyen mellkasi ártalom, vagy szívbántalom észlelé­sekor is. A tavalyi szűrővizs­gálatokon Kecskemét mint­egy 75 ezer lakosának — a gyermekeket leszámítva, mintegy 60 ezer felnőttből — csupán a kétharmad ré­sze jelent meg. A fennma­radó hányad egyrészt az említett hiányos nyilván­tartás miatt maradt ki, a másik részét pedig a meg­rögzött renitensek, a szűrés jelentőségét meg nem ér­tők teszik ki. (Folytatjuk) „Kereskedni tudni kell A Csemege Kereskedelmi Vállalat hasznos kezdeményezései A Csemege Kereske­delmi Vállalat tevékenysé­ge az ország 29 ABC-áru­házában, 62 csemegebolt­ban, 25 különféle szakbolt­ban, 26 büfében és ugyan­ennyi imtertourist boltban bonyolódik le. Az említett üzleti egységek idei várha­tó forgalma 2 milliárd fo­rintra és további egy mil­lió dollárra, rúg. Az év utolsó negyedétől kezdve az áruválaszték to­vábbi fokozására töreksze­nek. így például 1 kilo­grammos csomagolásban fényezett rizst, valamint szovjet tejkonzervet hoz­nak újból forgalomba, s állandóan kapható lesz üz­leteikben narancs- és gra­pe-fruit ivóié is. Szolgáltatásaik kiterjesz­tésével kedvében akarnak járni a vásárlóközönség­nek: a Csemegénél telefo­non is rendelhető áru, s azt kívánságra díjtalanul házhoz szállítják. E célokat szolgálja a fia­tal, udvarias, szakmailag igen képzett eladógárda ki­nevelése. Jelenleg 1300 fia­talt foglalkoztatnak, s kö­zülük 118 vesz részt „A Szakma Ifjú Mestere” moz­galomban. A magyar keres­kedelem történetében egye­dülálló, nagyarányú szak­mai vetélkedőt indítanak a közeljövőben, amelynek alapgondolata és egyben célkitűzése: „Kereskedni tudni kell!” A legrátermet­tebb, arra érdemes ver­senyzőket soronkívüli elő­léptetéssel, fizetésemeléssel és külföldi tanulmányút- tal jutalmazza a vállalat vezetősége. A Kecskeméten levő bolt­egység dolgozói közül az említett vetélkedőn — ame­lyet a 30 évesnél fiatalabb eladók részére hirdettek meg — előreláthatólag nyol- can-tízen vesznek majd részt. J. T. DUNAVECSEI TUDÓ Három gazdaság összefogására! 120 vagonos hűtőtároló épül a járás székhelyén Régi problémája volt a Duna menti termelőszövet­kezeteknek, hogy megfelelő hűtőtároló hiányában nem mindig tudták az általuk termelt gyümölcsöt — fő­leg az almát — exportképe­sen szállítani. Emiatt jelen­szentmártoni Hunyadi, aa apostagi Duna és a dunave- csei Virágzó Tsz-eket arra,' tős bevételtől estek el. Ez a hogy közös összefogással egy tény ösztönözte a szalk­Napirenden: az iskolapolitika A járási párt-végrehajtó­bizottság legutóbbi ülésén a fizikai dolgozók gyerme­keinek tanulmányi helyze­téről, továbbtanulási lehe­tőségükről szóló előterjesz­tést vitatott meg. A jelentésből kitűnik, hogy az utóbbi években szép eredmények születtek az iskolapolitikai célkitűzé­sek megvalósításában. Be­fejeződött a tanyai iskolák körzetesítése, s ezzel pár­huzamosan Szabadszállá­son, Kunszentmiklóson, Hartán és Dunavecsén ösz- szesen 250 személy részére általános iskolai kollégiu­mok létesültek. Kisebb mér­tékben, de javult a szak­tanári ellátottság és több napközi otthon áll a rászo­ruló tanulók rendelkezé­sére. Az iskolai szertárak egy része kellően felszerelt és egyre több audio-vizuális eszköz segíti az oktató­munkát. A járás adottságaihoz vi­szonyítva, kedvező képet mutat a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanu­lási aránya. A legutóbbi tanévben az általános isko­lát befejezők 70 százaléka nyert középiskolai felvételt A Kunszentmiklósi Dam­janich János Gimnázium­ban érettségizett tanulók nagy számban kerülnek kü­lönböző felsőfokú taninté­zetekbe. A Kunszentmiklósi Szak­munkásképző Intézet hely­zetével is foglalkozott a végrehajtó bizottság. Meg­állapította, hogy a közel ötszáz fős iskola — ahol 27 szakmát oktatnak — felsze­relése nem megfelelő. A tanulók eredményei mérsé­keltebbek, mint a hasonló városi intézetekben, kevés szakképzett pedagógus vesz részt az oktató-nevelő mun­kában. Ez a körülmény indo­kolja, hogy az általános is­kolákban többet foglalkoz­zanak azokkal a tanulók­kal, akik a különböző szak­mák iránt érdeklődnek. Az előterjesztés és a vita egyöntetű megállapítása: a jövőben ne csupán a tanul­mányi eredményektől füg­gően ösztönözzék az általá­nos iskolai tanulókat a szakmunkás pályára, ha­nem a szakmai vonzódás, a fizikai munka megbecsü­lése alapján is. A fiakai dolgozók gyer­mekeinek továbbtanulását az iskolán kívül is segíteni kell. Ezért a végrehajtó bizottság felhívta a járás ipari üzemeinek, termelő­szövetkezeteinek a figyel­mét, társadalmi ösztöndí­jak létesítésére. Sz. A. 120 vagon befogadóképessé­gű hűtőtárolót építsenek. A 6 millió 280 ezer forin­tos költséggel épülő létesít­mény tervezője és kivitele­zője az Energiagazdálkodá­si Intézet. Horváth Ernőné, a dunavecsei Virágzó Tsz főkönyvelője elmondta, hogy a beruházási költségek fe­lét állami támogatásból fe­dezik, míg a fennmaradó terheket a három termelő- szövetkezet egyenlő arány­ban viseli. Az 1250 négyzetméteres tárolóhoz 830 négyzetméter alapterületű fedett, úgyne­vezett manipulációs tér kap­csolódik. A tárolási gondokon je­lentősen enyhítő létesítmény előreláthatólag 1970. június 1-re készül el. Arról is tá-, jékoztatott bennünket Hor­váth Ernőné. hogy a saját igények felmérése után bi­zonyára mód nyílik majd a bértárolásokra, amely lehe­tőséggel a társuláson kívül maradt közös gazdaságok élhetnek. Az érintett gazda­ságok vezetői egyébként kedden tanácskozásra ültek) össze, ahol elfogadták a tár­sulási szerződést, valamint a létesítmény kihasználásá­nak részletes szabályait. —i — 3 A liftek „bölcsőjénél tt Törvénykönyv JOGI TANÁCSADÓ ÉRDEKES és bizonyára sok olvasónkat érdeklő kér­déssel fordult lapunkhoz Kiss Sándor, Kecskemét, Kassai utca 6. szám alatti lakos, aki — mint levelé­ből kiderül — régóta előfi­zetője a Petőfi Népének. Négy pontba foglalt kér­dése kizárólag a nyugdíja­sokat érinti, s tulajdonkép­pen arra kíváncsi, hogy mi­lyen juttatások illetik meg azt a nyugdíjast, aki ebben a minőségben még dolgo­zik? Olvasónk azt tudakolja, hogy jár-e a nyugdíjas dol­gozónak természetbeni jut­tatás. nyereségrészesedés, fizetett- és pótszabadság? Kérdéseire egyrészt könnyű, másrészt pedig nehéz vála­szolni. Könnyű azért, mert a Munka Törvénykönyve szerint nincs különbségtétel a nyugdíjas, vagy nerti nyugdíjas dolgozók között. Az említett törvény (az 1967. évi II. tv.) 42. sza­kasz (1) bekezdése így ren­delkezik; „A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizen­két munkanap alapszabad­ság jár”. Ez a nyugdíjasok­ra is vonatkozik, természe­tesen arányosan értelmez­ve, Vagyis, ha a nyugdíjas az évi 6000 forintot fél év alatt, napi négyórás mun­kával keresi meg, akkor ennek a félévi négyórás munkaviszonynak az ará­nyában jogosult az alapsza­badságra. NEHEZEBB a válasz a kérdésnek arra a részére, hogy a nyugdíjas dolgozó kaphat-e nyereségrészese­dést. Ennek eldöntése, il­letve meghatározása ugyan­is a vállalati kollektív szer­ződés feladata. Mindenek előtt tehát a kollektív szer­ződés mérvadó ebben a te­kintetben. a vállalat, üzem. egyéb munkahely kollektí­vája állapíthatja meg azo­kat a feltételeket, amelyek jogalapot jelentenek arra, hogy az ott dolgozók közüí ki kapjon részesedést az elért nyereségből Itt csú­fján azt javasolhatjuk, hogy — ha ez a kérdés konkré­tan felmerül — a nyugdí­jas dolgozó keresse fel a szakszervezeti bizottság tit­kárát. s vele megbeszélheti a kollektív szerződés ide vonatkozó részleteit. Ha pe­dig erre nincs utalás a szerződésben, javasolhatja, hogy kiegészítésképpen ezt is rögzítsék. A TERMÉSZETBENI jut­tatás — például a munka­ruha — ugyanúgy megille­ti a nyugdíjas dolgozót, mint a vállalat, gazdaság, üzem más munkását. Ez vo­natkozhat például az üdü­lési lehetőség biztosítására is. de az ebbe a körbe tar­tozó konkrét kérdésekre a választ ismét csak a kol­lektív szerződésben kell keresni. Végül a pótszabadsággal összefüggésben a Munka Törvénykönyvéből kiindul­va adjuk meg a választ ol­vasónknak. A törvény ugyanis kimerítően felso­rolja. hogy kinek mennyi pótszabadság jár. Ezek sze­rint pótszabadság illeti meg a fiatalkorúakat, és a több gyermekes anyákat, az egészségre ártalmas mun­kahelyen dolgozókat, a föld Az üzem, ahova elláto­gattunk. nem hivalkodik cifra cégtáblával. De min­denki útbaigazít, ha a Gép- és Felvonószerelő Vállalat dunavecsei üzemét kere­sem, amely nemrégen köl­tözött a járási székhelyre. Az irodában Tamás De­zső üzemvezető fogad és tá­jékoztat: — Üzemünk telephelye Óbudán volt eddig. A kö­zelmúltban hozzáfogtak az Üj-Óbuda építéséhez, s ------------------------------------------.emiatt kellett egy, a fővá­roshoz Viszonylag közeleső alatti bányászokat, a vak helyet választanunk. Kapó­dolgozókat. Pótszabadság jár még a beosztás alapján is (Mt. 42. szakasz (2) be­kezdés). A Munka Törvénykönyve rendelkezik a munkában töltött idő után járó pót- szabadságról is (minden munkában töltött két év után egy nap), de — te­kintettel arra, hogy a jog­szabály a nyugdíjasokról nem tesz említést, ebben a vonatkozásban — nyugdí­jasnak pótszabadság nem jár. Ez egyébként is ellen­kezne a törvény más ren­delkezéseivel, a többi kö­zött azzal, hogy a nyugdí­jas dolgozó éppen azért kap nyugdíjat, mert meghatáro­zott időt töltött munkavi­szonyban és meghatározott életkort elért, s ugyanakkor az eltöltött idő után járó pótszabadságot már — a nyugdíjaztatása előtt — él­vezte. ARRA KÉRJÜK a jogi kérdésekre választ váró ol­vasóinkat, hogy levelükben konkrétan írják meg prob­lémájukat, nevezzék meg az esetleges munkahelyet is, mert mindenre kiterjedő választ csak így tudunk adni Gál Sándor ra jött. hogy a helybeli ve­gyesipari vállalat új telep­helyet létesített, s így a régit megvásárolhattuk. Le­hetővé vált, hogy kevés ki­eséssel már az idén január­ban hozzáfoghattunk a ter­meléshez. — Milyen munkák tar­toznak a vállalat profil­jába? — Általában technikai szereléseket végzünk az üzemekben. Például cukor­gyárak rekonstrukcióján dolgoznak szakembereink, részt vesznek a beremendi Cement és Mészmű gépei­nek beszerelésében, de köz­reműködtünk a budapesti metró mozgólépcsőjének ki­egészítő gyártásában is. Gépszerelési tevékenysé­günk mellett fő profilunkat képezi a különböző felvo­nók vasszerkezeteinek gyár­tása. felvonó járószékek ké­szítése. Üzemünkből kerül­nek ki az egyedi felvonók, valamint az építkezéseknél használatos teherliftek is. — Hányán dolgoznak az üzemben? — Jelenleg nyolcvanhár­mán — veszi át a szót Tg­natovics Ljubimov üzem­vezető-helyettes. — Tizen­hatan jöttünk Budapestről, — három szocialista brigád tagjai. Munkaerő-toborzást végeztünk, s így alakult ki a mostani létszám. Ez azonban nem végleges: ter­veink szerint 1979-re 250 főt tudunk foglalkoztatni. Igyekszünk dolgozóinkkal megkedveltetni a munka­helyüket, énnek érdekében folyamatosan bővítjük a szociális létesítményeket is. Most fejeződött be például az étkező-társalgó rendbe­hozása. S megemlítem még, hogy például 7 forint étke­zési hozzájárulást fizetünk dolgozóinknak. — Tervezik-e a telephely bővítését? — Erre 1972-ig 6 millió forintot költünk — mondja Kijovszky Ferenc beruházá­si vezető. — Nemrég kezd­tünk hozzá az új daraboló­részleg építéséhez, ugyan­akkor gépek beszerzése is folyamatban van. Dolgo­zóink szakmai felkészültsé­gét továbbképző tanfolya­mok szervezésével igyek­szünk biztosítani. mivel speciális gépeink különle­ges szakértelmet követel­nek. Végezetül sétát tettünk az üzemben. Az egyik műhely­ben felvonószekrények áll­nak. Ezekre aztán valóban ki lehetne tenni a humo­risták által oly nagy elő­szeretettel előcitált monda­tot: „A lift nem működik”. De szorgos kezek életet „le­helnek” majd beléjük, hogy megkezdjék szolgálatukat kórházakban, hivatalokban, üzemekben, az ország min­den pontján. Cs. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents