Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-18 / 216. szám
Halszemobjektívek A lefényképezett látóhatár detta A nagylátószögű objek- tívekből kifejlesztett „hal- szemobjektívek” térhódítása a művészi fényképezésben mindennapossá teszi a meghökkentő, torzított rajzó felvételeket. A 180 fokos látószöggel készített egyetlen felvétel az egész égboltot megörökíti, de készült már 360 fokos látószögű objektív is. Lencserendszerek A korszerű fotó-objektí- vektől elvárjuk, hogy kicsinyek, könnyűek és minél nagyobb fény erejűek legyenek, tehát gyenge világításban, gyorsan mozgó témáról, kellően rövid expozícióval készíthessünk felvételt. De fontos az is, hogy mindig éles, torzítás- mentes képet adjanak. Az egyszerűbb lencsékkel készült képek szélén ugyanis a kifelé vagy befelé görbült vonalak hordó- vagy párnaszerű idommá torzítják a szabályos négyszöget, és az ilyesmi különösen zavaró az épületfelvételeken, műszaki fotókon. A minden igénynek megfelelő drágább objektívek különleges üvegből csiszolt lencsék gondosan összehangolt rendszeréből állnak. Az egyes lencsék görbületét és vastagságát bonyolult matematikai számításokkal határozzák meg, hogy például egy-egy domború lencse optikai hibáit az ellentétes hatású homorú lencse egyenlítse ki. Az új, különleges fénytörésű üvegekkel tökéletesített konstrukciós elvekkel készülő egyre újabb objektívek legnagyobb teljesítményű típusai napjainkban öt—tizenegy tagból állnak. Az általános fényképezési célokra használt normál-, nagylátószögű és teleobjek- tívek közül az első csoportba tartozók szerkezetileg nem túlságosan különböznek egymástól. Látószögük mintegy 45—50 fokos, gyújtótávolságuk kb. megegyezik a gép negatív méretének átlójával s a legnagyobb fényerejű típusok kifogástalanul éles képet adnak, optikai hibáktól nagyrészt mentesen. 80 -180° Lényegesen nagyobb a változatosság a — 65—180 fokig terjedő — nagylátószögű objektívek között, amelyek panorámaszerűen tömörítenék egy felvételbe nagyon széles területeket. E típusok legtöbbjének mintegy 90 fokos a látószöge és aránylag kevéssé torzított rajzot adnak. A nagyobb teljesítményűeknél azonban a képek szélén egyre fokozódik az egyenes vonalak elgörbülése, a kör ellipszissé, a négyzet rombusszá torzul a kép sarkaiban, s a közeli tárgyak aránytalanul nagynak, a tévoliak túlságosan kicsinek látszanak. A velük készített fénykép töb- bé-kevésbé hasonló ahhoz, amit a Vidám Park torzítótükrében láthatunk. Éppen ezért az ilyen lencséket főként bizonyos különleges műszaki vagy tudományos célokra használják. Néhány évvel ezelőtt a japán Nikon cég új, bonyolult szerkezetű objektívet hozott létre, amelynek látószöge 180 fok, fényereje 1:8, gyújtótávolsága 8 milliméter. A Nikkor elnevezésű objektív különleges meteorológiai célra, felhő- és égbolt-fényképezéshez készült. Feladatkörének megfelelően vízszintesen a földre lefektetett fényképezőgépben, az égbolt felé irányítva használták, és így az egész látóhatárt egyetlen felvételen rögzíthették. Elülső (ún. front-) lencséje nagy, csaknem teljesen félgömb alakú, s oldalnézetben gombára emlékeztet. Különleges formája miatt hamarosan a „halszemob- jektív” nevet kapta (világszerte fisheye néven emlegetik), és új utat nyitott a rendkívül nagylátószögű objektívek fejlesztésében. M® már többféle halszem- objektív ismeretes, főként 140—170 fok közötti látószöggel, de sikerült már 360 fokos látószögűt is készíteni. Új ábrázolás A halszemobjektíwel készült képeknek mindenképpen jellemzője az elke- rülhetelen torzítás. Kísérletező kedvű fotóművészek azonban új ábrázolási lehetőségeket fedeztek fel e különleges objektívek furcsa rajzában. A velük készített felvételek bizarr érdekessége folytán a halszemobjektív az érdeklődés középpontjába került. A kezdeményező Nikon gyár az első halszem- objektívnél nagyobb, 1:5,6 fényerejű és 7,5 milliméter gyújtótávolságú, 11 lencséből álló típust hozott forgalomba amatőr-célokra, Fisheye Nikkor néven. Látószöge 180 fokos és 3000 dolláros csillagászati árával jelenleg nemcsak a világ egyik legdrágább, hanem egyben legjobb hal- szemobjektíve is. Üjabban már olyan optikai előtéteket is gyártanak Japánban, amelyek a hagyományos fényképezőgépek normál lencséjét halszemob- jektíwé alakítják át. Ugyanakkor egyik-másik vezető gyár a halszem-tí- pusról visszatért a hagyományos objektívformákra és ezeket továbbfejlesztve, 110—135 fokos látószögű, torzításmentes objektívet dolgozott ki. Járai Rudolf Vörös automobil Kecskeméten Az 1969-es esztendő bővelkedik a műszaki évfordulókban. Kétszáz esztendeje, 1769-ben mutatták be Párizsban az első gőzkocsit és ugyanekkor kapta meg a szabadalmat Arkwright automatikus fonalvezetésű fonógépe és a Smeaton-ko- hóknál használt hengeres lég füve ja. Mindössze százötven év múlt el azóta, hogy az első gőzhajó átszelte az Atlanti-óceánt. 1869-ben pedig Mengyelejev felfedezi az elemek periódusos rendszerét, végzik az Európa és India között a távíróvonal építését, és Westinghause megszerkeszti Amerikában a légféket. Százötven esztendeje hunyt el James Watt. Engels így méltatta őt és társait: „Azok az emberek, akik a XVII. és a XVIII. században a gőzgép előállításán dolgoztak, nem sejtették, hogy elkészítették azt a szerszámot, amely majdan minden másnál jobban forradalmasítja ez egész társadalmi állapotait.” Helytörténeti kutatásokból tudjuk, hogy milyen sokat változott szűkebb hazánk, Bács-Kiskun megye és Kecskemét élete is a technikai kultúra elterjedésével, a gépek térhódításával. A hírős város közlekedésének fejlődése is ezt tanúsítja. j,Vörös automobil száguldott végig Kecskemét utcáin” — tudatta olvasóival 1903. április 5-én a „Kecskemét” című lap. A hangsúly a vörös és a száguldás szavakon van, mert autót már láttak a hírős városban. Többet is. Az egyiket itt helyben, Kohn Gyula gépgyárában készítették 1902-ben. Gázmotor hajtotta és úgy ment, „mint egy ukáczius ágyúból kilőtt golyó”. Hat esztendő múltán már a közgyűlés foglalkozott a közlekedés szabályozásával. Többen azt javasalták, hogy az autók belterületen csak „az ügető ló sebességével” haladhassanak. 1912-ben újabb szenzáció izgatja a lakosságot. Autóversenyzők robognak át a városon. A végcél Kolozsvár. 1924-ben személyautót vásárol a polgármester. Addig a hintó volt sikkes, előkelő. Egy esztendő múltán megjelenik az első bérautó. Rövidesen még három követi. Az újságíró örvendezve közli: már nem bokrosodnak meg láttukra a lovak. A rákövetkező évben, május 20-án az egyetlen autóbusz is megteszi első útját. 1927. október 27- én azt olvashatták az érdeklődők a „Kecskeméti Közlöny” hasábjain, hogy 22 személyautó, 5 autóbusz, 20 teherautó és 19 motor- kerékpár bonyolítja le a helyi forgalmat. A világgazdasági válság nyomán aztán erősen megcsappan az üzemképes járművek száma. Már 1931 őszére leállítják az autók nagy részét. Ki hinné, hogy 1946. áprilisában mindössze egyetlen üzemképes gépkocsit tartottak nyilván az aranyhomok fővárosában. Ma? Ezernél jóval többet. Legközelebb a kerékpár elterjedésével foglalkozunk. Heltai Nándor AUTÓSOK, STOPÍj Újdonságok - Göteborgból, Zaporozsjeból LUDOMANY fCCIINIKA összeállítottal Halász Fereno Az új hathengeres Volvo a 164-essel nagy tempóba _______ 164-es gépkocsi, amely ta- autózni. A motor felől halk valy ősszel jelent meg, zümmögés hallatszik, s ha pcfŐFI NÉPF MFll ÉKI FTF elődjeinek jó tulajdonságait nem nézünk ki az oldalab- ____________________*~UCIVL'C 1 c ____________ e gyesítve előre tört a svéd lakon vagy nem pillantunk autógyártásban. Az autóban a sebességmérőre, egyszerű- » közelmúltban a , . öten foglalhatnak helyet. A en lehetetlen megállapítani, Mhárom nanon Á f«C — többi között kitűnő külső- milyen sebességgel megy za át az automatizálás MUIümalUa,öa vei, hatalmas csomagtartó- autó. A kocsi száguld, sta- nkteáséval foglal- --- * - -> — -**-« ■ val rendelkezik, s jól „fék- bilan és megingathatatlanul. orsz^gos kon. IIIII»Q&flUTT szí” az utat. Menetkész Mintha egy „légpárnás ferencia zajlott le súlya 1320 kilogramm. Hasz- tankban” ülnénk! Orkán- Kecskeméten a műszaki avatkozik, annak létrehoz nos terhelése megközelíti szerű oldalszélben, szemer- fgisk0i£n J zása (elindítása), fenttartáaz 5 mázsát. Egy, a közel- kélő esőben a 170 km/ó a kecskeméti vasútállomá- sa, vagy megszüntetése múltban lezajlott londoni sebességen is túljutottunk son automata a(jja a külön- (megállítása), végett.” (Boféle szörpöket. A konzerv- hús Miklós; A szabályozásgyárban automatikus gépsor technika szerkezeti elemei.) dolgozza fel a paradicso- Köztudomású, hogy a fáz mot. A ZIM kecskeméti rasztó, energiát fölöslegegyárában automatizált für- 3611 lekötő teendők alól a dőkádőntöde dolgozik. A technika szabadítja fel az Budapesti Rádiótechnikai embert. Az erőgépek feltaGyár kecskeméti üzemében lálásával és egyre szélesebb automata esztergapadok körű elterjedésével a terontják az alkatrészeket, mészet erőit olyan mérték-. Automatikus hangerő-sza- ben sikerült kamatoztatni, bályozók teszik lehetővé, bogy hogy a rádiókészülékekben a fárasztó és kizárólag minden állomás nagyjából izomerőt igénylő munkák azonos hangerővel szóljon. alól egyre inkább men- A megyeszékhelyen autó- tesült az egyén, ankét alkalmával megálla- anélkül, hogy akár az oldal- matika-elemgyár épül. S Elegendőnek bizonyult a pították, hogy az autótulaj- szelet, akár a kevés esőtől automatikus űrállomások természeti erők kormánydonosok többsége e neves csúszós utat a kocsiban repülnek Földünk körül és z£sa. Ez azonban sok esetsvéd márka iránt érdeklő- észrevettük volna.” A ko- a bolygóközi térben. Szive- ben még mindig fárasztó, dik. Ez érthető is, hiszen a esi végsebességét 185 km/ó sen, használjuk ezt a kife- egyhangú feladat. Ilyen 164-es típusjelzésű kocsiban teljesítményre becsülik. Fo- megfér a luxus kényelem gyasztása mindössze 9-12 a már hagyományosnak liter körül mozog, 100. kiszámító erényekkel. A kom- lométerenként — a sebes- bináció megvalósításán a ségtől függően, szakemberek valóságos ha- Nem kétséges, hogy a da dolgozott hosszú évekig. Volvo 164-et elsősorban (Magyarországon sem isme- hosszú utazásokra készítet- retlenek a Volvo kocsik, ték a tervezői, de azt sem még a legújabb 140-es so- hagyták figyelmen kívül, rozat tagjai sem). hogy az észak-európai klíA londoni Motor című mának megfeleljen, folyóirat szerkesztőinek egy különbizottsága leszögezte, hogy a Volvo 164 a svéd autógyárak eddig legjobban sikerült terméke. A hathengeres, négyütemű motor a 130 lóerőt viszonylag kis fodulatszámmal teljesíti. A visszafogott teljesítmény mellett a rövid löket, és a kis fordulatszám azt sejteti, hogy o motor hosszú élettartamú. A gyári utasítás 97 oktános benzin használatát írja elő a vezetőknek Ez a reprezentatív autó első pillanatra kissé lomhának tűnik. A Technika című, havonta megjelenő mű- Ukrajna donyeci iparvidékének nagy autógyáraoan szaki szemle munkatársai befejezték a Zaporozsec nevű, kétajtós kiskocsi nemrég kipróbálták a ko. módosításának a munkáit. A még nem teljesen kész csit. íme, az élménybeszá- gyártmányokat — o fotó tanúsága szerint — a „Kom- molójuk egy részlete: munár" gyár szerelőműhelyének próbajáratásra készült •Egészen különleges érzés telepén vizsgáztatják. jezést: az automatizálás ko- munkát az emberrel végez- rában élünk. tetni. aki nagyobb feladaA jelenleg leginkább el- tok betöltésére is képest fogadott és legegyszerűbb méltatlan; meghatározás szerint: a társadalomra nézve peaz automatizálás az irá- dig gazdaságtalan eljárás, nyitás gépesitése. Az a vezérlő gyerek, aki „Az irányítás pedig olyan elsőnek kötötte a bányaművelet. amely valamely víz-szivattyúzó gőzgép géműszaki folyamatba be- piesen kezelt vezérlő csapjának fogantyúját, a gép hajtórúdjához, megtette az első mozdulatot ahhoz, hogy az ilyen feladatokat is géppel végezhessék. Az izomerőt tehát helyettesíti és megsokszorozza a gépesítés. A folyamatban irányító szerep jut az embernek. Ha azonban az irányító tevékenységet is gépesítjük. — hogy az abban részt vevő dolgozók munkája csupán a folyamat, illetve a szabályozó műszerek és berendezések felügyeletére, a hiba megelőzésére és elhárítására, valamint a berendezések karbantartására; illetve bizonyos tevékenységhez kapcsolódó döntések meghozatalára korlátozódjon —* nos. ez az automatizálás. Lovas Béla
