Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-16 / 214. szám

1959. «September 1«, kedd 7. oldal „Ki minek mestereV* Fiatal villanyszerelők megyei versenye A KISZ Központi Bizott­sága és a Magyar Televízió több más szervvel közösen már harmad ízben rendezi meg a „Ki minek meste­re ?”-vetélkedőt. Az eszter­gályosok és a géplakatosok után ezúttal a legjobb fia­hogy a szakmai tudás tö­kéletesítésére ösztönözzön, megbecsülést vívjon ki a fizikai munkának, irányí- tóan hasson az iskolából kikerülők pályaválasztásá­ra. Egyúttal azonban a fel- szabadulás 25. évfordulóját nált időt vette figyelembe a zsűri. A csaknem hat órán át tartó vetélkedő után izgalmas holtverseny alakult ki a mezőny élén. Kiss Gyula és Kele István egyformán 76 pontút ért el, s csak újabb szóbeli kör­versenyben a legjobb megyei villanyszerelők. tál villanyszerelő szakmun­kások országos versengése folyik. A verseny Bács-Kis- kun megyei döntőjét va­sárnap rendezték meg a Kecskeméti Műszaki és Automatizálási Főiskolán. A vetélkedő résztvevőit Szvorény János, a KISZ megyei bizottságának tit­kára üdvözölte. Hangsú­lyozta: a verseny célja az, Ágyúlövés délben 12-^or Az egri csillagászati mú­zeum érdekes emlékkel gazdagodott. Zétényi Endre nyugalmazott egri földrajz­tanár — aki évek óta gyűj­ti a régi időmérő eszközö­ket — az egyik szomszédos faluban egy napóráira buk­kant. A különleges tárgyat egy régi épület elfelejtett zugában találta a diákok segítségével. A napóra a rajta látható írásjelekből következtetve — német gyártmányú, korát mintegy 150 évesre becsülik. Kerek márványlapján római szá­mok és egy acélmutató lát­ható a pontos idő jelzésére. A márványlap átmérője mintegy 30 centiméter, s azt egy fémlemez veszi kö­rül a következő felirattal: „Engem a fényes nap, tite­ket az árnyék kormányoz”. Az óralaphoz hajdanában egy műszer is tartozott, amelynek mozgását a nap­sugarak irányították. A műszer a fénysugarat pon­tosan 12 órakor egy minia­tűr ágyú gyújtópontjára ve­títette és „lövés” jelezte a delet. Ez a műszer jelenleg hiányos, és nem működik. A napóra helyet kapott az egri csillagászati múzeum ritka érdekességei között. köszöntő megemlékezés is ] dések alapján billent a Több millió éves delfincsigolya A Tolna megyei Mórá­gyon megkövesedett csigo­lyacsontot talált dr. Makra Sándor történet és néprajz­kutató. A leletet elküldte a Magyar Nemzeti Mú­zeum őslénytani osztályára, ahol megállapították, hogy az több millió éves. mio­cénkori delfincsigolya. Bi­zonyítéka a hajdani ten­gernek. amely valamikor a mai Mecsek-hesvséget és környékét borította. a vetélkedő. A balesetvédelmi előadás meghallgatása után a ver­senyzők azonnal hozzá­kezdtek az írásbeli felada­tok megoldásához. A részt­vevők már a megyei vil­lanyszerelők legjobbjaiból kerültek ki, hiszen üzemi és , városi-járási versenyt kellett megnyerniük ahhoz, hogy a megyei döntőre el­jussanak. A nyolc példából álló írásbeli verseny után minden résztvevő három­három gyakorlati feladatot kapott, amelyek elbírálásá­nál a szakmai jártasságot, a kézügyességet és a fel­adat elvégzésére felhasz­mérleg Kele István javá­ra. A „Ki minek meste­re ?”-vetélkedő megyei győztese tehát a villany- szerelő szakmában Kele István, a kecskeméti DÁV 17 éves szakmunkása. 600 forint pénzjutalomban ré­szesült, számos ajándék- könyvet kapott, és megsze­rezte a jogot a verseny te­rületi döntőjén való indu­lásra. Kiss Gyula (Fémtö­megcikkipari Vállalat, Ka­locsa) 500, a verseny har­madik helyezettje, Rózsa István (Kismotor- és Gép­gyár, Baja) 400 forint pénz­jutalmat kapott. Sz. J. SZÜRETI I VASÁRNAP A megye kiterjedt szőlő­seiben vasárnap zajlott az első ünnepnapi szüret. A ragyogó napfényes időben több ezren szedték, putto- nyozták a tőkék gazdag termését. Elsősorban a ház­táji gazdaságokban csur­góit a „homok leve”, de sokfelé népesek voltak a nagyüzemek szőlőpásztái is. A korai érésű opportón, mé­zesfehéren kívül az egyéb fajták szedését is megkezd­ték. Eddig 200 ezer hekto­liter must került a pin­cékbe. Bútorgyár épül Baján Hétfőn budapesti irodájá­nak megnyitásával hivatalo. san is megkezdte működését az első bútoripari egyesülés, lés, amely hét tanácsi bú­toripari .vállalat — a bajai, a kisvárdai, a hajdúszoboszlói. — az egri, a mátészalkai, a szekszárdi és a székesfehér­vári — összefogásával jött létre. A bútoripari együtt­működés — a tagvállalatok teljes önállóságának megtar­tása mellett — arra irányul, hogy a hazai és a külföldi igényeket egyre kedvezőbb feltételek között, növekvő választékban elégítsék ki. A tagvállalatok ebben az év­ben mintegy 250 millió fo­rint értékű árut hoznak for­galomba. A soron követke­ző években új bútorüzemek épülnek Baján. Székesfehér­várott. Egerben, Mátészal­kán, Kisvárdán. A fogyasztó szemszögéből A KÖZELMÚLTBAN — kérésünkre — tudósítóink arról tájékoztatták szer­kesztőségünket, hogy köz­ségükben milyen az üzle­tek árukínálata, s ezen be­lül milyen a hús-, kenyér-, ital-, valamint tejtermék- ellátás. A zöldség- éis gyü­mölcsellátásban segítenek-e a helyi termelőszövetkeze­tek, van-e elárusítópavi­lonjuk? Az alábbiakban elsősor­ban a bajai és kalocsai já­rásból érkezett tájékozta­tók lényegét adjuk közre. SÄGODI GYŐZŐ, Bács­almás: A húsellátás, ha las­san is, de fokozatosan ja­vul. Az év első felében meglepően sok halat fo­gyasztottunk. Az ABC-áru- ház nagyon jól vezetett, a hűtőpult lehetővé teszi a fagyasztott, vágott baromfi árusítását is. A zöldségel­látást a Petőfi Tsz zöldség­boltja is segíti. , SÁNTA MIHÁLY, Csát- alja: A húsellátás akado­zik, ezért a lakosság több­ször a környező községek­be utazik a beszerzése cél­jából. A csátaljai italbolt ellátása jó, csak sör kelle­ne nagvóbb mennviségben. SCHMIDT ISTVÁN. Ga- ra: Sajnos, a termelőszövet­kezetnek nincs zöldség-gyü- mmcsárusító pavilonja. A húsipar illetékeseinek ígé­rete, miszerint hetenként két alkalommal küldenek árut. éppen kétesztendős. Hússzállítmány változatla­nul hetenként egyszer ér­kezik. KLIMA GYŐZŐ, Kalo­csa; Az Iszkra Tsz zöldség­árudája az I. István úton megoldja a környező város­rész zöldségellátását. Nem így a MEZŐKER-áruda, amelynek polcain fonnyadt áru sorakozik. A húsboltok ellátása kielégítő, kevés vi­szont a töltelékáru. A kalo­csai kenyérbolt jó híre túl­jutott a megyehatáron. A kenyéren kívül rétest, szá­raztésztát is árulnak itt HUNYADI MIHÁLY, Gé­derlak: Hetenként egyszer kapunk húst. Különösen bosszantó, hogy ünnepek előtt hús egyáltalán nem érkezik. Az ellátás javítá­sára az Űj Élet Tsz éven­ként 60 birkát és 3 ezer darab baromfit értékesít. A sörellátás akadozik. IFJ. SZILASSY SÁMUEL, Dunapata j: A kenyér-, péksütemény-ellátás kielé­gítő. húsból viszont többet is fogyasztanánk. A köz­ségben két termelőszövet­kezeti pavilonban árusíta­nak gyümölcsöt és zöldsé­get. A nyár folyamán ál­landó hiánycikknek bizo­nyult a légyirtó toxazászló. SZABŐ GABOR, Duna­szentbenedek: A közelmúlt­ban megnyílt kisáruház sok problémát megoldott. Na­gyon hiányzik viszont egy zöldségbolt. BEROS FERENC, Miske: Nálunk a sörhiány króni­kus, még jugoszláv sör sem kapható. Annál gazdagabb a töményszesz- és a pálin­kaválaszték. A húsellátás nem kielégítő — de hála a természetnek — minden hé­ten sor kerül egy-egy állat kényszervágására és így friss húshoz jutnak a mis­l^ciolc NAGY ZOLTÁN, Úszód: A kenyér-, tejtermékellá­tás jó, de a húsról, meg a sörről szólva, itt problé­mák vannak. A zöldség-, gyümölcsbeszerzést a pia­con oldjuk meg. Tsz-eláru- sítópavilon még nincs. BANRÉVI JANOS, Apos- tag: A húsbolt lényegesen több árut tudna eladni an­nál a mennyiségnél, amit hetenként kap. Az önkiszol­gáló bolt egyéni termelők­től vásárolja a zöldséget és adja tovább. Lehet, hogy ezért drágább a zöldség Apostagon, mint bárhol az országban? * A TUDŐSfTASOK elol­vasása után — bár a prob­léma természeténél fogva összetett — kiderül, a bolt­vezetők rugalmasságán sok minden múlik. A jó keres­kedelmi vezetés, az apró ellátási, szállítási hibákat képes javítani. Azonban, ha egy-egy áru hiánycik­ké válik, akkor ők már nem képesek segíteni. Azokban a községekben, ahol a termelőszövetkeze­tek zöldség-, gyümölcspa­vilont létesítettek, lényege­sen csökkent a beszerzési gond. A húsellátás — szin­te minden levélben vissza­térő a gondolat — nem ki­elégítő. A húsipari vállala­ton kívül a tsz-ek is sokat tehetnének a jobb. folya­matosabb ellátásért. Ezt várja a kereskede­lem és a vevők tábora. . Sclmeci Katalin Kongresszus a művészetről Michelangelo tudósai, Mattise értői, a barokk val- latói és Bizánc felséges mű­vészetének' beavatottat — több híres művészettörté­nész lesz a következő né­hány napban Budapesten, mint a világ más helyein együttvéve. És ha más szen­zációja nem lenne a Tudo­mányos Akadémia szeptem­ber 15-én megnyíló XXII. Nemzetközi Művészettörté­neti Kongresszusnak, mint az, hogy egybegyűjti e szép tudományág huszonöt orszá­gából érkező négyszázötven kiváló művelőjét, akkor is figyelmet érdemelne a ta­nácskozás. Ám a rendezvény jelentősége túlnő azon az önmagában is ritka esemé­nyen, hogy megjelenik a re­neszánsz művészetének sok kitűnő szaktekintélye. A kongresszus fontos al­kalmat jelent a magyar mű­vészettörténeten kívül a ma­gyar művészet, a magyar kultúra megismertetésére. Kanadától Japánig, a Szov­jetuniótól Portugáliáig a vi­lág minden tájáról érkeznek az európai művészet isme­rői, s ha záróülés után el­mennek tőlünk, valameny- nyien egy kevéssé a magyar művészet ismerői is lesz­nek. A tanulmányi kirándu­lások, a múzeumok ez alka­lommal rendezett rangos be­mutatói, a megjelentetett idegen nyelvű kiadványok — s nem utolsósorban a magyar kollégákkal való ta­lálkozás — mind azt szolgál­ja, hogy az ide érkező négy- százötven művészettörténész megismerje például Eszter­gomot és Mátyás visegrádi palotáját, M. S. mester és Derkovits halhatatlan műve­it, Szent Dorottya híres gó­tikus szobrát és a debrece­ni Nagytemplomot; a ma­gyar művészetet. Olyan kö­zönség látja most évszáza­dok magyar alkotásait, amelynek hivatása, szenve­délye a remekművek felfe­dezése, és nemcsak észreve­szi a műalkotást, hivatalból terjeszti is hírét. A régi és modern magyar művészetet még mindig nem ismeri eléggé a világ, pedig meg­ismerése mindig meglepetést kelt a szakértőkben. Ez a kongresszus azt is jelenti, hogy művészetünknek sok új ismerője avatott — nép­szerűsítője — lesz világszer­te. Mai életünk megismerésé­től a tudományos kapcsola­tok sűrűsödéséig sorolhat­nánk egy ilyen tanácskozás közérdekű eredményeit. Ez a kongresszus elsősorban mégis azt jelenti; a világ tu­dósai Amerikától a Szovjet­unióig, Spanyolországtól Csehszlovákiáig összeülnek és a művészet, az emberi al­kotás jegyében tanácskoznak Budapesten. A tudományos hasznon kí­vül eredménynek mégis ez a legnagyobb. R. Gy. Tejút Az ország legnagyobb magyar-barna szarvasmar­ha-állományával rendelke­ző Városföldi Állami Gaz­daságban továbbfejlesztik, korszerűsítik a tehenésze­tet. Most van műszaki át­adás alatt egy 200 férőhe­lyes szarvasmarha-istálló. Ilyenből a továbbiakban még három épül egymás mellé. A major kiegészítő létesítménye lesz a modem tejház, ahová csővezetéken érkezik az istállóból a tej, A tejút belső vezetékeit át­tetsző csövekből építik. , j veronwere rejtvénylolója X 2 4. szelvény. 2 3. forduló NYELVEK, MŰNYELVEK 1. A XVII. század óta kísérleteztek — előbb filozófusok, majd filoló­gusok — egy könnyű, mesterséges nyelv kiala­kításán. Sorukba tarto­zott Leibniz, Descartes Jespersen. a magyar Kalmár György, Réthy András, s a képünkön ábrázolt Ludwig Za- menhof, az önzetlen, emberbarát lengyel szemorvos. Kérdésünk, melyik műnyelvet al­kotta Zamenhof? az eszperantót (1) az időt (x) a volapüköt (2) 2. Körülbelül hány nyelvet beszélnek a világon? Ezret (1) Kétezret (x) Háromezret (2) 3. A magyar nyelv melyik nyelvcsaládba tartozik? germánba (1) szlávba (x) finn-ugorba (2) Beküldte; Pontos címsj

Next

/
Thumbnails
Contents