Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-03 / 203. szám
«Mi. S. oldal Milyen külierületi földeket lehet Lenin-szoM kap értékesíteni, illetve haszonbérbe adni? ^er A MÉM és as ÉVM irányelvei Két minisztérium — a MÉM és az ÉVM irányelveket adott ki egyes állami tulajdonban levő. nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas külterületi földek értékesítéséről, illetőleg haszonbérbe adásáról. Az irányelvek szerint a kertszerű művelésre való külterületi állami földek kő. zül olyanokat lehet értékesíteni, haszonbérbe adni, amelyek mezőgazdasági ren. deltetésűek, de nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmasak. Az ilyen területeket a községi, városi, fővárosi, városi kerületi tanács vb tartja saját kezelésében, vagy haszonbérbe adás útján hasznosítja. Erre a célra alkalmas az a külterületi állami föld is. amelyet ál. temi gazdaság, állami erdő- gazdaság. illetőleg vízügyi igazgatóság a végrehajtó bi- sottsag kezelésébe ad át. Alkalmas az is. amely úgy került a vb kezelésébe, hogy a tsz annak tartós használatáról pnként lemondott, vagy használati jogát a polgári törvénykönyv alapján visszavonták. Az irányelvek kimondják: nem alkalmas nagyüzemi gazdálkodásra az az állami tulajdonban levő, külterületi mezőgazdasági rendeltetésű föld, amely zárt kertben, zárt kert jellegű területen van. vagy magánszemélyek tulajdonában levő földek közé ékelődik be. Alkalmatlannak minősül a föld akkor is, ha gépi erővel csak nagy ráfordítással, vagy egyáltalán nem művelhető és a mezőgazdasági termelés a távlatban sem látszik megoldhatónak. Az akció céljára felhasználható területeket 200—400 négyszögöl nagyságú földrészletekre lehet csak osztani. A 200 négyszögölnél kisebb földrészek kialakítására irányuló előterjesztést elutasítják. A dokumentum szerint csak az a külterületi állami i hogy legalább öt méter föld értékesíthető amely belterületi. a regionális tervben üdülőterületi sávnak, ahhoz közvetlenül csatlakozó területnek, ipar- telepítésre vagy más közü- letek elhelyezésére nincs kijelölve. A nem értékesíthető területeket haszonbérbe lehet adni. Ezeken a földeken csak ideiglenes jellegű szerszámkamra, vagy hétvégi ház építése engedhető meg. A regionális terv. ben meghatározott üdülőterületi sávokon azonban még ilyen építkezés sem kezdődhet. Erre a körülményre az építeni szándékozók figyelmét nyomatékosan fel kell hívni. A táv. latban is mezőgazdasági rendeltetésű földeken szerszámkamra, vagy hétvégi ház tartós jelleggel is Jelépíthető. (A szerszámkamra alapterülete a 12 négyzet- métert, a hétvégi ház alap- területe a 30 négyzetmétert nem haladhatja meg; anyagára, szerkezetére, belső és külső kialakítására az építésügyi szabályzat előírásai és a jóváhagyásról szóló kormányhatározat rendelkezései az irányadók.) Ezeket szabadon állóan kell elhelyezni ágy, mélységű élőkért és legalább három-három méter szélességű oldalkert maradjon beépítetlenül. A budai várkerület egyik forgalomtól elzárt telkén | csaknem 20 tonnás vörös- gránittömbből bontakoznak ki Eger város leendő Lenin szobrának körvonalai. Ezekben a hetekben már javában készül Makrisz Agamennon szobrászműMi újság a Vajdaságban? Az irányelvek szerint az I vész alkotása, amelyet a értékesítés és haszonbérbeadás nyilvánosságát biztosítani kell. A nyilvántartás, ba vételt nem lehet azon a címen megtagadni, hogy túljelentkezés történt. A vevők igényjogosultságának elbírálásánál a területek volt bérlőit előnyben kell részesíteni. Az adás-vételi, illetve haszonbérleti szerződésben fel kell sorolni mindazokat a jogokat és kötelezettségeket — például a mezőgazdasági műveié, si kötelezettséget, az ötéves elidegenítési tilalmat, az állam elővásárlási jogát stb. — amelyek a szerződő feleket megilletik, illetőleg terhelik. tervezés során szinte egész Eger közönsége „zsűrizett.” Százak tettek javaslatokat, milyen legyen, mit láttasson a képmás. A mű azt a történelmi pillanatot idézi fel, amikor Lenin ökölbe szorított kézzel sújt a szónoki emelvényre: „Van ilyen párt!” A rendkívül dinamikus alkotás anyagául szolgáló gránittömböt az NDK-ból, egy Lipcse melletti bányából szállították Budapestre. Az öt méter magas szobrot az egri Gárdonyi Géza téren állítják fel, az avatást 1970 április 22-re, Lenin születésnapjának 100. évfordulójára tervezik. Az Iskolatelevízió programja! A televízióban is megkezdődött az 1969—70-es oktatási év. Csupán a tanév első felében 239-szer jelentkezik a képernyőn az Iskolatelevízió. A műsorszerkesztők igyekeznek kiFe leslegessé vál rendelet New York államban hatályon kívül helyeztek egy rendelkezést, amely még a múlt századból származik. E rendelkezés szerint az a pedagógus, aki 130 kilónál súlyosabb, nem taníthat. A múlt századbeli törvényhozók nyilvánvalóan úgy vélték, hogy egy ennyire kövér tanár nem tud kellő tiszteletet ébreszteni a diákokban. Most azonban mégis feleslegesnek ítélték ezt a rendelkezést, mert senki sem tud visszaemlékezni arra, hogy valaha is élt 130 kilónál kövérebb pedagógus. Ötmillió foglalkoztatott az országban A Munkaügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint hazánkban a foglalkoztatottak száma elérte az ötmilliót. Száz keresőre jelenleg csupán 106 eltartott jut, ami a családok már a 30 százalékot sem éri el az arányuk, s az ipar: továbbá a szolgáltatások fejlődésével, illetve a mezőgazdaság gépesítésével a mezőgazdaságban j dolgozók aránya várhatóan Úszó szigetek a Velencei tavon A Velencei-tó hazánkban egyedülálló érdekességei közé tartoznak az úszó szigetek. Ezeket a náddal, sással és egyéb vízinövényekkel sűrűn benőtt szigetecskéket csak a halászok, horgászok ismerik, ök ütnek tanyát néha egy-egy ilyen földdarabkán. Eddig három ilyen sziget bolyongott a tó nádvilágában. Az idén két újabb „született”. A vízinövényekkel benőtt földdarabok a szakemberek szerint két-három év alatt szakadoztak el a parttól vagy a nádasoktól, s keletkezésükhöz hozzájárult a tavalyi aszályos nyár igen alacsony egészíteni a még hiányos általános iskolai sorozatokat. Az új tanévben is megrendezik a tantárgyi vetélkedőket. Ezek közül az ifjú matematikusok versengése nemzetközi méreteket ölt; ugyanis bekapcsolódik a szovjet és a szlovák Iskolatelevízió is. A középiskolák első osztályos filmesztétikai anyagát felfrissítik. Újdonság; hogy az idén már a másodikosok is segítséget kapnak az Iskolatelevíziótól, ennek az érdekes tantárgynak az elsajátításához. Az új tanév első félévében nyolc alkalommal sugároznak műsort „Irány az egyetem” címmel a felsőoktatási tanintézetek felvételi vizsgáinak anyagából. Ezeket az adásokat az Iskolatelevízió elsősorban a fizikai dolgozók középiskolás gyermekeinek szánja, segítségül a továbbtanuláshoz. 1970 első felében további nyolc adást sugároznak matematikából és fizikából. vízállása is. Különben ezek! a „Pedagógust* fóruma” a szigetek a halak paradi- havonta egyszer jelentke- csomai. Alattuk, mint egy i zik. A Szülők nevelők egy- fészekben, a harcsák, sül- más közt pedig ősszel hálók és az egyéb ragadozó halak tucatjai tanyáznak. Tudják ezt a halászok is, ezért telente meglékelik a szigetek vékony talaját, s kifogják a gazdag zsákmányt. rom adással szerepel a műsortervben. A gazdag program megvalósítására az Iskolatelevízió az új — immár hatodik — tanévben mintegy 22 ezer műsorpercet fordít. megélhetése szempontjából tovább csökken, nemzetközileg is figyelem- \ Az országban a munka- re méltó arány. A kereső' erő iránti kereslet tovább- nők • száma túlhaladta a j ra is nagyobb, mint a kí- kétmilliót. J nálat. A szocialista ipar A foglalkoztatottságban j üzemei ez év első felében az utóbbi években lénye- i 268 ezer dolgozót vettek gesen eltolódott az arány az ipar javára. Az ötmillió keresőnek több mint egy- harmada — 34,7 százaléka — az iparban dolgozik, az építőiparral együtt pedig arányuk túlhaladja a 41 százalékot. Érdekes utalni arra, hogy az európai országokban az iparfejlesztés kezdeti szakaszában általában a mező- gazdaság foglalkoztatja a keresőknek legalább felét. A második világháború fel, kereken ugyanannyit, mint a múlt év hasonló időszakában, de ennél többet is alkalmaztak volna, ha lett volna elég jelentkező. Országosan ez év első felében 2,3 százalékkal több férfi-munkaerőt kerestek a közvetítő irodák útján, mint a múlt év első hat hónapjában. Ez év közepén 67 ezer emberrel többet foglalkoztattak a népgazdaságban, mint egy évvel ezelőtt, eb Tsz kulturális „melléküzemág tt A Tolna megyei Faddon szeptember 1-től kezdve a helyi Lenin Tsz vette birtokába a községi művelődési házat. A megkötött szerződés szerint a tsz a korszerű művelődési házat kulturális alapjából tartja fenn és fejleszti. A művelődési politika irányítása változatlanul tanácsi hatáskörben marad: a tsz- tagok igényei és javaslatai szerint, a községi tanács vb hagyja jóvá az évi programot. A tsz 400 000 forint saját beruházással előtti években nálunk is bői húszezret az idén vet- rendbehozza az épületet. ez volt a helyzet. Jelenleg1 tek fel. 1 Ott fogadják ezután a tszbe látogató vendégeket, s ott tartják a tsz-összejöve- teleket, különböző tanfolyamokat. Politikusokat, művészeket, tudósokat, újságírókat és szakembereket hívnak meg rendszeresen a klubestekre, s három színházzal: a pécsivel, a kaposvárival és a Déryné Színházzal lépnek egyezségre. A faddi tsz kezdeményezésére a Művelődésügyi Minisztérium módosította azt a rendeletet, amely szerint a tsz-ek nem* üzemeltethetnek művelődési házak. Útépítés és határátjáró A jugoszláviai Kelebián abban reménykednek, hogy végre valahára, de nem sokára. megnyílik a kelebiai —tompái határátjáró. A helyi közösségben megejtett népszavazás már jóváhagyta egy 2800 méteres aszfaltút megépítését, amely összeköti a falut a Mélykúti úti településsel. Most azonban egy fontosabb kérdés van napirenden. Rendbe hozni a Halasi utat, pormentesíteni és ezáltal lehetővé tenni a zavartalan közlekedést, különösen a zökkenőmentes gyümölcsszállítást, 60—70 vagon szőlő, 250—280 vagon alma szállítását a város felé. Ez a minimális program. A maximális pedig az, hogy a határátjáró megnyitása esetén egy jobb minőségű, szélesebb út épülne Szabadkától a határig (és valószínűleg azon túl is), ami szinte új életet hozna Kelebiára. így azután most Kelebián a hívők azért fohászkodnak, hogy megvalósuljon egy régi álom, a tompái átjáró, a nem hívők pedig itt le nem írható jelzőket mormolnak azokat illetően, akik bárhol is, még mindig hátráltatják a határátjáró sürgős megnyitását. Mormolásukhoz pedig csatlakozik a vajdasági társadalomnak egy érdekelt része. Jégeső Celarevóban Az Újvidéktől 28 kilométerre levő Celarevón tyúktojás nagyságú jég esett (szerencsére csak akkora, amilyent a piacon árulnak). A híres Dund- jerski kastély felett elvonuló fekete felhőből sűrű villámlások és csattogások közepette ömlött a jég, úgyhogy mire a zivatar elvonult, vastag rétegben állt a legelőkön, a földeken és a kastély parkfát díszítő pázsiton. Egyelőre nincs hír a jég okozta pusztításról, de a jelek azt mutatják, hogy a jégverés nem okozott nagyobb kárt, talán azért sem, mert sűrű záporral együtt hullott. Vágóhíd épül Pél monostoron A napokban helyezik üzembe a pélmonostori új vágóhidat. Felépítését nagy vita előzte meg. A pélmo- nostoriak az új vágóhíd mellett szálltak síkra Ugyanis alig lehetett húst kapni a faluban, a meglevő | vágóhíd a falu központjában van, és szennyvízlevezetője sincs. A polgárok kérelmükkel a Horvát Szá- borhoz fordultak. Végül az egészségügyi felügyelő is közbelépett. A vágóhíd 65 millió dinárba került. Egyelőre nyolc munkást alkalmaztak. Naponta 20 sertést, 13 borjút és 8 szarvasmarhát vághatnak. A Baranjka szövetkezet, amelynek tulajdona ez a vágóhíd — már megbeszéléseket kezdett a helyi közösségekkel a mészárszékek berendezéséről. Ünnepelnek a jugoszláviai szlovákok A jugoszláviai szlovákok őszre egész sor jelentős jubileumról emlékeznek meg: a Hlas L’udu című hetilap1 megjelenésének és a szlovák, illetve a 14. vajdasági rohambrigád megalakulásá-. nak 35., továbbá a petrőci gimnázium és nyomda létesítésének, valamint a petrőci pártszervezet megalakulásának 50. évfordu- lójáróL A jelentős történelmi események emlékére Újvidéken és Petrőcön számos rendezvényt tartanak, hogy a közvéleménnyel megismertessék a szlovák nemzetiség eredményeit. A Hlas L’udu száma 1944. október 19-én, négy nappal Újvidék felszabadulása előtt jelent meg Petrőcön. Az elmúlt két és fél évtized alatt fontos szerepet töltött be a művelődési és közéletben. A temerini méhészek Gödöllőn A Temerini Méhészegye, sülét szervezésében egy méhészcsoport a méhésznapok alkalmával Gödöllőre (Magyarországra) is ellátogatott. A résztvevők átutaztak Szegeden, Kecskeméten, majd Solt és Dunaföld- vár felé vették útjukat Balatonkenesén megálltak, és megtekintették a nevezetes tavat Ezután Várpalotára mentek, majd Budapestre. Útközben Cinkotán aludtak. Miután megtekintették a magyar főváros nevezetességeit, Gödöllőre látogattak. Míg az előadás kezdetére vártak, összeismerkedtek ott az egri csoporttal. Az egriek szeretnék, ha cserelátogatást szerveznének. Dr. örösi Pál Zoltán az anyanevelésről 'tartott előadást. Az'előadás után örösi bemutatta a petés anyanevelés fogásait. Utána a csoport megtekintette a kutatóállomás méhésztelepét. Érdekességként meg kell jegyeznünk, hogy az egriek csoportját főleg asszonyok alkották. A Duna árad — az erőmű épül A Duna vízállása az utóbbi néhány nap alatt jelentősen emelkedett, de még nem érte el azt a szintet, hogy veszélyeztesse a vaskapui vízierőmű építőit. ( Legújabb adatok szerint az építőtelephez legközelebb eső Orsava állomásnál 3,5 ezer köbméter víz folyik másodpercenként, de ez sem jelent veszélyt az építők számára. A nemrég fölépített elrekesztőgátat teljesen megerősítik és az_ másodpercenként 15 000* köbméter víz nyomását is. elbírja. Ha a számítások ellenére a folyó annyira megárad, hogy átlépi a gátat, a munkásoknak nem maradna más hátra, mint elszigetelni az összes berendezéseket, a gát meghatározott szakaszán átengedni a vizet és megvárni, míg az ár elmúlik. Utána erős szivattyúkkal kiszivattyúzzák a vizet, s a munkálatokat folytatják. A mai tudomány ma mór hét napra előre képes megállapítani a vízállást az építőhely körzetében, de egyébként is minden valószínűség szerint minden negyven évben várható csak ekkora vízállás, hogy képes legyen legyűrni a most fölépített gátat. összeállította: K. A.
