Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-12 / 185. szám

migasztua 12, kedd 3. oldal Sikerrel zárult a vadkerti napok Élelmiszeripari berendezések húsz országnak Magyar géppel indiai gyümölcslé rendezvénysorozata (Folytatás az 1. oldalról.) ugyancsak a tóparton, tűz­oltó és modellező bemutatót tartottak, majd a HUNGEX. PO manökenjei részvételé­vel nyári divatbemutatóra, valamint dzsesszparádéra került sor. A községi ren­dezvénysorozat a kiskőrösi járási tűzoltók felvonulásá­val kezdődött, majd Kalo­csa, Szakmár népi táncosai­nak menettánca következett. Az esti órákban a hatvan tagú kalocsai népitánc­együttes az iskola szabadté­ri színpadán lépett fel vál­tozatos műsorszámokkal. A művelődési otthonban szom­baton megnyitott kiállítás természetesen vasárnap is nyitva tartott; az idelátoga­tók főleg a gazdagon felhal­mozott helytörténeti anyag­ban gyönyörködhettek. Autóval, motorral, bicik­livel, lovas fogatokkal szün­telenül érkeztek a szórakoz­ni és pihenni vágyó érdek­lődők, s a vonatok, autóbu­szok távolabbról is szép számmal hozták a vendége­ket. Az ünnepségeken részt vevők száma a délutáni órákban már megközelítette a 15 ezret. A tóparton majá- lisos hangulat uralkodott, s az időjárás alkalmat adott a strandolásra is. Végered­ményben — az ilyenkor el­kerülhetetlenül előadódó ki­sebb szervezési hibákat le­számítva — az első ízben megrendezett vadkerti na­pok elérték céljukat: a ho­moki szőlő- és gyümölcster­mesztés hírnevének öregbí­tését, a vidék gyorsiramú fejlődésének bemutatását, propagálását. Kép az eseményekben gaz­dag első napról: Gila János megyei népművelési cso­portvezető megnyitja Solt- vadkerten a helytörténeti kiállítást. Mindössze tíz év alatt, 1958 óta, 247 konzervgyár számára szállított berende­zést a Komplex Külkeres­kedelmi Vállalat a Szovjet­unióba. A szovjet konzerv­gyárakban működik többek között 110 magyar paradi­csom-feldolgozó vonal, 114 zöldborsóvonal, 73 gyü­mölcslégyártó gépsor és számos más egyedi gép. Je­lenleg két olyan nagy kom­binát épül az azerbajdzsáni Lenkoránban, és az ukraj­nai Umanyban, amelynek berendezéseit a magyar élelmiszergép-gyártó ipar készítette és a Komplex szállította. A szovjet élelmiszeripar, bár kétségkívül a legna­gyobb, de nem egyedüli vásárlója a magyar kon­zervgyáraknak és más élel­miszeripari berendezések­nek. Az utóbbi években ezek az-exportcikkek vevő­re találtak számos ország­ban is. Erről tanúskodik a Komplex Külkereskedelmi Vállalatnál most elkészült felmérés. Eszerint több mint húsz országban működnek magyar gyártmányú élel­miszeripari gépek. Cseh­szlovákiában például két nagy kombinát, a trebisovi és lednicei számára össze­sen négy paradicsom-fel­dolgozó, öt zöldborsó-kon­I Népviseletek ha találkoznak... Kiskőrösi tótszoknyás Ezek a lányok bizonyára a víznek és a napfénynek asszonyok fogják közre a Nógrád megyei Herencsény örültek a legjobban, no meg az egész környéket elárasz- községből idelátogatókat. tó beat-zenének. zerváló és két gyümölcslé előállító gépsort szállított a vállalat. Romániában ki­lenc paradicsompüré gyár­tó és két gyümölcslé-készí­tő vonal, továbbá számos egyedi gép működik. Len­gyelországban két zöldbor­só-feldolgozó vonalat és hat gyümölcslé-gyártó be­rendezést helyeztek üzem­be. Működnek komplett gép­egységek Jugoszláviában, Bulgáriában továbbá Gui­neában, Irakban, Szudán­ban és Indiában is. Irakba 1960-ban szállították az el­ső konzervgyárat és most helyezik üzembe a tavaly vásárolt gyümölcslé- és szi­rupkészítő berendezéseket. Egyedi gépeket exportál a vállalat olasz, osztrák, Szí­riái, dán, holland és iráni gyáraknak is. A Komplex képviselői, akik részt vet­tek az indiai Hyderabad- ban magyar gépekkel fel­szerelt konzervgyár létesí­tésében, éppen a közelmúlt­ban Moszkvában és Zü­richben figyeltek fel a hyderabadi gyár Sanfit- márkával forgalomba kerü­lő gyümölcsléjére. Az in­diai üzem a magyar gépek­kel a világ egyik legdrá­gább gyümölcsét, a mangót dolgozza fel üdítő itallá. A lakásszövetkezeti házak vízfogyasztási költségei Elvi állásfoglalás a vitatott kérdésben Az utóbbi időben sok vita merült fel a vízfo­gyasztás költségeinek meg­állapításával kapcsolatban a lakásszövetkezeteknél. A lakásszövetkezetekről szóló kormányrendelet szerint ugyanis a kezelés és a kar­bantartás — s ebbe a víz- fogyasztás is beletartozik — költségelőirányzatát a közgyűlés házanként, kü- lön-külön állapítja meg. A lakásszövetkezeti tagoknak ezeket a költségeket saját otthonuk teljes alapterületét figyelembe véve, arányo­san kell viselniük. A la­kásszövetkezetek tagjainak többség szerint azonban a költségviselési arány alkal­mazása súlyos méltányta­lanságot okoz a vízdíj el­számolásánál, mert az egyes családoknál felmerü­lő többletköltségek lénye­gében a közösségre hárul­nak át. A helyes gyakorlat ki­alakítása érdekében most olyan elvi állásfoglalás szü­letett — s erről a Tanácsok Közlönye tájékoztat —, amely szerint nem szabály- ellenes, ha a lakásszövet­kezetek a kezelési és a karbantartási költségek fe­dezésére szolgáló alaptól elkülönítve kezelik az egyé­ni vízfogyasztás költségeit, és azt lakásonként — az ott lakó személyek számá­tól függően osztják fel. Az állásfoglalás rámutat: mi­vel az igénybe vett víz mennyisége egyéni fo­gyasztásmérővel általában nem állapítható meg, a cél­szerű megoldás az, ha a költségek tekintetében a lakásszövetkezet közgyűlé­se dönt. Ennek megfelelő­en a közgyűlési döntést ki­egészítő rendelkezésként fel kell venni a lakásszövet­kezet alapszabályába, újon­nan alakuló szövetkezet esetében pedig már eleve az alapszabályban kell er­re nézve rendelkezni. HA ZCH TÁR: at MUNKÁSVÉDELEM Az új üzemi berendezé­sek és technológiák általá­ban a korábbinál kedvezőbb .munkaegészségügyi feltéte­leket teremtenek, de új fel­adatokat is felvetnek egész­ségvédelmi szempontbóL Szolnokon á Tiszamenti Ve­gyiművekben például az üzemi orvos felfigyelt a kompresszorházban kelet­kező zajártalomra. Most te­temes költséggel, mintegy 20 millió forintos munkával át­építik a kompresszorházat. Valószínű, hogy ha az egész­ségügyi szakemberek véle­ményét előzetesen kikérik, megtakaríthatták volna ezt a költséget. LENGYEL SAJTÖPÁLYÁ­ZAT MAGYAROKNAK Lengyelország újjászületé­sének «5. évfordulója alkal­mából amatőr és hivatásos fényképészek részére fotó­pályázatot hirdet az „Orbis” lengyel idegenforgalmi tá­jékoztató iroda és az IBUSZ. A pályázatra maximálisan öt fényképet lehet bekülde­ni.- Lengyelországnak az el­múlt 25 évben elért ered­ményeit, idegenforgalmát, építészetét, tájjellegét ábrá­zolhatják a képek. A képe­ket a Lengyel Kultúrához Budapest, VI.. Nagymező ut­ca 15. kell beküldeni. 1969 november 15-ig. SPORTKOMBINAT MEZŐTÚRON A nagykunsági városban, Mezőtúron, elkészült Szol­nok megye legnagyobb és legszebb sportkombinátja. A város peremén ideális kör­nyezetben kialakított tele­pen szinte valamennyi sza­badtéri sportág helyet ka­pott. TOLNÁBÓL JUGOSZLÁVIÁBA A Tolna megyei Madocsa népi együttese — énekesek, táncosok, muzsikusok, jugo­szláviai vendégszereplésére utazott. A madocsaiak Zom- boron, Apatinban és Kapu­sinában lépnek fel. SZEPTEMBERBEN BÉKEKÖLCSÖNHÜZÁS Az Országos Takarékpénz­tár szeptember 8-án és 9-én rendezi meg Budapesten az első, ötödik és hatodik Bé­kekölcsön idei második fél­évi sorsolását. A kétnapos húzáson több mint egymillió kötvényt sorsolnak ki 158 millió forint nyereménnyel és törlesztésseL „DOLGOZNAK” AZ AMUROK Az Alsódunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság a felügye­lete alá tartozó csatornákon „munkára” fogta a növény­evő Halakat: amurokkal és a busákkal tartja tisztán a csatornákat. A kiskunsági öntözőcsatorna zsilippel el­zárható szakaszain — össze­sen mintegy 320 holdnyi vízterületen — évente több mint félmillió forint értékű csatornatisztítási .munkát” látnak el a növényevő halak. ANALITIKAI KONFEREN­CIA VESZPRÉMBEN Véget ért Veszprémben az ötödik dunántúli analitikai konferencia. A megjelent több mint 200 szakembert ötven előadás tájékoztatta a tudományág fejlődéséről és legújabb eredményeiről. A tanácskozás napjaink egyik legégetőbb kérdésével, a vi­zek tisztaságának védelmé­vel foglalkozott. Szükség van ezek felülvizsgálatára, új szabványok kidolgozásá­GÉP JÁRMŰVEZETŐK TUDNVIALÖI A díjfizetés tömeges elha­nyagolása miatt az Állami Biztosító most már erélye­sebben szorgalmazza a kö­telező gépjárműszavatossági biztosítás díjának beszedé­sét. A nem fizetőket az Ál­lami Biztosító írásban fi­gyelmezteti. s ha a felszólí­tás eredménytelen marad, a követelést átteszi a tanács­hoz. Sokan — főleg motoro­sok — gyakran a formasá­gok mellőzésével adják-ve- szik a járművet, nem kér­nek igazolást az eladótól, ar­ról, hogy fizetett-e adót és kifizette-e a biztosítási dí­jat. Ilyen esetben annak kell a díjat megfizetnie, aki­nek a nevére a forgalmi en­gedély szól. MEGNYÍLT A KISKUN­FÉLEGYHÁZI BÖRTÖN- MÜZEUM Vasárnap két állandó ki­állítást nyitottak meg a kis­kunfélegyházi Kiskun Mú­zeumban, a hajdani kiskun kapitányok patinás épületé­ben. A volt kiskun területi tömlöc termeiben kapott he­lyet „A magyar büntetőjog emlékei 1514—1919 között” című kiállítás. Ez a húsz év­vel ezelőtt megszűnt — s már régóta a Kiskun Múze­umban őrzött — börtönügyi múzeum anyagát tárja ki­egészítve és rendszerezve — a látogatók elé. A földszin­ten a régi büntetés-végre­hajtási eszközök, míg az emeleti helyiségekben a Bach-korszak emlékei s a híres rabmunkák láthatók. Bemutatják az 1919-es ma­gyar kommün helyi mártír­jainak emlékeit is. (Egyéb­ként annak idején ebben az épületben végezték ki a fe­hérterroristák a kiskunfél­egyházi direktórium tag­jait.) A múzeum főépületé­nek egyik nagy kiállító ter­mében nyílt meg a „Petőfi Kiskunsága” című néprajzi tárlat. KAMILLA, CSIPKEBOGYÓ NÖGRÁDBÖL A Drogunion Országos Termelőszövetkezeti Gyógy­növényfelvásárló és Feldol­gozó Társulás — amelynek központi telepe a Nógrád megyei Mohorán van — a Medimpex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével meg­kezdte legfontosabb cikké­nek, a kamillának az ex­portját. Eddig csaknem har­minc mázsa feldolgozott ka­millavirágot küldtek a Né­met Szövetségi Köztársaság­ba, Hollandiába, Olaszor­szágba és Dániába. Az év végéig ez a mennyiség négy vagonra emelkedik. A na­pokban kezdődik a csipke­bogyó szüret. Ez a társulás port terméke, amelyből er­re az évre legkevesebb húsz vagon szállítását igénylik a külföldi megrendelők. 45 EZER EZÜSTPÉNZT TARTALMAZ A MOHÁCSI KINCSLELET A pécsi Janus Pannonius Múzeumban befejeződött a híres mohácsi ezüstkincs- lelet konzerválása. Mint em­lékezetes: ez év tavaszán a Duna-parti városkában dol­gozó útépítő munkások két szépformájú agyagkorsót ta­láltak, tele középkori ezüst­pénzekkel. A múzeum dol­gozói most számbavették az érméket és kiderült, hogy a kincslelet pontosan 45 485 ezüstpénzt tartalmaz. Súlyuk csaknem huszonnégy kilo­gramm. Hazánk területén még soha nem találtak eny- nyi ezüstpénzt egy helyen. Az ezüstpénzeket a XV. és XVI. században verték, egy­kori tulajdonosa, feltehető­en az 1526-os mohácsi vész előtt rejtette el a tetemes pénzösszeget. A nagy értékű leletet jelenleg a Janus Pannonius Múzeum kincstá­rában őrzik. Első ízben ősz­szel, a múzeumi hónap ke­retében megnyíló régészeti kiállításon, kerül majd a közönség elé. összeállította: K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents