Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-10 / 184. szám
8. oldal IMS. angnsstoe IS, thíti 0. «A kétezer éves véres korszaka. Az utcákon, tereken hatalmas a forgalom, nagyon sok az üzlet. Érthető is ez, hiszen a közeli Rovnij és Trieszt fontos kikötővárossá teszi, különösen ha figyelembe vesszük hajógyárát, idegenforgalmát, s a Brioni-szigeteket. Ezekkel a szigetekkel a magyar olvasó sokszor találkozott az újságok hasábjain, ugyanis Tito jugoszláv elnök általában itt fogadja a külföldi diplomatákat, vendégeket. A szigetek értékét már a rómaiak is felismerték, nemcsak stratégiai szempontból, de azért is, mert a sziget éghajlata télen is kellemes, flórája pedig magába foglalja a mediterrán valamennyi növényét, a fekete fenyőtől az ágávéig, a cédrustól a bambusznádig. Térjünk vissza a városba. Róma hét. Pula, azaz az zésre a II. országos folklór A főtéren Cnaeus Sergius, ókori Póla nyolc dombra fesztivál, s a nagyon sajnál- Póla magas rangú tisztvise- épült, az Isztriai-félszi- tűk, hogy nem lehettünk ré- lője által emeltetett diadal- get csúcsán. A város két szesei Jugoszlávia népeinek ív magasodik, amely fellendülésének korszakát táncbemutatóján. egyik rokonának, Lucius Servius Lepidusnak, a 25. római légió parancsnokának dicsőségét hirdeti. A diadalív megbámult kövei mellett a Május 1-e utca első két háza is történelmet idéz. Napóleon csapatainak főhadiszállásául szolgált 1809- ben, amikor a francia császár az Adria egész partvonalát meghódította. Az utca további része Pula üzleti negyedét adja, amely a híres mozaikokhoz vezet. A majdnem 65 négyzetméter nagyságú színes falfelület görög mitológiai jeleneteket, Kirké megbüntetését ábrázolja. Rendkívül érdekes látvány a kikötő mólóival szemben a kis Skolj-olivi- zátony, amely nevét az egyetlen rajta sínylődő olajfától kapta. A Köztársaság téren, az egykori római fórum helyén áll a karcsú Augustus-templom, amelyet időszámításunk első századában emelt, római Marstemplom mintájára építettek. Nem volna teljes Pu- láról szóló beszámolónk, ha nem említenénk meg szép strandját, nagy szállodáit, kempingjét, üdülőtelepeit, s a várostól nem messze levő villatelepülést. Az idő szinte megállt Pula falai között, s amikor nem kevesebb, mint kétezer Az aréna és a tenger kö- óránkra pillantottunk, megóv választja el egymástól, zötti alig száz méter széles döbbenve vettük észre, a Az első az időszámítás élőt- sávon vezetett hajdanán a kora délelőtt kezdődő’ séti II. évszázadra esik, ami- Via Flaminia. a Rómába ve- tánk az estébe hajlott. Inkor a rómaiak Dalmácia és a Balkán meghódítása idején katonai bázist alapítottak az Isztriai-félszigeten. Csupán néhány évtized telt el, s a katonai tábor helyén a római Colosseumnál nagyobb, húszezer nézőt befogadó amfiteátrum épült Pólában, amelynek mészkőfalai ma is állnak. Augustus római császár emeltette hatalmas cirkusz porondjának pincéjében — régen öltözőknek, állatketreceknek használták — ma múzeum van. Itt állították ki azokat a csodával határos módon épen maradt lisztmalmokat, bor- és olajsatolókat, s a tengerből kihalászott római amforákat, amelyeket Póla lakói használtak. A rómaiak idején a város rendkívül fontos kereskedelmi és ipari központ volt, gyapjúfestői, fazekasai, olaj- és szőlőtermelői a római impé- riumban kiváltságot élveztek. Járkálunk a kolosszus falai között, ahol egykoron Augustus és Vespásiánus római császár, patríciusok, zető út. Ezen indultunk el dúlnunk kell — állapítottuk s a plebejusok tömege él- mi is, hogy megismerked- meg nem éppen derűsen. A vezte a gladiátorok, vadálla- jünk a mai Pula életével. A Skoda 1000 MB motorja feltok, s a római vígjátékok, régi római házak alapjára zúgott, búcsúztunk Pulától, sokszor csiklandós előadása- húzott épületek a múlt szá- elindultunk haza, Kecskéit. Az amfiteátrum ma is zadban emelkedtek, amikor ' lé. eredeti szerepét tölti be. Ott- Pulát haditengerészeti bá- jártunkkor az isztriai hetek zissá tették. Ez volt a város keretében került megrende- második fellendülésének (Vége) »1 cua uua A Servius-diadalív a főtéren. Gémes Gábor Kedden sajtóértekezlet a Hold-utasok Véget ér karanténja A három amerikai Holdutas az utolsó orvosi ellenőrzések előtt áll. Ha a vizsgálati eredrpény kielégítő, néhány órával a karanténidőszak lejárta előtt elhagyhatják a zárt körletet. Szombaton reggel, étkezés előtt, még vért vettek Armstrong- tól, Aldrintól. Collinstól, nemkülönben az ugyancsak karanténban tartott 19 férfitől és egy lánytól, hogy megállapítsák, teljesen kizárt-e bármiféle fertőzés. Az asztronauták, akiket Csokonai A tihanyi echó- hoz című versében így ír: „Zordon erdők, durva bércek, s z i r t o k / Harsogjátok jajjaim, / Tik taián több érezéssel birtok, / Mintsem embertársaim.” A „szirt” többesszámát itt a mai „szirtek” helyett „szir- tok” alakban találjuk. De ez nem költői szabadság, hogy a „birtok” szó rímelhessen rá. Nyelvünkben van egy pár i tövű szavunk, amelyek mély hangú toldalékokat kapnak. Ennek az a magyarázata, hogy kb. egy évezreddel ezelőtt volt a magyar nyelvben a szájüregben elől képzett, úgynevezett palatális, magas hangú i mellett egy hátrább képzett, úgynevezett veláris, mély hangú i is. Ma már ez a mély hangú i nincs meg kiejtés ünKben, így kénytelenek vagyunk kivételnek tekinteni azokat a magas hangú szavainkat, amelyekhez mély hangú toldalékok járulnak. Ilyenek pl.: a szív, nyit, nyílik, bízik, hív, nyír ige, a híd, kín, díj, zsír, csík főnév, a víg melléknév, a sír, nyíl hasonló alakú ige és főnév. Toldalékos alakjaik mindig mély hangúak: szívtam, nyitottam, nyílás, hívat, bizalom, nyírunk, hídon, kínban, díjjal, zsírok, vígság, sírtam, síron, nyílás, nyilak. Ezekhez csatlakozott a cél és derék főnév is. — Grétsy László nyelvészünk szerint pl.: a „derék” mély hangú végződéseit eredete magyarázza. Mi ezt a szót valamelyik szláv, valószínűleg a szlovák nyelvből „dreku”-alakban vettük át. A k utáni mély magánhangzó később lekopott, a mássalhangzó-torlódást pedig magánhangzó közbeiktatása szüntette meg, de a korábbi kikövetkeztetett „drekut, drekuk’-féle toldalékos alakok mintájára a különféle toldalékok ma is mély hangú alakban járulnak a szóhoz, például: de- rekas, derekasság. Egyetlen kivétel van: derékség. A nyír igének is van ugyan a nyelvjárásokban „nyírés, nyíró”, tehát szabályos magas hangrendű alakja „nyírás, nyíró” helyett, de ez csak elszigetelt jelenség, az említett szavak egy csoportban maradtak. A Csokonai-versben olvasott szirt azonban „kiugrott”. Már abban a korban megkezdődött a szó átcsa- pása a magas hangrendű szavak közé. A költő erről így ír egyik jegyzetében: „Szirt: összerakva kőszirt, homokszirt, nyakszirt. Ezt a szót némelyek így hajtogatják: szir- tet, szirtek stb. De nem jól, mert nem mondjuk: nyak| néhány nappal az Apollo— 11 július 16-i indulása előtt már elválasztottak család- Ijüktől, türelmetlenül várják a napot, amikor szeretteikkel ismét találkozhatnak. Eredetileg úgy volt, hogy csak a 21 napos karanténidő teljes letöltése után, hétfőn reggel 8.00 órakor szabadulnak. de most már lehet, hogy ezt az időpontot előrehozzák vasárnap esetére. Az űrhajósok mindennapi életér® írva a hírügynökszirten ütötték, hanem nyakszirton ütötték”. Csokonai azért ragaszkodott a mély hangú toldalékokhoz, mert nem akarta, hogy a sok „e” hang „monotóniát csináljon” nyelvünkben. De a szírt szó újabb fejlődését ő sem tudta megakadályozni. Ma már az ő példájánál maradva, az lenne a különös, ha azt mondanánk, hogy valakit „nyakszirton” ütöttek. Vegyük tehát tudomásul a híd, zsír, sír, nyír féle szavaink különcségét, mert az gazdagítja nyelvünket, és enyhít a sok „e” hang okozta egyhangúságon. Kiss István ségek elmondják, hogy részletes kikérdezésük befejeződött; a pénteket szobáikban töltötték, élménybeszámolókat írtak és Hold-fényképeket válogattak a keddi sajtóértekezletre. A zárt körlet egyetlen női lakója péntek estére — mint hivatalosan közölték — „csaknem teljes egészében megfejtett egy 750 részből álló kirakós rejtvényt”. Jeff Warner, a NASA geo. lógusa pénteken elmondotta a riportereknek, hogy a kőzetmintákból ítélve a Holdnak alighanem bonyolultabb, dinamikusabb őstörténete volt a Földénél. Ezt egy két font súlyú, szürke holdkőzet tanulmányozása után számították ki. A holdminta különbözik a többi talajmintától és emlékeztet a földi kőzetre. A mikroszkóp alatt három ásványt fedeztek fel a mintadarabban: olivint, piroxént és földpátot. Lengyel enciklopédia Varsóban megjeleni a „Kis egyetemes enciklopédia”. Mintegy 150 kiváló tudós és szakember vett részt az előkészítésben, * 32 ezernél több cikk, dolgozat, tanulmány található a tetszetős kiállítású kiadványban. 1 rejtvénytotója 2. forduló x 2 3. szelvény HIRES MAGYAR TALÁLMÁNYOK 1. Képünk az egyik nevezetes magyar találmányt, a transzormátort és annak egyik feltalálóját ábrázolja Kérdésünk: az alábbiak közül ki a transzformátor feltalálója? PetzvaJ (1) Zipemowszki (x) Kandó (2) 2. Az egész világon elterjedt adat szerint a dinamót a német Siemens találta fel. Nekünk azonban tudnunk kell. hogy az 1848/49-es szabadságharc után elnyomott és a külföldtől elszigetelt hazánkban egy szerény fizikus. Jedlik Ányos már jóval Siemens ©lőtt találta fel. szerkesztette meg az első dinamógépet. melynek híre külföldre nem terjedhetett el. Melyik évben találta fel Jedlik a dinamót? 1856 (1) 1861 (x) 1866 (2) 3. A megyénkben (bajai) születésű Kliegl Józsefnek mi a találmánya, és melyik évben találta fel azt? 1840-ben a nyomdai szedőgépet (1) 1836-ban a foszforos dörzsgyújtót (x) 1860-ban a torpedót (2) Beküldte: Pontos címe: NYELVŐR Szirtok vagy Szirtek
