Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

J989. an gusztus 8. szerda 9. »Mal Bács megyei termékek a moszkvai magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon Augusztus 20-án nyitja meg kapuit Moszkvában, és szeptember 2-ig tart nyitva a magyar mezőgaz­dasági és élelmiszeripari kiállítás. Az előkészületek gyors ütemben folynak, ed­dig 30 vagon árut indítot­tak útnak. A vásár 2000 négyzetméteres fedett, és 1800 négyzetméteres sza­bad területtel rendelkezik. Miután a szovjet főváros­ban első ízben kerül sor ilyen jellegű bemutatóra, a rendezők arra törekednek, hogy minél szélesebb le­gyen a választék. összesen négyezer féle terméket állítanak ki. A romlandó árukat, élelmi­szereket fuvarozó hat ca­mion szárazföldön utolsó­ként indul útnak, ezt kö­vetően már csak repülő­gépekkel az expressz szál­lítmányokat viszik a szov­jet fővárosba. A kiállítá­son tíz külkereskedelmi vállalat, és 19 tröszt, álla­mi gazdaság, élelmiszeripa­ri üzem vesz részt. Bács-Kiskun megyéből a Kecskeméti Konzervgyár igen széles áruválasztékkal szerepel a vásáron. Már el­indították a dobozos ve­gyes meggybefőttből, na- turlecsóból, zöldborsóból, paradicsompüréből, paradi­csom ivóléből, pritaminból, ve""es darabos savanyú­ságból, őszibarack-, körte-, egres-, szilvabefőttből, meggylelke ivóléből, vala­mint a teljes szárítmány- kollekcióból álló szállít­mányt. A kiállításon a konzervgyár képviseleté­ben Faragó Sándor fő­könyvelő, és Kiss Ernő ke­reskedelmi osztályvezető lesz jelen. Az utóbbi mint kiállítás-rendező szeptem­ber 2-ig tartózkodik Moszk­vában. Ugyancsak teljes áru­kollekciójával — gyáregy­ségeinek termékeivel is — felvonul a moszkvai kiál­lításon a Kalocsai Fűszer- paprika és Konzervipari Vállalat. Savanyúságaik, befőtteik, szárítmányaik mellett bizonyosan fűszer- paprika készítményeik aratnak nagy sikert. A Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyára egy vagon grillcsirkét, és egy vagon grillkacsát in­dított útnak az elmúlt na­pokban. Ebből a helyszínen Tegnap indiai vendégek jártak a Lampart Zománc- ipari Művek kecskeméti gyárában. C. A. Patel ve­gyészmérnök, C. 1. Patel gépészmérnök és J. G. De- sai technikus annak a cég­nek a képviseletében láto­gatott megyénk székhelyé­re, amely együttműködik a ZIM-mel, egy Gujarat ál­lambeli nagy autókláv üzem építésében illetve felszerelésében. Kecskeméten szó esett arról is, hogy Indiában egy kádgvárat kívánnak létesí­teni. Ez természetesen nem lenne olyan magas fokon A két hete tartó kániku­lában megapadt a Bódva vízhozama, másodpercen­ként másfél köbméter alá esett a szállított vízmeny- nyiség Ez pedig kevés a Sajó völgyében települt ipari üzemek és a csak­nem harminc, nagyobb részt bányásztelepülés ellá­tására. A hiány pótlására „megcsapolták” a Rakacai- tavat, amelyben a tavaszi esőzések során több mint kóstolókat is rendeznek a moszkvai látogatók részé­re Ezenkívül vitrines árukból is küldtek kb. 20 fajtát. A konyhakész csir­kecomb, csirkemell, liba, kacsa, pulyka ízléses cso­magolásban kerül a szov­jet közönség elé. N. O. gépesítve, mint a kecske­méti gyár. Indiában azon­ban — mondták a vendé­gek — sok a munkaerő, ezért kézi technológiával készítik majd a kádakat. A ZIM-ben tanulmányoz­ták ezt a gyártási módot is, hiszen még kisszériás kü­lönleges, vagy egyedi ká­dakat itt is gyártanak kézi erővel. Az indiai vendégeket különösen érdekelte ho­gyan illeszkednek be a nők az öntödei üzem éle­tébe. Végül a női brigádok naplóiba elismerő sorokat is írtak. ötmillió köbméter vizet gyűjtöttek össze. A 320 hold kiterjedésű mesterséges tó zsilipjeit szükség szerint nyitják meg, s a vizet a Bódván át engedik le. A kánikulai melegben a tóból mintegy kétszázezer köb­méter vizet kapott a folyó. A tó víztartalóka az őszi esőzésekig lehetővé teszi a gyárak és települések za­vartalan ellátását Alkonykapcsolók hazai gyártása Fényerősségérzékelő ele­mekkel működő automata villanykapcsoló készüléket szerkesztettek az Észak- magyarországi Áramszol­gáltató Vállalat szakembe­rei. Az év- illetve napszak­tól függetlenül tehát min­dig az adott fényerősség­nek megfelelően ad a ké­szülék parancsot a közvi­lágítási rendszer főkapcso­lójának. Alkalmazása úgy biztonsági, mint energia­takarékossági szempontból előnyös. Jelenleg ugyanis hónapokra szóló naptár szerint kapcsolják ki és be a közvilágítást, ami nincs mindig összhangban a tényleges állapottal. így gyakran vagy feleslegesen üzemeltetik a lámpateste­ket. vagy pedig nincs köz- világítás akkor sem, ami­kor pedig szükség lenne rá. Az alkonykapcsolónak ne­vezett készülék egyik típu­sát Miskolcon gyakorlat­ban is kipróbálták. A kö­vetkezőkben újabb típuso­kat vizsgáztatnak, s a ta­pasztalatok összegzése alap­ján döntenek arról, hogy melyiket rendszeresítsék. Film Karinthy remekműveiből Révész György, rendező­vel és Illés György opera­tőrrel az élen Svédország­ba utazott az „Utazás a ko­ponyám körül” című új magyar film forgatócso­portja. Az első képeket Trelleborgban veszik film­szalagra, az itt forgatott jeleneteknek Ruttkai Éva, Latinpvits Zoltán és Ven- czel Vera a magyar fősze­replői. A rendező nem Ka- rinty-életrajzfilmet készít, bár a film a regény alap­ötletéből indul ki. Felhasz­nálva Karinthy más mű­veit is, ez a produkció az író szellemével azonosuló, groteszk, filozofikus játék­film lesz. Egy olyan ember áll majd a produkció kö­zéppontjában, akit beteg­sége számvetésre késztet — önmagával, a világgal és a társadalommal szemben. Indiai partnerek a ZIM-ben Megcsapolták a Rakacai-tavat mA&fawm 7. Államközi, kormányközi, vállalatközi kapcsolatok A nemzetközi együttmű­ködés — gazdasági, politikai és katonai egyaránt — kü­lönböző szinteken épült ki. Az országok közötti szerve­zett nemzetközi kapcsolato­kat az államok (azok kép­viselői), illetve a kormá­nyok hozzák létre. Így rész­vevői és végrehajtói is az államok, vagy e kormányok. Az államközi és a kormány­közi kapcsolatok között ál­talában nincs különbség, szinonim, azonos fogalom­ként használjuk. (A továb­biakban a kormányközi szót használjuk.) Az országok között a nemzetközi kapcsolatok sok­féle formába jöttek létre, il­letve fejlődnek. Kormány­közi forma például a szer­ződés, melyet az államok kötnek. Lehet ez egy évre, vagy több évre szóló kül­kereskedelmi szerződés, amely előírja, hogy kölcsö­nösen milyen és mennyi árut szállítanak a szerződő felek egymásnak. Lehet mű­szaki-tudományos megálla­podás, amely előírja, hogy kölcsönösen milyen techni­kai eredményeket adnak át egymásnak, milyen terüle­ten fejlesztik a technikai és a kutatási kapcsolatokat stb. Lehet pénzügyi megállapo­dás, amely rendelkezik eset­leges kölcsön vagy hitel nyújtásáról, annak feltéte­leiről, a kamatról, a törlesz­tésről, s előfordul, hogy az összeg felhasználásáról is. Lehet katonai szerződés, po­litikai együttműködésre szó­ló megállapodás és sok más. A másik jellegzetes kap­csolatforma a nemzetközi szervezet, amelyet az álla­mok alakítanak meg, azok képviselői vesznek benne részt és a hozott döntéseket az államok hajtják végre. Sokféle nemzetközi szerve­zet alakult, de közöttük két nagy csoportot lehet megkü­lönböztetni: az egyik, ame­lyet a különböző társadal­mi rendszerű országok léte­sítettek, a másik, amit az azonos társadalmi rendsze­rű országok hoztak létre. Az előbbi csoportba tartozik a világ legnagyobb kormány­közi szervezete, az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ENSZ és annak különféle szakosított intézményei (a munkaügyi, egészségügyi, postai, meteorológiai, atom stb.). regionális bizottságai (pl.: az Európai Gazdasági Bizottság stb.) és más szer­vezetei (az UNCTAD, amely a világkereskedelemmel fog­lalkozik). A második cso­portba tartoznak az olyan szervezetek, mint a Közös- Piac, a KGST stb. A KGST is kormányközi szervezet, mert államok ala­kították, s azok vesznek benne részt, azok döntenek, és hajtják végre a döntése­ket. A KGST-re és más ál­lamközi szervezetekre is jellemző, hogy csak azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyeket rábízták és csak olyan döntéseket hoz, ame­lyekkel az államok egyetér­tenek. A kormányközi szer­vezetek általában nem kö­telezik az országot valami­lyen döntés végrehajtására, csupán ajánlják a végrehaj­tást A kormányközi kapcsola­tokra és azok formáira jel­lemző, hogy csak nagy, az országot lényegesen érintő kérdésekkel foglalkoznak. A gyakorlati kérdések alsóbb szinten kerülnek szóba, s amennyiben termelési kér­désekről van szó, úgy a vál­lalatok szintjén. A nemzet­közi vállalatközi kapcsola­tok is sokfélék formájukat tekintve: pl. a vállalatok bi­zonyos termékek közös gyártásában, vagy értékesí­tésében állapodnak meg, tartósan, vagy néhány évre. De hozhatnak olyan döntést is, hogy az érdekelt vállala­tok közösen új vállalatot lé­tesítenek, vagy meglevő egységeik összeolvadnak stb. Az űj gazdasági me­chanizmus viszonyai között nagyobb szerepet kaptak a vállalatközi kapcsolatok, vagyis a vállalatok önálló­an döntenek, a kapcsolatok kiépítéséről más országok vállalataival. S itt az anya­gi érdekeltség az elsődleges. Ennek ellenére a kormány­közi kapcsolatok szerepe nem mérséklődik. így pl. a KGST a maga hatáskörében megfelelő kereteket jelöl ki döntéseivel, amelyeket a vállalatok töltenek meg kel­lő tartalommal. Így a kor­mányközi és a vállalatközi kapcsolatok között szoros az összefüggés. Gy. I. Miről ír a külföld Hogyan „ágitálnak” a maoisták? T R U D A Trud, a szovjet szak- szervezetek lapja párizsi tudósítójának jelentése alapján elmondja, milyen „agitációs eszközökhöz” fo­lyamodnak a francia maoisták. Marseille környékén az egyik fémgyár munkásai ebédidőt tartottak, amikor több teherautó gördült a gyár kapuja elé, és maoisták ugráltak le róla, kezükben nemcsak röpcédulákat szorongattak, hanem gumiboto­kat és vaspálcákat is. Mint várható volt, a gyár mun­kásai felháborodottan fogadták az érkezőket, akik ak­kor működésbe hozták a nyomós „érveiket”: a gumibo­tokat, és a vaspálcákat. Az „agitátorok” méltó fogad­tatásra találtak, és sietve elhordták irhájukat. Az egyik fémgyári munkás azonban az összecsapás során súlyo­san megsérült. A maoisták provokációja nagy felháborodást keltett a marseille-i munkások körében. Az Humanitéban meg­jelent a CGT megyei tagozatának nyilatkozata, amely felszólítja a munkásokat, legyenek éberek, és határo­zottan vessenek gátat az ilyen provokációknak. A lap azt is megjegyzi, hogy a fenti eset nem az egyetlen. A Turbóiét iránt nagy az érdeklődés SMENA (Pozsony) — 1970-ben megjelenik a 0-sorozat — Érdeklődők a Szovjetunióból és Angliá­ból. Amíg a kunovicei gyári repülőtéren az L—410 Tur­bóiét új csehszlovák, kiméretű repülőgép prototípusá­nak próbarepülései folynak, addig a LET-üzemcsarno- kaiban már szerelik a 0-sorozat első gépeit, amelyek jövőre repülni fognak. Mivel a hazai motor kifejlesz­tése késik, azért az első repülőgépeket kanadai moto­rokkal látják el. Az új 17—20 személyes, rövid távol­ságra készülő repülőgép iránt elég nagy érdeklődés mu­tatkozik. A csehszlovák légitársaság 20 repülőgépet óhajt vásárolni, biztosan vásárol belőlük az Agrolet nevű új vállalat is. Mivel az L—410 eléri a külföldön gyártott repülőgé­pek színvonalát, és valamivel olcsóbb is lesz, azért re­mény van külföldi üzletkötésekre. A prototípus első repüléseit az Aeroflot szovjet légitársaság, és a BEA angol repülőgéptársaság képviselői is megtekintették. Az ilyen típusú repülőgép gyártásának ötletétől a prototípus rajtjáig minimális idő, gyakorlatilag mind­össze két esztendő telt el. Orvosságként néha elég a víz L'EXPRESS Egy fiatal tanítónő né­hány éve keservesen tud csak dolgozni, örökösen fá­radt. Az övéhez hasonló közérzet rengeteg embert kí­noz. Ezek elárasztják az orvosi várószobákat, s az or­vosok zavaraikat megmagyarázó semmiféle szervi elvál­tozást nem találnak. Fejfájásról, végtagfájdalmakról, szédülésről, álmatlanságról, rossz közérzetről panasz­kodnak. Ezek a „halálos betegek” rengeteg gyógyszert, erősí­tőket, nyugtátokat, fájdalomcsillapítókat és serkentő­szereket fogyasztanak. Az említett fiatal nő is sokat ki­próbált közülük. Eredménytelenül. Állapota nem javult, amíg egy orvos, akihez minden reményét vesztve ment kivizsgálásra, fel nem tette neki a következő egyszerű kérdést: — Mennyi folyadékot iszik naponta? A válasz: Nem iszom semmit, kivéve kávét. Soha nem vagyok szomjas. — Ezért beteg ön — válaszolta az orvos. — Igyon vizet, gyümölcslevet, tejet vagy bármit, amit szeret, de sokat igyon. A fiatal nő megfogadta a tanácsot, bár nem bízott benne túlságosan. Néhány nap múlva szinte átalakult. Fáradtsága, fejfájása, rossz közérzete elmúlt. Azóta jól érzi magát. „Ha az orvosok gyakrabban gondolnának arra, hogy kikérdezzék betegeiket, mennyit isznak — hangsúlyozta Jacques Mirouze montpellieri professzor —, olcsón könnyíthetnénk néhány „nyavalyájukon”. Egyszerű tényekből felismerhető, ha a páciensek pa­naszait a folyadékhiány okozza. Mindenekelőtt a szédü­lések természetéből: csak álló helyzetben észlelik-e, vagy akkor is, ha fekvő helyzetből hirtelen felállnak. A 24 óra alatti vizeletmennyiség a „nem-ivóknál” jó­val kevesebb a normális átlagnál. Az ionok számbavé­tele megerősíti a diagnózist: a kálium és a nátrium egyensúlya ezeknél felbillen a nátrium javára. A vér bizonyos mértékig sósabb a kelleténél. Ha nem hozzuk helyre ezt a rendellenességet, végül is súlyosabb rend­ellenességre vezet. Az ilyen egyének szervezetében láthatólag valami nincs rendben az agynyúlványban, vagyis az agynak a vegetatív élet legfontosabb funkcióit ellenőrző mély előrészében elhelyezkedő szomjúság-központban. Bármi legyen is a mélyebb ok, az orvosság egyszerű: csak inni kell, és minden rendbe jön. Minden esetre meg kell szívlelni az előírás célszerűségét. összeállította; K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents