Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-29 / 199. szám

P.ilanatkép a megnyitóról. MSZMP Bács-Kiskun megye kára bes NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! oktatásáról a kertészképzés új „fellegvára” Csütörtökön délelőtt foly-1 tése ugyanakkor nagyon tatódott a tanácskozás az sok pénzbe kerül. Lehet- automatizálás oktatásával | séges megoldásként Lovas Erdősi József, az Bizottságának első tit- b eszél. foglalkozó országos kon­ferencián. Ez alkalommal Lontai Tibor, a Kecske­méti Felsőfokú Gépipari és Automatizálási Techni­kum igazgatója elnökölt Előadást Lovas Béla, az intézmény _ tanszékvezető tanára tartott: a nem vil­lamos szakemberek villa­mos és automatizálási ok­tatásának jelenlegi hely­zetéről. 1952 óta megkét­szereződött az elektronikai és az irányítástechnikai tantárgyak óraszáma — állapította meg a többi kö­zött. A jövő útja mégis az, hogy a gépészeti szaktár­gyakban tovább bővüljön ezeknek az ismereteknek a köre. Az oktatás tárgyi feltételeinek a megterem­Béla a kecskeméti felső­fokú Jechnikum példáját említette. Szoros kapcso­latot alakítottak ki az iparral, nemrég például 13,5 millió forintos fejlesz­tésre írtak alá szerződést a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium főosztályával. Az előadást nyolc korre­ferátum egészítette ki. Ezek­ből kiderült, hogy az in­formációelmélet, a prog­ramozás, valamint az elektronikus számítógépek 'működésének a tanítása a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet érdemel. A konferencia résztvevői délután a vendéglátó Kecs­keméti Felsőfokú Gépipari és Automatizálási Techni­kummal ismerkedtek. Bács-Kiskun megye — anyagi és műszaki bázisá­ban is gyorsan fejlődő — mezőgazdasági szakoktatá­sának újabb jelentős ese­ményére került sor tegnap Kecskeméten. A Kerkápoly út és a Talfáji utca keresz­teződésénél levő telken — a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum jelenlegi épü­letétől alig néhány száz méternyire megtörtént a felsőfokú technikum új épületcsoportjának alapkő- letétele. Az ünnepségen jelen volt Kovács István, a MEDOSZ főtitkára, a pártközpont és a MÉM Oktatási Főosztá­lyának képviselői, Pozsgay Imre, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Glied Ká­roly, a megyei tanács vb- elnökhelyettese, Bene And­rás, a járási tanács élnöke és ReiZe Géza, Kecskemét Városi Tanácsának elnöke. A vendégek között voltak a mezőgazdasági felsőok­tatás irányítói, felsőfokú technikumi igazgatók, va­lamint dr. Kozma Pál, a Kertészeti Egyetem rek­tora. Dr. Mészöly Gyula igaz­gató, Kossuth-díjas akadé­mikus megnyitó szavai után dr. Szűcs Kálmán, a MÉM Szakoktatási Főosztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. Méltatta az ese­mény jelentőségét és rö­viden vázolta a kertészeti és szőlészeti szakemberkép­zés feladatait, távlatait. — Elérkezett az az idő — mondotta —, amikor a tudomány, a magas fokú elméleti felkészültség való­ban termelőeszközzé válik. Ha a jövőben alapozni akarunk a termelés e ha­tékony eszközére, az csak úgy lehetséges, ha folya­matosan és az eddiginél fo- 1971 szeptemberére elké- kozottabb erőfeszítéssel se- szül, az oktatás is ebben gítjük a képzést, emeljük az esztendőben kezdődik az oktatás színvonalát. majd az új Felsőfokú Me. A szakemberképzés tech- ^gazdasági Technikumban. nikai bázisának megerősí­tése, a jobb tanulmányi feltételek megteremtése leg­fontosabb feladataink közé tartozik. E felelősség tuda­tában is segítjük az új fel­sőfokú technikum építke­zését. Bács-Kiskun megye — ez a magas kertészeti kultúrával rendelkező vi­dék — évről évre igényli az új, korszerűen képzett szakembereket, de az ország más területén is számíta­nak az itt tanuló diákokra. Ezután méltatta a megyei párt és állami szervek erő­feszítését köszönetét mon­dott eddigi segítségükért és további támogatásukat kérte az építkezés befeje­zéséig. Ezután dr. Szűcs Kálmán elhelyezte az alapítási ok­mányt az épület beton alapzatába. Az ünnepséget követő fo­gadáson Tóbi Gyula gaz­dasági igazgató elmondotta, hogy a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat 1972 vé­gére vállalta az épület át­adását. A hat nagy és húsz kisebb előadóterem mel­lett korszerű laboratóriu­mok is segítik az oktatást. Az intézmény kollégiumát 320 diák számára méretez­ték. Mivel az ütemterv sze­rint a központi épület már B. P. Dr. Szűcs Kálmán elhelyezi az alapító okmányt tartal­mazó fémhengert az új épület betonalapjába. rr „Oszül" a határ - Késik a szüret Nyolcvan milliméter csapadék Törlesztve nyári „adós­ságát’’, ismét véget nem érő esős korszakba fogott az időjárás. Az augusztusi csa­padékmérleg eddig — több az átlagosnál — 80 milli­méter. A szántóföldek, kertésze­tek hasznát látják az eső­nek. Újra zöldült a határ, s erőteljesen fejlődnek, szin­te teljes értékű takarmányt adnak a másodvetésű nö­vények. A csapadékos idő­járás kedvező feltételeket teremtett az őszi vetések­hez is. Az esőzéstől porha- nyóssá vált talajokon gyor­sabb és minőségileg kifo- gástalamabb a magágykészí­tés. A termelőszövetkezeti gazdaságokban, ahol a ve­tésre kijelölt területeknek mintegy 40 százalékát már megmunkálták, a felszik­kadt földeken nyomban megkezdik a takarmányke­verékek és a rozsok veté- I sót. I Az „őszülő” határban a munka dandárját az őszi k-- övén vek betakarítá­sa adja. Megkezdődött a burgonya, cukorrépa szedé­se. A kukorica törésével azonban még várni kell. A Baiai Állami Gazdaság hib­ridkukorica-feldolgozó üze­me is csak két hét múlva várja az első szállítmányt. AddiCT a gabona fémzáro­lását. tisztítását látják el az üzemben. A silókukori­ca betakarítása, tartósítása azonban teljes erővel ha­lad. A harsogó lombból ed­dig. csak a termelőszövet­kezeti gazdaságokban 1 mil­lió 500 ezer mázsát présel­tek kazlakba. A felszaba­dult területeken, amennyi­ben az időjárás megengedi, szántótraktorok követik egymást. Több mint 800 traktort irányítanak a me­zőgazdasági üzemekbe, az I őszi szántás-vetés elvégzé­sére. I A szőlőtermelő gazdasá­gok nem fogadták szívesen a bőséges csapadékot. Az eddig hullottat legtöbb he­lyen még károsodás nélkül hasznosították az ültetvé­nyek, a továbbiakban azon­ban tartani kell attól, hogy a tömött fürtökön megre­pednek a bogyók, s rothad­ni kezd a termés. A ve­szélyt csak fokozza, hogy a szokottnál későbbre nyú­lik a szüret, még csak most színesednek, a fürtök. A kö­vetkező hetekben bőséges napfény kellene ahhoz, hogy beérjen, édesedien a bor- nakvaló. A szüretre készül­ve a termelők és a kereske­delmi szakemberek ismét felmérik a várható hoza­mokat. s egyeztetik „a szü­reti menetrendet”. A bajai tárásban például úgy vélik, mintegy 6 ezer hektoliter szőlőlének nincs helye. A kereskedelem rugalmassá­gán múlik majd, hogy a „szőlő leve” időben elegen­dő helyet kapjon. — Napjainkban _ a gyorsuló időben — amikor állandóan változik a tudo­mányo k ismeretanyaga, az a legfontosabb, hogy tanulni és gondolkodni tanít­suk meg a leendő szakembereket — hangoztatja dr. Csáki Frigyes, a Buda­pesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Elektrotech­nikai Egyesillet elnöke. XXIV. évf. 199. szám 1969. augusztus 29, PÉNTEK Ara: 90 fillér 4 Minisztertanács «Ir r r/I ütéséről (2. oldal) Kilenc, mínusz három László Ibolya elbeszélése (4—5. oldal) Dunavecsei tudósítónktól (6. oldal) ríee mm (7. oldal.) Folytatódik a tanácskozás Az automatizálás Lerakták az alapkövet Három éy múlva elkészül

Next

/
Thumbnails
Contents