Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-27 / 197. szám
I "Mal 1069. angtsszfas 21, «reri» „[."-épület az EKÁ kalocsai gyárában Elöljáróban néhány, az összehasonlításra alkalmat adó adat Az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára kalocsai gyáregysége 44 millió forintos termelési értéket produkált 1964-ben. Az idén már 210 millió forint a tervük. A működésük első évében 45 ezer belső téri fénycsőarmatúrát állítottak elő, ebben az évben pedig 300 ezer darabot adnak át a kereskedelemnek. A belföldi igények kielégítése mellett a Szovjetunióba exportálnak; a negyedik negyedévtől kezdve pedig a Német Demokratikus Köztársaságba is szállítják a termékeiket. Ezt a hatalmas arányú növekedést a termelékenység fokozásával, illetve beruházásokkal alapozták meg. Tavaly például 20 millió forint értékű beruházás kezdődött el. Ennek keretében elkészült a belső útburkolat, kiépült a csatornahálózat, s 600 személyes szociális létesítmény is magasodik, ami ebédlőt, fürdő- helyiségeket és öltözőt tartalmaz. Jelenleg az úgynevezett „L”-épület készül, amely a gépekkel együtt hat és fél millió forintba kerül. A csarnok átadási határideje szeptember 30. Itt valósul majd meg a fénycsőarmatúrák teljes előregyártása: a vaslemez alapanyag szabása, hajlítása, lyukasztása, hegesztése... Az új épület azt is jelenti, hogy az EKA kalocsai gyárának további 80 munkása dolgozhat kulturáltabb környezetben. Felvételünk „madártávlatból'’ az „L”-csarnok részletét mutatja. *. ' 1 "■»»w BIRKABABEL Jósolni mindig kockázatos dolog. Amikor megjelent a műszál a textiliparban, a piackutatók a juhállomány csökkenését jövendölték. A statisztika viszont máig is azt mutatja, hogy a gyapjútermelő juhok létszáma évente átlagosan másfél-két százalékkal növekedik. És, hogy távolról sem a külterjes viszonyok között termelő országok sajátja ez a fejlődés azt bizonyítja Anglia példája, ahol tizennégy év alatt húszról harminc millióra emelkedett a juhlétszám! Nálunk azonban úgy látszik bevált a pesszimista jóslat. A juhoktól az esetek többségében szabadulni igyekeznek. Az utolsó három év alatt a megyei NEB megállapítása szerint a juhlétszám a megyében 16 ezer darabbal csökkent, legnaMilyen foglalkozást válasszak? Még lehet jelentkezni szakmunkástanulónak Megyeszerte javában folyik a szakmunkástanuló-felvétel. A vállalatok több mint öt és félezer tanuló beiskolázását igényelték, azonban a továbbtanulókat is figyelembe véve csak mintegy 4600 általános és középiskolát végzett fiatal felvételére nyílik mód. A jelentkezők már mintegy 80 százalékának sikerült a számukra megfelelő szakmában helyet kapniok. Természetesen most is vannak úgynevezett divatos foglalkozások — mint például az autó- és motorszerelő, műszerész stb. — amelyekre nagyszámú túljelentkezés mutatkozik. Jóval többen akarják a jövőjüket megalapozni a fiatalok közül a kereskedelemben és a vendéglátó iparban is, mint amennyi felvételre lehetőség nyílik. A fiatalok azonban még mindig sok jó szakma közül válogathatnak, csak éppen azok nem divatosak. Jól keresnek például a szerelőiparban a víz-, gáz-, villanyszerelők. Hasonlóan kevés a jelentkezők száma a különböző építőipari szakmákban, mint például az ács, kőműves, vasbetonszerelő. A fémiparban a különböző forgácsoló szakmák — esztergályos, gyalus, marós — várnak még újabb jelentkezőket. A pótfelvételen lehetővé teszik, hogy akik a „divatos” foglalkozási ágakban nem tudtak elhelyezkedni, azért még választhatnak jó szakmát gyobb mértékben az állami [ lélet gyökeres változtatásá- gazdaságoknál és a termelő- I ra is szükség van. A tejipar szövetkezeteknél. Az ország sajnos szintén keveset tett a kétmillió 300 ezer db-os I fejlődés érdekében, máig juhállományának 16 száza- i sincs megszervezve a kisebb maguknak. Sokan csupán előítélettel vannak bizonyos foglalkozási ágak iránt, s azért idegenkednek, mert hitük szerint, nehéz fizikai munkát kell ott végezniük. Ilyen többek között az előbb említett forgácsoló szakma a vasiparban, ezeknek azonban még lányok részére is nyugodtan lehet javasolni az elsajátítását. Általában igen nagy gondot jelent azoknak az érettségizett fiataloknak az elhelyezkedése, akiknél a továbbtanulás bizonyos akadályok miatt meghiúsult. Vannak azonban kimondottan olyan szakmák, amelyekre csak végszükség esetén vesznek fel érettségi nélküli fiatalokat. Ilyen többek között az elektromos és mechanikai műszerész, s ezekre a magasabb általános műveltséggel rendelkező fiatalokat várják elsősorban. Azoknak sem kell azonban elkeseredni, akik az általános iskolából nem kerülhettek középiskolába, mert a szakmunkástanuló intézetek egy részében már emeltszintű képzés is folyik. Ez annyit jelent, hogy a tanintézetben bizonyos középiskolai tárgyakat is tanulnak, s a szakmunkásvizsga letétele után két év alatt érettségi bizonyítványt is szerezhet az ifjúmunkás, ha tovább folytatja tanulmányait. Ezt az oktatási formát egyébként azért vezetik be, a közeljövőben a legtöbb helyen, mert a magasabb technológia elsajátításához művelt, jó felkészültségű szakmunkásokra van szükség. A megye ipara, és építőipara a helybeli fiatalokat még jónéhány szakmában várja. Esztergályost, maróst, mintegy 400-at, lakatost, több mint ezret, villanyszerelőt 300- at, kőművest 270-et víz-, gáz-, csőszerelőt 170-et, asztalost 165-öt, élelmiszer- ipari tanulót 180-at vesznek fel. Tapasztalat, hogy sok esetben más megyékből tudják csak pótolni a hiányzó létszámot A közelmúltban sok fiatal Szabolcs megyéből nyert Bács megyei iparitanuló intézetben felvételt. Ez azonban nem oldja meg a megye vállalatai szakmunkás igényeinek kielégítését. N. O. léka, 373 ezer db Bács-Kis- kun megye területén van. A megye mezőgazdasági nagyüzemei tartják az állomány 68 százalékát, így 32 százalék van az egyéni, kisegítő és háztáji gazdaságban. A 188 mezőgazdasági termelőszövetkezetből 167 foglalkozik juhtenyésztéssel és nyolcezret meghaladja az egyéni, háztáji juhtartó gazdaságok száma. Hármas haszon Az intenzív körülmények között tartott állatok kivételével a juhászatok termelési célkitűzése, mindig a hármas hasznosítás, a gyapjú-. a hús- és a tejtermelés felé irányult. Az utóbbi években azonban y változott ez a helyzet. A külföldi vásárlók érdeklődése nagymértékben nőtt a juhhús és a tejtermékek iránt, amelyeknek hazai piaca változatlan szinten mozog. Ugyanakkor iparunk nem fizette meg a finomgyapjút. aminek következtében a közepesen finom minőségű merinói gyapjú termelése került előtérbe. (A durva gyapjú a szintetikus anyagok használata következtében valóban elvesztette jelentőségét.) Az idei átadások adatai azt mutatják, hogy a minőségi gyapjú alacsony százalékot képviselt az áruból, noha az átadott mennyiség összességében bizonyos növekedést mutat az előző évekhez viszonyítva. A minőségromlás nem is annyira a megtermelt gyapjúnál, mint a kezelésnél következett be. A gyapjú sok esetben nem volt megfelelően kiszárítva, osztályozva, néhány üzemben nem megfelelő a válogatás, a homok és bogáncs szennyezettség miatt veszít értékéből az áru. Tapasztalatok a tejről A juhászat jövedelmezőségével kapcsolatban gyakran vitatott kérdés a juhok fejősének gazdaságossága. Sokan vallják, hogy az anyák fejősével csökken a gyapjúhozam, mások szerint — a fejni tudó juhászok hiányában — célszerűbb a tejértéket a bárányok hústermelésével hasznosítani. Részben ennek a következménye, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságokban tavaly az anyaállománynak csak felét fejték, a tejhozam juhonként 18,3 liter volt. (Már ez a viszonylag gyenge eredmény is jövedelmezőnek bizonyult.) Az alacsony fejési átlagok a hiányos takarmányozásból erednek, e területen a szemlétszámú üzemeknél a tejbegyűjtés, vagy ha ez nem is lehetséges, legalább az ol. tó anyagok biztosítása. Húst mindenáron? A hústermelés — a gyorsan növekvő kereslet és a kedvező exportárak befolyására — háttérbe szorítja az előző két hasznosítási irányzatot. És itt mindjárt meg is kell jegyezni, hogy egyedül a hústermelés semmilyen körülmények között sem tudja gazdaságossá tenni a juhászatot. A három hozam közül esetleg egyet kikapcsolhatunk. mellékesen kezelhetünk, de kettőt már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A differenciált igényekkel fellépő piac egyébként helyesen ösztönzi a hústermelést a jobb minőség irányába. Az üzemek egyre inkább az expressz, illetve a normál pecsenyebárányok termelésére helyezték a hangsúlyt. szemben a tejes bárányokkal, amelyek jóval kisebb gondossággal nevelhetők ugyan, viszont az elérhető jövedelem is alacsonyabb. Igen jó kezdeményezés volt az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt-nek a juh- forgalmazásba történő bekapcsolása. Megszűnt egy monopolhelyzet, ami már kifejezésre is jutott a jobb minőségben, és a gazdaságok által elért magasabb árakban. A kedvező exportárak mellett súlyos gondot okoz a különböző országokba történő eladás. Köztudott dolog, hogy a legalacsonyabb exportárak a Görögország felé történő értékesítésnél adatnak. Tény az is hogy ennél az exportnál a minőségi követelmények is alacsonyak. Előfordul olyan eset. hogy a felvásárláskor nyugati exportra minősített vágójuh átvételekor jut az üzem tudomására, hogy az eladott állomány Görögországba kerül. Az ilyen szervezetlenség következtében több üzemét ért tekintélyes anyagi kár. A piac befolyása döntő a termelésre és az is bizonyos, hogy a mi árviszonyaink helytelenül befolyásolják a tenyésztést. A másik tényező a hibás szemlélet, amely szerint a juhok külterjes viszonyok közé valók. A juhtenyésztés szinte mindenütt gazdaságtalan, és hogyan is lehetne egy veszteséges üzemág fejlesztésére milliókat költeni? A kör bezárult. Kialakult egy vélemény, amely szerint az üzemi belterjességre törekvő mezőgazdasági üzemeknek terhére van a juh ... (A befejező részt a holnapi számunkban közöljük.) Megkezdődött a vadkacsavadászat A több mint 50 000 holdas hortobágyi vadrezervátum tavasszal és ősszel az átvonuló madárseregek „támaszpontja.” Különösen élénk mozgás van a nyár végén a halastavak környékén, ahol már megkezdődött a vadkacsázás. Hazai puskások mellett az idén is sok külföldi vadászt fogadnak a pusztán. Ez évben mesterségesen keltetett és telepített vadkacsákkal is növelték a víziszárnyasok számát, a még nagyobb vadászati lehetőségeket. A vadászok pontosan jegyzik az elejtett víziszárnyasok számát, s természetesen azt is, miyen volt a találat. Az eddigi hortobágyi rekordot egy francia vadász tartja, aki egy nap alatt 500 patronnal 102 vadkacsát lőtt le. A Földmunkát Gépesítő Vállalat hivatásos tehergépjárművezetői tanfolyamot indít bentlakásos rendszerben. A tanfolyam költségeit fedezzük, a ta. nulmányi időre segédvezetői bért folyósítunk. További felvilá gnsítást levélben, ill telefonon ad a vállalat munkaügyi osztálya Cím: Budapest. V.. Vigyázó Ferenc u. 3 S 126-790'64-es mellék ? Telex Bd. 775 oktatás A kenyér nem labda A címben foglalt bölcsesség ellenkezőjét persze senki sem állítja. Nem egyszer mégis a tenisz-, vagy a röplabdajáték labdájának szerepe jut a kenyérnek. Mi, halandó kenyérfogyasztók, esetenként reklamálunk, hogy néha ernyedt, régi veknit, cipót kapni az üzletekben. A kereskedelem szervái: a felelősséget a másik térfélen játszó iparra hárítja — kéjesen szemléltetve ezzel, hogy hozzájuk koránt sem frissen, ropogósán érkezett a tészta. A sütőipar látványosan visszaüti az útjára indított labdát. A hatásos módozatnak valóságos gyűjteménye alakult ki az évek során: A kereskedők nem rendeltek időben pékárut; a termék a boltok pultjain vesztette el kívánatos kelendőségét; késtek a szállítók. Néhány esetben edzésszerű belső partik is végbemennek a gyárban. ilyenkor a vállalat kapui mögött az egyes üzemrészek mérkőznek, azt igyekezvén dűlőre vinni; vajon melyik részleg szegte meg a szabályokat azzal, hogy elfektetett cipókat adott ki. A játszma jogi viták formáját is ölti, és néha nagyon sokáig elhúzódik, így lesz a kenyérből vigasztalanul pattogó labda, a szembenálló partnerek a győztes leütéshez gyűjtik az erejüket — érveiket. A fogyasztóközönség mégsem tapsol önfeledten a kölcsönösen védekező, illetve támadó bravúrokhoz, mivel bosz- szankodással fizet a belépőjegyért. Az ilyen, és hasonló sportszerűtlen küzdelmeknek kívánja elejét venni a Kiskunhalas és Vidéke Sütőipari Vállalat az egyik újításával. A kenyér héjába belesütik a készítés dátumát. Költség szempontjából ez alig jelent valamit, az eszközök beszerzése mindössze néhányszáz forintba kerül. A mindenkori dátumot tartalmazó bélyegző, amit a mesterek a kézfejükre erősítenek, egyetlen mozdulattal a vetőlapáton, vagy az asztalon fekvő tésztára nyomható. A halasi sütőipari vállalat a héten kezdte alkalmazni kísérletképpen ezt a módszert. A 2. számú üzemükben naponta 20 mázsa finom fehérkenyérbe sütik a gyártás dátumát a címke mellé. A datált termékeket egyelőre a mintaboltjaikba, valamint a helyi fogyasztási és értékesítő szövetkezet üzleteibe szállítják. A vevő így nyomban észreveszi, amennyiben netán tegnapi árut szeretnének rásózni. A kereskedelem, illetve az előállító üzem pedig nem háríthatja át egymásra a felelősséget, mivel a bizonyíték szemmel látható. Az eljárást, amennyiben beváltja a hozzáfűzött reményeket, elterjesztik a megyében. Lehet, hogy ez is egyik megoldása annak, hogy egyáltalán ne pattogjon a kenyér a gyártó és a forgalmazó partnerek között, mivel a látszólag megtévesztő gömbformgja ellenére még a cipó sem labda. Halász Ferenc
