Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-23 / 194. szám
4. oldal l<Wi9. augusztus 23, szombat Csátaljai villongások n. ▲ közgyűlést megelőző napokban Szommer János már sejtette, hogy nem lesz egészen „sima” ügy az újjáválasztása, de mégis bízott ebben. Volt rá oka: a jelölő bizottság tájékozódása szerint — állítólag — a tagság 70 százaléka állt mellette. Mögötte ott volt a járási tanács és pártbizottság, s az a statisztikai tény. hogy a jelöltet a választók általában el szokták fogadni: elég ritkán fordul elő, hogy — élve a titkos szavazás fegyverével — „kilövik” az első számú jelöltet. Csát- alján megtörtént a „csoda”: a viharos közgyűlésen — reggel kilenc órától, délután négyig tartott. — Illés Gábor, a második jelölt, akit a tagság vétetett fel a listára, tsz-elnök lett. Szommer János, az eredeti jelölt csak egyharmadát kapta a szavazatoknak. Az elnöki szék nem hitbizo- mány: ez a második tanulsága a csátaljai villongá- 6oknak. A harmadik tanulsághoz az események értelmezése juttat el bennünket. Az igazság aratott diadalt, vagy fondorlat is közrejátszott az események alakulásában: mindenekelőtt ez az. amit tisztázni kelL Szommer János válaszában először a nemzeti érzékenységre hivatkozik: „A székelyek sérelmesnek tartották, hoy német vezetés van a tsz-ben. Régi óhajuk volt, hogy közülük legyen a tsz-elnök.” Felbukkan Szommer választásában az anyagiasság is. az események mozgató rugójaként: mivel a tsz-elnöki fizetés magasabb, mint a tanácselnöki, Illés Gábor fejébe vette, hogy tsz-elnökké választatja magát. Szommer János állításai bizonyíthatatlanok. Az emberek agyába és szívébe nem lehet belelátni. Tény viszont, hogy Illés Gábor célratörő jellem, és „voltak neki elképzelései a tsz gazdálkodására nézve” (ezt a párttitkár állítja). Az is tény. hogy április 26-án ünneplő ruhába öltözött, noha nem kapott meghívót a közgyűlésre. És — ezt ő mondta — nem is volt szándékában oda elmenni. Határozottan ellene szól a volt tsz-elnök állításának az, hogy a párttitkár, aki tevékenyen részt vett a közgyűlés előkészítésében, maga sem tapasztalta, hogy valaki, vagy valakik ellenakciót készítenének elő, „Nem lesz különösebb baj” — így tájékoztatta a járási szerveket. Lehetséges persze. hogy a párttitkár sem vett észre mindent. Any- nyit mindenképpen tudnia kellett, hogy a szövetkezet oártcsoportja élesen bírálta Szommer Jánost a választás előtti napokban tartott ülésen. A pártcsoport nem nagyon lelkesedett azért a gondolatért, hogy újjává- lasztását támogassa. Rökl József fejlődésében nézi a dolgokat. Neki, úgymond. elég jó és állandó jellegű kapcsolata van az emberekkel. Két-három év óta tapasztalja, hogy a tagság elégedetlen a szövetkezet vezetésével: részint anyagi okokból (a keresettel való elégedétlen- ség miatt), részint az elnöktől önérzetben elszenvedett sérelmek miatt. Említettem. hogy Szommer állami gazdasági üzemegységvezető volt, mielőtt a tsz-be átjött Rökl József válaszában hangsúlyos ez az életrajzi mozzanat. Az állami gazdaságban való beosztása folytán Szommer János magát munkaadónak, beosztottjait munkavállalónak tekintette, mert az össznépi tulajdonon alapuló gazdálkodási struktúrában a vezető-vezetett viszony így is felfogható. Nem így a szövetkezetben. A termelőszövetkezeti struktúra rendkívül bonyolult emberi viszonyokat hordoz, hiszen a tagsági státusz együtt tartalmazza a tulajdonosi és munka- vállalói viszony elemeit; következésképpen a termelőszövetkezeti elnök — aki maga is tag — (tehát tulajdonos, munkaadó és munkavállaló egy személyben) olyan vezetési módszerekre van a struktúrától elkötelezve, amely a tagsági viszony összetevőit figyelembe veszi. Szommer Jánosnak a tagsággal való sorozatos és állandó jellegű konfliktusai azt mutatják. hogy az elnök évek múlva sem volt képes érzékelni a megváltozott helyzetét, nem tudta megfelelő vezetési stílusát kialakítani —*• lényegében a tsz-elnöki posztján is megmaradt üzemegység-vezetőnek. Mint értesültem róla. többször is megígérte, hogy változtat a vezetői stílusán. Közgyűlési beszéde — utolsó tsz-elnöki ténykedése — némely passzusában őszintén hangzó önkritika. Sajnálatos, hogy elkésett vele. s tragikus is talán, hogy a késedelem megpecsételte a sorsát. Azonban minden szubjektív mozzanattól eltekintve letűnésében régi törvény beteljesülését kell látni. Ebben az összefüggésben kicsire zsugorodik az. hogy esetleg „szervezkedtek” is ellene. Félre kellett állnia, mert túlhaladt rajta az idő. Minden termelőszövetkezeti vezető. — aki nem jól érti, vagy félreérti kötelességeit — könnyen Szommer János sorsára juthat. Ez a csátaljai villongások legfontosabb tanulsága. Persze, igaz lehet, hogy „hktalmi harc folyt”, s az is igaz lehet, hogy a választási előkészületek során mindkét részről alkalmaztak olyan taktikát, amelyről utólag nem ildomos beszélni. Feltételezhető, hogy a jelölő bizottság tagjai vélemények kipuha- tolása ürügyén Szommer János mellett agitáltak. A választás előtti napon á járási szervek kiküldöttei megkérték Illés Gábort vegyen részt a közgyűlésen, s mint vb-elnök biztosítsa támogatásáról, ha a tagság újólag megválasztja. Illés Gábor erre nem volt hajlandó. Inkább el sem megy a közgyűlésre, hogyha Szommer támogatására kérik. Vitatkozhatnánk a kérés jogosságán. Mindenki tudta a tanácselnökről, hogy hányadán áll a tsz-elnök- kel. Illés nyilatkozatának aligha lett volna hitele. (Ilyenkor szoktuk mondani, hogy kilóg a lóláb.) A tanácselnök válaszán is lehetne vitatkozni: ugyanis Illés Gábor elhallgatta, hogy a tagság őt akarja tsz-elnöknek választani. Pedig tudta, mi készül. Előzőleg ugyanis megmondták neki a Szom- merral elégedetlenkedők — Illést idézem — „ha nem vállalod el a tsz-elnöksé- get, tanácselnöknek sem fogunk megválasztani”. Mellékes, de elgondolkoztató mozzanat az is. hogy a közgyűlésre siető tsz-tagok többen is. ceruzát vittek magukkal, mond. ván, hogy „mi nem szavazni. hanem választani megyünk”: hogy akkor is le tudják húzni a listáról Szommer János nevét, ha a fülkében nem találnak írószerszámot A jegyzőkönyv meglehetősen hézagosán rögzíti a történteket, a résztvevők is eltérő módon kommentálják, de bizonyos, hogy ez a közgyűlés eltért a szokványostól. Például abban, hogy a széksorok mögött felsorakozó harminc-negyven tag közbekiáltásával meg-megzavarta a gyűlés menetét. Szommer János beszámolója után az első hozzászóló személyi sérelmet tett szóvá. Raktáros volt. igyekezett jól dolgozni, mégis leváltották. Magyarázzák meg. mi ennek az oka? A második felszólaló kérdést tett fel a vezetőségnek: ..Miért nem hívták meg Illés Gábort a közgyűlésre?” Javasolta, hogy hívják meg, vegyen ő is részt. A javaslat elhangzása után a tagság kivonult az udvarra. a vezetőség pedig küldöttséget menesztett Illés Gáborért. A tanácselnök visszaüzen. hogy nem megy. csak akkor, ha járási szervek képviselője is érte jön. A küldöttség elmegy. majd az egyik járási kiküldöttel jön vissza. Amikor a processzus — immár Illés Gáborral együtt — visszatért, a kul- tűrház udvarán felkiáltások hangzottak el: „Itt van Gábor!” „Meghozták Gábort!” A tagság bevonult és elfoglalta helyét, ki a széken. ki a széksorok megett. Folytatódtak a hozzászólások többen bírálták a vezetőséget. A tej önköltsége magas, de a répaszeletet hagyták elrohadni. A hagymához rosszul készítették elő a talajt. Az egyik tag szóvá tette, hogy a területen három hónap óta nem találkozott a párttitkárral. A brigádvezetők nem tudják, vagy nem mondják meg, hogy milyen munkáért mennyi bér jár stb... Többen javaslatokat tettek. Rendezzék a traktorosok normáját, mert elégedetlenségre ad okot. Fogadjanak szakképzett műhelyvezetőt, mert a gép- , park nagy, a szerelőknél kapkodva folyik a munka, nincs aki irányítaná ... Szommer János válasza után az ellenőrző bizottság bírálta a szakvezetést, (a jelentésre később még visszatérek), majd megtörtént a beszámoló jóváhagyása (csak szótöbbséggel), s a jelölés. Szavazás előtt négy felszólaló is kéri, hogy Illés Gábort vegyék fel a listára. „A tagságnak joga van jelölni. És ha nem tagot kíván elnöknek, vegyük fel itt a közgyűlésen, mégsem hagyja magát a tagság befolyásolni.” A járási tanács egyik kiküldöttje az elnöki asztal mellől hiába teszi le a voksot Szommer mellett, hiába mondja, hogy Illés Gábor „kiemeléséhez a felsőbb szervek jóváhagyása is szükséges”. Illés GáCl Ismeri a Szandi mandit? Milyen egy hipermodern nagyüzem belülről? Hogyan élnek itt az emberek, mit csinálnak, hogyan gondolkoznak, mit akarnak, mire vágynak, mint érzik magukat és hogyan férnek meg egymással? Korszerű kérdések. De ebből filmet csinálni — valóban nagy merészség. Aki kíváncsi rá, olvashatja az újságokban. De ki néz meg egy ilyen filmet? Két vegyészmérnök — Böszörményi Géza, a film írója és Gyarmathy Lívia, a rendező — mégis vállalkozott rá. S valami nálunk még sosem volt, furcsa, rokonszenves alkotás született, amelynek már a címe is meghökkenti a mozilátogatót, amikor nekiszegezik: Ismeri a Szandi mandit? A cím igazán keveset mond a filmről. Annyi köze van hozzá, hogy kétszer nyár és groteszk „esetek” sora a film. Mégis összeáll belőle egy eredeti kép a modem magyar nagyüzemről, amelyet építői világszínvonalúnak szántak, de hogy egyszer valóban az legyen, ahhoz a benne dolgozóknak is jócskán meg kell még változniuk. A „szandi mamdi” sokkal jobb alkotás annáí, semhogy ezt így, ilyen szájbarágósán kimondja. Felnőttnek tekinti a nézőt, s feltételezi, hogy magától is megérti. Ez a film mindenképpen a magyar új hullám emelkedő vonalába tartozik. Különös érdeme, hogy rátapintott a hazai vidám műfaj új útjára, ezzel példát szolgáltatott, (eddig ez a műfaj nálunk nem tudott lépést tartani a drámai művek fejlődésével). S bár kimutatható rajta néhány olasz film hatása, most tekintsünk el az ösz- szevetésektől. Hibának még leginkább azt lehetne felróni, hogy a sok szereplő ellenére voltaképpen meglehetősen kicsi az az üzemi kollektíva, amelyet a film bemutat A hatalmas gyár mintha kihalt volna, alig lézengenek benne emberek, s a munkáról nem is esik szó, csak arról, hogy kit milyen magánügye fogbor is felszólal, de se az igént, se a nemet nem mondja ki határozottan. Közbeszólnak a széksorok mögül: „Nem vagy őszinte!” „Téged a járás nyom!” — ezért Illés Gábor általános zajongás közepette leül. A járási tanács küldöttje újbóli felszólalásában megrója a fegyelme- zetlenkedőket, de ez olaj a tűzre: a tagság feláll, kivonul az udvarra, bojkottálja a választást. Bent tanácstalanság, izgatott párbeszéd, hogy mi legyen a teendő?... Vissza kell hívni a tagságot, vagy bezárni a közgyűlést, ez az alternatíva áll, de akárhogy döntenek bent, botrány íze van a dolognak. Közben telik az idő, bizonytalankodnak a járási kiküldöttek is, egyelőre nem akarják ejteni Szommert, s nehezen látják be, hogy itt Illés Gábor a helyzet kulcsa: „Csinálj amit akarsz!” mondták neki, de ezt a felelősséget ő így nem vállalhatja. Az elnökség végül beleegyezik abba, hogy őt is jelöljék. Aki azután — kimegy, közli a tagsággal: „elvállalom. — hogy felvegyenek a listára.” A nép bejön, fegyelmezetten az urnákhoz járul, és 155 szavazattal 78 ellenében Illés Gábort választja meg elnöknek. A szavazatszedő bizottság bejelentését hangos taps fogadja, az új elnök meghatottságtól remegő hangon köszöni meg a bizalmat. A jegyzőkönyvből, a résztvevők elbeszéléséből — némi képzelőerővel — így rekonstruálható a csátaljai villongások. A faluban most szélcsend van, de azt tapasztaltam, hogy működnek azok az erők, amelyek feltámasztják a vihart. Ezek bemutatása és elemzése is tartogat néhány, a szövetkezeti mozgalomra általánosítható tanulságot (Folytatiuk.) Zám Tibor is felteszik benne ezt a kér- lalkoztat. dést Mert a szandi mandi A. népes szereplőgárdá- valamikor világsláger volt, ban sok az ismeretlen arc. állítólag, legalább is úgy Kitűnő figurák, mind egy- tudják a gyár környéki pe- egy telitalálat. A neves szí- remvárosban az idősebbek, neszek — Kállai Ferenc, Volt-e vagy sem és hogy Sztankay István, Agárdi hangzott, mielőtt perem- Gábor —mellett küjön kell pestire magyarították, nem szólni Soós Edit kitűnő ala- fontos. A fontos az, hogy a kításáról. Van a filmben szandi mandival együtt szá- egy ragyogó jelenet, ahol mos egyéb ócskaság is kai- munkavédelemből vizsgálódik még a fejekben. Hi- zik. Eleve el akarják buk- tek, nézetek, avult erköl- tatni, hogy kirúghassák a esi elvek és életcélok. S gyárból, mert sokan haragezek nemcsak a gyár mel- szanak rá, erkölcstelen nő- letti kiskocsmában tenyész- személynek tartják. S ez az nek, nem rekednek kívül a együgyű, iskolázatlan lány kerítésen, hanem az embe- bevágta szó szerint a szá- rek behurcolják őket ma- mára szinte érthetetlen szö- gukkal a modem üzembe, veget. Igaz, hogy csak a fő- S ott a ragyogóan tiszta mérnök hatódik meg ekko- munkatermekben és irodák- ra igyekezettől, de végül is ban ezek az emberek mind- a lány maradhat; untalan felbuknak a tulaj- Szólnunk kell külön a kiden gubancos gondolataik- sérőműsorról is. Schirilla ban, tuskó szokásaikban és Györgyöt mutatja be egy maradi ostobaságukban. hosszú című rövidfilm. Ám Erről szól a film. Mindez Schirilla élete sokkalta ér- cselékménynek elég so- dekesebb annál, mint amit vány. Mégis szórakoztató láthattunk. A gyatra versi- film a „szandi mandi”. A két szavaló tanácselnök, a sok szál között két lány sületlen szónoklat, a kíno- sorsa bogozódik tétován a san, ügyetlenül tébláboló szemünk előtt, s ha ez nem falusi fogadóbizottság pedig is okoz nagyobb izgalmat, teljesen feleslegesen került mindenesetre ébren tartja bele a filmecskébe. A ké- érdeklődésünket (alkalom- szítők — fiatal filmesek — adtán nem sajnálják tőlünk nyilván azt hitték, ettől az alkotók a sexet sem. Lá- igazabb lesz művük. Holott tunk meztelen lányokat a csak hosszadalmasabb. És zuhany alatt és ugyan pi- bosszantó, káns lihegést a fűben). Fa- M. L. Rádiót, televíziót és mindenféle háztartási kisgépet gyorsan, szakszerűen és olcsón javítunk UGYANITT GARANCIÁLIS JAVÍTÁST IS VÉGZÜNK. Kiskőrösi Vegyes Ktsz Kossuth Lajos u. 12. Telefon: 7. Gépkocsi-akkumulátorok új és felújított állapotban kaphatók Kiskőrös. Árpád u. 23. alatt akkumulátorszervizünkben. röLTÉS! SAVAZAS! 415