Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-19 / 191. szám

Z. oldal 1969. augusztus 19, kedd SVOBODA: 99 Csak szoros egységben...“ Ludvik Svoboda, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság elnöke vasárnap a dél-morvaországi Breclav- ban mondott beszédet. Hazája időszerű politi­kai kérdéseiről szólva Svo­boda elnök hangoztatta, hogy határozottan szembe kell szállni minden olyan törekvéssel, amelynek cél­ja Csehszlovákia társadal­mi rendjének meggyengí­tése, és a szocialista or­szágok frontjának fellazí­tása. „Ha valaki nekünk olyasmiről beszél, hogy más szocialista országok­tól elszigetelve is építhet­jük a szocialista Csehszlo­vákiát, akkor csupán az igazság elferdítésével van dolgunk. Az effajta meg­nyilvánulások következmé­nyeikben nemcsak a szo­cializmus, hanem minde­nekelőtt a mi köztársasá­gunk érdekei és biztonsá­ga ellen irányulnak. Cseh­szlovákia csak a többi szó- cialista országgal szoros egységben képes arra, hogy szocialista államként sike­resen fejlődjék” — mon­dotta. Az elnök ezután így folytatta: „Politikai és gazdasági konszolidációnk­tól függ köztársaságunk nemzetközi helyzete. Csak­is a szilárd és gazdasági­lag virágzó Csehszlovákia lehet képes arra, hogy helyreállítsa és megerősít­se tekintélyét a világban. (különböző röplapokat és Ami a nehézségeket il- felhívásokat terjesztenek, leti, rámutatott, hogy né- Jellemző módon a táma­hányan a bajok forrását külső okokban igyekeznek keresni. Olyan álhírek ke­ringenek, hogy a szovjet vezetőség nem engedi meg Csehszlovákia gazdasági életének helyreállítását, hogy Csehszlovákiát a Szovjetunióhoz fogják csa­tolni stb. „Mint önök előtt is ismeretes — mondotta ezután Svoboda —, Husák elvtárssal néhány napot a Szovjetunióban töltöttünk. Baráti és rendkívül hasz­nos tárgyalásokat folytat­tunk vezető szovjet elvtár­sakkal. Egyenlő félként tárgyaltunk velük. Senki sem kényszerített bennün­ket arra, hogy bármiféle nyilatkozatot is tegyünk — mint a rémhírek állítják. A szovjet elvtársak azon­ban velünk együtt han­goztatták, a politikai és gazdasági konszolidációval összefüggő problémáinkat minél előbb meg kell ol­danunk annak érdekében, hogy országaink viszonya és az együttműködés a le­hető legjobban fejlődjék.” Befejezésül Svoboda el­nök a következő szavak­kal fordult hallgatóságá­hoz: „Az utóbbi időben jelentősen aktivizálódott a külföldi kémszervezetek és a külföldi propaganda te­vékenysége. Az országban dások éle mindenekelőtt .társadalmunk vezető ereje, a Csehszlovák Kommunis­ta Párt és vezetősége el­len irányul. A törvényte­len akciók szervezői bűnös játékot űznek a nép érde­keivel, s ebben meg kell akadályoznunk őket.” Meggyőződésem, hogy önökkel és népünk több­ségével együtt meg fogunk birkózni ezzel a bonyolult időszakkal, és sikeresen lépünk arra az útra, amely országunk további fejlődé­se felé vezet” — fejezte be beszédét Svoboda el­nök. Grecsko marsall napiparancsa MOSZKVA (MTI) Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a szovjet légi­flotta napja alkalmából na­piparancsot adott ki, amely­ben üdvözölte a szovjet hadirepülőket, a polgári re­pülés és a repülőgépipar dolgozóit, valamint a sport­repülőket. A marsall napiparancsá­ban sikereket kívánt a szov­jet légiflotta személyi állo­mányának a katonai és po­litikai kiképzésben, a kor­szerű repülőgépek és fegy­verek kezelésének elsajátí­tásában, a hazai repülő- gépgyártás fejlesztésében. Hz lr Köztársaság a BT összehívását kérte jv Véletlen“ provokáció Corneíius Cremin nagy­követ, az ír Köztársaság állandó ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács au­gusztusi soros elnökéhez, Jaime de Pinies spanyol nagykövethez intézett le­velében a tanács sürgős összehívását kérte az észak-írországi események ügyében. A Reuter ENSZ- tudósítójának értesülése szerint a Biztonsági Ta­nácsot valószínűleg kedd­re hívják össze, és ezen az ülésen döntenek arról, hogy a világszervezet ille­tékes-e döntést hozni az észak-írországi események­kel kapcsolatban. Ahhoz, hogy a kérdést a tanács napirendjére tűzzék, ki­lenc szavazatra van szük­ség. Patrick Aillery, az ír Köztársaság külügyminisz­tere, aki még szombaton New Yorkba repült, előre­láthatólag hétfőn találko­zik U Thant ENSZ-főtit- kárral, hogy ismertesse kormányának álláspontját. Kiesinger és a „keleti veszély” A Pentagon vasárnap be­jelentette, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság területe felett eltűnt egy amerikai helikopter, há­rom utassal a fedélzetén. Nemsokkal később a phen- jani rádió közölte, hogy a KNDK légvédelme lelőtt egy amerikai helikoptert, amely provokációs célzattal mé­lyen behatolt az ország lég­terébe. A Pentagon közle­ményében megpróbálta úgy feltüntetni az incidenst, Philip Blaiberg 60 éves fokvárosi fogorvos^ aki 19 hónapot és 15 napot élt új szívvel a szervezetében, va­sárnap délután a Groote Schuur kórházban elhunyt. mintha a helikopter gya­korló repülése során elté­vesztette volna az irányt és „véletlenül” repült volna be a KNDK légiterébe. A Reuter hírügynökség hivatalos dél-koreai forrás­ból nyert értesülései szerint a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatok parancs­noksága találkozót kért a panmindzsoni fegyverszüne­ti vegyesbizottságtól a KNDK felett lelőtt amerikai helikopter ügyében. (Reuter) sok nem tudták többé el­hárítani. Vasárnap délután, közép-európai idő szerint 17,40 órakor Philip Blaiberg meghalt. SANKT BLASIEN (MTI) Kiesinger bonni kancellár vasárnap a Fekete-erdőben levő waldshuti választóke­rületébe látogatott el. Hidegháborús hangvételű beszédében Kiesinger azt ál­lította, hogy a „Keletről jö­vő veszély” egyre növekszik. Hivatkozott arra, hogy a Kínai Népköztársaság ha­marosan egymilliárd lakos­sal és a tömegpusztító fegy­verek teljes arzenáljával — beleértve az interkontinen­tális rakétákat is fog ren­delkezni. A Szovjetunió fe­lől fenyegető állitólagos ve­szély tényét a bonni kancel­lár az elmúlt évi csehszlo­vákiai eseményekből „szűr­te le”. A veszélynek — mon­dotta Kiesinger — arra kell sarkallnia a Nyugatot, hogy „védelmi erőfeszítéseit” fo­kozza, szövetségben az Egyesült Államokkal. Kiesinger ezzel egyidejű­leg megjegyezte, hogy foly­tatni óhajtja „új keleti po- ■l'tikáját”, hogy a kelet-euró. pai országokkal „egyetértés-j re jusson”. Blaiberg meghalt Szovjet légierők napja Augusztus 18-án ünnepel­ték a Szovjetunióban a lé­gierők napját. A 'két évvel ezelőtti damogyedovói lé­giparádé ország-világ előtt ízelítőt adott a szovjet lé­gierő korszerűségéről, ere­jéről. A függőlegesen le- és felszálló vadászgépek, a felszállásgyorsító rakétával ellátott vadászbomibázók, a változtatható szárnynyila- z‘ sú szupenszónik-us gépek méltán vívták ki a bél- és külföldi elismerést S ott voltak a különleges, — ki­segítő motoros vadász; ten- geralattjáró-felderítő és -megsemmisítő gépek stb. A gépek sebessége 3000 km/ óra, repülési magasságuk több mint 30 kilométer, fe­délzeti- és rakétafegyver­zetűk a legkorszerűbb, na­vigációs berendezésük még rossz látási körülmények között is nagy biztonságot kölcsönöz. A domogyedovói bemutató óta természetesen újabb, még korszerűbb gépek lát­tak napvilágot, a fejlődés elképzelhetetlenül gyors. A nagyszerű műszaki feltéte­leikhez járul a pilóták ki­váló kiképzése és magas- fokú szakmai tudása. A szovjet légierő méltán ün­nepelt büszkén az idén is. Szuperszonikus harci repülőgép leszállás közben. Korszerű öltözék biztosítja a pilóták biztonságát. (APN-fotók — M. Kuhtarewa felvételei.) Az orvosi közlemény a halál okát abban jelölte meg, hogy a szervezet „'ki­vetési reakcióit” már nem sikerült elhárítani. A fogorvost 1967 decem­berében súlyos szívbántal- makkal szállították be a fokvárosi Groote Schuur kórházba és 1968. január 2-án operálták meg. Március 16-án Blaiberget kiengedték a kórházból. 1968 júniusában volt az el­ső visszaesés Blaiberg ál­lapotában. Májgyulladást kapott, a veséjével is komp­likációk léptek fel. A fog­orvos azonban túljutott a krízisen & két hét múltá­val viszonylag jó állapot­ban hagyta el a kórházat. A második zavar ez év májusában jelentkezett. Az újszíves fáradtságra és lég­zési zavarokra panaszko­dott. Újból kórházba szállí­tották. de két hét után is­mét hazatérhetett. Blaiberget augusztus 14-bn szállították ismét kórházba. Állapota óráról órára romlott. A szervezet kivetési reakcióit az orvo­Főszereplő: a kábítószer? LOS ANGELES (MTI) A több mint egy hete elkövetett Los Angeles-i ötös gyilkosság tettesének vagy tetteseinek felkuta­tására irányuló rendőri hajtóvadászat a hét végén kiterjedt Kanadára. A ka­nadai királyi lovasrendőr­séget felkérte a Los Ange­les-i rendőrség, hogy ku­tasson fel négy „hippi tí­pusú” fiatalembert, akik­nek a nevét a gyilkosság egyik áldozatának, Fry- kowskinak a barátja kö­zölte a rendőrséggel. Ez a magát megnevezni nem akaró lengyel beván­dorló a rendőrségnél tett bejelentése óta rendőri védőőrizetben van. Elbe­szélése szerint az ötös gyilkosságban a főszerepet a kábítószer játszotta. Fry- kowski, aki rendszeresen fogyasztott narkotikumot, Sharon Tate filmszínésznő házát használta fel arra, hogy barátaitól a kokaint átvegye. A végzetes esté­lyen nyilván nézeteltérése támadt a kábítószercsem­pészek egyikével, akik azonban nemcsak vele, ha­nem a jelenlevő négy má­sik vendéggel is leszámol­tak, nehogy élő tanú ma­radjon. Sharon Tate barátai egyébként felháborodottan cáfolják azokat a híresz-, teléseket, amelyek szerint a filmszínésznő házábar) valamiféle orgiákat renf deztek volna. Elmondjál^, hogy Polanski felesége nyolchónapos terhes volt, minden gondolata leendő gyermeke volt, leszokott a dohányzásról, és alkoholt sem fogyasztott. A kanadai rendőrség fel­tevése szerint a gyilkos­sággal gyanúsított négy személy a nyugat-kanadai Edmonton városában vagy környékén tartózkodik. Emlékezés Ernst Thälmannra Ernst Thälmann-t, a német és a nem­zetközi munkásmozgalom kiváló egyéni­ségét 11 évi raboskodás után 1944. au­gusztus 18-án gyilkolták meg a hitleris­ták Buchenwaldban. De csak fizikailag semmisíthették meg, mert nagyszerű életútjának eredményeit és tanulságait a mai forradalmi németség, valamint a béke és társadalmi haladás minden híve számontartja az egész világon. 1886-ban született. Hamburgi kikötő- munkás korában lépett a nagymúltú Német Szociáldemokrata Pártba, amely­ből az opportunizmus elleni harca előbb a Független Szociáldemokrata Párt, majd onnan, 1920-ban a Német Kommunista Párt soraiba vitte: a párt központi bi­zottságának elnöke, a 111. Internacionálé Végrehajtó Bizottságának tagja és két ízben pártjának birodalmi elnökjelöltje lett. Az 1923-as hamburgi fegyveres fel­kelés vezetésével — elméleti felkészült­ségén kívül — személyes bátorságáról is tanulságot tett. Életében és korában torlódtak a sú­lyos politikai események. Noske véreng­zése. Karl Liebknecht és Rosa Luxem­burg meggyilkolása, a Bajor Tanácsköz­társaság sorsa, a ruhrvidéki válság ál­landósulása, Ebert katonai intézkedései a szászországi és thüringiai munkáskor­mány leverésére, valamint a hitleristák első, 1923-as hatalomátvételi kísérlete nagy tanulságokkal szolgált számára. Tisztán látta, hogy a győztes nyugati imperializmus azért akarja konszolidálni a weimari parlamentarizmust, hogy ez­zel megakadályozza a szocializmus eset­leges győzelmét Németországban. Az 1929—1933-as világválság halálra rémí­tette a csődbejutott német nagykapita­lizmust, amely a fasizmus révén akarta megmenteni magát. A polgári kormá­nyok a hitleristák kezére játszottak. Óriásira nőtt a fasiszta veszély, amely­nek elhárítása a német munkásosztály egységétől függött, attól, hogy a szociál­demokraták és a kommunisták fogja­nak össze és más haladó német erőkkel együtt akadályozzák meg Hitler hata­lomra jutását, az új háború első lépé­sét. Ez az összefogás azonban, mint is­meretes, nem jött létre és a hatalom Hitler kezébe jutott. A fasiszták fel­oszlatták a pártokat, felkészültek a há­borúra és 50 millió halott, valamint 100 millió földönfutóvá tett ember végze­tévé váltak. Thälmann utódai az NDK területén ma teljes sikerrel hasznosítják élete nagy tanulságait a német nép és a vi­lág dolgozóinak javára. F. M.

Next

/
Thumbnails
Contents