Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-16 / 189. szám
1969. augusztus 16, szombat S. oldal A közélet hírei, Csütörtökön tartott ülésén a Dunavecseí Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága — érdemeinek elismerése mellett — jelmentette vb-elnöki tiszte alól Búza Dezsőt. Egyidejűleg Horváth Józsefet, a vb eddigi elnökhelyettesét egyhangúlag vb-elnökké választotta. Ugyancsak csütörtökön ülésezett a Kiskunhalasi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, s a megüresedett vb-elnöki tisztség ellátásával Búza Dezsőt bízta meg. Miniszteri utasítás az iskolák munkarendjéről A munkaügyi miniszter most megjelent utasításában intézkedik az 1969— 70-es tanévre a szakmunkásképző iskolák munkarendjéről. A miniszteri utasítás részletesen szabályozza a tanévnyitás, a vizsgák, a főbb tantestületi értekezletek, a szünnapok, a tanévzárás időpontját, intézkedik a tanulmányi versenyekről, a szakmunkástanulók országos kiállításáról, és egyéb kérdésekről. • • Illést tartott a kiskunhalasi járási pártbizottság Pénteken délelőtt ülést tartott a kiskunhalasi járási pártbizottság. Az ülést megelőzően végrehajtó bizottsági ülésre került sor. A járása pártbizottság ülésén első titkárrá választották Ispánovits Márton elvtársat, aki korábban a kiskunfélegyházi járási pártbizottság első titkári tisztét töltötte be. Mint a Munkaügyi Minisztériumban elmondották, a szakmunkásképző apparátus az új tanévre különös gonddal készül fel, mert a szakmunkásképzőiskolákban újabb létszámrekord várható. Az 1969— 70-es tanévre 92 ezer első osztályost vesznek fel, ami a demográfiai hullám csúcsát jelenti. Ez a szám nagyobb, mint a felszabadulás óta bármikor. A három évfolyamon összesen 223 ezer tanuló vesz majd részt, 13 ezerrel több, mint tavaly. A pedagógusi kart a tanulók létszámával arányosan növelik, az elhelyezési lehetőségek azonban meglehetősen szűkösek. Az új tanévre 196 új tantermet és 470 tanműhelyi munkahelyet létesítenek, az otthonok befogadó képességét 1280-nal bővítik, ami a Fél év alatt csaknem 62 millió forint szükségletekhez képest kevés. Az általános iskoláktól is kölcsön vesznek tantermeket az oktatás zavartalan lebonyolítására. A demográfiai hullám elvonulása után is fokozott gondot fordítanak a szakmunkás- tanuló képzésre, örvendetes ugyanis, hogy az általános iskolából kikerülő és továbbtanuló , fiatalok közül mind nagyobb arányban jelentkeznek szakmunkástanulónak. Ennek ellenére — s az idei tapasztalatok is ezt igazolják — egyes szakmákban még mindig kevés a jelentkező. Különösen vonatkozik ez a fővárosra. Vidéken — főleg a megyeszékhelyen — az építőipari szakmára várnak további jelentkezőket. Kiadvány a Tanácsköztársaság Kalocsa vidéki eseményeiről Kecskemét fejlesxtesere A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap tartott ülésén tárgyalta meg a többi között azt a jelentést, amely a költségvetés & a fejlesztési alap idei első félévi alakulásáról, illetve felhasználásáról készült. A téma kapcsán megállapította a vb: A fejlesztési alap egész évre szóló 160 millió forintos bevételi tervét a fél év alatt 63,4 százalékra teljesítette a város, s ez jobb az időarányosnál, s nagy biztonságot nyújt a további munkához. Jelentős viszont a lemaradás a telekár-bevételeknél. Csökkent az érdeklődés a városban a családiház-tel- kek iránt — az OTP-hitel feltételeinek nehézsége miatt. A fejlesztési alapból az első félévben összesen 61 millió 917 forintot használtak fel. Ide tartozik egyebek között a széche- nyivárosi építkezés, ahol nagy. iramban folyik a munka. A városközpont, „A” jelű épületének (szalagház) a nemrégiben szétosztott 177 szövetkezeti lakás, a szennyvízcsatornázás stb. A város fejlesztésében végzett munka természetesen folyamatos, s nehéz szétválasztani azt, ami egyik, illetve a másik félévben kezdődik, vagy fejeződik be. A jelentésben is több „áthúzódó’’ beruházás szerepel, amelyeknek kivitelezési költsége félig az első, félig a második félévet „terheli”. Ilyen például ?z útépítések nagy része, a lakásépítések, a közművesítési program tételei, járdaépítések, korszerűsítések, a víz és villanyhálózat bővítése, és számos más, aprónak tűnő, mégis fontos, szükséges beruházás. A kiragadott részletekből is érzékelhető azonban, hogy a város vezetői jól gazdálkodnak a rendelkezésükre álló pénzeszközökkel, s a fontossági sorrendet megállapítva arra törekszenek, hogy mind jobban kielégítsék a lakosság igényeit, a szükségleteket. A vb a jelentést tudomásul vette és elfogadta, majd a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály munkáját vitatta meg, végül bejelentések hangzottak el. G. S. „A proletár” címen hely- történeti forráskiadványt jelentetett meg az MSZMP kalocsai járási bizottsága és a Kalocsai Járási Tanács. A vaskos könyv — 230 oldal terjedelemben — a Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából íródott, összegezi, felidézi a környék 1918—1919-es forradalmi eseményeit, s a megtorlás napjait. Szemelvényeket közöl a kiadvány a Kalocsai Néplap 1919-ben megjelent cikkeiből, részleteket tartalmaz a kalocsai érsekség papsághoz intézett akkori körleveleiből. Felidézi az érsekhalmi cselédség szervezkedését, s emléket állít az 1919-ben mártírhalált halt Duna menti falvak kommunistáinak; < * ÉRDEKESSÉGEK a nagyvilágból Orvoshiány van csaknem mindenütt a világon Az orvosok párizsi világkongresszusa megállapította, hogy világszerte nagy az orvoshiány. így például 1965-ben Albániában 100 ezer lakosra 48,5 orvos, ezzel szemben a S v.vjetunióban 210 orvos jutott. Svédországban 100 ezer lakosra 110 orvos, az NSZK-ban 165 orvos, az Egyesült Államokban 131 orvos, Franciaországban 111 orvos jut. Vannak viszont olyan országok, ahol az egy orvosra jutó lakosok száma eléri a 40 ezeret, (Mali, Nigéria.) Kambodzsában egyenesen 92 500 lakosra jut egy oivos. Hosszú terhesség Feliciana Angrazi kisfia szokatlanul hosszú túlhor- dás után jött világra. Feliciana Angrazi az olasz- országi Térni városban lakik, négy gyermek anyja, legkisebb gyermekét 11 hónapi terhesség után szülte meg. Ezt a tényt a kezelő orvosok igazolják, akik az anyát 11 hónapon át megfigyelték. Családi veszekedések statisztikája Norman Smith Los An- geles-i amerikai férj 40 éven át naplót vezetett a feleségével folytatott veszekedéseiről, és 40 éves házassági évfordulójukon vastag könyvet nyújtott át nejének. A könyvben pontosan szeretjeit minden veszekedésük oka. Veszekedtek: 1879-szer, mert az ebéd nem készült el időben, vagy pedig rossz volt; 1457-szer, mert az asszony pénzt kért a férjétől, vagy nem jött ki a háztartási pénzből; 687-szer, mert az asszony túlságosan elkényeztette a gyerekeket; 617-szer, mert a férj túlságosan elkényesztette a gyerekeiket; 517-szer, mert a férj kár- örvendően kinevette az asszonyt; 497-szer, mert hideg volt a lakás; 387- szer, mert elromlottak az ételmaradókok; 307-szer, mert a férj túl későn jött haza; 68-szor, mert a férj túl sokat dohányzott; 51- szer, mert az asszony elfelejtette felvarrni a gombot; 17-szer, mert a férj túl hangosan kiabált; 13- szor, mert á férj nem akart sétálni menni a feleségével; 11-szer, mert eltörte a porcelánt: ezen kívül számtalanszor még kisebb okok miatt. A Los Angeles-i Smithék otthonában tehát átlagosan minden második nap ösz- szeveszett a férj meg a feleség ... Metro Velencében Olasz szakemberek kidolgozták a velencei földalatti vasút építésének tervét. A metro a város 177 csatornája alatt fog húzódni. A szakértők véleménye szerint műszakilag a terv teljesen reális. A súlyos velencei közlekedési gondok megoldásának ez volna az egyetlen lehetséges módja. Építése feleslegessé teszi, hogy a műemlékvárost felszíni utakkal és közlekedési eszközökkel csúfítsák el, s ily- módon tipikus huszadik századi várossá tegyék. Panoráma hálószobával Riminiben, a híres olasz tengerparti fürdőhelyen, a szezon csúcspontján van. Egy fiatal házaspár elhatározta, hogy mézesheteit itt tölti el. Szobát azonban nem találtak. Végül is a tengerparton egy stégen ágyaztak meg maguknak, ahol végre egyedül maradhattak nászéjszakájukra. Másnap a helyi hatóság — az ifjú pár fantáziáját és eltökéltségét méltányolva — a Grand Hotél ben ajánlott fel nekik szobát, a város költségére. összeállította: K. A. A TERMELÉKENYSÉG EMELÉSÉNEK ÚTJAI Nagy tartalék: az anyagmozgatás korszerűsítése IV. Pénz, ti ép, szemlélet és ember Legyünk őszinték: a vállalatok egyébként is szűkös beruházási, fejlesztési eszközeiből vajmi kevés jut az anyagmozgatás korszerűsítésére. Pedig — kár volna tagadni — a szállítás, a rakodás gépesítése igen eszközigényes feladat; toldo- zással, foldozással itt mesz- szire nem jutunk. Éppen az okozza a legtöbb gondot, hogy a vállalatok számottevő részénél a gyártás bővítése is igen sok-sok kis lépcsőben történt. így ma nem ritkák a sok telephelyű műhelyek és raktárak. Ezáltal. ésszerűtlen nagyok a szállítási távolságok és hat- ványozódnak a rakodási tennivalók. Ha van pénz a fejlesztésre, a korszerű szállító- és emelőgépek, eszközök beszerzése akkor sem könnyű. Az üzemek jelehleg jóformái’ csak bolgár gyártmányú elektromos- és magyar gyártmányú Diesel-üzemű targoncákat vásárolhatnak korlátlanul, speciális rakodó feladatok elvégzésére azonban ezek többnyire nem alkalmasak. A különböző speciális eszközöket, például a szállítószalagokat, a függőpályákat, a mozgékony kis emelőtargoncákat eddig a vállalatok vagy maguk barkácsolták, vagy Nyugatról importálták. Most több kezdeményezéssel találkozhatunk a szállító, anyagmozgató gépek gyártásában. így például a Hajtómű- és Felvonógyár szervezi az univerzális függőpályák (konvejo- rok) elemeinek gyártását angol szabadalom alapján (Ezekből az elemekből gyorsan és gazdaságosan különböző szállító rendszerek építhetők). Megkezdődött a transzkonténerek, s a hozzájuk szükséges egyszerűbb markoló-, emelő berendezések hazai gyártása is. A Salgó-Dexion elemekből — a Salgótarjáni Kohászati Üzemek új termékéből — elsősorban raktári polcok építhetők Märklin-rendszer- ben. Üzemeink ellátása korszerű szállító- és rakodógépekkel aligha oldható meg kizárólag hazai gyártással; szükség van a szocialista országok összefogására, határozottabb, konstruktívabb nemzetközi együttműködésére is. Ezek után lehet, hogy 1 sán hangzik a megál- ipítás: nem a pénz és nem is a gép a szállítás, az i nyagmozgatás korszerűsítésének leg“""' ’’h kereszt- metszete. ' ’’riott“' van a fő M ■ Ion ■ előtt a vállalatoknál. Számtalan tény bizonyítja, hogy ha valamit nagyon akartunk, ahhoz megteremtettük a szükséges feltételeket, elhárítva az útból minden objektív akadályt. Egyebek közt megemlíthetjük azoknak a fővárosi és vidéki üzemeknek a példáját, amelyek szinte kizárólag saját erejükből tervezték, szervezték mintaszerűen a belső szállítást és anyagmozgatást, előteremtve a szükséges pénzt és gyártó kapacitást is hozzá. A Dinamó-gyárat (ma az Egyesült Villamos Gépgyárhoz tartozik), az Ikarust, az Alumínium Gyárat, az ikladi Ipari Műszer Gyárat, a debreceni Dohánygyárat, a Hajdúsági Iparműveket, a győri Magyar Vagon- és Gépgyárat ajánlhatjuk tapasztalatcserére a szakembereknek. Érdemes lenne nemcsak a műszaki szervezési módszereket, hanem az öntevékenységet, az eszközt, gépet, kapacitást és pénzt előteremtő, célratörő elhivatottságot is a helyszínen, a legjobbak példáján tanulmányozni. \z üzemek meglátogatót a miniszteriális és bankszakemberek figyelmébe is ajánlhatjuk. Nem revízió, számonkérés és felelősségre vonás céljából, mert az anyagmozgatás korszerűsítésének megszállotjai így vagy úgy megkerülték és megsértették a paragrafusok, a rendeletek betűit. Hanem azért ajánljuk szíves figyelmükbe, hogy tegyék szabályossá és határozottan segítsék, ösztönözzék másutt is ezt a hasznos tevékenységet. Egyetlen vállalat sem kért például az idén bankhitelt az anyagmozgatás korszerűsítésére, mint már említettük. De ha kért volna, vajon nem marad-e alul a kérelem a termelést bővítő, a nagyobb nyereséget ki. mutató beruházásokkal vívott versenyben? A szemlélet, a mótíszer olykor a gazdaságirányítás felsőbb régióiban is fejlesztésre, korszerűsítésre szorul. Ügy is mondhatnánk: az új mechanizmus gazdasági szabályozó eszközei hatékonyabban kell, hogy szolgálják á munka termelékenységének emelését, mint ahogy az eddig eltelt másfél évben ezt szolgálták. Témánkat mindvégig műszaki, gazdasági oldalról vizsgáltuk, de nem szabad elfeledkezni társadalmi, szociális. emberi vonatkozásairól sem. A legnehezebb fizikai munka gépesítéséről, a legnagyobb baleseti veszély- forrás felszámolásáról van szó. Az anyagmozgatás korszerűsítésével lényegében felszámoljuk azt az elmaradott és képzetlen munkásréteget, amelyet a cipekedés, a testi megerőltetés nem ritkán lelkileg és szellemileg is megnyomorít. A technika, a rend. a szervezettség egyben új alapokat teremt; növeli a műszaki ismereteket, a fegyelmet, az igényeket, s felszámolja a lumpenproletár életforma és gondolkodásmód, a társa- dalmon-kívüliség utolsó gyökereit is. A szállítás, az anyag- mozgatás gépesítése legfeljebb ilyen pozitív értelemben egzisztenciális kérdés. A kenyerét senkinek sem fenyegeti. Erre a vállalkozásra nem fizethet rá sem a népgazdaság, sem a vállalat, sem pedig a dolgozó. Ilyen értelemben az anyag- mozgatás korszerűsítése végső soron teljesen kockázat- mentes, s ugyanakkor sürgető feladat. (Vége) Kovács József