Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-13 / 186. szám
f Majsa a városias község A település nevét népdalba szőtte az egykori ismeretlen szerző: „Kiskun- majsán vettem egy tehenet ..Valószínű, hogy a régen mezei virággá átlényegült tehén több mint száz esztendővel ezelőtt cserélt gazdát nagy paro- lázások közepette a maisai vásáron. A község krónikája szerint ugyanis V. Ferdinánd 1837-ben állította ki azt az adomány- levelet, amelyben mezővárosi címet és vásártartási jogot juttatott Maisának. A korabeli „riporter” így ír erről: »...a kiváltsági levél immár Becsből leérkezvén az ezennel a Tanáts széke előtt közönséges megszemlélés végett előterjesztetett.” Az első vásárt 1837. augusztus 27-én óriási előkészületek után, meg is tartották. Szakácsnőt, han- gászkart Szegedről hozattak, s a . Tanáts széke olly intézetet tész, hogy 170 butélia rusti, sopro- nyi, tokaji és pezsgőborok vételéről gondolkoztas- sék...” Az ünnepségre meghívták a környező városok, falvak nemes tanácsait és elöljáróit. A városi titulus azonban rövid életű volt, mert 34 év múlva, 1871-ben, egy törvény rendelkezése alapján Majsa ismét község lett A település neve azonban ennél jóval korábban, egy 1436-ban kelt okiratban fordul elő először, mint Majossaszállás. Így nevezték akkori tulajdonosa, Majossa Tóth János kunikapitány után. — A mai tanácsháza az egykori kunkapitány székhelye volt. Amikor 1960- ben felújítottuk, előzőleg eredeti állapotában egy festményen megörökíttettük — mondja Papp István, a községi tanács vb elnöke, aki 1954-ben került Majsára. — Nagyon álmos kis község volt ez, mikor idejöttem. Az ipart a gépállomás és egy ktsz jelentette — teszi hozzá mosolyogva, aztán mintha csak hangosan gondolkodna, így folytatja: — Most, ha az ember vasárnap sétálni megy, jóleső érzéssel állapítja meg, hogy nagyon szép hely ez! Persze, amíg Majsa „nagyon szép hely” lett, igeiv sokat kellett dolgozni a község lakosságának, vezetőinek. Tulajdonképpen itt 1960-ban következett be „a fordulat éve”. A mezőgazdaság szocialista átszervezése lendületet adott a község általános fejlődésének. — Legfontosabb feladat a jó ivóvízzel való ellátás volt. A 13 ezer emberre mindössze tíz pumpái kút jutott. Jelenleg már 12 kilométeres vízvezeték fut az utcákon, 30 kifolyóval és felújítva működnek a régi húzóskutak is. összesen 410 lakásban bent van a víz. A negyedik ötéves tervben új vízbe. Elmondja, hogy a községfejlesztésnek másik nagy területe az út- és járdaépítés. — Az útépítéssel jól állunk. Most készül a KPM és a OKGT (Országos Kőolaj és Gázkitermelő Tröszt) közös vállalkozásaként a félegyházi úttól a vasútig, s onnan Szánkig vezető út, amelynek nagy részét már átadták. A járdával viszont kicsit elmaradtunk, mert a 63 kilométerből mindössze 7300 métert tudunk burkolattal ellátni, de — amint említette is Horváth elvtárs — fontosabb volt az ivóvíz. A jövő év végéig azonban még két kilométert, 1975-ig pedig plusz öt kilométer járdát fogunk építeni. Ülünk az egykori kun- kapitány székhelyén, a kánikulában kellemesen hűvös tanácsháza elnöki szobájában. Kint autóbuszok jönnék-mennak, motorok zúgnak, lovas kocsik zörögnek. A gyönyörű nak, itt keresik a kenyeret. Zömmel persze a Napsugár, a Rákóczi, a Kossuth, a Jonatán és a Petőfi szakszövetkezetekben, valamint a csupán 37 tagot számláló Kunsági Tsz-ben. Mintegy 4 ezer ezeknek a szövetkezeteknek a taglétszáma. — Érdekes viszont az iparfejlődés. Harminc évvel ezelőtt, pontosabban 1937-ben Kiskunmajsán az ipart az állami pincegazdaság jelentette — mondja Papp István Vb-elnök. — Még a hatvanas évek elején is kétezer ember járt el innen dolgozni ipari üzemekbe. Ma már a majsai ipar ugyancsak körülbelül Kétezer embernek ad munkát. A Drótfonatgyártó Vállalatnál Both Jenő termelési osztályvezető kiforrnál bennünket: — Három műszakban folyik a termelés, a vállalatnak 501 dolgozója van. Még ebben az évben hozzákezdünk egy új, 2200 négyparkban egy-két idősebb zetméteres csarnok építéférfi, asszony üldögél, néhány gyerek játszik. Mindenki más dolgozik: otthont építenek, kenyérkereső séhez és gépeket vásárolunk. Ez a kettő összesen 5,9 millió forintba kerül, és újabb 150—200 emberEgyelőre csak a földön sorakoznak a gépjavító válla* lat által gyártott tehergépkocsi-vezetőfülkék. Bnzek Dénes műszaki ellenőr „szemrevételezi” a darabokat, s ha ő sem talál kifogást, kezdődhet a szállítás. évben 85 millió forint m vária-telepen te. A többi várható termelési érték. még a jövő zenéje. — A konzervgyárban há- mondja Papp István vbŰj házak sorakoznak az egykori zsombék helyén, a Kálvária-telepen. mütelepet építünk, bővül a hálózat, s a tervek szerint 1975-re már 700 lakásba vezetjük be a vizet — tájékoztat Horváth István, a községi tanács vb-elnökihelyettese. Aztán a vb-titkár, Toldi János kapcsolódik a beszélgetésnek adunk munkát. Az első félévben — 1969-ben — 64 millió forint volt a termelési érték. A másik majsai „nagyüzem” a Mezőgazdasági Gépjavító Állomás, ahol Kuczik István üzemmérnök a következőket mondja: — Az Ikarusszal kooperálva teherautó-veromszázan dolgoznak, a Vegyes- és Építőipari Ktsz 150 főnek ad elfoglaltságot, a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat majsai telepén, a háziipari szövetkezetben, a sütőipari vállalatnál ugyancsak sokan találnak jó kereseti lehetőséget. — Van-e kilátás a negyedik ötéves tervben arra, hogy Kiskunmajsán új üzem, vagy gyár települ? — Üj nem épül, de a meglevőket bővíteni fogják — válaszol Horváth elvtárs. — Ez év őszén fognak hozzá egy korszerű üzem építéséhez a sütőiparnál. A beruházás mintegy 3 millió forintba kerül. Már említettük, hogy most körülbelül kétezren dolgoznak nálunk az iparban, de ez a szám 1975-re 2500-ra emelkedik. Érdekes, hogy a férfiak és nők aránya 50—50 százalék. A községen halad keresztül a Szánk—Üllés közötti gázvezeték. Két évfoglalkozást találnak itt a szorgalmas majsaiak, s szórakoznak, pihennek — élnék. — Tessék megkóstolni a kávénkat — teszi le az apró csészéket az asztalra Szatmári Sándorné előadó. S míg kavargat- juk a ,,fekete levest”, a tanácselnök már sorolja is az otthont teremtő igyekezet bizonyítékait — Az utóbbi két évben nagy lendületet vett Maisán a házépítés. Jobb a telekellátás, mint azelőtt. Elsősorban az úgynevezett Kálvária-telep felé terjeszkedünk. Ezt a zsom- békos részt 3 millió forintos költséggel feltöltöt- tük. Ma már 32 lakás áll itt készen, de az OTP — amelynek két év alatt összesen 400 telket adtunk át értékesítésre — jövőre újabb 100 lakást épít kulcsátadásig. A népfrontakció keretében 12 lakás épül, az „olajosok” nyolc lakást, a vízgazdálkodási társulat négyet, a községi tanács ugyancsak nyolcat Délután a könyvtárban. Negyed órával a nyitás épített, s most újabb 12 után már jó néhány olvasó böngész a polcokon soraépitése van folyamatban. Szeptemberben új nyolc- tantermes gimnáziumot avatunk, szintén a Kálvárián, Az említett 400, résziben közművesített telek 70 százaléka már elkelt. Négyszögölenként 20—30 forintért adták, de nemkozó könyvek között zetőfüVkéket gyártunk, ebben az évben több mint 6 ezer darabot, és az ehhez tartozó ajtókat, sárkányokat stb. Félkész állapotban van az az épület, ahol fürdő, öltöző és ruhatár lesz. Erre nagy vei ezelőtt, amikor a csöveket lefektették népgyűlést tartottak Majsán a művelődési házban. — Mindenki ott volt. Körülbelül háromszázan jelentkeztek, hogy bevezetik a lakásukba a gázt. De ez a A drótfonatgyár egyik gépcsarnoka, ahol kizárólag nők dolgoznak. Az első három gépnél Farkas Etelka, Szőke Piroska és Magyar Erzsébet csak a Kálvárián, hanem szükségünk van, mert 470 a Kígyósi részen, a Gár- fizikai dolgozó, 75 műsza- gyán-teiepen és máshol is. S azok az emberek, akik kedvezményes feltételekkel építenek, természeteeilnök. S végül arrÄ, hogy mi hiányzik Kiskunmajsáról. Itt is csak a legfontosabbakat említjük: központi orvosi rendelő, s egy áruház, amelynek a helyét már kialakították, de az ÁFÉSZ-nak jelenleg még nincs pénze, hogy megkezdje az építést. A művelődési házra úgyszólván minden majsai büszke. Falai között több szakkör működik, s havonta általában mindig „lejön” valami társulat, színház. A könyvtárban, ahol Bodor Ba- lázsné 1954 óta dolgozik, 23 ezer kötet közül válogathatnak az olvasók: Könyvtár-fejlesztésre évi 30 ezer forintot kapnak a tanácstól. A Kiskunmajsán eltöltött közel egynapos jövésmenés, beszélgetések után tikkadtan ülök be a jó ízléssel berendezett cukrászdába. Bizonyára cifrán leteremtenének a hajdani kun atyafiak, hogy bor helyett csupán jaffát kortyolgatok. Egy csoport miniszoknyás lány cseveg; pevetgél, s láthatóan jól érzik magukat. Eszembe jut, hogy 1821-ben a majsai Tanáts széke így rendelkezett a divatról: „Kötelezendők a fiatal menyecskék é.t asszonyok, hogy a fejükön való kendőt mind úgy kösse meg, hogy száját, ábrázattyát legkevésbé se födje el...” Ügy látszik, a Tanáts urai nem vetették meg a csípős női arcokban való gyönyörködést. A miniszoknya azonban bizonyára már tiltó rendelkezést váltott volna ki belőlük. De ne meditáljunk ezen. Inkább nézzünk ki az ablakon, ahonnan látható, hogyan tombol a forgalom. A benzinkútnál autók sorakoznak buszok kanyarognak, kerékpárosok, gyalogosok sietnek, a gyerekek pedig türelmesen állnak a fagylaltos előtt. Derék Majossa Tóth János kunkapitány uram földi maradványai pedig valahol a langyos tényé« kú és adminisztratív alkalmazotton kívül szeptember 1-től már körülbelül száz ipari tanulót is háromszáz ember annyira szetben nyugszanak. Ál« szerte-széjjel lakik, ■ hogy mában sem gondolhatott sen Kiskunmajsán dolgoz- foglalkoztatunk. Ebben az képtelenség lett volna megoldani a problémát. Azért a drótfonatgyár már gázzal működik, és kint van a cső a Kólám.,- hogy Kiskmnmjijsa egyszer ilyen városias kinézetű község lesz. Szöveg: Gál Sándor Képek: Pásztor Zoltán ♦
