Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-09 / 156. szám

«. oldal 1969. fáit ns 9, szerda Tízezer gépkocsi javítását ter az Autó- és Gépjavító Rísz Az utóbbi években szin­te ugrásszerűen növekedett a gépjárművek — személy- gépkocsik, motorkerékpá­rok — száma. A gépjár­művek üzemképes állapo­ta nemcsak a tulajdonosak­nak fontos, de rendkívül nagy szerepet játszik köz­lekedj biztonsági szem­pontból. Ezért az állami és szövetkezeti vállalatok, de a magángépjármű-tulajdo- nosok is igénylik, számíta­nak arra a széles körű szolgáltatásra, amely a gép­járművek állagának meg­óvásán túl, kisebb-nagyobb javításokra is alkalmat te­remt. A Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz ennek a megnövekedett feladatnak próbál eleget tenni, hiszen a megyeszékhelyen és kör­nyékén levő vállalatok, in­tézmények, magángépjár­mű-tulajdonosok általában itt javíttatják járműveiket, végeztetik el a szervizmun­kát. Ezért az Autó- és Gépjavító Ktsz tevékenységének 70 százalékát ez a szolgálta­tás képezi. Erről beszélgettünk Kómár Sándorral, a ktsz elnöké­vel. — Az elmúlt évben autó­és < motorszerviz telepün­kön 8000 gépkocsi és 5000 motorkerékpár fordult meg. A 13 ezer jármű mosását, zsírozását nehéz körülmé­nyek között végeztük el, nem is beszélve a javítá­sokról, amelyeket az aka­dozó alkatrészellátás tett időnként katasztrofálissá. Ennek ellenére ebben az évben azt a feladatot tűz­tük magunk elé, hogy 10 ezer gépkocsi, s 6000 mo­torkerékpár kisebb javítá­sát, állagmegóvását végez­zük eL örömmel mondha­tom, hogy az első féléves tervünket a járművek szá­mát illetően, s a jövedel­mezőség szempontjából is teljesítettük. Eddig 5000 gépkocsi, s 3000 motorke­rékpár hagyta el kijavítva a szervizt. A Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz vezetőségé­nek egyik célkitűzése az volt, hogy fedett műhelycsar­nokot létesítsen az antő­szerviz-telepen, megoldva ezzel a téli javí­tások gondjait. A múlt év­ben a Jánoshalmi Bácska Ktsz kezdte meg az épít­kezést, amelyet május 1- re kellett volna átadni. Az épület befejezése még várat magára, hiszen a te­tőzet még sok helyen hiá­nyos, s a kylső falak vako­lása sem készült el. Sajnos, az átadási határidőt ponto­san meghatározni senki sem tudja, de ebből nyilvánva­lóan következik, hogy a ki­vitelezés befejezése aka­dályozza a szerviz- és ja­vítási munkák elvégzését. Az egymillió forintba ke­rülő építkezés anyagi alap­ját egyébként két forrás­ból merítették a ktsz ve­zetői: Félmillió forintot az OKISZ adott, a másik fél­millió forintot a ktsz há­roméves bankhitelből fe­dezte. — Ezzel az építkezéssel még nem fejezzük be a szerviztelep bővítését, ugyanis szükség van az ud­var betonozására, csatorná­zására, s a motorkerékpár­szerviz tárolóhelyeinek el­készítésére. Ezt azonban nem bízzuk a Bácska Ktsz- re, saját erőből kell meg­oldani. A 170 tagú kisipari ter­melőszövetkezet vezetősége gondoskodik az utánpótlás­ról is. Jelenleg 38 ipari ta­nuló sajátítja el az autó­szerelő, a lakatos, az au­tófényező és az esztergá­lyos szakmákat. E nagy lét­számú ipari tanuló képzése jelentős anyagiakat von el a termelőtevékenységet vég­zőktől, de a ktsz vezetői úgy látják: a fejlesztésnek alapvető kritériuma a szakember­Kómár Sándor gondjaikról is beszélt — A legnagyobb gon­dunk — ezt egyébként a gépjárművezetők és -tulaj­donosok is érzik — az al­katrészellátás. A Magyar- országon közlekedő sze­mélygépkocsik közül a Sko­da az, amelyhez nem tu­dunk beszerezni még fillé­res alkatrészeket sem. Ha­sonló a helyzet a csehszlo­vák gyártmányú motorke­rékpárokkal és természete­sen a nyugati típusú sze­mélyautókkal. Az alkat­részellátás javítása érdeké­ben mi sajnos, nem sokat te­hetünk mert szerelőinket ugyan a gyárak képezik ki, de az alkatrészt a különbö­ző nagykereskedelmi vál­lalatoktól kapjuk, s a sok bába közt elvész a gyerek, azaz nem igénylik a szük­séges utánpótlást. Gémes Gábor Panaszkönyvi bejegyzés helyett Apósom vitte ruhatisztí­tóba öltönyömet, és nadrá­gomat. Az öltönyt átvették, de a nadrág sáros volt, ezért tisztítását nem vállal­ták. Ezt így tudomásul ven­ném, de az átvevő furcsa megjegyzésén nagyon meg­ütköztem: „Szeretném látni azt az embert, ha egyálta­lán ember, akinek így néz ki a ruhája.” Szeretném megjegyezni, hogy ebben a nadrágban motoroztam Bé- késszentandrástól Lajosmi- zséig, esős, sáros időben.) Ezek után magam men­tem el megkérni az átve­vőt, máskor ne tegyen ilyen észrevételt, hiszen nem tud­hatja, hogy egy ruhadarab milyen módon piszkolódott be. Pályázat Lenin születésének 100. és hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára A Művelődésügyi Minisz­térium Közoktatási Főosz­tálya, Szakoktatási Főosz­tálya, Gyermekvédelmi Osztálya és az Országos Pedagógiai Intézet pályá­zatot hirdet Lenin születé­sének 100. és felszabadulá­sunk 25. évfordulója alkal­mából. A pályázat témakö­rei a következők: 1. Hogyan valósítom meg a tudomá­nyos (marxista—leninista) világnézetre nevelés kor­szerű feladatait a szaktár­gyakban? 2. Felszabadulá­sunk negyedszázados ered­ményeinek tudatosítása a szaktanári munkában, vagy az osztályfőnöki, illetőleg az ifjúsági (úttörő vagy KISZ) szervezet segítő te­vékenységében az általá­nos, illetve a középiskolá­ban. 3. Az iskola (nevelő- otthon) szocialista társadal­mi tevékenysége terén szer­zett tapasztalataim. 4. Eredményeim és terveim a szakmaszeretetre nevelés­ben. A pályázat feltételei: A pályázók 20—50 gépelt ol­dalon (kettes sorközzel) fejtsék ki gondolataikat a választott témakörben. A pályázaton részt vehetnek gyakorló nevelők — alsó-, közép- és felsőfokú intéz­mények pedagógusai —, az oktatásügy irányításában működő pedagógusok, va­lamint a pályázati témakö­rökben járatos más elméle­ti és gyakorlati szakembe­rek. A pályamunkákat — jel­igés levéllel — 1970. január 31-ig kell beküldeni Két azonos példányban a kö­vetkező címre: Az 1—2. té­makörben készülőket az Országos Pedagógiai Inté­zethez (Budapest, VII., Gor­kij fasor 17—21.), a 3. té­makörrel kapcsolatosakat a Művelődésügyi Minisztéri­um Közoktatási Főosztályá­ra, illetve Gyermekvédelmi Osztályára, a 4. témakör­höz kapcsolódókat pedig a A statisztika tükrében Nagyobb létszám de kisebb termelékenység Az ország ipari termelé­se az idén két százalékkal haladja meg az egy év előt­tit. Ugyanekkora volt az első negyedév termelési többlete a megyében is. A növekedés üteme tehát le­lassult az előző évekhez ké­pest és ennek az egyik oka az, hogy 1969 első negyed­évében kettővel kevesebb volt a munkanapok száma, mint as 1968-as szökőév­ben. Országosan az ipar a ter­melési többletet négy szá­zalékos létszámemelkedés­sel érte el. A megye ipara pedig öt százalékkal több dolgozót foglalkoztatott. A megyében tehát az orszá­gost meghaladó mértékben emelkedett az iparban dol­gozók létszáma. Ipari termelés és létszám 1969. első negyedében 1968. első negyede = 100 Termelés Foglalkoztatottság Minisztériumi ipar 103,3 105,4 Tanácsi ipar 100,7 107,­Szövetkezeti ipar 111,8 102,6 Az eltérés az országostól nem nagy, részben a me­gyei ipar sajátosságai in­dokolják. Sokkal nagyobb eltérést látunk azonban, ha a számokat közelebbről nézzük meg. Országosan az állami ipar termelése két százalékkal, a szövetkezeti iparé 10 százalékkal növe­kedett. A megyében viszont a minisztériumi és a taná­csi ipar termelése együtte­sen egy árnyalattal halad­ta csak meg az egy év előt­tit, míg a szövetkezeti ipar termelési értéke csaknem 12 százalékkal volt nagyobb a múlt évinél. Ami 'viszont a létszám- emelkedést illeti, az ipar e két szektorában: az állami létszám négy százalékkal, a szövetkezeti 3 százalékkal nőtt. A megyében viszont a minisztériumi ipar lét­száma 5,4 százalékkal, a tanácsi ipar 7 százalékkal nőtt, ezzel szemben a szö­vetkezeti iparé mindössze 2,6 százalékkal emelkedett. Ennek megfelelően ala­kult az egy főre jutó mun­ka-termelékenység is. Míg a megye minisztériumi és tanácsi vállalatainál az el­ső negyedben kisebb volt a termelékenység a tavalyi­nál, addig a szövetkezeti iparban 9 százalékkal emelkedett az egy év előt­tivel szemben. (A, U) Szakoktatási Főosztályra (Budapest, V.. Szalay utca 10.). A pályázatok eredményét 1970. április 1-ig hozzák nyilvánosságra. Pályadíjak témánként: első díj 5000, második díj 3000, harmadik díj 2000 forint. Egy-egy el­ső, két-két második, illet­ve harmadik díjat osztanak ki. Sajnos, kérésem nem ta­lált megértésre, mert kilá­tásba helyezte, hogy más alkalommal is elmondja vé­leményét a ruha tulajdono­sáról, a szennyezettségtől függően. Panaszkönyv az üzletben nincs, így csak azt írhatom, hogy a kellemetlen eset a Kecskeméti Ruházati Kis­ipari Termelőszövetkezet la- josmizsei ruhatisztító rész­legében történt Hanák Péter Lajosmizse Rossz a kút Egy év óta szinte hasz­nálhatatlan a Zsinór utcá­ban levő kút, amelyet a vá­ros egyik legjobb vizű kút­jának tartottunk. Igaz, gyakran jönnek szerelők megjavítani, de ez számunk­ra annyit jelent hogy pár napig van vizünk, azután ismét semmi. A nyári me­legben — és egyébként is — vízre nagy szükségünk van, ezért szeretnénk, hogy egyszer rendesen javítsák meg kútunkat. Bontovics Ferenc Kecskemét A mostoha páratlan oldal Olvastam az újságban, hogy Semmelweis Ignác születésének 151. évforduló­ja alkalmából ünnepi meg­emlékezést rendeztek. Az anyák megmentőjéről Kecs­keméten is utcát neveztek el, amely azonban nem tük­rözi a nagy ember legfőbb törekvését, a tisztaságot Ellenkezőleg: elhanyagolt, piszkos, rendezetlen. A pá­ros oldal jól kialakított összefüggő utcasort alkot a páratlan oldalon már sok­kal „romantikusabb” a helyzet. Van ott nádfedeles kunyhó gémeskúttal, rom­ba dőlt vályogház, rongysá­torral. Célszerűbb lenne ezt az oldalt is kisajátítani házhelyekké kialakítani, és új házakkal beépíteni Szentesi Edit Kecskemét Megjavult a kézbesítés Lapunk május 28-i szá­mában megjelent „Napilap és heti kézbesítés” címmel Baranyai István kiskunmaj- sai olvasónk panasza. Ol­vasónk az alábbiakban is­merteti velünk a helyzet megváltozását. „A cikk megjelenése után a helyzet megváltozott, új hírlapkéz­besítő jár hozzánk; ponto­san, naponta kapom a la­pot. A posta igazgatóságá­tól megkeresett Palásti elv­társ, akivel közöltem, hogy más panaszom a postával szemben nincs és nagyon örülök, hogy ezt a bántó apróságot sikerült elintézni. Baranyai István.’« A beszélő köntös Mikszáth Kálmán regénye nyomán rajzolta: Cs. Horváth Tibor Az „érvek” megtették a magukét. A padisah kegyesen meghallgatta Lestyák Mihály jurám szónoklatát, amely* ^ *" "" "w*' ”r' 1 1 11 - -*• '— oda konkfudált, hogy .. •r—

Next

/
Thumbnails
Contents