Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-05 / 153. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! J ■■ •• iff Erosodo mozgalom M a ünnepeljük a 47. nemzetközi szövet­kezeti napot. A szövetkeze­ti mozgalom egyedülálló ér­tékét adja az, hogy olyan személyek tömörülése, akik gazdasági és társadalmi cél­jaik megvalósítása érdeké­ben egyesültek, egyenlő jo­gokkal, köteleségekkel és egy eszményt képviselnek. A Szövetkezetek Nemzetkö­zi Szövetségének jelenleg 611 523 tagszövetkezete van, amelyek 230 millió 548 ezer tagot képviselnek. Hazánkban is több mint százéves a szövetkezés esz­méje. A demokratikus szö­vetkezeti mozgalom igazi kibontakozásé azonban csak a felszabadulás után kezdő­dött. A szocialista társadal­mi rendszer a mozgalom hatalmas lehetőségeit nyi­totta meg. | elenleg a szövetkeze­tek állítják elő a nemzeti jövedelem egyötö­dét. Az aktív keresők csak­nem egyharmadát foglal­koztatják. Az általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek tagjainak száma megközelíti a kétmilliót. Megyénkben a szövet­kezeti forma évről évre gyors ütemben erősödik. Az elmúlt esztendőben több mint 10 ezer taggal gyara­podtak az ÁFÉSZ-ek, taka­rék- és méhész szövetkeze­ik. A bolti kiskereskedelmi forgalom meghaladta a két­milliárd forintot, ami négy és fél százalékkal, több az előző évinél. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetek az ország termőterületének több mint háromnegyed ré­szén gazdálkodnak, egymil­lió taggal. A megye közös gazda­ságai egymillió hol­dat foglalnak el és taglét­számuk meghaladja a 120 ezret. Az utóbbi időben több ezerrel gyarapodott a tagság. Az 1968-as aszályos esztendő ellenére a terme­lőszövetkezetek 10 száza­lékkal magasabb termelési értéket állítottak elő, mint az előző évben. A kisipari termelőszövet­kezetek szintén jelentős té­nyezői az ország termelésé­nek. Huszonegymilliárd forint értékben jelentkez­nek gyártmányaikkal szol­gáltatásaikkal. A megyében 60 ktsz működik, több mint 1 milliárd forint termelés­sel. Exportra 74 millió fO' rint értékű árut adnak. Fi­gyelemre méltó a lakossági szolgáltatás, amely ma már csaknem 176 millió forint értékű. Majdnem 12 ezer embert foglalkoztatnak. O zövetkezeti mozgal- műnk tehát erőtelje­sen fejlődik. A gazdasági reform méginkább elősegí­ti a lehetőségek kiaknázá­sát. A mozgalom jelentősé ge a szocialista építés so­rán mindinkább növekszik. A mai ünnepi megemlé­kezés alkalmat ad arra hogy szövetkezeteink visz- szapillantsanak az eddig megtett útra, és meghatá rozzák a soron levő legfon­tosabb feladataikat. K. S. Befejezte munkáját az országgyűlés Az országgyűlés pénteken folytatta a vízgazdálkodás helyzetéről, és fejlesztési célkitűzéseiről szóló beszá­moló vitáját. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-pa raszt kormány elnöke, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Re­zső, Szirmai István az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttag­jai, a Központi Bizottság titkárai, és a kormány tag­jai. A diplomáciai páho­lyokban helyet foglalt a bu­dapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője. Dr. Beresztóczy Miklós el­nöki megnyitója után, dr. Szabó Jótsef Baranya me­gyei képviselő szólalt fel, és megyéje vízgazdálkodá­sának néhány, még elvég­zendő feladatáról szólt. Sü­megi János Nógrád me­gyei képviselő rámutatott, hogy a vízgazdálkodási fel­adatok megoldására elő­irányzott összegből a falvak mindössze csak 12 száza­lékban részesednek, majd ezután Nógrád megye víz­gazdálkodási helyzetét ele­mezte, és kitért az Ipoly szabályozásának szükséges­ségére. Klujber László (Fe­jér megye) a Velencei tó­nak és környékének fejlesz­téséről szólt. Dr. Lukács László Zala megyei képvi­selő ugyancsak megyéje vízrendezési problémáit elemezte. A megyében ha­Mit tud az MK—21? Export az NDK-ba Sorozatban készül a hordozható kazettás magnetofon Megkezdődött a hordoz­ható, telepekkel és villa­mos hálózatról egyaránt működtethető kazettás ma­gyar magnetofon sorozat- gyártása. Az MK—21-es típust a Budapesti Rádió- technikai Gyár kecskemé­ti gyáregységében szerelik össze. A kazettákat ugyan­csak itt állítják elő. A ké­szülékek viszonylag kis formátumát jellemzi, hogy 21 centiméter széles, 29 hosszú és 6 centi magas. Súlya mindössze 2,5 kiló. A kazettában levő szalagra két sávban rögzítődik a hang. A tárolható műsor­idő 60 perc. — Bár a szocialista or­szágok közül elsőként ké­szítünk hordozható, kazet­tás magnetofonokat, a so­rozatgyártás kezdete elhú­zódott. Mi ennek az oka, hiszen korábban ígérték a megjelenést — kérdeztük Rudasi Károlytól, a gyár­egység vezetőjétől. — Az elektromos alkat­részeket gyártó vállalatok nem tudtak időben szállí­tani —^ közölte Rudasi Ká­roly. — A hanerőszabá- lyozó potmétereket a Va­dásztöltény Gyártól rendel­tük meg. A minőség vi­szont nem volt megfelelő, és más típussal kellett he­lyettesíteni, ami további konstrukciós változtatáso­kat is maga után von. — Miben különbözik a korábbi típusoktól az MK —21-es? — Eddig hatféle típust készítettünk, amelyek me­chanikus felépítésükben, va lamint műszaki elveikben rokonjellegűek voltak. A kazettás rendszer viszont alapvetően eltér az orsós­tól, nem tölti ki a dobozt, ami lehetővé teszi, hogy jóval kisebb méretű alkat­részeket használjunk fel. Ez viszont sokkal nagyaób pontosságot, különlege T lesztési módszereket á nyel. Űj gépek besze ; -2 korszerűsítésére az e' V' hónapokban körülbelül - millió forintot fordítót tunk. 1971-ig pedig kétszer ekkora összegért vásáro­lunk modern gépeket. Má­sik újdonság: a korábbihoz képest tetemesen megnőtt a műanyagalkatrészek szá­ma, — Mikor árusítják az üzletekben a készülékeket? — Magyarországon elő­reláthatólag szeptembertől. A forgalombahozatali en­gedélyt még nem szerezte meg a kereskedelem. Az első ezer darabos szériát a Német Demokratikus Köz­társaságba szállítjuk. Az NDK-val hosszú lejáratú szerződést kötöttünk, s en­nek értelmében az idén 25 ezer MK—21-es magneto­font exportálunk a szocia­lista országokba. Éve:., ter­vünk egyébként több mint 30 ezer kazettás készülék előállítására szól. — Olvasóinkat érdekli az új magnó ára is. — Az irányár 2500—2600 forint. gyomanyos a szarvasmar­hatenyésztés, az ehhez szük­séges takarmápy-termésho- (Folytatás a 3. oldalon) XXTV. évf. 153. szám 1969. július 5, P SZOMBAT Ara: 90 fillér Ma: 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet A LEGFONTOSABB a mezőgazdasági termékek továbbítása Ülést tartott a megyei szállítási bizottság Tegnap Kecskeméten a megyei szállítási bizottság kibővített ülést tartott, amelyen részt vett dr. Csol- tó László, a Központi Szál­lítási Tanács titkára, Elek György, a MÁV Szegedi Igazgatóságának igazgató- helyettese, dr. Kőrös Gás­pár, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese. s ott voltak a fővárosi és megyei szál­líttató vállalatok képviselői. A nagy nyári csúcsforga­lommal kapcsolatos tenni­valókat Sohajda József, a szállítási bizottság titkára, a 9-es számú AKÖV igaz­gatója vázolta. Az idén a mezőgazdaság­ban gazdagnak ígérkezik a Utolsó mozzanatként kipróbálják az MK—21-es magnetofonkészülékeket a BRG kecskeméti gyáregységében, (Pásztor Zoltán felvétele.) termés, amelynek elszállí­tására nagy gondot kell fordítani. Bizottságunk most legfontosabb tenniva­lójának a fuvaroztató és a fuvarozó vállalatok együtt­működésének összehangolá­sát tartja. Számolni kell ugyanis azzal, hogy a ren­delkezésre álló járműállo­mány kevésnek bizonyul. Más megyékben sem jobb a helyzet, ezért arra számí­tani, hogy máshonnan irá­nyítanak szállítóeszközöket Bács megyébe, nem lehet. Az áruk továbbításában ránk háruló feladatokat a járművek állásidejének csökkentésével, a rakodás gyorsításával, az áruk szál­lításra való előkészítésével, a napi munkaidő meghosz- szabbításával, az üresjára­tok csökkentésével, a folya­matos göngyölegellátással, valamint a vasárnapi és ün­nepnapi szállításokkal, illet­ve rakodással végezhetjük el. Sajnos, éppen az utób­bival kapcsolatban vannak rossz tapasztalataink, mert az ötnapos munkahét beve­zetése óta a vállalatok hét végén csak minimális mér­tékben rakodnak. Ez veszé­lyes következményekkel járhat az elkövetkező idő­szakban, mert gátolni fog­ja a mezőgazdasági termé­kek szállítását, s ebből ha­talmas károk keletkezhet­nek. László Imre, a SZÖVÉRT szállítási osztályának veze­tője a beszámolót követő vitában országos viszony­latban jellemezte a zöld­ség-, gyümölcsszállítás hely­zetét, s megállapította, hogy a kecskeméti AKÖV és a MÁV Szegedi Igazgatósága példamutatóan oldotta meg eddig feladatát. Hasonlóan nyilatkozott Komaczi Ist­ván, a SZÖVOSZ és Cziko- ra Józsefné, a Konzervipari Tröszt szakosztályvezetője,, és dr. Csoltó László, a szál­lítóeszközökkel való helyes gazdálkodásra hívta fel a figyelmet. Dr. Kőrös Gás­pár javaslatára a szállítási bizottság felhívást intézett a vállalatokhoz, gazdasá­gokhoz, hogy saját jármű­veikkel is vegyenek részt a mezőgazdasági termékek szállításában. Végül Elek György a vasútkörzetesítés, dr. Csoltó László a konté­neres szállítás előkészítésé­nek helyzetét ismertette. N. O. )

Next

/
Thumbnails
Contents