Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
4. oldal 1969. július 4, péntek Tanulságos elemzés Az állatmegbetegedések, ennek következtében az elhullások évről évre nagy kárt okoznak a mezőgazda- sági üzemeknek, az egész népgazdaságnak. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának ösz- szefoglaló elemzésében és adataiban határozottan körvonalazódik, hogy az állatok egészségvédelmében értünk el bizonyos fejlődést, de korántsincs akkora az előrehaladás, hogy kielégítőnek lehetne tekinteni. Az elmúlt évi helyzetről szóló jelentések és statisztikai adatok mindkét észrevételt igazolják. Az adatok szerint a bejelentés alá tartozó fertőző betegségek közül a ragadós száj- és körömfájás okozta a legtöbb gazdasági kárt 1968-ban. A járvány augusztus végétől kezdett nagyobb méreteket ölteni, november elsején érte el a tetőpontját — azt követően fokozatosan csökkent. Az élő állatokra vonatkozó exporttilalom Bács- Kiskunban mindössze négy hónapig volt érvényben. A másik fertőző állatbetegség, a baromfipestis kártétele csökkent a múlt évben. Terjedését sikerült megakadályozni, ahol pedig jelentkezett, felszámolni. Tekintettel a behurcolás veszélyére a nagyüzemi baromfiállományt itatásos eljárással folyamatosan immunizálják. A két baromfi- feldolgozó üzem körzetében — Kecskeméten és Kiskunhalason — az állományt évente egyszer védőoltással látja el aZ állategészségügyi szolgálat. A betegség visszaszorításában elért sikerek fokozták a baromfitenyésztés biztonságát. A gümőkor veszélye többszörös: fenyegeti az emberi egészséget, csökkentőleg hat a szarvasmarha-tenyésztési üzemág jövedelmére és az állatexportra, ezért a betegség visszaszorítása nagyon fontos egészségügyi, tenyésztési és gazdasági feladat. Több objektív oka van annak, hogy a gümőkóros fertőzöttség nem csökken olyan mértékben, mint ahogy az kívánatos volna: zsúfoltak az istállók, nehéz megoldani a fertőzött egye- dek elkülönítését, nincs elegendő ellető stb. Akadályozza a nagyüzemi mentesítést az ehhez szükséges egészséges üszők hiánya: ugyanis a mentesítés nem járhat a tehénállomány csökkenésével. Mindezek ellenére a számok eredményt mutatnak: 1966- ban a tehénállománynak 36,9 százaléka volt mentes, míg 1968-ban már 53,8 százaléka. A nem fertőző betegekre itt most nem térhetünk ki. Ehelyett szó szerint idézünk egy mondatot a jelentésből. Eszerint a nem fertőző betegségek kártételei „összességükben meghaladják a fertőző betegségek által okozott veszteségeket”. Ennek az az oka, hogy a nagyüzemi telepeken — főleg az anyagi feltételek hiányában — még nem tudják biztosítani az optimálisan szükséges tartási és takarmányozási feltételeket. Ezek megjavításával érhető el, hogy a károk, amelyek a betegségek miatt sújtják az állattenyésztési üzemágat, lecsökkenjenek. Z. T. Jó együttműködést kíván a gabonabetakarítás Az idei nyár nehéz feladat elé állítja a mezőkön dolgozókat. A szinte mindennapos eső lassítja a munkákat. Akadályozza az aratást is, sok helyen a ledőlt gabona betakarítása még külön gondot okoz. Az időjárás valószínűleg befolyásolja még az eredményeket, de azt máris megállapíthatjuk, hogy szép termés ígérkezik. Ez egyúttal gondot is jelent. Nagy szükség lesz arra, hogy az élelmiszergazdaságon belül a termelőüzemek, és a felvásárló vállalat között jó együttműködés alakuljon ki. A bő termés elsősorban tárolási problémákat okoz. Számolni kell azzal, hogy ha továbbra is csapadékos lesz az időjárás, a szárítás gondosabb megszervezése válik szükségessé. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat már jó előre felkészült a termés átvételére. Már eddig is nagy gondot fordítottak a vállalat üzemeinek felvásárló telepeinek korszerűsítésére, gépesítésére. Négy év alatt, 1964-től, 1968-ig A tavasz szeszélyes időjárása a nyár első napjaira is áthúzódott, szinte nem is volt olyan nap, hogy a megye valamelyik részén ne esett volna jó, kiadós eső. A legtöbb csapadékot idáig a kiskunhalasi járás kapta. Itt a legnagyobbak a vihar- és a jégkárok is, megdőlt vagy jégverte gabona 15 000 holdnyi található a mezőgazdasági üzemekben. A járási tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Nagy István elmondotta, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére a közös gazdaságok megkezdték a betakarítást. A legújabb jelentések szerint két termelőszövetkezetben, a kunbajai Béke Csillagában és a jánoshalmi Petőfiben már be is fejezték az őszi árpa aratását, A többi gazdaság viszont csak a termés harmadrészét tudta az árpaföldekről betakarítani. — A megdőlt gabonát — néhány hold kivételével — kombájnnal aratják. A gazdaságokban azonban rendezni kell az ilyen területeken a normát, hogy a dolgozókat ne érje károsodás. A kiskunhalasi járásban egyébként a mélykúti Üj Élet Termelőszövetkezet adott át elsőként őszi árpát a felvásárlóknak. Ezt az ezer mázsa terményt a szövetkezetben szárították, mivel a kicsépelt szemek víztartalma a megengedhető fölött volt. Ä balo- taszállási Aranyhomok Tsz árpájánál is ugyanez a helyzet állott elő, itt azonban csak kézi forgatással tudták megoldani a szárítást — mondotta az osztályvezető. A járás szőlőültetvényeicsaknem 100 millió forintot áldoztak erre a célra, azonban még mindig elmaradtak a követelményektől. Naponta 750 vagon A vállalat vezetői elmondják, hogy 11 ezer vagon gabonát tudnak átvenni a 39 felvásárló helyükön. Naponta 750 vagont. Figyelembe véve a várható terméseredményeket 3200 vagon gabona bértárolásaira kötöttek megállapodást. Még így sem tudják a termést teljes egészében elhelyezni, ezért 3—4 ezer vagonnyit kénytelenek a szabadban tárolni. Idő és mennyiség Ha a nyár csapadékos lesz, további gondok jelentkeznek. A vállalat a betakarítás idejére kétszeresére emelte a szárítási lehetőségeket. Naponta 110 vagon ■ gabona víztelenítését tudják majd megoldani. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a termelőszövetkezetek legfeljebb napi 60 vagonnal tudnak szárítani, és figyelembe vesszük, hogy az állaben szórványosan jelentkezik a peronoszpóra-veszély. Főként a jánoshalmi és a rémi határban szükséges a fokozott védekezés, mivel itt a fürtöket pusztítja a gomba. Kukoricából viszont re- rekordlermésre van kilátás, az idén már a területek több mint ötven százalékára egyszeres keresztezésű hibridfajták kerültek. A magyar és a jugoszláv fajták vetőmagjaiból 13 000 kataszteri holdon várnak harminc mázsa körüli magtermést jM’ivel tartottam attól, hogy elvadult sörényem alapján a hippik dicstelen családjába sorolnak, elszánt ábrázaittal tértem be megyénk egyik kisvárosának fodrászüzletébe A középkorú figaró, miközben udvariasan hellyel kínált, látható élvezettel pillantott a fejemre: bőséges aratást ígértem neki, s már jó előre csattogtatta az ollót egy kiérdemesült nyugdíjas koponya fölött. Tudtam, hogy ez nekem szól, hiszen a pitralonszaigtól el- szenderült bácsi igen sok hajszálat hullajtott el a tudományokért, s csupán itt— ott lebegett néhány őszbe- csavarodott tincs a rücskös fejen. Ezek után csoda-e, ha a borbély alig várta, hogy ollóját, borotváját és ösz- szes műszereit az én dzsungelszerű hajamba szabadítsa. — Tessék parancsolni! — intett felém, s a következő percben már azon tanakod tunk, milyenre alakítsa a frizurát. — Felét tessék meghagyni! — válaszoltam rezignálná gazdaságok képesek saját termésük víztelenítésére, akkor is csak rendkívül tervszerű, szervezett munka esetén lehet megoldani a veszteségmentes betakarítást. A zökkenőmentes átvétel megkívánja, hogy az üzemek, és a vállalat pontosan állapodjon meg az időt és a mennyiséget illetően, és mind a két fél tartsa be a szerződést. Ami várható Már most érdemes a jövőre is gondolni. Várható, hogy állandósul a magas terméshozam. A mezőgazdaság gépesítése tovább fejlődik, lehetőség lesz arra, hogy rövidüljön az aratás időszaka. Az eddiginél nagyobb teljesítményű kombájnok beszerzését tervezik. Elképzelhető, hogy az eddigi -20—25 nap helyett, 10—15 napra csökken a gabona betakarításának ideje. Sem a termelés egyre növekvő mennyiségével, sem a betakarítás gyorsuló ütemével nem tart lépést a tárolási lehetőség, a tisztítási, szárítási és átvételi kapacitás. Már most érdemes tehát felkészülni a jövő évi termés fogadására, szükséges latolgatni a korszerűsítés, gépesítés lehetőségeit. Egyre több szó esik arról is, hogy a takarmánybúzát külön kell választani a felvásárlásnál. Az árakban is jobban ki kell fejeződni a minőségi törekvéseknek. Lehetőség van exportra is, de csak akkor, ha megfelelünk az egyre növekvő világpiaci követelményeknek. K. S. Röptetik a fácánokat A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság híres fácántelepén — Dúsnak határában — eddig 18 ezer fácánt keltettek ki, s a nagyobbak már a röptetőbe kerültek, ahol a természetes körülményekhez szoktatják a szétengedésre váró vadmadarakat. tan a hatalmas fehér lepel mögül. Aztán dolgozni kezdett. Munka közben szeretett volna beszélgetni velem, de én erre nem sok hajlandóságot mutattam. Próbálkozott a nőkkel, a futballal, űrhajózással, az ifjúság problémájával, a nők helyzetével, az esős időjárással, közlekedési balesetekkel, kibernetikával, a kvantummechanikával, s mikor a korrelációs koefi- cienssel is csődöt vallott, így szólt a mellette dolgozó kollégájához. — Látod, Józsikám, én az ilyen fejeket szeretem. Itt nem kell azon töprengeni, hogy melyik szálat hova helyezzem el, befedve velük a kopaszságot. Igaz, hogy nem a legideálisabb munkadarab, de mégis jobb. mintha drótsörény lenne. Nem igaz? Tózsi igazat adott ne- ** ki, s megindult a társalgás a munkadarabról, vagyis az én hajamról, a fejemről. — Kérlek szépen, ott kezdődik az igazi művészet a mi szakmánkban- amikor Halasi helyzetkép Aratják a megdőlt gabonákat B. P. Munkadarab voltam S. P. Rose, a vezetőképző központ társigazgatója Az egyik délelőtt neves vendégek érkeztek Kecskemétre, a városi tanácsházára. A látogatók a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (I. L. O.) hazánkban tartózkodó munkatársai voltak. A szakértők az automatizálással kapcsolatos, valamint szociológiai, és munkapszichológiai kérdésekről tartanak előadásokat Magyarországon. A delegációt az angol nemzetiségű S. P. Rose vezette, aki az International Labour Office révén az Országos Vezetőképző Központ társ- igazgatója. A hivatal az idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A működés céljáról, valamint eredményiről kértünk tájékoztatót S. P. Rose úrtól. — Az International Labour Office fél évszázada alakult meg Genfben — mondotta. — A cél az volt, hogy nemzetközileg elősegítsék a munka hatékonyabbá válását, s ezáltal az emberiség életkörülményeinek javulását. Jelenleg a Dél-afrikai Unió kivételével a Föld csaknem valamennyi ország tagja az I. L. O.-nak Egyidejűleg számtalan és különféle együttműködési munka- kapcsolat kiépítése folyik a kormányokkal. Hivatalunk hivatott arra, hogy az ENSZ fejlesztési alapjának segélyét kiterjessze -a világ összes államára, hogy tovább emelkedjen a mező- gazdaság, ezen belül az öntözés, az ipar, valamint az oktatás színvonala. Mindez közvetve, vagy közvetlenül összefügg az életszínvonal javításával. Ennek keretében jött létre Magyarországon is az elmúlt esztendőben a vezetőképző központ, ahol a korszerű vezetés tudpmányával összefüggésben1 hangzanak el előadások. Szolgáltatásainkat a szocialista országok közül Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária, Románia és Jugoszlávia veszi igénybe. — Mekkora apparátussal dolgoznak? — Az I. L. O. kétezer-öt- száz-háromezer munkatárssal tart fenn szerződéses viszonyt — válaszolta Mr. S. P. Rose. — A világon két véglet figyelhető meg, ami mind aggasztóbbá válik. Egyes iparilag elmaradott országokban éheznek az emberek, a fejlett tőkés országokban pedig annyira kifejlődött az automatizáció, hogy egyre több munkás válik fölöslegessé az üzemekben, s napirenden vannak az elbocsátások. — Ez valóságos probléma, de a megoldása nem a mi feladatunk, hanem jórészt a szakszervezeteké — tért ki a megnyugtató válasz körvonalazása elől Rose úr. — Furcsa paradoxon, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal eredetileg a munka megkönnyítését célzó automatizálás elterjesztését tűzte ki feladatául, de ilyen következményekkel nem számoltunk. Az elhelyezkedési gondok a tőkés államokban egyre súlyosabbakká válnak. A kérdést feltétlenül tanulmányozzuk, és igyekszünk is elősegíteni a megoldást, amennyiben ez tőlünk függ. Halász Ferenc egy göcsörtöts fejjel akadunk össze. Ügy megnyírni a kedves vendéget, hogy mindenütt egyenletesnek látsszon a feje, vagyis eltüntetni a domborulatokat. Hopp, éppen itt, a kedves úrnál is van egy dudor — jelentette ki diadalmasan, és mintha vakok számára készített Breille-írást olvasna, tapogatta a munkadarabot. Megdöbbentem a mesternek ezen a felfedezésén, de ő már fogta is a kezemet. s oda irányította, ahol a dudor található. TV em tetszett gyermekkorban valami nagyobb sérülést szerezni, vagy mondjuk — ugyebár ez gyakran előfordul játék közben — fejbe vágta valamelyik kispajtása. A fiatal fej még alakítható. — Lehetséges! Nem emlékszem — válaszoltam leleplezve. de már elkapta a nyakamat és egyetlen határozott mozdulattal a csap alá gyűrte a munkadarabot. Valami hideg lé csurgott a fejemre, aztán kegyetlen gyorsasággal dörzsölni kezdte. Teljesen kimerültem, mire ismét fölegyenesedtem. A tükörből egy szét- álló fülű, ázott és vérben forgó szemű ismeretlen egyén tekintett rám, fehér lepedővel letakarva, mint-! ha éppen kivégzésre készítenék elő. — Tiszteletem uraim! —1 lépett a kis helyiségbe egy fiatalember. — Ááá! Jó napot Lajos- ka! Na mi újság, hogy megy az üzlet? Nézd csak, éppen egy olyan kedves vendég van itt, akinek — bocsánatot kérek — néhány dudor van a fején. Most megmutatom neked, hogy kell az ilyet művészien nyírni. És hosszan magyarázni kezdett, miközben hol jobbra, hol balra csavarta a fejem. Kiderült, hogy a La- joska maszek fodrász, csupán tapasztalatcserére látogatott a műhelybe. Egy óra múlva pitraloe- szagot árasztva magam körül, kiléptem a nagy magyar délutánba. Ügy tettem, mintha a hajamat igazítanám, de titokban újra kitapogattam a göcsörtöket. Aztán teljes letargiával elindultam. Néhány lépés után azt vettem észre, hogy némi büszkeséggel hordom a fejem, ezt a különleges munkadarabot, amit művészien nyírtak meg. •r gál —<
