Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-31 / 175. szám
1 »Mal 1969. július 31, esüt«rt«k Népi vita a kolhozok új alapszabályáról Szovjétunió-szerte nagy érdeklődés fogadta a kolhozok új minta-alapszabályzatának nemrégiben közzétett tervezetét. E dokumentum jelentőségét növeli az a tény, hogy több mint féléves széles körű vita után a novemberben összeülő harmadik országos kolhozkongresszus fogadja el végleges formában. 40 évvel ezelőtt, az első kolhoz-alapszabályzat elfogadása idején 400 hektár szántóterület, 13 tehén és egy traktor jutott átlagosan egy kolhozra. Az agronómus és zootechni- kus pedig ritkaságnak számított a mezőgazdasági üzemekben. Jelenleg egy- egy kolhozra közel 3000 hektár szántóterület, 45 traktor, több mint 1000 szarvasmarha, s csaknem egymillió rubel termelési alapfedezet jut. S a kolhozokban a legelterjedtebb szakmákat a traktoristák, kombájnosok és gépkocsivezetők képviselik. Mellettük azonban szép számban találni ag- ronómusokat, zootechniku- sokat, mérnököket, közgazdászokat is. A SZOVJET falu hosszú időn át a rohamosan fejlődő ipar munkaerőforrásául szolgált. A foglalkoztatottak számának gyors csökkenése mellett az elmúlt 50 év alatt a szovjet mezőgazdaság össztermelése megháromszorozódott, ötszörösére emelkedett a munkatermelékenység és nyolcszorosára nőtt a parasztok reáljövedelme. Mindezek ellenére a szovjet mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma még mindig nagyobb, mint például az Amerikai Egyesült Államokban, vagy Kanadában. Igaz, nem lehet figyelmen kívül hagyni a második világháborút, minek következtében a szovjet mezőgazdaságnak hatalmas területen Lenin- grádtól — a Fekete-tengerig — szinte elölről kellett kezdeni az életet. Az alapszabályzat-tervezet számos, tétele igazodik a szovjet kormány gazdaságpolitikájához, melynek célja az ipar és mezőgazdaság fejlesztési ütemének kiegyenlítése. Ebben az ötéves tervben (1966—1970) például a villamos ellátottság az iparban több mint másfélszeresére, s a mezőgazdaságban háromszorosára növekszik. Az alapszabály-tervezet sokoldalúan tükrözi a kolhozfalu megváltozott körülményeit. Rögzíti a kolhozok gazdasági tevékenységének főbb vonásait, a tagok jogait és kötelességeit, a munkaszervezés és bérezés, a jövedelemelosz- táfe, az anyagi ösztönzés, továbbá a társadalmi biztosítás, a vezetés stb. elveit. Az alapszabály-tervezet mindenekelőtt a kolhozok továbbfejlesztésének távlataival vonja magára a közvélemény figyelmét. Az új alapszabály tervezetének gazdasági célokat összefo- laló tartalma: a belterjes gazdálkodás tökéletesítése. Ennek alapja a kolhozok új technikával való ellátása, a teljes gépesítés, a kemizálás általános alkalmazása, azaz a komplex intézkedések érvényesítése az állam gazdasági támogatásával. AZ ŰJ MINTA-alapszabályzat alapján a kolhozoknak joguk van kolhozok közti, valamint közös állami és kolhoz építkezési, állathizlalási, termékfeldolgozó vegyes vállalatok létesítésére. • A tervezet másik fő vonása a kolhozok és kolhozparasztok jogainak kibővítése a tervezésben és a termelés Irányításában, azaz a kolhozélet további demokratizálódásában. Számos társadalmi személyiség, közgazdász és kolhozista szerint az alapszabály-tervezet megfelelően tükrözi a kolhozok mai anyagi, emberi és szellemi lehetőségeit, rögzíti a kolhozdemokrácia fejlődésében elért pozitív eredményeket. Számításba veszi a brigádok és más termelési egységek tagjai közös gyűléseinek, demokratikus formák alkalmazásánál szükségességét. Így a brigádvezetői tisztség betöltése ezután — a meglevő alapszabályzattól eltérően — nem kinevezés, hanem választás útján történik. Elhangzanak olyan kiegészítő javaslatok is, amelyek kívánatosnak tartják még általánosabban alkalmazni a kolhozban felmerülő kérdések demokratikus megoldását. Így például vita folyik arról, hogy a kolhozelnököt ne három, hanem csak két esztendőre válasszák. E szempont védelmezői ragaszkodnak a titkos szavazáshoz is. A TERVEZETRŐL folyó viták során szó esik a kolhozkáderek nevelésének, jogainak és bérezésének kérdéseiről. Egyes kolhozvezetők kritikusan értékelik az agronómus-, a műszaki és gazdasági szakképzést. Ügy vélik, erre a célra nagyobb anyagi eszközt kell fordítani, mind a költségvetési alapból, mind a kolhoz tiszta jövedelméből. Fjodor Breusz A PETŐFI-LEGENDA * A KORONATANÚ 1S49. július 31-én. késő délután, a fehéregyházi csatában elesett Petőfi Sándor. Kik látták utoljára? A későbbi évek során, sokan elmondották, hogy milyen körülmények között látták halála előtt a költőt. Nehéz megállapítani, hogy ezekből a visszaemlékezésekből mennyi az igazság és mennyit adott hozzá a képzelet. Hiszen azoknak a zöme, akik Petőfi közelében voltak, maguk is elpusztultak és akik esetleg valóban látták őt meghalni, szintén odavesztek. Rengeteg nyilatkozat, elbeszélés maradt fent Petőfi utolsó pillanatáról, de alig akad egy-kettő, amely egybevágó lenne. Az erre vonatkozó vallomások, nyilatkozatok, újságcikkek sűrűjében a legjelentősebb — és mint a későbbi tudományos kutatások során kiderült —, a legigazibb, Lengyel József székelykeresztúri sebészorvos vallomása. 1849. július 30-án éjjel 6 fontos ágyú hangját. — Petőfi Sándor Székely-Ke- Nemsokára előszáguld egy resztúron Varga Zsigmond- csapat huszár, s a szokott nál hált, kinek megígérte, formákban jelentik, hogy hogy másnap az álladalom Fejéregyháza felső végén számára átvett lovait Bem előbb nehány kozák, ké- tábornok útján az illető- sőbb egy század előőrsre vei megfizetteti. — Július bukkantak, a kozákok meg- 31-én reggel 6 órakor in- futottak, a gyalogságot ré- dult el Petőfi az Űjszékelen szint levágták, részint elvolt főhadiszállásra, de már fogták, az ágyú pedig egy- ekkor a tábornok és tábor- szeri tüzelés után elvonult, kar útban volt Segesvár le- — Ez kissé különösnek tétié, ahol akkor Lüders orosz szett előttünk, de meggon- tábornok állott 18 ezer em- dőltük azt, hogy a támadást berrel és 48 ágyúval. — Pe- nem ez oldalon, hanem Ma- tőfi szekeren jött s minket rosvásárhely fölött — hol csakis Héjjasfalván ért be. Kemény Farkasnak kell va- — Reggeli 7—8 óra között la támadni — várták. — hallottuk az első előcsapa- Csakhamar leértünk Fejérti aprófegyvertüzelést, s egyházához, ahol a csapaközben egy előőrsön állott tok felállítása után azonnal megkezdettük a támadást.--------. , , — A legelső lövést egy 6 romániai magyar lapból vettük fontos agyúból Bem táborát.) nők tetette, o maga célozván lóhátéról, s ez ejté el a kémszemléző kozák tábornok Szkáriátint. Ezen jó előjel után a fiúk ingre vetkőzve kezdettek dolgozni — ütegeik mellett. — Fiúknak mondom, mert a velünk volt 14 ágyú legénysége kevés kivétellel 14—16 éves fiúkból állott. Minden két lövésre az orosznak a mieink hárommal feleltek, s oly hévvel tüzeltek, hogy csakhamar két ágyúnk elrepedt s hátra kellett vinni. — Fejéregyháza még 1848 őszén le volt égetve, s így mi a romok között foglalánk helyet, én hivatásommal — a sebesültek kötözésével elfoglalva. Petőfi egy sütőkemencére ülve. belemerült a csatatér és a táj szemlélésébe. — Mi lőtávolon kívül valánk. — Többször láttam őt helyéről távozni, de mindig visz- szakerült s gyönyörködni látszott, miként szedik ösz- sze a székely fuvarosok a nem messze lecsapott golyókat. — Délután 4 óra felé a csata öldöklőbb kezdett lenni, a sebesültek szaporodtak. — Éppen egy kaszai fuvaros fölkarját metszőm ketté — melyet egy golyó szétzúzott — mikor Petőfi mellettem elhaladott s a Fejéregyházán alól elfolyó patak hídjának ' llj technika, nagyobb biztonság Korszerűsítik a vasúti közlekedést Bács-Kiskun megyében Az országgyűlés 1968. október 16—18-i ülésszakának határozata alapján Bács- Kiskun megyében is megkezdődött a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása. Nagy feladatokat ró ez a közlekedéssel foglalkozó szakemberekre. hiszen a megye vasúti hálózata, belső szerkezete még nagy mértékben a régi, hagyományos felépítést tükrözi. Jelenleg Bács-Kiskun 68 települését kötik össze vasútvonalak, amelyek hosszúsága 704,8 kilométer. A személy- forgalmat lebonyolító fel- és leszállási helyek száma 163. az árukezelést végző vasúti szolgálati helyeké pedig 83. Ily módon a megyében a személyforgalomra berendezett vasúti szolgálati helyek átlagos távolsága 4,32, az árurakodóhelyeké 8,49 kilométerre van egymástól. Ez a rövid hatósugarú, kis teljesítőképessé- j gü berendezkedés elavult, gátolja a vasúti közlekedés fejlesztését, a korszerű technika alkalmazását, a gazdaságos üzemvitelt. A szállító- eszközök természetesen fejlődtek, a közutakon a lovas kocsit felváltotta a gépkocsi, a korszerű vasúton a gőzmozdonyt a Diesel- és villamosmozdony. Ezek a járművek ugyanannyi idő j alatt jóval hosszabb távolságot, nagyobb terheléssel tesznek meg. Az új technika alkalmazásának lehetőségei, a lakosság megnövekedett utazási, illetve fuva- roztatási igényei, a szállítási munka termelékenységének növelésével kapcsolatos feladatok megkövetelik, hogy a hagyományos közlekedési rendszert Bács-Kiskun megyében is felváltsa egy új, — a kor színvonalán álló — karjához dőlt. — Itt állott mintegy félóráig elmerengve. — Tőle mintegy 200 lépésre dolgozott egy 6 fontos, s lőtte az országút mellett felállított orosz lovasságot. — Hihető, sok kárt tett bennöíc, mert nem sokára rá, is erősen kezdettek tüzelni, s egy golyó Petőfitől alig 30 lépésre ütött a földbe, a felvert föld és por őt is ellepé, s hihetőleg szemébe is jutott, mert azt zubbonya szárnyával hosszasan törölgeté. Ekkor helyét megváltoztató, felénk közeledett, s hátát a falu kapuzábjához vetve nézte a csatát, és elmerült gondolataiban, még pedig any- nyira, hogy a csakhamar hallatott iszonyú zsibaj, ordítás, egy tömeg tele tüze sem volt képes figyelmét azon helyre vonni, hol az történt. — Én mellette futottam egy helyre, hogy annak okét megtudjam, s míg kérdem tőle. „mi- baj, őrnagy?” ő nem felelt semmit. — Előttem csakhamar kitárult a vész egész nagysága. — Tőlünk alig ezer lépésre azon percben bontá meg két ezred dsidás a tömeggé alakult zászlóaljat. A huszárság verekedett, de mit tehetett alig 300, annyi ellen. Rákiálték Petőfire, odamutaték az eseményre, ö oda maradt, s csak any- nyit mondott, „potomság”. — Csakhamar az egész arcvonal megfutott. Én rá mutatók a balszámyra, hol a tábornok is futott. Petőfi szemét odaveté. szó nélkül megfordult, s futni kezdett. és a jövő lehetőségeivel Is számoló közlekedési rendszer. Az átállás a régiről az újra természetesen nem megy nehézségek nélkül és nem történhet meg máról holnapra. A lakosság érdekeit meszemenően szem előtt tartva, az ország szükségleteit és teherviselő képességét is figyelembe véve, alapos helyszíni vizsgálatok, az érdekeltekkel történt megbeszélések alapján hozott döntésekkel jutunk el a végrehajtáshoz. Bács-Kiskun megyében az új közlekedési koncepció végrehajtásának már szép eredményei vannak. Az ország törzsvonalához tartozó Budapest—Kunszentmiklós Tass—Kelebia nemzetközi fővonalnak, és a Budapest— Cegléd—Szeged fővonalnak a megye területére eső 148,8 kilométeres szakaszán 60- ról 100 km/órára emeltük a pályasebességet. 23 tonna értékűre a tengelynyomást. Dominó-rendszerű állomási és automata térköz vonalbiztosító berendezések épültek és épülnek ezen vonalakon. A balesetek megelőzése céljából — közúti pályakeresztezéseket automata fénysorompók biztosítják. Hasonló rekonstrukcióra került már sor a Kiskunhalas—Kiskunfélegyháza, Kunszentmiklós— Tass—Dunaföldvár térségében. Jelenleg újjáépítés alatt áll a kiskunhalas—baja— bátaszéki, a negyedik ötéves tervben pedig felújításra kerül a kecskémét— alsó—fülöpszállási vasútvonal. Ez idő szerint a megye területén fekvő vasútvonalakon a személyvonatok vonóereje már 56,2 százalékig, a tehervonatok vonóÉn is csakhamar helyemre érve lovamat kézügybe kapva ráültem s száguldottam. A huszárság már mind elfutott volt, a tüzérség ágyúit odahagyá, s melyek a balszárnyra voltak állítva, a gyalogság egy részével az erdőbe menekültek. Mi futottunk az országúton felfelé. Engem helyismeretem rövidebb úton vezetett. Utánunk a két ezred dsidás. Mikor a faluból már jói kijöttünk, láttuk, hogy amíg e két ezred támadott, egy más ezred a Küküllő mellett halad felfelé egyenes vonalban, s mikor már Fejéregyházát mintegy fél mérföldre elhagyta, jobbra fordult, s egyenes szegletet képezve igyekezett átvágni az országutat, s így a menekülést. A lovasság nagy részének még volt ideje e körön kívül hatolni, de a gyalogságból csak az menekült, aki tartalékba volt állítva, azok, akik tűzben voltak, bekeríttettek. Akik a körben maradtak, azok 60—70 sebesültet kivéve mind elestek. Engem a lovam a körön kívül segített Petőfi gyalog volt, s így a körben benne maradt. Égy dombra érve, visszanéztem s Petőfit hittem felismerni. A helyet, hol láttam, e pillanatban is annyira élénken képzelem, hogy rá tudnék mutatni, s valahányszor mellette elmegyek, önkén telenül felmerül előttem akkori alakja, amint fedetlen fővel, széteresztett ingnyakkal, lengő zubbonyával futni láttam. ereje 44,8 százalékig diese- lesítve van. A kisforgalmú vonalrészek vizsgálata a megállapított ütem szerint folyik. Jelenleg a Baja—Gara és Baja—Hercegszántó szárnyvonalak vizsgálatát és érté kelését végzi az e célból létrehozott Bács-Kiskun megyei Forgalomszervező Munkaközösség Területi Bizottsága. Gondos felmérésekkel a helyi és országos érdekek egyeztetésével igyekszik megtalálni a lakosság igényeinek és a korszerű közlekedési rendszernek egyaránt megfelelő megoldást. E vasútvonalak forgalma előreláthatólag a közutakra terelődik át és a bajai körzeti pályaudvaron csatlakozik majd be az országos és nemzetközi hálózatba. Ugyanakkor folyik a kiskunhalas—bajai vasútvonalon fekvő állomások fehéráru forgalmának körzetesítése is. Mindenütt alaposan megfontolva, a közvélemény meghallgatásával keresik a jó megoldásokat. A közlekedéspolitikai koncepció nem tartalmaz merev előírásokat. Végrehajtása során alkalmazkodni kell a szállítók és az utazóközönség igényeihez, öszhangba hozva azokat a népgazdaság, a vasúti, és közúti közlekedés üzemi érdekeivel. Megértjük, hogy nem közömbös egy adott állomás, vonalszakasz megszüntetése, vagy forgalom átterelése az érintett helység üzemei és lakói számára. A vasútállomás fenntartása ugyanis bizonyos rangot ad a közlekedési ellátottságban. Tapasztaltunk » vizsgálat folyamán bizalmatlanságot — a fuvarozási adatszolgáltatás megtagadását — egyes szállíttatok részéről. Ezek azonban »nem veszik figyelembe, hogy magatartásukkal nemcsak nehezítik az országgyűlés által elfogadott közlekedési koncepció végrehajtását, hanem hiányos — pontatlan fuvarozási adataikkal saját fuvarozásaik jó, korszerű megoldásának lehetőségeit zárják ki, vagy nehezítik meg. Forgalom-átterelésre mindenkor csak az érdekeltek meghallgatása után kerül sor, amikor már a közúti gépkocsiforgalomra való átterelés feltételeit megteremtették. Ahol pedig a fel és elfuvarozásnál közúti többletköltség merül esetleg fel, azt három évig a vasút teljes egészében megtéríti. Az érdekelt üzemek és a lakosság támogatásával, jól működő, biztonságos, gazdaságos, a tudomány és technika legújabb eredményeit felhasználó, modern közlekedést kívánunk megteremteni Bács-Kiskun megyében is. Elek György, a Szegedi MÁV Igazgatóság vezetőhelyettese rr Őszibarack- és borkiállítás Augusztus 2-án hetedszer nyílik meg Szegeden az országos őszibarack- és borkiállítás. Az ország különböző vidékeiről 41 őszibaracktermelő állami és kísérleti gaz- daság, továbbá termelőszövetkezet állítja ki legszebb termékeit.