Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-30 / 174. szám
<S. oldal 1969. július 39, szerda Számok, ítéletek karambolok, Közlekedési ügyek a bíróságon A vendéglátó: Vadászati Magyarország világkiállítás 71-ben Éppen tárgyalási szünetet tart dr. Gál Jenő, a Kecskeméti Járásbíróság bírája, aki úgyszólván kizárólag közlekedési ügyekben ítélkezik már kilencedik éve. A tárgyalási szünet azonban nem jelenti, hogy ilyenkor nincs munka. Az asztalán jókora halmdt képeznek a már befejezett, vagy ezután sorra kerülő ügyek. Amikor benyitottam hozzá, éppen egy frissen kihirdetett ítélet indoklását diktálta. Arra kértem, tartson egy kis pihenőt, s folytassunk rövid beszélgetést a közlekedési ügyekről, azok számáról, a leggyakrabban előforduló esetekről és az ítételetekről. Fél év alatt 18 halott — Az idei év első felében tizennyolc ember lelte halálát a megye országútjain, s ez nagyon nagy szám — kezdi a tájékoztatást a bíró. Miközben a számokat jegyzem a noteszba, azon töprengek, hogyan lehetne elejét venni a karamboloknak, a tragikus végű közlekedési baleseteknek. Fél év alatt ugyanis — január 1- től június 30-ig — összesen 131 ügyiratot kapott a közlekedési bíró, közöttük a 18 halálossal; — A közlekedési balesetek fő szezonja május végén kezdődik, és eltart november elejéig. Ekkor sokan garázsba teszik az autót, motorkerékpárt, s csak a következő tavaszon veszik ismét elő. Sajnos, azt kell tapasztalnunk, hogy évről évre emelkedő tendenciát mutat a balesetek száma. Két évvel ezelőtt, 1967-ben például 260 ügyirat érkezett, tavaly ennél több, az idén pedig — véleményem szerint — elérjük a háromszázat — mondja dr. Gál Jenő. — Ehhez hozzá kell még tennem: az emelkedés annak ellenére tapasztalható, hogy sok olyan karambol, amelynek sérültje nyolc napon belül gyógyul és a járművekben keletkezett kár nem haladja meg az ötezer forintos szabálysértési értékhatárt, nem kerül hozzánk, hanem a rendőrség saját hatáskörében intézkedik. Vezet a figyelmetlenség A balesetek okainak elemzésénél, ha nem is új, de érdekes megállapításra lehet jutni. A sokszor súlyos tragédiák, vagy a csupán koccanással végződő összeütközések úgyszólván kizárólag a figyelmetlenség következményei. — Ebbe az egy szóba, hogy figyelmetlenség, tulajdonképpen sokféle szabályszegést lehet megtalálni. Ilyen például a szabálytalan előzés: az előzni szándékozó nem győződik meg arról, hogy van-e szembe jövő forgalom, tehát nem elég figyelmes. Aztán a balra kanyarodás, télen az útviszonyokhoz való nem kellő alkalmazkodás, a féktávolság elhanyagolása stb. Feltétlenül meg kell említeni, mint gyakori „főszereplőt”, az ittasságot — folytatja a bíró. Ezek a megállapítások azonban nem kizárólag a jámű ve zetőkre vonatkoznak Sajnos, a gyalogosok, kerékpárosok között is sokan vannak, afcik a legalapvetőbb közlekedési szabályra is fittyet hánynak. Ügy lépnek le a járdáról, hogy előtte nem néznek körül. Elkanyarodnak anélkül, hogy előre jeleznék szándékukat stb. — Az esetek 89—90 százalékában maga a sérült is vétkes a baleset bekövetkezésében, s ezáltal megoszlik a felelősség az elütött ember és a járművezető között, s az ítéletek meghozatalánál nekünk ezt is figyelembe kell venni — teszi hozzá a 'közlekedési bírd. Szigorúbb ítélkezés — Amit a felelősség megoszlásával kapcsolatban mondtunk, egyáltalán nem jelenti, hogy liberális szemléletet vallanánk. A közlekedési balesetek gyakorisága, a súlyos szabályszegések, az ittasság, gyorshajtás, figyelmetlenség stb., mind arra ösztönözte a bíróságot, az ügyészséget és a közlekedésrendészetet is, hogy szigorúan hatékonyabban járjon el az országutak forgalmának biztonságát veszélyeztetőkkel szemben. Ma már nem ritka, hogy ittas vezetésért több ezer forintra büntetünk valakit, hogy éltiltjuk az illetőt a gépjárművezetéstől stb — mondja dr, Gál Jenő. Vannak, azonban, akik a büntetést nem veszik komolyan. Nem gondolkoznak el a történteken, s ha újra volán mögé ülnek, ismét gondatlanul, figyelmetlenül vezetik járművüket. Jó pél- I da erre V. J. esete, akit 1968-ban gondatlan veszélyeztetés miatt hathónapi- felfüggesztett szabadság- vesztésre ítélt a bíróság. Az idén januárban az illető | szabálytalanul előzött egy I kerékpárost, nem figyelte, meg, hogy vele szemben | Nem tartoznak a megszokott riportalanyok közé, akiket nyáron — áldozatos munkájuk elismeréseképpen — dicsérni szoktak. A minden elismerést megérdemlő martinászok, a kazánok mellett dolgozó fűtők, a kombájnosok és aratómunkások mellett kevés fény esik a pultok mögött csendesen tevékenykedő boltosokra. Ha fény, a szószoros értelemben, nem is esik sok rájuk, de a nyári melegből kijut nekik is bőségesen. Ebben az időszakban akaratlanul is észrevesszük szorgos munkájukat, az arcukon gyöngyöző izzadtságot, s a magasszárú cipőt a lábukon. Észrevesszük, hogy ők is dolgozó emberek, méghozzá nem is az úgynevezett könnyű munkát végzők közül valók. Legnagyobb részük személyes ismerősünk, hiszen naponta találkozunk velük. Esti bevásárlásaink során, amikor hosszú sor áll a pénztárpult előtt, néha szólunk is hozzájuk egy-egy szót, s ők hálásan visszamosolyognak. Figyelmük, amely megoszlik az áru, a vevő és a pénztárgép között, egy percre sem lankadhat, hiszen ez saját ká-. egy biciklis jön. A teherautóval haladó V. J. elütötte a kerékpárost, aki meghalt. A szembe jövő kerékpáros — az áldozat — járműve nem volt kivilágítva, az eset hajnalban, sötétben történt. V. J.-t egy év nyolc hónapra ítélte a bíróság és elrendelte a tavalyi hat hónap végrehajtását is. V. J. azért kapott csupán húsz hónapot, mert az áldozat is szabálytalanul közlekedett... — A balesetek számának emelkedésében közrejátszik a növekvő idegenforgalom is. Az idén például már volt görög, belga, cseh, jugoszláv és olasz vádlottunk is. Ezek azonban elenyésző számukkal minimálisan befolyásolják a statisztikát, és az ő esetükben is megoszlott a felelősség a sértett és a vádlott között — tájékoztat dr. Gál Jenő, s az órájára pillant; Az utcán tombol a nyár, bőgnek a motorok, csúcsidény van az országutakon. Lehet, hogy valahol újabb ügy „született”? O. S. 1971. augusztus 27-től szeptember 30-ig Magyarországon rendezik meg az első vadászati világkiállítást. Nemzetközi kiállítást, trófea bemutatókat ugyan eddig is rendeztek már — 1910-ben Bécsben, 1930-ban Lipcsében, 1937-ben Berlinben. 1954-ben Düsseldorfban, 1960-ban Firenzében. De a magyarországi lesz az első világkiállítás. . Az 55 ezer toégyzetméter- nyi kiállításon a mezőgazdasági vásár területén trófeabemutatót. természet- film-fesztivált, lovas- és vadászkutya-versenyt, sporthorgászati bemutatót rendeznek. Érdekes lesz a vadászati eszközök fejlődését illusztráló kiállítás a kőbaltától' a parittyán, a dárdán át a lőfegyverek megjelenéséig és napjaink vadászfegyveréig. Kiállítanak a vadászattal, a vadgazdálkodással, a horgászattal kapcsolatos cikkeket gyártó és forgalmazó cégek. Láthatunk majd vadhúsból, halból, kagylóból, csigából, rákból és békából készült tartósított termékeket, szőrmét és bőrruhát, ruhaneműt, bizsut, ékszert, csontfaragványokat. Figyelemre méltók a kiállítás idejére tervezett rendezvények: a vadászati tudományos kutatók nemzetközi kongresszusa, a természetvédelmi. valamint a halászati tudományos szimpózium. A Műcsarnok 12 termében vadászati és halászati témájú mai és muzeális képzőművészeti tárgyakból nyílik kiállítás. Több kutyakiállítás és verseny is lesz: például nemzetközi agárverseny, vizsla-, nyomozó- és szolga- latikutya-verseny. Nemzetközi fogatverseny és népi lo- vasjáték-bemutató. 5 napos lovastúra, őszi vadászbarangolás szerepel még a programban. Megismertetik az érdeklődőkkel a gemenci és gyulaji vadgazdaságokat, tájékoztatják őket a vadóvás, -mentés terén elért hazai eredményekről. A nemzetközileg is elismert magyar vadászok — Nádler Hubert. Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsig- mond — életének, tevékenységének is teret szentelnek. Fotóművészeti bemutató, bélyeg- és könyvkiállítás, előadások adják a kulturális programot. Zajos — bajok ?-j j A közelünkben épül a I 1 * I hajdani Don-kanyar helyén az új városközpont. Kodály-emlékgyűjtemény Összegyűjtötték a Kodály Zoltán és a község kapcsolatát dokumentáló emlékeket Dunapatajon. Kitűnik, hogy évtizedekre nyúlik vissza a kapcsolat. A község egykori énektanárai — Szabó Emília, Tihanyi Nándor és Tikász Mihály — voltak azok, akik annak idején a falusi ének-zenei oktatásban az elsők között alkalmazták Kodály Zoltán módszereit. Meghívásukra az 1940- ben rendezett dunapataji énekes napon részt vett a mester is. Ezt követően — mint ismeretes — 1962-ben ő tette le a dunapataji művelődési ház alapkövét, amjd ő is avatta fel az intézményt 1966-ban. A zeneszerző csupán e három alkalommal járt a patajiak körében, mégis már egy kiállításra való emlék gyűlt össze róla. Látogatásait mintegy száz fénykép őrzi. A már nyugdíjas Szabó Emília tanárnő Kodály-leveleket küldött, s átadta az oxfordi egyetem által kiadott angol—magyar szövegű Pünkösdölő című Kodály-művet is. Ebben az egykor neki dedikált partitúrában a mester zöld tintával bejegyzett útmutatásai olvashatók. Ezeket, s a többi emlékeket a tervek szerint decemberben — a zeneszerző születésének évfordulóján — bemutatják a közönségnek. Az értékes dokumentumok, a személyes találkozások során feljegyzett élmények felhasználásával talnúlmányt ír Pastyik István helytörténész Kodály Patajon címmel. R. M. Boltosok rukat is jelentené. Kicsit sápadtak is, mert nem sok idejük jut a napozásra, strandolásra. Kenyeret mérnek és tejet, zöldséget, gyümölcsöt, cipőt szolgálnak ki, vagy műszaki cikkeket, finom selyemholmit és súlyos vasárukat. Boltosok, kereskedők, eladók és pénztárosok ... Hétköznapi életünk mindenesei. Az áruk közvetítői, akik akkor dolgoznak jól, ha alig vesszük észre jelenlétüket. De ilyenkor mégis észre kell vennünk őket is. Hiszen alig bírjuk ki azt a nyolc-tíz percet is bent a fülledt bolti levegőn, amit a vásárlással töltünk el. S ők egész napi műszakjukat ott álldogálják végig. Visszeres és dagadó lábakkal — és mosolyogva. Csak ilyenkor látjuk, menynyire is korszerűtlenek ezek a boltok, még ha üvegből és betonból évítették is őket. Az a néhány kis ventillátor hiába zümmög, ha nincsenek fent szellőzőablakok, s ha a menyeseire nem lehet szerelni nagyobb légcsertVőt. Légkondicionáló berendezésről nem is álmodva. Marad hát az emberi kitartás és áldozatvállalás, ki meddig bírja. Még jó, ha a vezetőknek van lehetőségük rá és néha hűsítőt hordatnak széjjel... (Van ilyen bolt egyáltalán, mert én még nem láttam sehol...) S ha öt-ttk percre felváltja valaki őket. De ez is nagyon ritka, hiszen ilyenkor itt is kevés az ember, s néha igen kevés a szakmához értő. Boltosok. Bizony néha ódát kellene zengeni róluk is, de azt hiszem, hogy ez még nem jutott eszébe senkinek. S nem is tartanak rá számot. De azért jólesik, ha észreveszik őket a vevők, s megkérdezik: Bírja még, kedves? Ilyenkor egy csendes mosoly a válasz, hiszen mit is lehetne mondani rá. Ez a szakmájuk, a hivatásuk, s vallják, hogy szép szakma az övék. Az embertársak figyelmes szolgálata ... Csak néha nehéz, nagyon nehéz, különösen ilyen rek- kenő melegben. Legyünk hozzájuk mi is türelmesek. Csekély köszönet ez részünkről munkájukért. (T-l) Hetek, sőt lassan hónapok telnek el, hogy az építkezés miatt nem tudunk aludni. Az éjszaka dolgozó cölöpverő gépről van sző, ami teljesen érthetetlen módon kizárólag éjszaka működik, este tízkor kezdi a munkát és hajnalban 5 órakor befejezi. Reggel fáradtan, álmatlanul indulunk munkába, mert a zaj a zárt ablakon is keresztül hatol. Aludni, pihenni szeretnénk. Bizonyára van rá mód, hogy a gép nappal verje a cölöpöket. Kristóf Istvánné Kecskeméti Kölcsey utca I „ I Hazánk egész terüle- I I tén külterületre telepítik a zajos üzemeket. Így van ez nálunk Kecskeméten is, ilyen elgondolással helyezték el az Úttörő utcában működő szikvízüze- met. Miután ez megtörtént nagy szomorúsággal tapasztaljuk, hogy a szikvíz- üzem helyére kiskocsmát, egy zajos csárdát telepítettek. S ez még hagyj án, amíg a zaj a csárdából hallatszik. Amikor az ott vacsorázó, mulatozó emberek hazafelé mennek egyik csoport zajosabb a másiknál. Énekelnek, ordítoznak és az utcára kikészített szemetes kukákat éktelen szavak kíséretében, nagy csörömpöléssel fellökdösik. A környéken lakókat nagyon zavarja ez az éjszakai közjáték. Azt javasoljuk a hajnali zárórát helyezzék át az eredetileg tervezett késő esti órákra. Eszes Sándor Kecskemét rí A leni n városi há- I I zak között játszótereket létesítettek. Ez így van rendjén, hiszen a bérházban lakó családoknak ez jelenti az udvart, ahol gyermekeik balesetveszély nélkül játszhatnak. Este viszont éjfélig felnőtt férfiak veszik birtokukba ezeket a kis játszótereket, labdáznak, fejelnek, kiabálnak. A pattogó labda zajától nem tudunk pihenni, pedig szükségünk lenne nyugalomra, hiszen reggel munkába megyünk. Kiss István Kecskemét J Lenin tér Csak egy kis alkatrész hiányzik öt éve hibátlanul működik „Harmat” permetező- gépem, amely a tiszakécs- kei gyárban készült. Az idén, sajnos, elromlott a nyomásmutató óra, valamint az elzárás-nyitás biztosító pisztoly. Szinte minden környékbeli boltot bejártam, de az alkatrészeket nem sikerült beszerezni. Hova forduljak? Fekete Paine Géderlak Nem rajtam múlott,, 1969. július 17-én a Kecskemétről a 10 óra 50 perckor induló autóbusszal Kiskunfélegyházára utaztam. Az autóbuszon senki és semmi nem zavart, olyannyira, hogy már megérkeztünk Félegyházára és én még mindig olvastam. Ekkor egy karszalagos ellenőr kérte a menetjegyemet. Őszintén megmondtam, hogy nincs, mert eddig még senki nem szólt hozzám, hiszen olvastam. Az ellenőr — igazán nagyon udvariasan — azt felelte, huszonöt forint büntetést kell fizetnem és egy nyilatkozatot kell aláírnom, melyben elismerem, hogy jegyváltási kötelezettségemnek nem tettem eleget. Igazságtalannak tartom a a bírságot — nem is fizettem ki — eszem ágában sem volt ingyen utazni, hiszen vállalatom megtéríti a jegy árát. Miért nem kérték tőlem a jegy árát útközben Szíjjártó Károly Kecskemét (Olvasóink panaszait továbbítottuk az illetékeseknek. Válaszaikra visszatérünk. Így megtudjuk, hogy állunk a csendrendelettel, kérjen-e az utas menetjegyet és hol lehet permetezőgép-alkatrészt beszerezni.) Szerkesztői üzenetek „Szerda esti telefonáló:” A Kossuth téri Kossuth- szobrot a bajai származású Teles Ede szobrászművész alkotta.
