Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-30 / 174. szám
VHág proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SÍ'OCTa LISTA MUNKÁS PÁRT B Á C S*-K IS K UJÍ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. évi. 174. szám 1969. július 30, SZERDA Ára: 90 fillér Gyorsabb előrehaladás, biztató eredmények Ülést tartott a megyei tanács-vb AZ UTÓBBI években négy alkalommal tárgyalta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága a cigány lakosság helyzetét. Mint részkérdés többször is szerepelt a téma a vb napirendjén egyes építésügyi, művelődésügyi; munkaügyi és egészségügyi előterjesztések tárgyalásánál. A cigánylakosság helyzetének alakulását állandóan figyelemmel kísérték az illetékes pártszervek is, a határozatok végrehajtásában pedig részt vettek a különböző társadalmi és tömegszervezetek. A megyénkben élő cigánylakosság száma mintegy hétezer főre tehető. Rendezett körülmények között élnek, s már régebben kiszakadtak a cigányközösségből mintegy nyolcszázan. Állandó munkahelyük van, némelyek egyetemi, főiskolai végzettséget szereztek. A cigánylakosság nagyobb része azonban még most is vagy igen primitív életviszonyok között él, vagy csak a közelmúltban került jobb körülmények közé, s így viszonyainak alakulását állandóan figyelemmel kell kísérni. A legutóbbi felmérések szerint a 6200-as lélekszámú cigánynépességA második gyümölcs A „szóló szőlő, mosolygó alma és csengő barack" hazájaként jellemezte Móricz Zsigmond Kecskemétet és vidékét. Azóta is így él a köztudatban ez a táj, s az utóbbi években elért homokhasznosítási eredmények méginkább azzá tették. A nemrég megtartott országos értekezleten is úgy határozták meg, hogy az alma után a barack a megye legértékesebb gyümölcse. A kiskertekben hagyománya van termesztésének. Homoktalajainkon a szőlővel együtt ültették el és így alakult ki az ismert kétszintes kultúra. A kajszi jól megfért a szőlővel, azt túlságosan nem árnyékolta, s együttes hozama vagy — ha kiesett az egyik —, a másik bevétele, megteremtette a homoki nép mindennapi kenyerét. E hagyományos ültetvények gyümölcse emelkedett világhírnévre. Az 1935. évi összesítés szerint félmillió kajszifa volt a megyében, amely az akkori gyümölcsfaállománynak csaknem negyedrészéi tette ki. 1950-re a kajszifák száma már elérte a másfél milliót. Nagyüzemi telepítések lényegében a második ötéves tervidőszakban kezdődtek. 1960 és 1965 között csaknem 5300 katasztrális holdon létesítettek barackost, amely az ország összes kajszitelepítésének 37,5 százaléka. A távlati tervek szerint újabb hatezer hold telepítése valósul meg a megyében. A kajszi termesztésével még számos gond van. Az ingadozó terméseredmények miatt a nagyüzemek nem szívesen termesztik még most sem. Igaz, ha jó a termés, akkor jelentős nyereséget érnek el. Ilyenkor azonban jelentkeznek a szedés és az értékesítés gondjai is, mint például az idén. A kajszi igen fagyérzékeny, nincsenek tisztázva még a művelési módszerei sem, nem ismerik eléggé a tápanyagigényét, a gutaütés okai sincsenek még felkutatva. Számos kérdőjel teszi nehézzé a termesztését. Mindezek szóba kerültek az országos tanácskozáson. A kutatóintézetek, valamint a termelőüzemek feladataként jelölte meg az értekezlet az említettek vizsgálatát, megszüntetését. A Kertészeti Kutató Intézet ceglédi kísérleti telepén máris jelentős eredményeket értek el a termelési módszerek tökéletesítésében, valamint új fajták előállításában. Olaszország és Spanyol- ország mellett hazánk Európa egyik legjelentősebb baracktermesztő országa. A világpiaci versengés egyre élesedik, mert az említett két államban is igyekeznek növelni a terméseredményeket, részint új telepítésekkel, részint a művelési módszerek tökéletesítésével. Célszerű lenne — okulva az idei tapasztalatokból — a termelőszövetkezetekben, mivel itt vannak a legnagyobb termőterületek, melléküzemágként baracktartósítással foglalkozni. Akár befőttnek, pulpnak, esetleg gyümölcsíznek feldolgozva is jelentős mennyiséget lehetne megmenteni. Jelenleg az a helyzet, hogy sokkal több jut a cefrébe, mint amennyi indokolt lenne. Kétségtelen a barack- pálinkának is nagy hírneve van, de legalább olyan jó értékesítési lehetőségeink vannak a gyümölcs egyéb feldolgozott változatainak tekintetében is. Érdemes levonni tehát az országos tanácskozás, valamint az idei tapasztalatok tanulságait. Megvan a lehetőség a termés fokozására, a hozamingadozások megszüntetésére. Ezt bizonyítják az eddigi kísérletek. A vizsgálatok azt is igazolják, hogy lehet fokozni a kajszitermesztés gazdaságosságát. Mindehhez azonban az szükséges, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet szenteljünk a második gyümölcsnek. K. S. bői 3350 a 15 éven felüliek száma. Közülük 2100 dolgozik. Ez a szám a 10 évi adatokhoz képest mintegy 30 százalékos javulást jelent. A MEGYEI vezetés, valamint a helyi párt- és tanácsszervek helyenként igen nagy eredményeket értek el a cigányság lakás- viszonyainak javításában. Különösen Kecskemét szolgáltatott jó példát. Itt felszámolták a cigánytelepet, s az új lakásokat nem zárt telepítésben, hanem városrészenként, kisebb tömbökben helyezték el. Három év alatt több mint 250 lakóház épült a megyében kedvezményes építési akció keretében, és mintegy 1500 cigánytelepen élő lakos költözött új lakásokba. 1964 óta 32 zárt telep közül 11 megszűnt. A telepek közegészségügyi viszonyai is javultak. Erősen javult az iskoláztatás helyzete. A jelenlegi 1729 tanköteles gyermek közül 1561 jár rendszeresen iskolába. Néhány helyen önálló cigányosztályokat létesítettek és napközi otthont a cigánytanulók számára. Főképp a telepről már elkerültek körében támadt fel a kulturálódás iránti igény, az új lakásokba költözőitek sokan vettek rádiót, televíziót. AZ UTÓBBI 10 év fejlődésének eredményei azt mutatják, hogy a telepekről elkerült cigánylakosság többsége igyekszik elhagyni évszázados rossz hagyományait. S általános a törekvés, hogy beolvadjanak a nem cigánylakosság körébe. Nem mindenki tud azonban gyorsan szakítani régebbi életmódjával, ez tápot ad még az esetenként tapasztalható előítéleteknek. A bejelentést Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese terjesztette elő. A jelenlevők részletesen megvitatták a helyzetet és számos javaslat hangzott el a továbbiakba. AZ ÜLÉSEN dr. Glied Károly, a megyei tanács vb elnökhelyettese elnökölt. Megállapította, hogy a végrehajtó bizottság a korábbi határozatoknak megfelelően foglalkozott az elmúlt években ezekkel a fontos kérdésekkel. A közeljövő legfontosabb feladata a telepek felszámolása és a cigányság munkába állításának elősegítése. Addig is azonban gondoskodni kell a telepek legelemibb egészségügyi szükségleteirőL Glied elvtárs javaslatára még ebben az évben valamennyi telep kap az ásott kutak helyett egészséges ivóvizet. A VÉGREHAJTÓ bizottság ezután a felszabadulás évfordulójának megünnepléséről szóló megyei programtervezetét tárgyalta meg. A vb javasolja, hogy az ősszel, október 12-e és november 14-e között ünnepeljék meg helyileg a város, illetve a község fel- szabadulásának 25. éves évfordulóját. A megyében elsőnek Csikéria szabadult fel, itt október 12-én megyei ünnepséget tartanak. Április 4-én Kecskeméten _ zajlanak le a központi ünnepségek. Megkezdődött a tárgyalás a két küldöttség között Tisztelgés a magyar és szovjet hősök emlékműve előtt A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Budapesten tartózkodó küldöttsége, élén Pjotr Mironovics Maserov- val, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagjával, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, kedden délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Az ünnepélyes eseményen jelen voltak: Vass Istvánné és dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnökei, Pap János, az országgyűlés honvédelmi állandó bizottságának elnöke, Csikesz Jó- zsefné, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese és Koltai Vilmos, vezérőrnagy, Részt vett a koszorúzáson F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, s ott voltak a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának magas rangú képviselői is. A küldöttség ezután a Szabadság téren helyezett koszorút a szovjet hősi emlékmű talapzatára. t A délelőtti órákban a küldöttség az Országházban megkezdte hivatalos tárgyalásait a magyar ország- gyűlés küldöttségével. Előfeldolgozók Fél évtizeddel ezelőtt még szinte csak szórványos példáival találkoztunk annak a gyakorlatnak, hogy a konzervgyárak előfeldolgozó telepet létesítettek egy községben, vagy félkészáru szállítására szerződést kötöttek valamelyik gazdasággal. A Kecskeméti Konzervgyárban ma már 17 ilyen üzemből érkezik az áru. Ezzel szállítási költséget takarítanak meg, a helybeli gyors feldolgozás- sel értéket mentenek meg, enyhítenek a csúcsidőszakban mindig vissza-vissza- térő munkaerőhiány gondján, a környék lakosai pedig újabb munkaalkalmat találnak maguknak. Páhin, vagy az Izsáki Sárfehér Tsz-ben jelenleg például a barackot felezik. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet előfeldolgozó telepén úgynevezett „stop készletként” főzőhagymát is tároltak, amivel két terményfajta feldolgozási szezonja között áthidalhatták a konzervgyárban a jelentkező kényszerű „szünetet”. Az idén — tizenhetediknek — az orgoványi Sallai Tsz- ben jött létre 40 embert foglalkoztató előfeldolgozó telep. A közös gazdasággal szerződéses viszonyt tart fenn a gyár. Ennek a formának az előnyeit természetesen a Kalocsa vidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat is kamatoztatja. Felvételünk a dus- noki „üzemben” készült, ahol július 21-től hagymatisztítás folyik, összesen százan dolgoznak itt, s napi 140—150 mázsa hagymát tisztítanak mag. Nem ritka az olyan nap, amikor 30 forintot is megkeresnek az asszonyok. Elsősorban a „gyöngébb nem” képviselői vállaltak munkát. A féltetős „csarnokban”’ csak elvétve találkozni férfiakkal: ők ilyenkor a termelőszövetkezetben a meg- erőltetőbb betakarítással vannak elfoglalva. A rek- kenő júliusi hőségben az alumínium és faládák között dolgozók tudják, hogy e közben készül már részükre egy új, korszerű pület. Mielőtt azonban átöltöznének, még ebben a ■’ínben csumázzák az étke- 'si paprikát, illetve csi- dik a fűszerpaprikát. H. F. (Pásztor Zoltán felvétele.)
