Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-03 / 151. szám
KGSTpalota Az új moszkvai KGST- palotában gyors ütemben folyik a METRIMPEX útján leszállított több mint kétmillió rubel értékű komplett akusztikai és híradástechnikai berendezések szerelése. Az 1965-ben megkötött alapszerződés, és a kiegészítő szerződések értelmében a magyar ipar készítette el a palota 1100 személyes konferenciatermének teljes hangszóró- és tolmácsberendezését, tolmácsfülkéit, akusztikai faburkolatát, beépített mikrofonná^ mikrofonkapcsolóval, éá egyéb műszaki kellékkei ellátott komplett elnökségi berendezést, és 1100 műszaki zsöllyeszéket. Az elektroakusztikai be- rendezésket az Elektroakusztikai Gyár, a műszaki bútorokat a Fővárosi Faipari Kiállításokat Kivitelező Vállalat készítette. összeállította: Nagy Ottó PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Mezőgazdasági üzemeink felkészültek az aratásra. Az idei, termés jónak ígérkezik. az ország jövő évi kenyere — a terméskilátások alapián — biztosítottnak látszik. Erre tekintve informálódunk arról, hogy az elkövetkező években a növénytermesztésen belül milyen fejlődési lehetőségek előtt áll a búza. rozs és a triti- calé termesztése. A búzatermesztésnek az üzemre gyakorolt hatása nagy. jelentősen hozzájárul az üzem jövedelmezőségéhez. Az átütő siker, amit a búzatermesztésben elért a mezőgazdaság az elmúl években, állandósulni látszik. A fejlődés lényeges feltétele volt a fajta helves megválasztása. a fajtaarányok célszerű meghatározása és a tápanyagellátás. Természetesen a többi tényezőnek is — a vetési időnek, a növényvédelemnek, betakarításnak stb. — fontos a szerepe. A fajtakísérletek jelenleg is folynak: ezek sikere fog realizálódni az elkövetkező évek terméseredményeiben. Hazai faiták közül a Kiszombori 1.. a külföldiek közül az Auróra, és a Kaukáz faiták lesznek azok. amelyek az eddigi kísérletek alapián várhatóan jobb eredményeket adnak maid a közismert Bezosztáia 1-nél. Kitűnő eredményekkel kecsegtet a Bezosztáia 2. Termesztési arányok A kenyérgabona ez évi őszi előirányzatáról végleges adatok még nincsenek, de nagy a valószínűsége annak — az eddigi tárgyalások alapján —. hogy a kenyér- gabona vetésterülete nem változik lényegesen. Viszont határozottan jelentkezik az az igény, hogy az ékezési és takarmányozási célokat szolgáló búzákat külön kell választani. A malomiparnak csak a jobb minőségű búzákra van szüksége. Várható, hogy a jövő évtől kezdődően a puha búzákat — rendeltetésüknek megfelelően — csak takarmánygabona-áron veszik át. Tárgyalások folynak a búza objektív beltartalmi értékek rozs, triticalé alapián történő átvételi rendszerének kidolgozásáról, valamint a búza. a liszt és a kenvérszabvánvok összhangjának megteremtéséről. Ez nagyobb követelményeket támaszt az üzemekkel szemben a búzaminőségek iránt. A rozs vetésterülete évről évre csökken megyénkben is. a termésátlag viszonylag alacsony színvonalon van. Ezért csak azokon a talajokon ajánlatos termeszteni, ahol a terület más növénnyel jobban nem hasznosítható, A rozstermesztés csökkenése különös gondot nem okoz. mert a sütőipar roaslisztigénye is hasonló mértékben egyre kevesebb. Csökkentőleg hat a rozstermesztésre az is. hogy a triticalé vetésterülete növekszik. A múlt év őszén a trrti- calé bekerült az országos vetőmagszaporításá rendszerbe, miután az 57-es és 64-es fajták jó eredményeket hoztak. Az idei faitaszaporítás lehetővé teszi, hogy a MÉM mintegy 25—30 ezer holdra adjon ki a központi készletből szántóföldön ellenőrzött, nemesített, fémzárolt vetőmagot. A tritt calét mindaddig takarmány- gabonának tekintjük, míg beltartalmi értékeit jobban meg nem ismerjük, amíg a malomipar nem igényli a lisztjét. Azokban az üzemeikben, ahol ebből a gabonafajtából jobb terméseredményeket értek el. ott célszerű. ha ezzel a növényféleséggel váltják fel a rozsot. Baj van a vetőmagszaporítással A búzatermesztéshez szorosan kapcsolódó, isién fontos téma a vetőmagtermesztés, ellátás és ellenőrzés. A tavaszi vetőmagellátásban általában nem mutatkoztak zavarok. A kalászosok saiát parcellás vetőmagtermesztése az utóbbi három évben azonos szinten áll. búzánál viszont visszaesés mutatkozik: a saját parcellás szaporító területek évről évre csökkennek. Ebből arra lehet következtetni, hogy a gazdaságok a kényelmesebb vetőmagvásárlást választják. Az a cél. hogy a felújítás ne legyen kisebb, mint azt a vonatkozó rendeletek előírják. A szántóföldi szemlék azzal a tapasztalattal szolgáltaik, hogy a gazdaságok a saját parcellán nem fordítanak kellő gondot a jó minőségű vetőmag előállítására. A búzák egy része kevert: részint az elhanyagolt, saját parcellás vetőmagelőállítás miatt, részint — a még mindig nem elég rövid idejű — felújítás következményéként. A rövid idejű és magasabb szaporulati fokú felújítás - nak meg van a haszna. Ezt számos gazdaság jó eredménye igazolja. Javítani a talajerőt Az említett gabonafélék elkövetkező évi termés- eredményeit a talajok termékenysége a talajerő is meghatározza. Ez a felhasználásra kerülő élő és holt- munka hatékonysága szempontjából is nagyon fontos. A mezőgazdaság évi bruttó termelési értékének 2—2,5 százalékos növelése érdekében a műtrágyaellllátást évenként 10—12 százalékkal kell növelni. Ez alatta marad az üzemi igényeknek, nagyobb mértékű műtrágyaellátásra azonban egyelőre nincs lehetőség. Fő feladat a hatékonyság növelése: ezért fontosak azok a kísérletek, amelyek a talaitápanyagok vizsgálata alapján a trágvázási rend kialakítását célozzák. Az elmúlt esztendőben igen jelentős területen. — több. mint 1 millió holdon — folyt ilyen jellegű tevékenység. A kísérletekhez szükséges vizsgálatokat az állami laboratóriumok segítik, de valószínű, hogy ezt a feladatot nem tudják teljesen ellátni, ezért, ahol szükséges, a termelőszövetkezetek — kooperációs alapon — hozzanak létre talallaboratóriumokat. A műtrágyafelhasználás növelése mellett természetesen nem lehet lemondani a mezőgazdasági üzemeiknek a szerves trágyákról sem. amelyek a hozamnövelés bel- ,ső tartalékai. Z. T. Búza, Kulisszák mögött A i'ilmbepárló készülék a BNV-n. A gazdasági élet változásait szinte nap mint nap érzékeli a lakosság, arról azonban, hogy mi folyik a színfalak mögött csak ritkán szerez tudomást. A napi sajtó ugyan közli, hogy kormányok, gazdasági küldöttségek tárgyalásokat folytattak, azok konkrét eredményeiről mégis kevés szó esik. Hasonló a helyzet a kiállításokkal kapcsolatban is. Legtöbb esetben legfeljebb az üzletek kirakataiban vesszük észre az újabb árut, sokszor pedig — különösen ha korszerű gépekről, berendezésekről van szó — csak annak a gyárnak a dolgozói szereznek tudomást róla, ahol felszerelték őket. . Fock Jenő miniszterelnök a közelmúltban Franciaországban járt, s ott gazdasági tárgyalásokat folytatott. Az ilyen szántű találkozókon rendszerint általános jellegű egyezségek születnek, a konkrét megállapodások későbbi megbeszélések eredményeként és nem is egyszeri eszmecserék után jönnek létre. Egy ilyen puhatolód- zó tárgyalásról adunk ezúttal képet olvasóinknak. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár igazgatója Hajba Ottó, miniszterelnökünk franciaországi útja után járt Párizsban első kapcsolat felvételként, egy gazdasági szakemberekből álló delegációval. Megbeszéléseiken elsősorban francia műtrá- gyázási berendezések behozataláról esett szó. Küldöttségünk ajánlatot tett arra, hogy a berendezések egyes részegységeit Magyarországon is le lehetne gyártani. Ezt a tárgyaló partnerek kedvezően fogadták, sőt egy francia —magyar együttműködést is elképzelhetőnek tartottak. Eszerint mindkét fél megelégedése esetén más országokba közösen exportálnának műtrágyagyári berendezéseket. Hajba Ottó elmondta, hogy a magukkal vitt műszaki dokumentációk és prospektusok alapján a franciákban igen jó vélemény alakult ki a magyar vegyipari gépgyártás színvonaláról. Jellemző erre, hogy már a Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitásának napján felkereste a gyár vásári irodájában a francia tárgyaló partnerek egyike, s nagy elismeréssel szólt az üzem kiállított cikkeiről. A BNV-n egyébként nagy sikere volt a Vegyipari Gépgyár új gyártmányainak a csúszógyűrűs tömbszelencéknek és a filmbepárló berendezéseknek. A csúszógyűrűs tömbszelence a vegyipari készülékek tömítésének világviszonylatban is új megoldását jelenti. A fejlett ipari országokban máris igen nagy iránta az érdeklődés. A filmbepárló berendezés a legújabb vegyipari technológiák szempontjából tart érdeklődésre számot. A kiskunfélegyházi gyár mindkét új termékének végső soron a vegy- és műanyagiparban végbemenő technikai forradalom adja meg a jelentőségét. Messzemenő következtetéseket természetesen korai lenne levonni a jelenleg folyó tárgyalásokból, hiszen mintapéldányokról van szó, a sorozatgyártás még nem kezdődött el. A felhasználó ipar véleményezése után még korrekciókra is sor kerülhet. KGST-szinten azonban már közvetlen érdeklődés mutatkozik. Az NDK gazdasági szakemberei például a berendezések továbbfejlesztésére vonatkozóan kutatási és kísérleti együttműködésre tettek ajánlatot. A továbbfejlesztett típusok iránt ugyanis nagyarányú nyugati exportra is nyílna lehetőség. Jelenleg kidolgozás alatt van az a szerződés, amelyet a KGST tudományos, műszaki együttműködés keretében kötnének meg. Alig néhány hete lezajlott üzleti jellegű eseményekről adtunk számot gazdaságpolitikai oldalunk hasábjain. Egyik esetben sincs még szó konkrét üzletkötésről, annál is inkább, mert a külföldi partnerek műszaki együttműködésről is tárgyalni kívánnak. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár példája azonban azt is érzékelteti, hogy a megyében dolgozó gazdasági! vezetőknek az új mechanizmusban már maga«; szinten nemzetközi part-, nerekkel is tárgyalóképessé kell válniok. N. O. 72 országba Bulgária zöldség- és gyümölcsexportja Negyedévi jelentés a szovjet ipar termeléséről Bulgária évről évre erősíti pozícióját, amelyet a kelet-európai gyümölcsös zöldségexportáló országok sorában elfoglal. A BTA sajtóügynökség tájékoztatása szerint Bulgária friss gyümölcsexportja 1939-ben 71000 tonnát tett ki. 1968-ban viszont elérte a 230 000 tonnát. Hasonló a helyzet a friss zöldség kivitelénél is, amely jelenleg évente 276 000 tonna, az 1939. évi 11 000 tonnával szemben. Bulgária friss gyümölcsös zöldségszállitmányainak főbb átvevői a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Nagy- Britannia, az NSZK, Ausztria, Japán, Svédország és Finnország. A friss gyümölcs és zöldség mellett erőteljesen növekszik Bulgária gyümölcs- és zöldségkonzervipara is: e konzervek ma már 72 országba jutnak el. A bolgár gyümölcs- és zöldségkonzervek legjelentősebb vásárlója a Szovjetunió. Svéd delegáció Svéd gazdasági delegáció tartózkodott a közelmúltban Budapesten, amelyet Jonas Nordensson, a Svéd Exportszövetség vezérigazgatója vezetett. Az öttagú gazdasági küldöttség a Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására látogatott Magyarországra. A delegáció megbeszélést folytatott a kamara svéd tagozatának vezetőivel arról, hogyan fejleszthetnék Svédországban piackutató munkájukat a magyar vállalatok. A MTESZ-ben a jövő évben Budapesten tartandó' Svéd műszaki napokról tárgyaltak. (V. G.) Az Ekonomicseszkaja Gezeta ismerteti a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának jelentését. Eszerint a Szovjetunió ipúri termelése január 1. és május 31. között 6.6 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. A munka termelékenysége . ugyanebben az időszakban 4,4 százalékkal javult. A termelés növelésében 17 százalékos arányt értek el az automatizálási berendezéseket. adatfeldolgozó készülékeket és műszereket gyártó vállalatok. A szintetikus és műgyantatermelés 13 százalékkal növekedett. A fogyasztási javakat előállító ágazatokban a legjobb eredményt a tv-készülékek gyártásában (20 százalék), és a kötött felsőruhák előállításában (19 százalék) érték el. Jelenleg már a Szovjetunió ipari üzemeinek négyötöde működik az új tervezési, és ösztönzési rendszer keretében. Ezek a vállalatok a nyereség 90 százalékát produkálták. Az év első három hónapjában a vállalatok nyereségének emelkedése csak 6,6 százalék volt, akkora értékű, mint a termelés növekedése. Ezt a jelentés annak tulajdonítja, hogy a szokatlanul szigorú tél nagjvbb kiadásokat tett szükségessé. Áprilisban a nyereség már 11 százalékkal emelkedett 1968. áprilisához képest
