Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-27 / 172. szám
1 oldal ss Utazás a Holdba 1869-ben Kereken száz esztendővel ezelőtt, 1869. májusában, XVI. évfolyamának 22. számában a Vasárnapi Újság új folytatásos regény közlését kezdte el. A regény címe: Utazás a Hold ba. Írója: Verne Gyula. Az akkori legnépszerűbb, határozottan természettudományos szellemű hetilap szerkesztősége az új folytatásos regény elé az alábbi megjegyzést fűzte: „A közelebbi múlt években néhány szeszélyes előadásit, bár alapos tartalmú mű költötte föl majdnem világszerte a művelt olvasó közönség figyelmét, melyek a meseszerű valószínűtlenség álarcza alatt valódi ismereteket tartalmaztak a természettudományok számos nevezetes tételét népszerű, regényes alakban könnyedén adták át a nagy közönségnek. E művek, Verne Gyula jeles franczia írótól, utóbb egész cyclus- sá nőtték ki magukat, Rendkívüli utazások” czí- me alatt, míg egyenként a következő czímeket viselték: „A Föld a Holdba”, „Utazás a Föld középpontjába”, „Az angolok az északi sarknál és a jégsivatag”, „öt hét léghajóban”, „Utazás a világ körül”. „25 000 mérföld a víz alatt.” Mind e műveket tudományos alaposság a tartalomban, regényes szeszélyesség a külalakban, vagy a tárgy keretében, melybe az helyezve van, s megkapó élénkség az előadásban jellemzi; úgy, hogy épp oly kellemes, mint tanulságos olvasmánynak nevezhetők. Olvasták is ezer meg ezer példányban, s számos egy- mást követett kiadásban elkapkodták, majd minden nyelven. De mindannyi közt talán a legnagyobb érdeket költötte a „Földtől a Holdbá című, melyet most olvasóinkkal is, kivonatban legalább, megismertetni szándékozunk, miután róla a magyar irodalomban még alig volt szó, míg hazai német olvasó közönségünk az egészet ismeri, az önálló német fordításokan kívül a „Pester Lloyd”-ból is, mely e művet egész terjedelmében közölte. Mi az eredeti francia kiadásokhoz tartjuk magunkat, s a tartalmon kívül annak illusztrációiból is bemutatunk egy párt olvasóinknak.” Verne zseniális jövőbelátását a tudós alapossága s az író merész fantáziája ihlette. Hogy hitt-e a tudós Verne az író Verne fantáziájának? Minden, bizomy- nyal. De még bizonyosabb az, ahogyan az író Verne hitt a emberi megismerés végtelen lehetőségeiben. Érdemes itt megjegyezni, hogy ugyanannak a Vasárnapi Újságnak 1869. július 18-i száma, mely egyik oldalon a regény befejezését közölte, másik oldalán kis kétsoros hírt ad: „Félegyháza, s Halas közt lóvo- natú vasútat terveznek. Nagyon elkelne az ottani Saharában.” — Száz évvel ezelőtt a magyar valóság messzebb esett Verne francia valóságától, mint az a HoldtóL A magyar olvasót pedig csakúgy magával ragadta az Ágyú Club Columbiad- jának története, mint bármely nemzet bármely nyelvű olvasóját. Hogy milyen viharos sikere volt az első magyar fordításnak, mi sem bizonyíthatja jobban, mint éppen a Vasárnapi Újságban 1869. aug. 1-én, a revenmwam rejtvénytotója 13. szelvény MEGYESZÉKHELYÜNK ÉPÜLETEIRŐL A Á 1. Képünk Bornemisza László festőművész modem felfogású. „Kecskemét” című festményét ábrázolja. Kérdésünk: a rajta levő zsinagóga épületének — mely jelenleg a Műemlékvédelmi Bizottság átalakítása alatt áll — homlokzata milyen stílust képvisel? Klasszicista (1) Moreszk (x) Szecessziós (*) 2. Megyénk idegenforgalmi nevezetessége, a 103 szobás és 183 ágyas „Aranyhomok Szálloda” mikor nyílt meg? 1961-ben (1) 1963-ban (x) 1965-ben (31 3. Ki festette a szintén a képen látszó, nótabeli „öregtemplom” mennyezetfreskóit 1902-ben? Székely Bertalan (1) Roskovics Ignác fx) Falconer József (2) TIPP Beküldte: Pontos címe: gény befejezését követően három hét múlva megjelent, most már nem „fantasztikus”, hanem „szigorúan tudományos” közlemény, mely hivatva lett volna lehűteni az együ- gyűek oktalan lelkesedését, s a „lehetetlenségek” világába tévedt balgatagokat visszatéríteni, „a szigorú valóság” világába: „E lapok hasábjain nemrég záródtak be a sorok, melyekben az ékes, könnyűtollú Jules Verne műve után: „Utazás a Földről a Holdba” czím alatt egy vakmerő vállalattal ismerkedtek meg olvasóink, melynek czélja volt lögyapot segélyével egy óriási löveget a röpíteni a Holdba, s ebben embert szállítva oda, halandókkal megnépesíteni e szomszéd égitestet. Hogy e vállalat, valamint az egész mű is csak az eszmedús író képzeletszülötte és semmi más, a nélkül, hogy valósággal csak az első lépés is megtörtént volna e tárgyban — azt úgy hisz- szük nem szükséges itt mondogatnunk. De az érdek utoljára is, mint az egész világon, úgy e lapok olvasóinál is, fel van költve a Hold iránt; úgy véljük ezért nem lesz érdektelen, ha Földünk e kísérőjéről most komolyan, a tudomány jelen állása szerint is fogunk mondani egy pár szót.” Azután a cikkíró a kor legjava tudását összegezve szól a Holdról. Leírja, hogy nincs légköre, hogy valószínűleg nincs vize, hogy szélsőséges, ember által elviselhetetlen a hőmérsékleti ingadozása. Alapos tájékozottsággal rajzolja a holdbéli tájat, hogy végül is cikkét kérlelhetetlen következtetéssel zárhassa: „A Jules Verne gondolata, a Holdban megtelepedés két okánál 1. mert a Holdba jutni, 2. mert a Holdon élni nem lehet.” Aláírás szerzőként: Heller. • Heller Ágost korának jeles magyar tudósa volt. Fizikus, mérnök, két évig tanársegédkedett a budai József Műegyetemen, Kir- choff és Helmholtz tanítványa volt Heidelbergben. 1893- ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1894- ben főkönyvtárosa lett Seregnyi kitűnő tudományos értekezést írt: A physika története a XIX. században, A XIX. század physikai kutatásainak mozgató eszméi, Az energia tan alapjai stb„ stb. HéLler életműve tévedésmentes volt Verne művéről szólva is igazat szól, „a tudomány jelen állása szerint” minősíti csupán az író eszmedús szülöttének. Az olvasók pedig az egész világon csillapíthatatlan érdeklődéssel olvasták Vernét. Generációk nőttek fel a Verne-könyveken. Tudósok, kutatók, rettenthetetlen bátorságú férfiak legjavát pedig éppen az elérhetetlennek vélt célok hevítették. Hiába mondta ki a francia tudományos akadémia testületileg, hogy géppel repülni pedig nem lehet. Otto Lilienthal 1896- ban magatervezte siklórepülőgépével, kezdeti sikeres kísérletek után halálrazúz- ta magát, a Wright testvérek 1903. december 17- én repülőgéppel csaknem egy percet repültek. 1927- ben Lindbergh átrepülte az Atlanti-óceánt. A szovjet Ciolkovszkij ekkor már a folyadéküzemanyagú rakéta mozgáselméletén dolgozott. 1959. január 2-án az első szovjet űrrakéta elérte az űrbelépéshez szükséges sebességet. 1961. április 12- én Jurij Gagarin elsőként utazott mesterséges égitesten. És 1969. július 20- án Neil Armstrong rálépett a Holdra. Vorák József NYELVŐR „Csupáncsak* rajta múlik* 99 A címet Nagy J. Béla neves nyelvművelőnk már egy előző cikkemben említett könyvének két cikkeiméből raktam össze. De mindez csak ürügy, róla magáról szeretnék most beszélni, a cikkek ismertetésével jellemezve őt. 1967-ben, 83 éves korában Veszprémben halt meg. Középiskolai magyar —francia szakos tanári oklevelének megszerzése után a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottságban működött. 1902- től haláláig írta nyelvművelő cikkeit, tanulmányait. Tavaly megjelent könyvének anyagát még maga válogatta (Egy emberöltő nyelvünk védelmében). Cikkei ma is eleven hatásúak, ma is meglep bennünket bámulatos adatgazdagsága, ötletessége, harcos helytállása, meg nem alkuvó természete. Tévedni tévedett, de bátran megvallotta, helyreigazította tévedéseit. A Csupáncsak című cikkét 1929-ben a Magyarság című napilap rovatvezetője ellen írta. Az ugyanis helybenhagyta a lap egyik levelezőjének azt az állítását, hogy a „csupáncsak” helytelen: „A tsupán-tsak és a tsak-tsupán tsakugyan tsupántsak tsámtsogók szava. Ne tsámtsogjunk!” Nagy J. Béla példák özönével bizonyítja, hogy ilyen erősítő, nyomatékosító szóismétlés sok van nyelvünkben (telides-teli, folyton-foly- vást, véges-végig, köröskörül, való igaz stb.). Ezt üzeni a rovatvezetőnek: „ Csámcsogjunk ran tovább: a csupáncsak egészen jóravaló eleme sió- készletünknek. A csak csupán alkalmasint csupáncsak a rovatvezető alkotása, szótárban legalább nem találni nyomát” A „Rajta múlik” című cikket ugyancsak 1929-ben írta, Kardos Albert vitaira* tára (Feladott őrállás). Kardos ugyanis megtámadta a Magyar Nyelv című folyóiratot, hogy „fel akarja adni” a „rajta múlik” elleni jogos és szükséges küzdelmet. Kifejtve, hogy a „rajta múlik” újabb jelentése már megállapodott, Nagy J. Béla arra hivatkozott, hogy az egész nyelvtörténet azt bizonyítja, hogy szavak árnyalati különbségei elmosódhatnak, de természetesen újabbak és mások támadnak helyettük „Éppen ezért könnyen viselem a nyelvkárosítás vádját — folytatta — annál könnyebben, mert a vád terhét megosztja velem a jó magyar nép” (a nép szóhasználatára gondolt). Végül Kardos néhány germanizmusára (pl.: felad) célozva azt kérdezte tők:, hogy miért hagyott ott mégis néhány más őrállást. Cikkét így fejezte be: „Hiszen ezek jóval fontosabb őrállások, mert ezeket a német akarja elfoglalni tőlünk, itt tehát jobban elkelnének „a helyes magyarság zászlaját fennen lobogtató”, hibát el nem néző, harcias kedvű vitézek r ö biztosan az volt! Kiss István Pályázat típustervre A vidéki közműves vízellátás fejlődése mind sürgetőbbé teszi a csatornázást is. A csatornahálózat és a szennyvíztisztító művek építése azonban háModellezés és számolás Hétfőn este fél 6-kor kerül sor a Kecskeméti Gépipari Főiskolán a városi művelődési központ által rendezett sorozat második előadására. Dr. Kalmár Sándor, a főiskola tanára Modellezés és számolás simmel a matematikai modellezés elvi alapjait az univerzális analóg számítógép és az automatikus digitális számítógép működését ismerteti. Mi történik önöknél ma? Megcseréltük a szabad szombatot Villáminteriú-sorozatunk indulásakor elsőként a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatot hívtuk fel tegnap reggel, hogy megkérdezzük: kizárólag ezen a napon mi a legfontosabb, legérdekesebb esemény az üzemben? Szabad szombat van. sem az igazgatóval, som a főmérnökkel nincs mód beszélni —. közölte a telefonkagylót felvevő Berki Zoltán szállítási előadó, maid így folytatta: — De azért két vágóvonalunk — két műszakban — este 8-ig ma is dolgozik. Húszezer kacsával, hétezer csirkével több árumennyiségünk volt a héten, mint amire számítottunk, s ezek feldolgozásával késlekedni nem lehet. Ezért — hogy az említett részlegek számára meg kellett cserélnünk a szabad szombatot. — Ezekben a percekben például milyen említésre méltó történik — az elmondottak mellett? — Énoen indulásra kész egy kamion. 18 tonna darabolt csirkét szállít — Riiekába... romszor-négyszer annyiba kerül, mint a vízművek létesítése. Ezért az Országos Vízügyi Hivatal és a Magyar Hidrológiai Társaság országos pályázatot hirdet falukörzetközpontok szennyvízelvezetésének megtervezésére, mégpedig a tömeggyártás előnyeinek kihasználását segítő tervek kidolgozásával, amelyek gazdaságosabbá, olcsóbbá tehetik a falusi csatornázást. A pályázati kiírást július 31-től vehetik át az érdeklődők a Magyar Hidrológiai Társaság titkárságán (Budapest, V., Szabadság tér 17. I. em. 16) és ugyanide kell beküldeni a kész terveket legkésőbb november 17-ig. A legjobb munkák díjazására és megvásárlására összesen százezer forintot irányoztak elő. A pályázat eredményét legkésőbb december elején Hozza nyilvánosságra a bíráló bizottság. Öngyulladás a szénakazalban Az elmúlt napokban több mezőgazdasági tűzről érkezett jelentés. így például a vasútvonalak mellett egész sor esetben szántással nem teremtettek védőövezetet a tűz ellen. Emiatt a mozdonyokból kipattanó szikra nyolc-tíz esetben lobbantot- ta lángra a gabonatáblákat Idei „specialitás” a kazaltűz. A nedves állapotban összehordott és kellően ki nem szárított széna önmagától is begyullad. Az elmúlt időben akadt olyan termelőszövetkezet is, amelynek egyidőben két nagy — tízezer forint értékű — kazla fogott tüzet. Ezért a gazdaságoknak még- egyszer ellenőrizniük kellene, nem tartalmaznak-e a megengedettnél több vizet a takarmánynövényekből ösz- szegyűjtött, júniusban betakarított kazlak. Ha így van, csak az ismételt szárítás jelenthet megoldást. Magyar bóják - a Dunán A Duna-bizottságban Magyarország vállalta a dunai víziót egységes radarbójáinak kipróbálását. Egységesíteni kell ugyanis a radarhullámokat jól visszaverő bójákat, mégpedig a Duna —Majna—Rajna víziút átadásáig, amitől a nemzetközi hajóforgalom lényeges fellendülése várható. A Duna-bizottság nyolc tagjának tervei szerint Magyarország készítette el az egységes jelnek javasolt 18 radarbója mintapéldányát. A napokban a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei befejezték az első próbát, s a laboratóriumi vizsgálatok alapján a 18 közül kiválasztották azt a hármat, amely a radar képernyőjén a legtisztább, legfényesebb jelet mutatja.
