Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-27 / 172. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A. MAGYAR SfOCfALISTA töü'N K Á S P Á R T 8 Á C S‘- KI S K MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK NAPÍ'LAPJ'Á XXIV. évf. 178. szám 1969. július 87, VASÄRNAP r Ara: 1 forint Jelentfis bersÉázássk a megye termelfiszövetkezeteiben Több háztartási gépet, kevesebb járművet vásárok a lakosság Az állattenyésztés fejlesztésére költenek legtöbbet A gazdálkodás korszerű­sítése építkezéseket, szá­mottevő költségráfordítást igényel. A járási-városi ta­nácsok által közvetlenül a termelőszövetkezetekből és egyéb forrásokból össze­gyűjtött adatok azt bizo­nyítják, hogy a beruházá­si igények az előző évek­hez jelentősen emelkedtek. Építkezésekre, valamint új szőlő és gyümölcsö­sök létesítésére 1968-ban 387 millió forintot fordí­tottak. Az idén hasonló célokra 540 millió forin­tot szándékoznak költe­ni, amelyhez az állam 880 milliós ártámogatást ad. A legfontosabb feladat­nak a szarvasmarha- és sertésprogram megvalósítá­sát tartják. Erre költenek a legtöbbek Komplett, szako­sított, korszerű telepeket építenek. Tizenegy terme­lőszövetkezetben létesül szakosított szarvasmarha­telep 4000 tehén számára. Hét közös gazdaság és egy tsz-közi vállalkozás épít korszerű sertéshizlaldát 30 ezer férőhellyel. Az egyre magasabb ter­mést adó szőlőtelepíté­sek sürgetik a járulékos beruházásokat. Számos nagyüzemben ha­tározták el szőlőfeldolgo­zó és pince építését. Ezek egy része az idén már elké­szül. A csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezetben 20 000, a kiskőrösi Petőfi Termelőszövetkezetben 10 000, a kiskunfélegyházi Vörös Csillagban pedig 5000 mázsa termés feldolgozá­sára alkalmas üzem épül. Tizenöt termelőszövetkezet, illetve szakszövetkezet épít pincét. Az idén csaknem 78 ezer hektoliterrel bővül a tárolótér a közös gazda­ságokban, jövőre pedig újabb 67 ezer hektoliterrel. A korszerű gyümölcstele­pítések egyik járulékos be­ruházása a hűtőtároló épí­tése. Az idén ezekből is el­készül néhány. Mintegy 550 vagon áru elhelyezésére képesek az 1969-ben fel­épülő tárolók. Ez bizony elég kevés a várható ter­méseredményekhez viszo­nyítva. Talajjavításra, védelem­re, vízrendezésre és egyéb meliorációs feladatokra 42 és fél millió forintot köl­tenek az idén a közös gaz­daságok. nehezen vállalják, vagy egyáltalán nem. Ez akadá­lyozza a beruházások elő­készítését, megindítását, valamint az ártámogatási okiratok kiadását Nagy gondot okoz a ked­vezőtlen körülmények kö­zött gazdálkodó termelő- szövetkezetek beruházási) igényeinek kielégítése. Az' ártámogatáson felüli saját erő előírt aránya általá­ban meghaladja a teher­bíróképességüket, a hitelek odaítélése során pedig ver­Húsz forró nap követke­zett egymásután — és a mezőgazdasági üzemek nagy részében a lemaradást pótolták a betakarítási mun­káknál. A gabonatáblák 75 senyképtelenek. Hátrányo­san befolyásolja a beruhá-. zások megvalósítását az építési költségek jelentős emelkedése is. A megye közös gazdasá­gai igyekeznek leküzdeni az említett akadályokat és nagy erőfeszítéseket tesznek elképzeléseik meg­valósítására. Ezek nélkül, ugyanis nem tudnak elő­re lépni a gazdálkodásban. K. S. termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok hat nap alatt több mint ötezer va­gon, hozzávetőlegesen 50 va­súti szerelvény árut szállí­tottak a kirendeltségekre. A Az év első hat hónapját követő időszak jó alkalom bizonyos summázásokra. > Lehet, hogy a hasonlat nem ide illő, de a népgazdaság­ban az „első félidő” lezá­rása után jóval biztosabb, határozottabb következteté­sek vonhatók le a végső eredményt illetően, mint például egy labdarúgó-mér­kőzésen. A héten Gerőcs Istvánt, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályá­nak vezetőjét arra kértük: összegezze nagy vonalak­ban a megye kereskedelmi helyzetét most, a harmadik negyedév küszöbén. rítógépek, összesen 240 va­gon gabona nedvességtartal­mát kellett csökkenteni, mesterséges úton. Ezzel si­került eltüntetni az esős nyárelő következményeit, a Vagonból a szállítószalagra... A kecskeméti gabonatárolóba szombat estig 480 vagon búza érkezett. (Pásztor Zoltán felvétele.) Kitűnő szervezés, jő minőségű áru Harmincezer vagon gabona a tárolókban A tervezett beruházások megvalósítása nem a kí­vánt ütemben halad. Különösén két körülmény nehezíti a tervek végre­hajtását. Egyrészt a pénz­ügyi lehetőségek, másrészt a műszaki ellátottság kor­látozottsága. Több beruhá­zás műszaki tervdokumen­tációja még nem készült el. A kisebbek tervezését az ezzel foglalkozó Irodák —78 százalékát megyeszer te learatták már, az elvégzett tarlóvetések százalékos ará­nya is e körül mozog. Szombat estig a megye több közös gazdaságában befejezték az aratást, ezek­nek az üzemeknek egy ré­szében megkezdődött a ké­vébe kötött rozs cséplése. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat átvevő­helyein ezen a héten tető­zött a „gabonahullám”. A gabona minősége 85—90 szá­zalékban kiváló. Nedvesség- tartalma a szabványos 14,5 százalék helyett a 13 száza­lékot is alig éri el, hektoli­ter súlya pedig átlagosan 78 kilogramm körüli. Az eddig átvett mennyi­ség a tervezettnek három­negyedét teszi ki, a jövő hé­ten újabb 4 ezer vagon ga­bona átvételére számít a vál­lalat. Csütörtökön egyébként befelezték a munkát a szá-_ szárított gabona minősége jónak mondható. Az átvétel a lehetőségek­hez képest zökkenőmente­sen folyik. A gabona minő­sége megóvása érdekében a termelő üzemek nagy segít­séget nyújtottak a vállalat­nak, a szövetkezetek 3000 vagonnyi zárt tároló teret adtak bérbe. E tárolóhelyek­re a hét végéig 2 ezer va­gonnyi gabonát raktároz­tak. B, E, _, A megyei kereskedelem első féléve — A kiskereskedelem egé­szében 8 százalékkal na­gyobb forgalmot bonyolí­tott le, mint a múlt év hasonló időszakában — mondotta. — A legnagyobb ütemű — 13,8 százalékos — az élelmiszer-kereskede­lemben tapasztalható nö­vekedés. Jelentős a ven­déglátóipar forgalmának 10,9 százalékot kitevő fej­lődése is. Hasonlóan elége­dettek vagyunk a ruháza­ti cikkek iránti kereslet alakulásával. Ebben a ke­reskedelmi ágban 7,7 szá­zalékkal nőtt a forgalom. A vártnál kisebb ezzel szemben — mindössze 3,1 százalék — a növeke­dés yegyes iparcikkek­ből. Szerepet játszott ebben, hogy néhány tartós fo­gyasztási cikkből és egyéb áruból a kínálat nem volt kielégítő. Összességében alig mu­tatkozott eltérés a városi és a falusi kereskedelem forgalmának a fejlődése között. Árufőcsoportonként nézve azonban akadnak érdekes különbségek. Élel­miszerekből például a fa­lusi vásárlások növekedési üteme volt nagyobb, míg a ruházati cikkeket illető­en a városokban dinami­kusabb a fejlődés. Ez az utóbbi tényező feltétlenül összefügg a városi hálózat erősbödő szívó hatásával is. A forgalom döntő része ugyanazoknál a kereskedel­mi rendszereknél bonyo­lódott le, mint korábban, néhány eltérés azonban fi­gyelmet érdemel. így pél­dául a termelőszövetkeze­tek kereskedelmi értéke­sítése 44, az állami gazda­ságok üzletedé pedig 39 százalékkal nőtt, ami po­zitív tendenciaként érté­kelhető. A megyei forgalomnak a fentiek szerinti fejlődése az országos átlagnál vala­mivel mérsékeltebb volt. A hazai kiskereskedelmi forgalom ugyanis 10 szá­zalékkal nőtt a Bács megyei nyolccal szem­ben. A lemaradás megyénkben összefügg a tavalyi év nem mindenben kedvező me­zőgazdasági eredményei­vel. Az országos szinttől a legnagyobb mértékben ve- gyesiparcikk-forgalmunk alakulása tér el. A szak­emberek azonban azt vár­ják, hogy az eltérés az év végéig nemcsak kiegyenlí­tődik, hanem kereskedel­münk bizonyos előnyre is szert tehet. A jelenlegi becslések szerint a lakos­sági bevételek az év má­sodik felében kedvezőbben alakulnak majd, s ez min­den bizonnyal a kereslet­ben is érezteti jó hatását. Kereskedelmi szerveink el­sődleges feladata most a készletek növelése és az áruválasztéknak a lehető­ség szerinti javítása. Visszatérve a vegyes.. iparcikkekre: érdekes és nem mindenben pozitív helyset alakult ki a for­galom belső struktúrájá­ban, például a tartós fo­gyasztási cikkek csoport­jában. A növekedés né­hány árunál egészen szem­betűnően magas. így pél­dául centrifugából 81 száza­lékkal többet adtak el, mint tavaly ilyenkor, s folyamatos ellátással a növekedés még ennél is magasabb lehetett volna. Ugyanez a helyzet az elekt­romos hűtőszekrényeknél, ahol 46 százalék — mint­egy 1500 darab — az emelkedési „mutató”. Zseb­rádióból 38, porszívóból 29, a hagyományos kályhákból 18, fényképezőgépből 13 százalékkal több került ér­tékesítésre, mint egy éve. Ezzel szemben — nagy­mértékben áruhiány miatt — kerékpárból, motorke­rékpárból, személygépko­csiból, illetve tv-készülék- ből a tavalyinál lényege­sen kevesebbet vásárolha­tott a lakosság. Érdekes változás tapasz­talható a ruházati cikkek forgalmában is. Ugrássze­rűen nőtt egyes divatáruk, lakástextíliák eladása an­nak ellenére, hogy példá­ul szőnyegekből, függöny­ből a bolti választék nem elégítette ki teljesen a fo­gyasztókat. Cipőből, se­lyemszövetből, harisnyák­ból és zoknikból nagyjá­ból a tavalyihoz hasonló mennyiség került értékesí­tésre. A kiskereskedelmi szer­vek egyébként, látva a ru­házati cikkek iránt mutat­kozó élénkebb keresletet, már az első év során igye­keztek bővíteni választéku­kat, egyebek közt a helyi­ipari vállalatoktól és ktsz- ektőí történő közvetlen be­szerzés fokozásával. Az iparból való közvetlen beszerzés ru­házati cikkekből 25 szá­zalékkal volt magasabb, mint egy éve. Alsóruhá­zatból több mint a három­szorosát, felső kötöttáru­ból és konfekcióból több mint a kétszeresét szerez­ték be a tavalyi mennyi­ségnek közvetlenül az ipar­tól. Javult az ellátás a tava­lyihoz képest építési anyagokból. Ebben a kereskedelmi ága­zatban csak a cement, mész és csempe hiánya volt észlelhető időnként és he­lyenként. Javult a bútor- kínálat is. A jellemző itt az, hogy az olcsó, vala­mint az egészen finom bú­torokból szinte tökéletes a kínálat, nem teljes azon­ban a választék a közepes árú lakószobákból. Jelen­leg a bútorkereskedelem legnagyobb problémája az, hogy a zömmel kis alap- területű üzletek még a meglevő választék bemuta­tására sem alkalmasak. •L. T.

Next

/
Thumbnails
Contents