Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-03 / 151. szám
A MÚLT ÉVI GAZDÁLKODÁS (Folytatás az 1. oldalról.) használás kapcsolata. Számos kiskereskedelmi vállalat közvetlenül a termelőktől vásárolt és ez rövidítette az ám útját, kedvezően befolyásolta az áruellátást. 1968-ban a korábbi évekhez képest rugalmasabb fogyasztói árrendszert vezettünk be. Az árreform eddigi elveihez és ésszerű folytatásához nagy társadalmi érdekek fűződnek. Rendkívül fontos ugyanis • gazdasági hatékonyság helyes mércéjének megteremtése. Ez a népgazdaság jövő fejlődésének egyik biztosítéka. Ezért vállalni kell az árak olyan változását, hogy fokozatosan igazodjanak a költségekhez és a piaci helyzethez. I reform alapelvei szerint A gazdasági reform alapelvei szerint a továbbiakban is formálni akarjuk — mégpedig az értékarányoknak megfelelően — a termelői és fogyasztói árstruktúrát. Ezért nem mondhatjuk azt, hogy a jövőben nem lesznek felfelé és lefelé irányuló ármozgások. Sőt, ezeket az ármozgásokat — ha megfelelő kereteken belül maradnak — előnyösöknek és hasznosaknak ítéljük meg. Azt viszont igen lényegesnek tartjuk, hogy az árak emelkedését rendszeresen és jelentősen haladja meg a lakosság jövedelmeinek növekedése. A kormány úgy véli, hogy ebben a vonatkozásban általában kedvező irányú fejlődés várható. Tisztelt országgyűlés! A nemzetközi fizetési mérleg és a külkereskedelmi forgalom alakulása hazánk gazdasága számára rendkívül fontos. A múlt év ebből a szempontból sikeres volt. Az export bővülése valamelyest meghaladta a nemzeti jövedelem és a termelés növekedési ütemét. A devizahelyzet változása mind a tervezettnél, mind az 1967. évinél kedvezőbb volt; Vályi Péter ezután a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés .jelentőségéről beszélt. Ifapvetö a szocialista munkamegosztás Számunkra a nemzetközi szocialista munka- megosztásban való fokozott részvétel alapvető kérdés *— hangoztatta — amit gazdaságpolitikánkban mindig szem előtt kell tartanunk. Ennek egyetlen járható útja a szocialista integráció sokoldalú kibontakozása. Annak érdekében, hogy Nemzetközi szinten is megteremtsük a termelési kooperáció bővítésének reális előfeltételeit, hogy fokozzuk, a nemzetközi munkamegosztás tervszerűségét és előrelátását, s új, nagyarányú közös vállalkozásokba kezdjünk — a szocialista országok között el kell hárítani azokat az akadályokat, amelyeket a ma már korszerűnek nem nevezhető elszámolási és valutarendszer, a gyakorlatban még túlnyomó szerepet játszó bilateralizmus, a hitel- és pénzkapcsolatok jelenlegi formái jelentenek. M< az integrációt úgy értelmezzük, hogy a termelési kooperáció széles körű kifejlesztésének előfeltételeként előtérbe kell helyeznünk a kereskedelmi forgalom lebonyolításában a rugalmasabb módszereket, és azok eszközeit, a forgalom szabaddá tételét. A KGST-országok gazdasági együttműködése nem lehet autark jellegű. Az áru- és a pénzügyi kapcsolatok szempontjából továbbra is építenünk kell a fejlődő és fejlett tőkés országokkal való munkamegosztás bővülésére. Ezért véleményünk szerint szükség van arra, hogy a szocialista országok pénzrendszere minőségi változáson menjen keresztül. Ügy vélem az is szükséges, hogy e va- lutáris rendszer megfelelő kapcsolatban álljon a tőkés monetáris rendszerrel; hogy a szocialista országok közös valutája ne csak bármely KGST-ország valutájára legyen átváltható, hanem fokozatosan konvertálható legyen aranyra, illetve más valutákra. Szükséges az előrelépés A KGST 23. rendkívüli ülésszakán a szocialista országok párt- és kormányvezetői — az előrelépés szükségességét és sürgető voltát jól látva — megállapodtak az integráció megvalósításával összefüggő kérdések kidolgozásának rendjében és határidejében. Tisztelt országgyűlés! A reform első másfél éve eltelt, a tapasztalatokat elemezve és összegezve megállapíthatjuk, hogy a népgazdaságban döntően az új gazdasági mechanizmus pozitív hatásai érvényesültek. A törvényjavaslat előadója, dr. Bodogán János, (Veszprém megye 10-es választókerület) elöljáróban kiemelte: a népgazdaság elmúlt évi fejlődésének tendenciájából egyértelműen levonható a következtetés, hogy a gazdaságirányítás új rendszere beváltotta a hozzáfűzött reményeket. I gazdasági ösztönzők hatása Ezután hangsúlyozta, hogy az új közgazdasági-pénzügyi szabályozó rendszer jelentősen hozzájárult a mező- gazdasági termelés növekedéséhez. A gazdasági ösztönzők azonban nem hatottak kellőképpen a szarvas- marhatartás fejlesztésére. A szarvasmarha-állomány növelése a most érvényben levő támogatási rendszerben egyetlen termelőszövetkezetnek sem kifizetődő — a jobb húsellátás érdekében tehát hathatósabb végtermék — hús, tej — dotációra lenne szükség. Elemzőén foglalkoztak az országgyűlési bizottságok a paraszti lakosság egy főre jutó jövedelmének alakulásával is. Az elmúlt esztendőben az egy főre jutó jövedelem a parasztságnál 9.6 százalékkal nőtt, de a teljesített munkanapok számának jelentékeny növekedése miatt az egy munkanapra számított jövedelem az előző évihez hasonlóan alakult. Több kedvezményt a falusi üzleteknek Dr. Bodogán János beszámolt arról is: a bizottsági Ezért a gazdaságirányítás új rendszerének alapelveit változatlanul helyeseljük és továbbra is fenntartjuk. Ugyanakkor az év elején — az elmúlt időszak tapasztalatai alapján — bizonyos módosításokat hajtottunk végre és az irányítási rendszer egyes elemeit továbbra is rugalmasan fogjuk kezelni. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a vezetés színvonalára, a vezetői magatartásra és a perspektivikus szemléletre. Gazdasági szemlélet Nagy előrelépést várunk attól is, hogy a gazdasági szemlélet mind nagyobb teret hódít a köz- gondolkodásban, vezetők és vezetettek felfogásában. Ez már 1968-ban is anyagi erőként jelentkezett, s a következő években ezt tovább kell erősítenünk. Minden törekvésünk az, hogy az ökonómiai szein- S lélet terjedése ugyanakkor összhangban és egységben fejlessze társadalmunk etikai és szociális vonásait is. Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy a beszámolót és az 1968. évi állami költségvetés zárszámadását fogadja el. Vályi Péter nagy tapssal fogadott beszéde után az elnöklő Kállai Gyula szünetet rendelt el. A szünet után dr. Be- resztóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás. Dr. Bodogán János, a terv- és költségvetési bizottság előadója volt a következő felszólaló képviselőik aggodalmuknak, hogy a kereskedelmi vállalatok túlzott gazdaságosságra való törekvését megsíny- lik a kisebb községek üzletei. Nyomatékosan aláhúzták, hogy ezeknek az alacsony forgalmú, de alapvető igényeket kielégítő boltoknak a jelenleginél jóval több kedvezményt kellene nyújtani, az általános szabályzótól eltérően, csökkenteni kellene költségvetési befizetéseikéit. Érdemes lenne felülvizsgálni a kis- és nagykereskedelmi vállalatok viszonyát is. mert a nagykereskedelmi vállalatok túlzott centralizációja a tapasztalatok szerint nem mindenütt vált be. Az élelmiszer- iparban például a túlzott centralizáció már most gátja az élelmiszeripar és a mezőgazdaság együttes fejlődésének. — Az elmúlt évi gazdálkodási tevékenységünket értékelve, azt hiszem elfogadhatjuk azt a megállapítást — mondotta a képviselő —i hogy a reform első esztendeiében eredményesen dolgoztunk. Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága, valamint a magam nevében a törvényjavaslatot és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést elfogadom és képviselő társaimnak is elfogadásra ajánlom. Ezután Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója, majd Szőke Antal budapesti képviselő felszólalása, s végül ebédszünet következett. Az ebédszünet után Kállai Gyula elnökletével foly tatta munkáját az ország- gyűlés. Dr. Bélák Sándor Veszprém megyei, Korpái Jánosné budapesti képviselő után dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nem- majd Dr. Bodogán János előadói beszéde .uleseken hangot adtak a—Bank elnöke, Bartha János Hajdű-Bihar megyei, Nemeslaki Tivadar Győr-Sopron megyei képviselő szólalt feL A délutáni szünet után dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. Százezer új kérelemmel és közülük körülbelül százezret fel is vettek a közös gazdaságokba. Az új belépések —■ mutatott rá a miniszter —- kedvező tendenciát tükröznek, mivel a belépettek 67 százaléka 40 év alatti. termelőszövetkezeti tag ’ Dr. Dimény Imre felszólalása Dr. Dimény Imre a tárca elmúlt évi eredményeiről számolt be. Elmondotta: 1968-ban a mezőgazdasági termelés 1,3 százalékkal, az áruforgalom 6,4 százalékkal, az' élelmi- szeripari termelés pedig 5,9 százalékkal volt nagyobb, az előző évinél Az élelmiszer-fogyasztás ugyanakkor 2 százalékkal haladta meg az 1967. évit. Kedvező szerkezeti változás történt az élelmiszerek kivitelében, mert nőtt a feldolgozott termékek exportjának aránya. A tárca területén a tervszerűség is kedvezőbben alakult, mint a korábbi időszakban. A múlt évi tapasztalatok egyértelműen bizonyítják; a kötelező tervmutatók nélkül is lehet eredményesen gazdálkodni. A közgazda- sági szabályozók a szocialista tervgazdaság, hatékony és korszerű eszközei lettek. A miniszter kiemelte: hosszú évek óta tavaly először fordult elő, hogy a hatóságilag megszabott áron bármelyik nagyüzem, vagy akár a háztáji termelő is igényeinek megfelelő mennyiségű takarmánygabonát tudott vásárolni. Dr. Dimény Imre ezután a közgazdasági szabályozók szerepét elemezte, majd összegezte a tárca felügyelete alá tartozó ágazatok pénzügyi eredményeit. Az 1967-ben alkotott két nagy fontosságú törvény — a szövetkezeti és a földtörvény — végrehajtásának tapasztalatairól szólva hangoztatta: a közvélemény helyesli a közös gazdaságok önállóságának növelésére, a tagok helyzetének rendezésére és a vezetés korszerűsítésére tett intézkedéseket. Az utóbbi időben megnőtt a tsz-ek, illetve a tagsági viszony vonzóereje, amit az is igazol, hogy tavaly mintegy 110 000-en jelentkeztek tagfelvételi A miniszter ezután elmondotta, hogy tervszerűen halad a földtörvény végrehajtása 1969. január 1-vel szövetkezeti tulajdonba vették a kívülállók földjeit. Az illetékeseknek nagy munkát adott a mentesítési kérelmek elbírálása. A kérelmeknek azonban csak mintegy 1-0 százaléka teljesíthető, mert például egyesek a már korábban állami tulajdonba került földjüket kérték vissza, holott ezeket az ügyeket már régen lezárták. A földtörvény helytelen értelmezése miatt gyakran olyanok is mentesítést kértek, akiknek egyáltalán nem volt földje. Dr. Dimény Imre ezután az idei terveket elemezte, 1969-ben a mezőgazdasági termelés 2—3, az élelmi- szeripari termelés 5—6, és a faipar 6 százalékos termelésnövekedésével lehet számolni; A miniszter ezután tájékoztatta az országgyűlést a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, a terméskilátásokról és az ellátással kapcsolatos néhány időszerű kérdésről. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszéde után Varga Károly Somogy megyei, dr. Mihályfi Ernő budapesti, majd Nagy Antal Komárom megyei képviselő szólalt fel a vitában. Az országgyűlés csütörtökön folytatja tanácskozását. Megkezdődtek a felvételi vizsgák a Felsőfokú Gépipari és Automatizálási Technikumban Csőri László a vizsgabizottság előtt, amelynek elnöke Szemem Andor tanszék- vezető, tagjai Fazekas László adjunktus és Sóvágó Mária tanár. Szerdán reggel a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari és Automatizálási Technikumban megkezdődtek a szóbeli felvételi vizsgák. Az idén a nappali és levelező tagozat első évfolyamára 700-an jelentkeztek, többen, mint eddig bármikor. Az írásbeli vizsgáknak 580 fiatal vágott neki, és közülük 390-en feleltek meg a követelményeknek. Szinte az egész ország területéről érkeztek felvételizők. Pályáztak Győrből. Miskolcról. Debrecenből. Szolnokról és Szegedről is. Mint az írásbeli vizsgákon kiderült: a felvételi szinték igen magasak. Érthető ez, hiszen ebből' az intézetből jól képzett szakembereket várnak a vállalatok, üzemek Az idén egyébként gépgyártás-technológián 67-en. az automatika szakon — most először — 120-an szereztek üzemmérnöki képesítést. Jellemző, hogy az automatikán végzettek akár háromszorosát is foglalkoztatni tudnák a különböző üzemek és gyárak. Ezt igazolja, hogy a technikum hirdetőtáblája még ma is — jóval a vizsgák befejezése után — tele van a pályázati hirdetésekkel. És ez nem azért van. mintha azokat' elfelejtették volna levenni -„.1Feltétlenül meg kell említeni, hogy a felvételizők hatvan százaléka munkás- származású fiatal. A fiatalok további fejlődését biztosítja a 450 személyes, minden igényt kielégítő kollégium, valamint az előadó- és gyakorlótermek további, folyamatos korszerűsítése. A iövő hét elején érkezik meg például a mintegy két és fél millió forintot érő. legkorszerűbb számjegyvezérlésű szerszámgépek első darabja. A későbbiekben további tízmillió forint értékben kapnak hasonló berendezéseket. 85. A.
