Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-25 / 170. szám
Gyarapodó NAGYBARACSKA Aki csak ritkán fordul meg Nagybaraeskán, a bajai járásnak ebben a három és negyedezer lelkes községében, ottjártakor érthetően mindenekelőtt azokat a külsőségeket keresi, amelyek jellemzőek egy a századforduló óta sorjázó adatokat számba vevő statisztika lapjait forgatjuk. — Sokat elmond ez az összeállítás — így kezdi Elmer Antal. — A lélek- szám például 1900 óta fokozatosan csökkent, s a közelmúlt évekre 3700-ról 3200-ra csappant. Az utóbbi két esztendőben viszont már több mint száz főnyi a növekedés. Ez arra vall, Virágok a virágok közt... Napközisek, iskolások nevelőjükkel a főtér szemet gyönyörködtető parkjában. községre, s az idegen számára is döntően meghatározzák annak arculatát. Amikor mi riportunk során a tanácsházát kerestük, újjáépítés utáni rendezkedés kellős közepébe csöppentünk. Majd rábukkanva az átmeneti hatósági helyiségre, előtte ugyancsak kőhalmazokat és útépítők sürgés-forgását észlelhettük .... Legelsőbben tehát a szakadatlan építkezés, korszerűsödés jeleivel találkozik a Nagybaracskára látogató. S erre a gyarapodásra a lakosság — bízvást elmondhatjuk — nemcsak joggal büszke, de helyesen értelmezett patriotizmussal maga is mindent elkövet a fejlődés érdekében. Fölföldi Lajos vb-e!nök- kel és Elmer Antallal, a vb titkárával mindenekelőtt a község történetét tekintettük át dióhéjban. Elmondották, hogy az emlékek mintegy hat és fél évszázad homályába vezetnek vissza: 1315-ről kelteződik az első írásos nyom, amely Baracskát már mint halászok lakta települést említi. Ennek a népnek jóformán mitsem hoztak a lomhán gördülő századok. A földbe süppedt, vertfalú. nádtetős házak lakóinak előbb fel kellett szabadulniuk ahhoz, • hogy elindulhassanak az emberhez méltó lét útján. Mint annyi más magyar község, Nagy- baracska is szinte csak 1945-ben írhatta meg saját kis történelmének első lapjait. Azóta viszont épületek, kommunális létesítmények egész sora hirdeti, hogy hazájuknak érzik ezt a földet, s egymással ösz- szefogva építik tovább községüket. A tanácstitkárral később kézi emberek látástöl-va- kulásig való, verejtékes igyekezete sem lehetett elegendő, azt ez a szabad negyedszázad — elképzelhetetlen iramban pótolja. — A korszerű, szélesvásznú Alkotmány Filmszínház 1960-ban épült, 1 millió 300 ezer forintos költséggel. 1961: autóbusz- váró létesítése, a Nagyváradi és a Szent István utca kikövezése. 1962: orvosi rendelő. Egy évre rá: bekötőút a tsz-nek, 3 és fél millióból. Ezt 700 ezer forint híján a lakosság társadalmi munkával készítette el és csaknem ezer vagon követ szállítottak hozzá díjmentesen, „baráti alapon”. Alig győri jegyezni a golyóstoll: — A művelődéri ház 1964-ben készült el, 1 millió 300 ezer forintba került Ugyanabban az évben öltözőt kapott a sportpálya, amit a lelkes fiatalok azóta is jó sporttal, kitűnő eredményekkel igyekeznek meghálálni. Strand a Ferenc-csatornánál, mellette három holdat parkosítanak. Az állam jóvoltából két híd ível már a víz felett, könnyítve és gyorsítva az errefelé eléggé forgalmas közlekedést Mindez hozzávetőleg 23 millió forintot ér! A járdahálózat hossza 15 kilométer. A jövendő feladata: folyamatosan kiépíteni a még hiányzó 5—6 kilométert is. Negyedmillióból tavaly került felújításra a bölcsőde, ahol ötvén gyermek kap szeretetteljes gondozást. Ferenc-csatorna parti hangulat. A háttérben egy a nagybaracskaiak büszkesége közül: az új híd. hányadában benne van. Szinte egyetlen olyan mérföldköve sincs Nagybaracs- ka fejlődésének, amelyikhez oda ne lehetne írni: „Jórészt társadalmi munkából”... Az 1966. évi a jutalmak ismét és Ój- fent a községfejlesztés céljait szolgálják. A legutóbbi 100 ezerből például járda épüL — Másfél éves korom Óta élek ebben a faluban — Átfogó, hiánytalan képet adni a községről ezeken a hasábokon, tudjuk, aligha lehet Csak néhány villanással érzékeltethetjük a baracskaiak hétköznapjait. A Haladás Tsz mindínIdeiglenes otthonukban is változatlan szeretetet, gondoskodást kapnak, s érzik magukat a falu öregei. jól Az újjáépülő tanácsháza. hogy az iparvidékekre korábban elvándoroltak — látva az egyre szilárduló tsz eredményeit, meggyőződve a biztos kereseti lehetőségről —, folyamatosan visszatérnek. Nem utolsósorban része van a gyermekgondozási segélynek is a népesedési arány javulásában. Nézzük tovább az árulkodó számokat. A század- forduló évében 751, ma 1180 házban él a lakosság. De korántsem ez a számszerű növekedés a fontos, hanem az életkörülmények változása az, hogy a hajdani földes padozatú házakat parkettás, összkomfortos, többszobás lakások váltották, amelyek egyharma- dában már fürdőszoba is van. — Jövőre elkészül a tőr- pevízmű terve, s 1971-ben hozzá is fogunk a 2 millió forintos beruházás megvalósításához. A vb-elnök még tovább sorolja az utóbbi évtized eredményeit. Csak hallgatom: amire a hajdani kétSokat szólottunk már a sorok között arról, hogy a lakosság önzetlen keze- munkája a községszépítés eredményeinek a túlnyomó megyei községfejlesztési versenyben még csak a harmadik hely az övék, a 4 ezer lakoson aluli községek kategóriájában. Tavaly, tavalyelőtt már biztosan tartották a második helyet. Az elismeréssel az állam sem maradt adós. Összesen csaknem negyed- millió forintot tesz ki a jól megszolgált jutalmak ősz- szege. S bár törvényszerű, mégis megható az a dialektikus kölcsönhatás, ami e tekintetben érvényesül. S Üzempróba a Haladás Tsz 60 vagonos hűtőházában. sorolja a most 56 esztendős Szedlacsek Anti bácsi, az egyik a két baracskai pékmester közül. — De csak az utóbbi néhány év változásaira is jóformán alig találok szavakat! Pár éve egy jelölőgyűlésen szóvá tettem: rendezni kellene az elhanyagolt, siralmas állapotban levő faluközpontot. Meg is fogadták a tanácsomat, s ma park parkot ér nálunk. A község mai címere ez lehetne: lomb és virág... Ugye, nem csoda, ha büszkék vagyunk erre?! Hibák, fogyatékosságok persze, mint mindenütt, akadnak itt is. Világosan látják azonban a tennivalókat, s felelős vezetőik már a megoldás lehetőségein töprengenek. Nélkülözik például az iskolában a tornatermet; harminc megfáradt, idős polgárukat pedig — addig is, míg az állandó napközi megépül; jelenleg a művelődési házban gondozzák. De, mondjuk meg, ez utóbbi is ötletes és követendő átmeneti megoldás! A község bolthálózata csaknem teljes. A jelenlegi falatozó helyett viszont színvonalasabb kisvendéglő kellene. Ezt a tsz kezelésében levő halászcsárda nem pótolhatja: magasabb osztályba sorolása miatt túlnyomórészt idegenek látókább méltónak bizonyul nevéhez. Készülő kombinátjuk 4000 sertés hizlalását, s a jobb húsellátást teszi majd lehetővé. E fő üzemágukat jól egészíti ki a többi, ősszel 60 vagonos hűtőház várja az ígéretes alma termést, s szolgál egyúttal a zöldségtárolásra. Mesterséges csapadékot jövőre már a nagyüzemi táblák másfél ezer holdja kap. Egyre több szőlő és gyümölcsös fordul termőre. A tagság az idén, csupán a nettó munkabér fejében, megközelítőleg 19 millió forinton osztozik. A közösben a bruttó termelési érték tavaly 36 milliót tett ki. Több éves „hagyomány” e tekintetben az évről évre 4 millió forintos növekedés. Most is így terveztek, s Börcsök Lajos üzemgazdász bízik . is a megvalósulásban. ... Sétálgatva a tiszta, virágos baracskai utcákon, tereken — nemsokára 20 ezer négyzetméter parkosított terület díszük a hajdani bozótos dzsungel helyén —, elismeréssel gondolunk a község lakóira. Becsüljük eredményeiket, szüntelen összefogásukat annak érdekében, hogy tovább gyarapodjék a bajai járásnak ez a kis gyöngy szeme. Jóba Tibor Pásztor Zoltán
