Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-25 / 170. szám
t oldal 1969. Július 25. péntek Zenekar a Vajdaságból Termelés és ellátás A hallgatóságra is kisugárzó lelkesedés, a közös játékban megtalált érezhető öröm: ez tette emlékezetessé á jugoszláviai Magyarkam- zsa szimfonikus zenekarának kecskeméti vendégszereplését. — Nagy izgalommal készültünk az útra — mondta Nagy János, az együttes társadalmi elnöke —, hiszen még nem játszottunk a Vajdaságon kívül. 1966 őszén, a felszabadulás ünnepére rendezett hangversenyen játszottak először együtt a zenekar alapító tagjai, akkor még csak tizenhármán. A következő tavasszal ért bennünket Kodály Zoltán halálának híre. ekkor határozta el a kanizsai zenebarátok kicsiny csoportja, hogy amennyire tőlük telik, megpróbálják gyakorlatban valóra váltani a mester tanítását. Az alkalmi társulásból így jött létre a Kodály Zoltán nevét viselő zenekar. Jelenleg 23 tagja van, pedagógusok, gyári munkások, magániparosok, földművesek, diákok. 600 ezer helyett egymillió A kiskunfélegyházi Vörös Október Termelőszövetkezet ben a múlt évben és az idén fordult termőre a 95 holdas fiatal barackos. A szakszerű telepítés és a gondos ápolás most kezdi meghozni a gyümölcsét. A közös gazdaságból már elszállítottak nyolc vagon barackot, ebből két és fél vagonnal exportfogyasztásra, négy és fél vagonnal pedig export- konzerv célra került. Bőven jutott a helybeli, fővárosi, várpalotai és pomázi piacra is a jóízű termésből. A város iskolái és üzemei nagy részt vállaltak a szedés és osztályozás jórészt kézierőt igénylő munkájából, naponta átlag száz-százhúszan szedik az illatos gyümölcsöt. A tervek szerint még hét vagon barackot szállítanak el, ebből két és fél vagonnal küldenek külföldre. A termelőszövetkezet vezetősége elégedetten állapította meg: barackból a tervezett 600 ezer helyett elérik az egymillió forint bevételt. Szöllősy Vágó László a zenekar fiatal ügyintéző titkára és egyben fuvolása művészi és népművelési célkitűzéseikről beszélt: — Névadónk, Kodály Zoltán útmutatását kívánjuk követni, ezért a nemzeti zene művelése és népszerűsítése a legfőbb célunk. Mint kisebbségben élő nemzetiségieknek ez kétszeresen is kötelességünk. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az irodalomhoz hasonlóan zenei életünk is szerves részévé váljon az egységes magyar kulturális életnek. Természetesen egyúttal a velünk testvéri közösségben élő jugoszláv nép gazdag zenei kincsével való kapcsolatunkat is éppen ilyen fontosnak tartjuk, épp ezért eddigi tizenegy bemutató hangversenyünk műsordarabjait többségében Kodály műveiből, magyar és délszláv népdalfeldolgozásokból, modem jugoszláv zeneszerzők kompozícióból válogattuk. — Milyen szereplési alkalmai vannak a zenekarnak, és hogy fogadja a közönség fellépéseiket? — Rendszeresen fellépünk a közművelődési központ rendezvényein, ezenkívül aj környező községekbe, Hor-’ gosra, Oronra, Zentára is el-ellátogatunk. Kanizsai előadásainkat átlagosan háromszázan látogatják. Eűdi- gi legnagyobb sikerünknek könyvelhetjük el, hogy jövőre meghívtak bennünket a tartományi kulturális szemlére. A zenekar legképzettebb muzsikusa Radács Mihály, az első hegedűs, a kanizsai zeneiskola nyugalmazott igazgatója: — öreg zenész vagyok, de azóta értettem meg igazán a muzsika hatalmát, hogy az együttes megalakult. Senki sem rest feláldozni idejét az együttes fejlődésének érdekében, Karnagyunk, Szöllősy Vágó János, aki civilben egyébként politechnikai tanár, rendkívüli energiával képes lelkesedést önteni a társaságba Tanulnunk még rengeteget kell, éppen ezért esett olyan jól Kecskemét művelődési házának meghívása Jövőre újabb meghívást kaptunk a Zenepedagógusok Szakszervezetétől. Reméljük addigra meglátszik már játékunkon a híres kecskeméti zenei élet vezetői által megígért baráti segítség. Sz. J. Harmadszor báláznak A tataházi Petőfi Termelőszövetkezetben a harmadik kaszálás után bálázzák a lucernát. A hatszáz holdnyi lucernatelepítés holdanként huszonnégy mázsa széna- értéknek megfelelő takarmányt adott. (Pásztor Zoltán felvétele.) Hogyan alakul a megye gyümölcs- és zöldségpiaca ? i. A piaci árak befolyásolják az emberek hangulatát. Rendszeres beszédtéma: miként alakul a zöldség- és gyümölcsfelhozatal, van-e elegendő e fontos, mindennapi élelmezési cikkekből? Hazánkban a gyümölcstermelés mennyisége az utóbbi három évtizedben több mint háromszorosára nőtt. Megyénkben a korszerű telepítések mind nagyobb mennyiséget adnak. Az idén néhány gyümölcsféléből jó termésre lehet számítani. Tavaly az aszályos esztendő miatt kevés volt a gyümölcs. összesen mintegy 8 ezer vagon volt a termés a megyében. 1967-ben ennek csaknem kétszerese, 15 ezer vagon. Az idén az előzetes becslések szerint eléri a 20 ezer vagont. Űjabb nagyüzemi telepítések fordulnak termőre. Kevés a burgonya A zöldségesek vetésterülete alig változik. Az elmúlt évhez képest mintegy ezer holddal emelkedett az idén. A megyei összesítések szerint 30 ezerről 31 ezer holdra. Tavaly a megyében az összes zöldségtermés — nem számolva a burgonyát — 15 500 vagon volt. Az idén a konzervgyárak, a MÉK, a hűtőházak, a fogyasztási szövetkezetek, 17 337 vagonra szerződtek. A terméseredmény ennél több lesz, hiszen a termelő- szövetkezetek saját standjukon is jelentkeznek zöldségfélékkel. Külön említést érdemel a burgonya vetésterületének a csökkenése, amely igen nagy mértékű. Ennek több oka van. Elsősorban gazdaságossági szempontból hanyagolják el a mezőgazda- sági nagyüzemek a termelését, de közrejátszik a fajtaleromlás is. Az idén a kedvező időjárás következNövekvő felhozatal Az utóbbi hetekben egyre növekvő árumennyiség jellemzi a piacot Ez elsősorban a kedvező időjárás eredménye. Tavaly ilyenkor az aszály miatt kevesebb és drágább volt a zöldség és a gyümölcs. Az idén alacsonyabbak a fogyasztói árak, a kereslet és a kínálat törvényeinek érvényesülése következtében. A zöldség-, gyümölcsfelvásárlást és ellátást legnagyobbrészt jelenleg is a Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központja, a MÉK végzi. Az idén is bővítette a bolthálózatot, és nemcsak a városokban, hanem a nagyobb községekben is több új elárusítóhelyet nyitott. Tavasszal nagy erőfeszítéseket tett a zöldség- és gyütében jó termés várható, és az üzemek megtalálják számításaikat. Hosszabb távon azonban nem tartható a jelenlegi vetésterület, amely mintegy 40 százalékkal alacsonyabb az előző évekénél. Az úgynevezett több csatornás értékesítés bevezetésével javult a lakosság ellátása, több áru nagyobb választékban jelentkezett a piacokon. Még mindig elégtelen azonban egyes helyeken az ellátás, akadozik a gyümölcs-, zöldségfelhozatal. mölcsellátás megszervezésére. Nehezítette a helyzetet, hogy a megyében egy-két termelőszövetkezet foglalkozik korai zöldségfélék termelésével. Emiatt az uborka, paprika nagyobb részt Csongrád és Békés megyéből, az ottani nagyüzemi kertészetekből került hozzánk. A megyében csak a hónapos retket termelték na- gyob mennyiségben Kiskunfélegyházán a nagyüzemi kertészetekben, és a háztáji területeken fóliasátor alatt. Miért nem Vizsgálatot érdemelne, hogy miért nem foglalkozik több termelőszövetkezet nálunk korai zöldségtermesztéssel. A tiszakécskei Üj Élet példája bizonyítja, hogy érdemes törődni az üzemág fejlesztésével. Kétségtelenül az is közrejátszik, hogy a közös gazdaságokban nem állnak rendelkezésre olyan számítások, amelyek bizonyítanák a fólia alatti termesztés előnyeit. Több tapasztalatcsere zajlott le e témakörben, azonban nem érték el azt az eredményt a rendező szervek, amit várhatnánk egy-egy ilyen üzemi látogatástól. Állami gazdaságainkban pedig jóformán egyáltalában nincs nemcsak korai, hanem általában zöldségtermesztés. A napokban a kiskunfélegyházi piacon jártunk. Az itteni tapasztalatokról a holnapi számunkban szólunk. (Folytatjuk.) Balatoni borkóstoló Bács megyei szívélyességgel Balatonszéplak-Felső A tó irányába indulva alig távolodunk pár lépésnyire a kedves, sárga állomásépülettől, a kertes-lombos villák mögül máris a Balaton égkékje mosolyog ránk. Ekkor már „nyakig” szabadsághangulatban vagyunk. Ez már nem civil világ, itt az a feltűnő, ha nem shortban, fürdőruhában, színes, könnyű napozóban sétafikái az ember. A nyakkendőig szalonképesen öltözött férfit kinézik innét; mi a csudának idézi megjelenésével a szürke hétköznapokat? Mikor olyan könnyed-vidáman ünnepi ez az üdülővilág. Persze a hölgyek rém tehetségesen gondoskodnak néznivalóról a fürdődivat „elenyésző keretei között” is. Bájosak, csinosak. Direkt zavarja az embert, ha a minduntalan előbukkanó autócsodák megbámulására is vesztegetni kell az időt, mikor élő csodákat is tanulmányozhat. Mennyi ragyogás, kavargó játéka színeknek, formáknak, napfény aranya, lugasok zöldje, bikinik egzotikuma. Hova nézzen az ember, melyiket szeresse?... Mikor onnan balfelől mennyei illatok is zargatják. Lángos, kolbász! Nyomás! Ezt nem lehet kihagyni. Mint ahogy bősz csikorgással itt stoppolt le az az élénkpiros csehszlovák terepjáró autó is, hogy fekete szakállas, trópusi neglizsés utasai mint mohó bennszülötek szánjanak meg két négyzetméternyi területet a sort állók társadalmában... Aztán franciák. lengyelek, olaszok. Ez utóbbiak szeme olyan hálásan csillog a barnasárga lángoskorongok fölött, s olyan jóízűen kanyarítják körül zsíros szájukat a nyelvükkel, mintha most fedezték volna fel, mi a legjobb falat a világon. Jóllaknánk már a látvánnyal is. de pont mi, hazaiak zsugoriskodjunk?! Lángososné, aranyvilág, két pár fokhagymás-zsíros sült kereket — ide az asztalra! Feleségem, s a gyerek is átveszi az olaszok módszerét: kidülledt szemmel esik mindkettő a lángosoknak. Tehát én se maradhatok le a nemzetközi vetélkedőn. Atyaúristen, de hisz nem mehetünk el gyáván, megfutamodva a kolbász kihívása elől sem. Nosza be egy forró, sistergő adag! S milyen megváltás, hogy e nyilvános közétkeztető bódéintézmények végén ott áll az a kedves, drága, aranyos, alumínium hullámlemezből készült pavilo- nocska. Aranyos nyitott pultján ugyancsak aranyos boroskancsókkal — egyiknek a tartalma csábítóbb, mint a másiké —. kristálytisztán csillogó talpas és mélyhasú poharakkal. Ugyan, miféle borokkal vendégeli azt az özön szomjas férfit, nőt az a fiatal és idősebb fehérköpenyes hölgy? Tátva marad a szám, ezért tudom olyan nehezen közölni az asszonnyal: — Nézd, jól látok?! Aszongya: Tiszakécskei Szabadság Mg. Termelőszövetkezet borkóstolója... Ott olvasd az oldalán!... Micsoda cuppogással ízlelgetjük a hazai nedűt a Balaton partján, ahol a Bács megyei bornak a nehéz somogyi borokkal kell megmérkőzniök — a többi közt. A találkozást még egy pohárral ünnepeljük. Vagyunk vagy kéttucatnyian — érdekesek a decis-kétde- cis poharakkal egymásnak tisztelgő csoportok, ugyancsak nemzetközi összetételben. Mikor letesszük a poharat, hogy észrevétlenül eltűnjünk — persze már fizettünk —, szíves szavak szállnak utánunk. — Kedves egészségükre! — mondja a két hölgy. — Te — nem gondolod, hogy felismertek bennünket? — súgom az asszonynak. Ilyen barátságosan, ilyen melegséggel nem szokták mondani máshol... Egyáltalán nem is szokták... Biztosan láttak már engem Ti- szakécskén — riporterúton ... Aztán tizenvalahány nap alatt meggyőződhettünk, hogy Pál Józsefné — ő az idősebb — és Jóljárt Mi- hályné nem ismer minket. Mindenkihez ilyen őszintén kedvesek, mosolygósak, készségesek. Az üdülés utolsó napján tártuk fel kilétünket a Bács megyei — tiszakécskei — borok két kiváló propagátorának. Négy esztendeje, mindig június 7-től szeptember 8-ig, „tartják itt a frontot”. A pavilon végében, függönnyel ketté osztott kis fülkében laknak, főzőcskéinek, s reggel 9-től este 10-ig szolgálják ki a látogatókat. Naponta 1—1,5 hektolitert mérnek ki, egész idény alatt több mint 100 hektót. S a vendégek hűségesek. Lengyel, cseh, jugoszláv, német, olasz nyaralók évről évre visz- szatérnek. Sokuk első útja ide vezet: ők adják-e most is — és ugyanolyan jó bort, mint tavaly, meg azelőtt? Legutóbb vendéglátós emberek végeztek egy kis felmérést. Megállapították: a Balaton végétől Zamárdiig — ameddig vizsgálták — a tiszakécskei borkóstoló csinálta a legnagyobb forgalmat. (Ha belegondol az ember: milyen hosszú a Balaton-part, mennyi jó aranyhomoki bor elfogyna azon még több hasonló kóstolóban.) Természetesen a bor minősége mellett nem kevésbé jó „cégér” a két asszony kedves vendéglátása. Csak Úgy — „nem újságba” súgták meg: azokban a napokban egy belker ellenőr inkognitóban vásárolt náluk. Öt is nagyon kellemesen érintette, milyen szívből jövő barátsággal foglalkoznak a vendégekkel. Távozásakor mutatkozott be. s azzal búcsúzott, hogy szóbeli dicséretét hivatalos írásbeli elismerés fogja követni. Tóth István