Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! \ VBTÜfífJ£PB A MAGYAR SrOCTaLISTA MUNKÁSPÁRT ß Á C S*-K I $ K MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. évf. 151. szám 1969. július 3, CSÜTÖRTÖK Ara: 90 fillér 138,9 milliárd forint bevétel A múlt évi gazdálkodás az országgyűlés nyári ülésszakának első napi vitájában Szerda délelőtt 11 órakor összeült az ság Elnöki Tanácsában megüresedett hely országgyűlésnek bemutatott országgyűlés. Az ülésen részt vett Lo- betöltésére. A javaslatnak megfelelően az sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta- országgyűlés dr. Petri Gábor képviselőt, nácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP a Népköztársaság Elnöki Tanácsának Központi Bizottságának első titkára, tagjává egyhangúlag megválasztotta. Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyu­la, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szir­mai István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, valamint a Politikai Bi­Kállai Gyula ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az or­szággyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló zottság póttagjai, a Központi Bizottság törvényjavaslat; titkárai és a kormány tagjai. A diplomá- 2. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöké- ciai páholyokban helyet foglalt a buda- nek beszámolója a vízgazdálkodás hely­pesti diplomáciai képviseletek számos ve- zetéről és fejlesztési célkitűzéseiről; zetője. 3. Interpellációk. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés Ezután napirend szerint megkezdődött elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az a tavalyi költségvetés végrehajtásáról MSZMP Központi Bizottságától és a Ha- szóló törvényjavaslat tárgyalása, zafias Népfront Országos Tanácsa Elnök- Vályi Péter pénzügyminiszter emelke- ségétől javaslat érkezett a Népköztársa- dett szólásra. Vályi Péter expozéja Tisztelt országgyűlés! A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében tisztelettel előter­jesztem az 1968. évi költ­ségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Az állami költségvetés 1968. évi bevételeinek ösz- szege 138,9 milliárd fo­rint. Ebből a vállalatok, a kisipari fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek 117 milliárd forintot fizettek be, ami az összes bevéte­lek 84 százaléka. A válla­latok és szövetkezetek nye- . resége 1968-ban 64 milliárd forint volt, ami 14 milli­árd forinttal több a terve­zettnél. A többlet nagy ré­sze at 1968. évi induló árak tervezettnél maga­sabb nyereségtartalma mi­att keletkezett, számottevő hányada azonban abból, hogy a vállalatok javítot­ták a termelés összetételét, olcsóbb anyagbeszerzési forrásokat kutattak fel, ke­resték a kedvezőbb értéke­sítési lehetőségeket. 0 bevétel meghaladta a tervezettet Az állami költségvetés nyereségadóból származó bevétele 39 milliárd forint, ami az összes nyereség 61 százaléka. Az állami költ­ségvetésre kedvező hatás­sal volt, hogy a nyereség­adó 22 százalékkal maga­sabb az előirányzottnál, ugyanakkor a tervezettnél nagyobb nyereség 34 szá­zalékkal növelte a vállalati alapok számított összegét. Az eszközlekötési járulék 1968. évi összege kereken 22 milliárd forint, ami je­lentősen alacsonyabb az ál­lami költségvetés összeál­lításánál számba vett ösz- szegnél. Ennek az az oka, hogy az állóeszközök értéke az újraértékelés folytán alacsonyabb, a járulékfi­zetési kötelezettség alól mentesített eszközöké pedig magasabb volt a számított­nál. Béri árul ékok, termelé­si adó, forgalmi adó, vám és import forgalmi adó cí­mén együttesen a költség- vetés 48,4 milliárd forint­ra tett szert, ami 2,5 mil­liárd forinttal haladja meg az előirányzottat. összességében az állami költségvetés bevételei 1,6 milliárd forinttal haladták meg a tervezettet. Ez tehát abból adódott, hogy a ter­meléssel, a forgalommal és a gazdálkodás hatékonysá­gával szorosan összefüggő bevételek a tervezettnél na­gyobbak voltak, az eszköz­lekötési járulék és a köz­pontosított amortizáció vi­szont kevesebb volt a ter­vezettnél és mérsékelte a bevételi többletet. Az állami költségvetés 1968. évi kiadásainak ösz- szege 140,5 milliárd forint volt. Felhalmozásra a költség- vetés összesen 29,5 milliárd forintot, a tervezettnél 3,2 milliárd forinttal többet fordított. A többletkiadás oka, hogy az 1967. decem­ber 31-én már folyamat­ban volt, s vállalati kate­góriába sorolt beruházások­nál a költségvetési kiadá­sok a számítottat mégha, ladták. Éppen ezért ez' olyan kiadásnak tekinti'!1 amely évről évre mérsék­lődik. A vállalatok és szövet­kezetek költségvetési támo­gatása 1 milliárd forint* ai volt nagyobb az előirány­zottnál. A többlet oka az, hogy a termelés és forga­lom összetételében a terve­zetthez képest eltolódás kö­vetkezett be és ez növelte a támogatási igényt. Ebből a támogatásból minden ágazat részesült. Meggyorsul! az útfenntartási, korszerűsítési program A költségvetési szervek az 1968-ban tevékenységük ellátására 48,8 milliárd fo­rintot, az eredeti előirány­zatnál 2,5 milliárd forint­tal nagyobb összeget fordí­tottak. Ebben több tényező játszott közre, a későbbi évek előirányzatai terhére meggyorsult az útfenntar­tási és korszerűsítési prog­ram megvalósítása, a nem termelő beruházásoknál — különösen az állami la­kásépítéseknél — az építő­ipari árak emelkedését a költségvetés fedezte. Nö­velte a kiadásokat az is, hogy a gyermekgondozási segélyt a vártnál többen vették igénybe. A miniszté­riumok és tanácsok — él­ve az új tervezési rendszer adta önállósággal — kiadá­saik belső struktúráját né­mileg megváltoztatták az előirányzatokhoz képest. A változások általában ked­vező irányúak. I. a nemzeti jövedelem 5 százalékkal emelkedett Eredményként könyvel­hetjük el mindenekelőtt azt a növekedést, amely a tár­sadalmi közös fogyasztás céljaira fordított kiadások­ban, az egészségügyi, a szociális, kulturális felada­tok teljesítésénél és kom­munális téren jelentkezett. Ez a fejlődés az előző évihez képest a kö­vetkező módon jellemezhe­tő: a nemzeti jövedelem 1968-ban 5 százalékkal emelkedett, a szociális és egészségügyi kiadások —és ezen belül a társadalom- biztosítási kiadások is — 11 százalékkal voltak ma­gasabbak az 1967. évinél. Tavaly a kulturális fel­adatok ellátására az elő­ző évinél 6 százalékkal és az előirányzottnál mintegy 4 százalékkal többet for­dítottunk. Az 1968. évi állami költ­ségvetés benyújtásakor 1,5 milliárd forint költségve­tési hiánnyal számoltunk. A költségvetés tervezésé­nek a gazdaságirányítás új rendszeréből adódó bi­zonytalanságai ellenére a költségvetés az előirányza­tot csak minimálisan meg­haladó, 1,7 milliárd forin­tos hiánnyal zárult. A hiány fedezetét, a korábbi években képződött állami pénzkészlet biztosította. A tervezett egyensúlyi hely­zet elérése úgy volt lehet­séges, hogy a kormány — és a tanácsok is — opera­tív intézkedéseik során messzemenően törekedtek a gazdálkodás stabilitásá­nak biztosítására és ez tet­te lehetővé a zárszámadás­ban kifejezésre jutó gaz­dálkodási eredményeket. 1968-ban a nemzeti jö­vedelem 5 százalékkal Az évszázad, második legcsapadékosabb júniusa Aratják a rozsot Eddig több csapadékot kapott a Duna—Tisza köze, mint tavaly egész évben. Júniust — az Agromete­orológiai Obszervatórium kecskeméti intézetében — az évszázad második leg­csapadékosabb hónapjaként jegyezték fel: 169 millimé­ter eső esett. Ezzel szem­ben — az 50 éves átlagnál — kevesebb volt az érlelő, nevelő napfény. Lassan szikkad a határ, ezért a kötöttebb talajokon még mindig várat magára az aratás. A legnagyobb gabonatermő körzetben, a Bácskában csak szórványo­san tudnak dolgozni a kombájnok, a rendrevágók, Homokhátságon azonban ál­talánossá vált a kalászosok betakarítása. Az őszi árpán kívül szerdán megkezdték a rozs aratását is. Szinte újdonságnak hat a kéziara­tás, de a vízállásos terüle­teken, s az összekuszált táblákon az idén nem le­het nélkülözni a kézi ka­szásokat. A szakemberek becslése szerint mintegy 5—6 ezer holdnyi gabona­terület szabadult fel, s megkezdték a tarlóhaszno­sítást. Kiskunmajsa és Jász­szentlászló környékén pél­dául már kikelt a másod­vetés. Másutt is igyekez­nek kihasználni az esős idő­járást. A tavalyinál na­gyobb területet jelöltek ki tarlóvetésre. Megkezdődött az apró­magvak betakarítása is. Vágják a repcét, a balta­cint, s rövidesen csépelik a borsót. A Vetőmagtermel­tető Vállalat 200 nagyüzem­ből várja az árut, összesen 44 féle szántóföldi és kerti magvat, Az eddigi szemlék szerint jó közepes termés­sel számolnak: 1200 vagon áru fogadására készültek fel. Hiányzik a meleg a ker­tészetekben is. A zöldség- termelő gazdaságokból ar­ról érkezett hír. hogy a hű­vös időben lassan fejlődik, érik a paradicsom és a pap­rika. A melegigényes pap­rikabokrokon rosszul ter- mékenyülnek a virágok, cse- nevész a termés. Az egyéb zöldségfélék — a zöldbab, a káposzta, a karfiol és a petrezselyem — jól haszno­sították az esős, párás idő­járást, gazdag belőlük a felhozatal. Munkában a műszaki szolgálat. nőtt. Az ipari termelés 5 százalékkal, az építőipari termelés 6 százalékkal emelkedett, a mezőgazda­ság termelése 1—2 száza­lékkal volt több az előző évinél. A lakosság pénz­bevételei 8 százalékkal nőttek, ami' jóval megha­ladta a tervezettet. A kül­kereskedelem és nemzet­közi fizetések terén a múlt évinél és a számítottnál is kedvezőbb eredményeket értünk el. A gazdasági nö­vekedés üteme az előző két évinél mérsékeltebb volt; a gazdaság területén azonban biztató lépéseket tettünk az egyensúlyi vi­szonyok javítása felé. A lakosság jövedelme A lakosság jövedelmi helyzete 1968-ban jelentő­sen javult. A lakosságnak a szocialista szektorból származó jövedelme elérté a 151 milliárd forintot, ami 8 százalékkal volt több az 967. évinél. A munkások s alkalmazottak reáljöve­delme — a csökkenő mun­kaidő mellett is — 5—5,5 százalékkal, a szövetkezeti narasztság egy főre jutó reálfogyasztása — részben i tényleges munkaidő nö­vekedése mellett — 9 szá­zalékkal nőtt. A reálbér országos szin­ten az év során 2—2,5 szá­zalékkal növekedett. A vállalatok nem mindig asználták ki az adott bé­kési lehetőségeket, és in­kább a nyereségrészesedést növelték. A termelékeny­ség növekedésével össz­hangban és annak serken­tésére a keresetek egész­séges differenciálását kell megvalósítani: a különböző teljesítménnyel dolgozók bérét, a különböző bonyo­lultságú és felelősségű munkákat jobban meg kell különböztetni. Ennek er­kölcsiekben és az átlag­bérekben egyaránt kifeje­zést kell adni. A szociális és egészség- ügyi, a kulturális, vala­mint az igazgatási szervek dolgozóinak bérszínvonala 1968 folyamán —, a kitű­zött céloknak megfelelően — 2,5 százalékkal növeke­dett. Államunk nagy gon­dot fordít az ezen a terü­leten dolgozók helyes bér­arányainak kialakítására. Ezért a kormány biztosíta­ni kívánja a jövőben is, hogy a költségvetési intéz­mények dolgozóinak bér- színvonala a termelő szfé­rában dolgozókéval arányo­san növekedjék. A jövőben helyes lenne, ha a vállalatok bátrabban fizetnének év közben is prémiumot, jutalmakat, ez­zel is fokozva a jövedel­mek ösztönző hatását. Javult az ellátás Az 1968. évben a lakos­ság pénztartalékai 5,8 mil­liárd forinttal, ezen belül a takarékbetétállomány 4,4 milliárd forinttal nőtt. Ez annak jele. hogy — a prob­lémák mellett — egészé­ben nyugodt volt a gaz­dasági és a politikai lég­kör. 1968-ban a lakosság ellátása — a kiskereske­delmi forgalom dinamikus növekedése folytán — érez­hetően javult. A lakosság vásárlásának értéke 1968- ban meghaladta a 100 mil­liárd forintot. A kereske­delmi forgalom tervszerűen alakult. Megkezdődött a keres­kedelmi áruforgalom me­revségének feloldása, erő­södött a termelés és fel­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents