Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-22 / 167. szám

<9f®. ffiHus 82, kedd 7. oldal Hordozható munkásszállás Négyszemélyes vándorol- ta tható munkásszállásokat készít a Sarkadi Mezőgaz­dasági Gépjavító Állomás a vándoréletet élő olajbá­nyászok, földgázvezeték-épí­tők és földmunkagép-keze­lők részére. A kitűnően hő­szigetelt házikóban háló, mosdó, és társalgóhelyiséget alakítottak ki. Habszivacsos fekvőhelyek, szekrények, ételtárolók, műanyag sző­nyegek, víz és villany, to­vábbá olajkályha szolgálja lakóik kényelmét. Az egy- egy munkahelyen dolgozók létszámától függően a kis házakból egy órán belül egész törpe várost lehet „felépíteni”. Hamarosan kü­lön öltöző- és fürdőkocsikat is gyártanak. Ezekben óránként 40 munkás tisztál­kodhat. lényegében a városi lakosoknak megfelelő kor­szerű körülmények között. A gépjavító állomáson ed­dig 100 ilyen munkásszál­lás épült feL Újságíró-győzelem a SZUR-on Szegeden, július 20-án, a SZEOL-pályán rendezték meg a SZUR-visszavágót. A szerencse ezúttal az újság­íróknak kedvezett, 4:3-ra le­győzték a színészválogatot­tat. W Ujsolti jegyzetek A mindössze hatszáz- huszonöt lakosú Üj- solt a megye legkisebb köz­ségeinek egyike. A telepü­lés eléggé szétszórt, számos család a környező tanyavi­lágban él. * P ár évvel ezelőtt épült * a tanácsháza. Elnöki szobájában Erőss József fo­gad. Kérdeznem sem kell, sorolja a problémákat: — A posta. 1965-ben saját erőből és OTP-hitellel — amit még ma is törlesztünk —, építettük a tanácsházá­val egyidejűleg. Amikor el­készült, az illetékesek fel­mérték a forgalmat és úgy határoztak: ÜjSoltnak nincs szüksége postakezelőségre, kicsi a forgalom. A helybeliek másként vé- ekednek. A tsz egymaga évente 3 milliós forgalmat bonyolít le. Ha valaki pénzt kíván feladni, kénytelen Í legkeresni a külterületi ézbesítőt. S ha nem találja, vagy a szabályban megsza­bottnál több pénzt akar fel­adni? Választhat: a 18—20 kilométerre levő Soltra vagy Dunavecsére utazik-e. * A Kossuth Tsz sokat fejlődött az utóbbi két évben. Kezdenek felfi­gyelni rá A szabadszállási Lenin Tsz-el' közösen pél­dául új, bő termésű kukori­ca vetőmaggal kísérleteznek A szakmai tanácsokat ehhez a Martonvásári Mezőgazda- sági Kutató Intézet adja. A sertésállománnyal ba] van. Lehet, hogy végleg fel kell számolni, ha az évek óta tartó vírusos fertőzést nem tudják legyőzni. Ezzel szemben kedvezően alakul a szarvasmarha-tenyésztés. Hamarosan elkészül a 96 fé­rőhelyes új tehénistálló. A tsz nem fukarkodik: három állatgondozónak szolgálati lakást is épít. Az egyik majorban saját erőből villamosítanak. Egy­úttal a vízellátást is meg­oldják egy hidroglóbusz épí­tésével. Mind több fiatal lány dolgozik a tsz-ben. Ez indokolja a 15 holdas ker­tészet fejlesztését. A kerté­szet termékeire jó vevő, a Paksi Konzervgyár kínálko­zik. Gond viszont az öntözés A kereskedelmi szervek csak jövőre ígérték az öntö­zőberendezés szállítását. A meglevőt pedig — alkatrész híján — csak nagy üggyel - bajjal tudják működtetni. K ét üzlet van a falu­ban: a vegyesbolt és a vendéglő. A forgalom és az ellátás is jó. Kivéve a tartós fogyasztási cikkeket. A tanácsháza szomszédságá­ban levő vegyesbolthoz az árut szállító teherautók esős időben a nagy sár miatt nem tudtak behajtani. A ta­nácsülés határozott: vásá­Á beszélő köntös a teremtő elmék lizas mohóságával, egy művész ihletettségével és szenvedélyével dol­gozott hajnalig. Mikszáth Kálmán regénye nyomán rajzolta: Cs. Horváth Tibor rolni kell 10 vagon kohósa­lakot Dunaújvárosban. Az út megépítését a lakosság társadalmi munkában vál­lalta. Most már jöhet az eső. meg a sár: az új út bizto­san tartja hátán a több ton­nás teherautókat. A helybeliek azt mond­ják: alighanem az általuk készített az ország legol­csóbb bekötőútja. * ikor volt a faluban * * színházi előadás hi­vatásos színészekkel? Senki nem tudta megmondani Nyilván nem volt. A kicsi kultúrteremnek nincs szín­pada. Ha lenne, nem jutna hely a nézőknek. A mozi hetente egyszer, pénteken délután tart elő­adást. Pedig régóta kérik, hogy nyáron este kezdjék a vetítést. A mozigépész Fü- löpszállásról jár át. Mini hírlik: máskor nem ér rá. Tény viszont, hogy az új- soltiak szívesebben járnának vasárnap moziba. * p ajnok Gabi bácsi 40 ® évig kovácsmestei volt. Néhány éve beteges­kedik. Azóta csak könnyebb munkát végezhet. Jelenleg a tsz raktárosa. Tréfásan mondta: — Nem gondoltam, hogy a ceruzát szorongatva is el­fáradhat az ember. Mindig azt hittem, hogy a kalapács a legnehezebb szerszám .. Az egyik veje Dunaújvá­rosban autószerelő és laka­tos. Hazajönne a tsz-be, ha fogadnák. Ha nem, úgy vagy a Solti Állami Gazda­ságba vagy a közeli Duna­vecsére megy dolgozni. Gabi bácsi kisebbik asz- szony-lánya már itthon van. Rövidesen talán együtt lesz1 a család. Visszahozza őket a kis falu mozgalma? élete., Szabó Attila Az erdők sztárja lesz a vöröstölgy? A vöröstölgy, amely a múlt század második felé­ben jelent meg a magyar parkokban, úgylátszik a következő évtizedekben éli majd igazi fénykorát, sőt az is lehet, hogy az erdők sztárja lesz. Az erdészek ugyanis a lehető legjobb véleménnyel vannak erről a fafajtáról. A hazánkban alig 70 éves múltra vissza­tekintő meghonosodott fa­faj ma már több mint ezer hektáron növekszik és egy­re nagyobb tért hódít az or­szágban. A pompás növénnyel er­dősített terület évi átla­ga 60—70 hektár között van. Várhatóan azonban még többet telepítenek majd belőle évenként, hi­szen a magtermés is egyre kedvezőbben alakul. Ha­zánkban jelenleg öt vörös­tölgy telepítési góc van: Vas, Zala, Somogy, Bara­nya megyék és a Nyírség. A helyzet egyre kedvezőb­ben alakul, mert a bara­nyai és a vasi részeken már szaporítóanyag-felesleg is mutatkozik, amiből elsősor­ban a barna erdőtalajokkal rendelkező középhegységi és dombvidéki erdőgazda­ságokat lehetne ellátni. A szaporítás terén korlátlan lehetőségek vannak még Zalában. A meszes talajú erdőgazdaságok, mint pél­dául a Duna—Tisza köze. valamint a kopár területek azonban már eleve kies­nek a telepítés lehetőségei közül TV-NOTESZ Őszinte légkörben Mit szeret a televízióban? — kérdezte Komlós János vasárnap este a Mikrosz­kóp Színpadon az egyik né­zőtől. Alighanem a legtöbb néző ugyanazt felelné, saj­nos, amit a megkérdezett: a krimit. Mert krimi a divat, mert a krimi az a műsor­szám, amit kényelmesen vé­gignézhetünk a fotelben, er­nyedt izmokkal — és agy- velővel. Nem vagyok ellensége a kriminek. Időnként szüksé­günk van a kikapcsolódás­ra. De ha engem kérdez Komlós János, azt feleltem volna, hogy leginkább az őszinteségét szeretem a ív­nek. Azt például, amire ép­pen a Mikroszkóp műsora volt az egyik példa. Szándékosan nem bátor­ságot mondtam, hanem őszinteséget. Mert mi bátor­ság kell ahhoz nálunk ma­napság, hogy valaki meg­mondja a véleményét, sőt odamondogasson, mint aho­gyan Komlós is teszi? Sen­kinek sem esik miatta bán- tódása. Elismerem, hogy né­ha nehezebb a kelleténél személy szerint is felelős­ségre vonni némely vétke­seket. De súlyos dolgokban, közügyekben mindig nyíl­tan és őszintén szólhat ná­lunk bárki. S éppen ez a légkör az, amelyben egyre kevesebb lesz a lehetőség az ügyeskedésre, a jogtalan egyéni érdekék leplezésé­re és a személyes helyzettel | való visszaélésre. Az más kérdés persze, hogy a szókimondás nem azonos azzal, amit a Mik­roszkóp művel. Csupán ar­ról van szó, hogy ez _ is belefér a mindinkább erősöd dő nyílt, demokratikus lég­körbe. Mi több: sajátos sze­repet tölt be. Bizonyos fo­kig fonák módon mutatja, mennyire lehet és szabad szólni nálunk. Sőt, afféle sokkhatást okoz. Ellentmon­dásra ingerel, a néző, ami­kor végighallgatta a fullán- kos műsort, azt kell gondol­ja: Hát ez már azért mégis túlzás. Csakugyan, ügyel­jünk rá ezután jobban, hogy ne adjunk alkalmat az ilyen csúfolódásra... Mindezzel együtt úgy ér­zem, ez a műsor otthon, a Mikroszkóp Színház kis né­zőterén „a helyén” van, ér­dekes színfolt a hazai szín­házi világban, sajátos és komlósian egyéni ízű poli­tikai kabaré. De kérdéses, hogy kellett-e olyan széles nyilvánosság elé bocsájtani ezt a — nézői részéről fej­lett humorérzéket és feltét­len jó szándékot feltételező — műsort, mint a Televízió milliós közönsége. Némi csalódást különben maga Komlós János is okozott, öt úgy ismertük meg a képer­nyőn, mint aki nagyon is komolyan, súlyosan szól ak­tuális és fontos kérdésekről. De a Mikroszkóp igazgatója mintha túlságosan is kedvé­be igyekezne járni színháza látogatóinak. M. L. Emlékek, arcok, Budapest A Zrínyi Kiadó gondozá­sában „Emlékek, arcok — Budapest’' címmel megje­lent I. T. Zamercev vezér­őrnagy könyve. A tábornok 1945-től 1948-ig a magyar főváros szovjet várospa­rancsnoka volt. Milyennek látta a szovjet várospa­rancsnok Budapestet, a ma­gyar lakosságot — erről szól Zamercev vezérőrnagy több mint 200 oldalas visz- szaemlékezése. veroriwns rejtvénytitója *1 x 2 1 x 2 11 .szelvény VILÁGHÍRŰ SZOBRÁSZOK ÉS MÜVEIK 1. Képünkön ábrázolt „örök szerelem” című szobor a leningrádi Er- mitázs egyik legértéke­sebb kincse. Alkotója? Andrejev (1) Rodin (x) Muhina (8) 2. Egyszerű pásztorból lett világhírű szob­rász ez a horvát, művész, akinek az „Anyai gond” című művét a Budapesti Szépművé­szeti Múzeumban őrzik. A szobrász neve? Jovanovics (1) Mestrovics (x) Valdec (2) 3. A ..Kovácsoljunk ekevasat a kardokból” és a berlini ..Szovjet katona” emlékműve révén az egvik legjelentősebb szovjet szob­rászművész. Neve? Manyiszer (1) Vucsetics (x) Scsailr (2) TIPP Beküldte: Pontos címe: ........... • ••••••••••••»••►•••»a«* f

Next

/
Thumbnails
Contents