Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-20 / 166. szám
2. oldal 1969. Julius 20, vasárnap Lengyelország ünnepel A lengyel városok és falvak ünnepi külsőt öltöttek. A nemzeti zászlókkal és virággal díszített utcákon és tereken transzparensek és plakátok hirdetik a népi állam megalakulása negyedszázados évfordulójának jelszavát: „Szocializmus, béke, munka, jólét!” A központi ünnepségek vasárnap este díszhangversennyel kezdődnek meg — ezt a magyar rádió is közvetíti. Ezzel egyidejűleg megnyitják a világon élő összes lengyelek számára rendezett nemzetközi folklórfésztivált és népi táncversenyt, amelyen 16 együttes — köztük a Magyarországon élő lengyelek Bem József Népi Táncegyüttese — vesz részt. A július 22-i nemzeti ünnepre hétfőn délelőtt megérkezik a szomszédos szocialista országok, a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK legmagasabb szintű pártós állami küldöttsége, Leonyid Brezsnyev, Ludvik Svoboda és Willi Stoph vezetésével. Délután a nemzetgyűlés jubileumi ülésén Wladyslaw Gomulka mond beszédet, majd pedig felszólal a három testvéri ország delegációjának vezetője. A nemzeti ünnep napján Varsóban légibemutatót és katonai díszszemlét tartanak, amelyet Marian Spychalski államelnök beszéde nyit meg. A sportolók és az ifjúság felvonulása után az ünnepségek színes karnevállal folytatódnak és este a hagyományos tűzijátékkal érnek véget. Az évforduló alkalmából az államtanács magas kitüntetésekkel jutalmazott, a szocialista építő munkában kiemelkedő érdemeket szerzett több ezer dolgozót. A párt- és állami vezetők kitüntetése a Belwedereben Wladyslaw Gomulka, Marian Spychalski és Józef Cyrankiewicz részvételével zajlott le. A népi állam megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére számos új ipari és kulturális létesítményt is átadtak rendeltetésének. Mérgesgázok Okinawán Egy emlékezetes évforduló Ooniti parlamenti küldöttség moszkvai meghívása A nyugat-berlini „Telegraf” szombati számának első oldalán jól értesült bonni körökre hivatkozva, vastag betűs jelentést közöl, amely szerint Helmut Schmidt az SPD elnökhelyettese, a parlamenti frakció elnöke és Alex Möller a parlamenti frakció elnökhelyettese, augusztusban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására Moszkvába utazik. A hivatalosan még meg nem erősített hírhez a lap azt a megjegyzést fűzi, hogy nyilvánvalóan elsősorban gazdasági jellegű kérdésekről fognak tárgyalni. A Pravda bejrúti tudósítója a lap hasábjain ismerteti Moise Menuhinnak, Yehudi Menuhin, a világhírű hegedűművész apjának levelét, amelyet egy angol nyelvű izraeli laphoz intézett. Moise Menuhin levelében kifejti a cionizmussal és az izraeli agresszióval kapcsolatos álláspontját. Mint írja, a cionisták nem zsidók, hanem elképzelése szerint zsidónácik, akik elvesztették a zsidó erkölcs és humanizmus érzületét. Ha az izraeli agresszió áldozaTOKIÓ Pénteken Okinawa lakói tudomást szereztek arról, hogy szigetükön vegyi- és bakteriológiai fegyvert helyeztek el. Ismeretessé vált, hogy július 8-án 24 amerikai személyt sürgősen kórházba kellett szállítani, mert egy okinawai telepen „VX” idegbénító gáz szivárgott ki az egyik tartályból. A „VX” egyébként a legerősebb mérgesgáz az Egyesült Államokban kidolgozott összes mérgező vegyianyagok közül. Hacsak 10 milligramm kerül belőle egy köbméter levegőbe, akkor is egyetlen perc alatt végez az emberrel. A hírt Okinawán és egész Japánban a legnagyobb taihoz számítjuk a több mint 260 000 újabb afab menekültet, ha a feldúlt arab falvakra és felrobbantott házakra gondolunk, ha eszünkbe jutnak azok a szerencsétlenek, akik fedél nélkül maradtak, vagy azok, akiket az izraeli hódítók terrorja sújt és még ezen kívül számításba vesszük, hogy mindez az ENSZ alapokmánya ellenére történik, akkor a vétkeseket nem nevezhetjük másoknak, mint náciknak — írja levelében Moise Menuhin. (TASZSZ) megdöbbenéssel fogadták. Az okinawai néppárt és a szocialista párt nyilatkozatban követelte az amerikaiaktól a vegyi és a baktérium fegyverek haladéktalan eltávolítását. Kawasaki, a Japán Szocialista Párt Okinawával foglalkozó különleges bizottságának főtitkára tiltakozó nyilatkozatában rámutatott, hogy okinawai gyermekeket hét esetben támadott meg ismeretlen kór, amelynek keletkezését csak a mérges gázok jelenlétével lehet magyarázni; ROMA (MTI) Guido Fanti, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Bologna polgármestere, pénteken a városi tanács értekezletén egy katonai körökben terjesztett levelet olvasott fel. A levél szerint „a belső helyzet indokolttá teszi annak fontolóra vételét, hogy a fegyveres erők esetleg beavatkozzanak a demokratikus szabadság és az alkotmány védelmére...” A bolognai polgármester rámutatott „nem titok senki számára sem, hogy OlaszorSzövetség és barátság Cernik beszéde GORJOVICE (CTK) Cernik csehszlovák kormányfő pénteken beszédet mondott a közép-csehországi Gorjovice-ben egy pártnapon. Részletesen elemezte az elmúlt év politikai eseményeit és az újabb feladatokat. A legfőbb politikai feladat — hangoztatta a miniszterelnök — a párt következetes egyesítése a marxizmus—leninizmus talaján és vezető szerepének megszilárdítása a társadalom életének minden területén. Cernik megállapította, hogy a párt veztősége a pártszervezetek túlnyomó részének segítségével kérlelhetetlenül küzdeni fog a párton belüli és a párton kívüli jobboldali opportunista erők és az olyan tendenciák ellen, amelyek megnehezítik a politikai élet általános konszolidációs folyamatát. Cernik külpolitikai kérdésekkel foglalkozva leszögezte, hogy Csehszlovákia külpolitikájának alapja és biztonságának garanciája a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szoros szövetség és barátság volt és marad. A szövetségi kormány miniszterelnöke ezután a jelenlevők előtt ismertette a kormány által foganatosított, illetve kidolgozott intézkedéseket a népgazdaság konszolidációjára. Katonatisztek titkos tanácskozása szágban vannak olyan gazdasági és társadalmi erők, amelyek nyíltan veszélyeztetik az ellenállási mozgalom által kivívott szabadságot és demokratikus rendszert”. Mint ismeretes, napokkal ezelőtt a kormány határozottan cáfolta, hogy tisztek az utóbbi időben titkos tanácskozásokat tartottak volna a politikai helyzet megvitatására. Ezzel szemben az Unttá rámutatott, hogy magas rangú katonatisztek igenis megvitatták a jelenlegi olaszországi politikai helyzetet. A TUDOMÁNY és technika újabb diadalát, s az emberi elme kiváló teljesítményét készül ünnepelni a világ, s a földi lény első holdraszállását készítik elő a komputerek, s a hírközlőszervek is fokozzák a nagyarányú érdeklődést, s közben csendes évfordulóra emlékeznek a béke és sza- br.dság hívei. Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1954. július 20-án írta alá a genfi egyezményt Deiteil dandár- tábornok, az indokínai francia haderők főparancsnokságának képviseletében és Ta Qang Buu, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi miniszterhelyettese, a vietnami néphadsereg főparancsnokságának , képviseletében. Miután a franciák képtelenek voltak leigázni a hősiesen harcoló vietnami népet, s a Dien Bien Phunál elszenvedett súlyos vereség és veszteség nyilvánvalóvá tette ezt, kénytelenek voltak lemondani agresszív céljaikról és elfogadni a békét. Elismerték a vietnami nép nemzeti jogait — szuverenitását, függetlenségét, területének épségét és sérthetetlenségét. Elismerték a vietnami népnek azon jogát, hogy maga intézkedjen a politikai rendezésről az egy és oszthatatlan Vietnam ke*- rétéin belüL A GENFI egyezmény cikkelyei a többi között kimondják: „Jelen egyezmény hatályba lépésétől kezdve egyetlen külföldi állam sem létesíthet katonai bázist a két fél átcso- portosítási övezeteiben. Az egyezmény hatályba lépésétől kezdve tilos újabb katonai bázisok létesítése Vietnam területén.” De még meg sem száradt a tinta az egyezményen, amikor Eisenhower kormánya sietett kijelenteni: „Az Egyesült Államok nem vett részt a konferenciai döntésének meghozásában; így az nem is köt bennünket”. S nem tellett bele hosszú idő, hogy a francia bábfigura, Bao Daj helyébe az amerikaiak megalakították Diem népelnyomó rendszerét az ország reakciós, feudális elemeinek segítségével. A kommunizmussal vádolt vietnamiak tízezreit mészárolták le 1954 és 1959 között, több mint 150 ezer embert zárattak börtönbe és gyűjtőtáborokba. S mivel a vietnami nép ellenállással, védekezéssel és harccal válaszolt a terrorra, s 1960-ban általános felkelés vette kezdetét, az USA az addigi „csendes beszivárgás” helyett fokozatosan áttért a „helyi háborúkra”, vagyis az amerikai katonaság Dél-Viet- namban való tömeges bevetésére. Amerika kormánya nyilvánvalóan nem számított nagyobb ellenállásra, s arra semmiképpen, hogy még másfél évtized sem lesz számára elegendő, hogy elfoglalja Vietnam déli részét, s ott berendezkedve egy új ázsiai hadi arzenált alakítson ki. EZALATT kezdetét vette az eszkaláció, a háború kiterjesztése, a demilitari- zált övezet, majd a VDK bombázása tüzérséggel és repülőgépekkel. Az amerikai expedíeiós hadsereg létszáma 1968-ra elérte az 525 ezer főt. A Johnson-kor- mány bevetette a háborúba a szárazföldi erőknek több mint 75, a taktikai légierőknek több mint 60 százalékát, a légi szállító eszközök 80, s a haditengerészeti erők 60 százalékát. De ez sem volt elég ahhoz, hogy meghátrálásra késztesse a dzsungelháborúk népét, akik közben már korszerű rakétákkal lőtték az amerikai támaszpontokat. S a háborúnak még napjainkban sincs vége, bár a szabadságáért küzdő vietnami nép a tárgyaló asztalhoz kényszerítette Párizsban a másik felet. A 15. évforduló bizonyára keserű emlékeket ébreszt az amerikai imperialista körökben. Arra figyelmezteti őket, hogy nincs más kiút, előbb-utóbb nekik is ki kell takarodniuk a bitorolt területekről. S MIKÖZBEN az életerős és szebb feladatokra hivatott amerikai nép Nixon elnök jóvoltából ünnepet tart a Holdra juttatott ember tiszteletére, bizony a világ jobbik fele kénytelen emlékeztetni az Amerikai Egyesült Államokat erre a nevezetes dátumra. A békés alkotómunka dicső tetteinek mi is, velük együtt, örvendezünk. De aggódva kérdezzük: mikor ünnepelheti már az emberiség azt a napot, amikor a vietnami nép is felsorakozhat a békés építő munkára, s nem kell rettegnie, harcra készen állnia, hogy naponta életével védje hazája becsületét? ... T. P. Henekiillek,feldúlt falvak fiz olasz kormányválság árnyékában Mit mond a tudós az emberiség űrkorszakáról Anatolij Blagonravov akadémikus nyilatkozata az Apollo—ll-ről és a szovjet űrkutatásról Az Apollo—11 amerikai űrhajó kísérletével kapcsolatban elmondotta, hogy: még tizenkét esztendő sem telt el azóta, hogy az emberiség az űrkorszakba lépett. Történelmileg nézve ez jelentéktelen idő. Mégis, mi minden történt a rövid idő alatt, milyen nagy utat tett meg az űrhajózás! Az Apollo—11 repülése is — sikeres végrehajtásának esetén — kiemelkedő esemény az űrhajózás történetében. Első ízben kerül ember a Holdra, első ízben hoz onnan értékes • talajmintákat. Az Apollo—11 személyt zetének — Neil Armstrong- nak, Michael Collinsnak és Edwin Aldrinnak — a bonyolult program sikeres végrehajtását és szerencsés hazatérést kívánok, ök méltán foglalnak el kiemelkedő helyet az űrhajózás úttörői között. A repülési program sikeres teljesítése bizonyítani fogja az ember Holdra szállására és visszatérésére szolgáló módok egyikének műszaki lehetőségét. Egyébként a kísérlet legfontosabb és . legnehezebb mozzanatai éppen azok a műveletek, amelyek a leválasztott holdkompnak — vagy ahogyan az amerikaiak mondják, a „póknak” — leszállásával, valamint a felszálló fokozatnak a Hold felszínéről történő rajtjával és a Hold körüli pályán az anyaűrhajóval való randevújával kapcsolatosak. Az Apolo—11 repülésének tudományos értékét illetően felvetett kérdésre Blagonravov elmondotta, Jiogy ki kell emelnünk a tudósok nagy érdeklődését a program olyan feladata iránt, mint a talajminták vétele és elemzésük, a Hold szeizmicitásának, mágneses és gravitációs terének, sugárzási viszonyainak vizsgálata. Ám figyelembe kell venni, hogy mindezek a feladatok elvben önműködő állomásokkal is megoldhatók. Csupán a kőzetminták vétele lesz természetszerűleg hatékonyabb abban az esetben, ha az ember szabadon válogathat. Az űrhajó és a hold- komp bonyolult manővereinek irányításával kapcsolatos probléma műszaki megoldásának tulajdonítom a legnagyobb jelentőséget. Ez fontos lépés az ember távolabbi és még érdekesebb űrutazásai felé. Ami pedig a Föld küldötteinek kutatómunkáját illeti a Holdon, ez a munka még nem tarthat hosszú ideig és nem lehet elég széles körű. Az űrhajósok létbiztonságával kapcsolatos nagy nehézségek folytán (péidául a jelentéktelen mennyiségű oxigénkészlet), tartózkodásuk ideje a Holdon korlátozott. A holdkomptól való eltávolodás lehetséges sugara sem nagy. A távolabbi jövőben természetesen ez a helyzet megváltozik. A Hold felületén hatalmas teherszállító űrhajókkal feljuttatott különleges szállítóeszközök fognak segíteni a kutatóknak a helyváltoztatásban. A megbízható mentőeszközök felhasználása révén a munkálatok biztonságosabbakká válnak. Mindez lehetővé fogja tenni, hogy olyan állandóan működő tudományos kutató állomásokat — laboratóriumokat és obszervatóriumokat — létesítsenek a Holdon és a Kozmoszban, amelyek el vannak látva az adatokat önműködően a Földre továbbító kellő mennyiségű műszerrel és berendezéssel. Csakis akkor kaphatunk majd teljes és megbízható adatokat a Holdon és a Hold körüli térben lezajló fizikai folyamatokról. Arra a kérdésre, hogy milyen perspektívái vannak a szovjet űrkutatási programnak, figyelembe véve, hogy a Kozmosz úttörője a Szovjetunió, a tudós rámutatott, hogy a Szovjetunióban az űrkutatások igen széles körűek. Párhuzamosan több irányban is folynak nagy tudományos jelentőségű munkálatok. Elmondhatjuk, hogy a „támadás’’ egyidejűleg megy végbe mind a közeli, mind pedig a távoli Kozmosz ellen. A Kozmosz-sorozathoz tartozó mesterséges holdak száma — felbocsátásuk ma már megszokottá vált — immár a háromszáz felé közeledik. Ezek a szput- nyikok folytatják és folytatni fogják a maguk aprólékos, de nagyon is szükséges munkáját, fokozatosan csökkentve a kozmikus útvonalakon a „fehér foltok” számát. Önműködő bolygóközi állomások fürkészik a Venus rejtélyeit.
