Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-17 / 163. szám
A tudomány nemzetközisége „A tudomány nemzet' közisége”: ma közhely. Nem volt ez azonban mindig így. Az ókor Pythagorasa vagy Archi- médesze magános lángelmeként lobogott. A lengyel Kopernikusz, a német Kepler, az olasz Galilei, az angol Newton és a francia Descartes azonban más országhatárokon keresztül felelgetett egymásnak, építve egymás kutatásainak eredményére. A XVI. század elejét tekinthetjük úgy a tudomány történetében, amelytől kezdve fokozatosan kialakult a természettudományok, ezt követően pedig más tudományok művelésének nemzetközi jellege. A könyvnyomtatás révén a tudomány új megállapításai gyorsan hidalhatták át a teret és az Időt, viszonylag kurta időn belül termékenyíthettek meg agyakat mind nemzeti, mind pedig nemzetközi keretekben. S amilyen mértékben tágult a tudományos információk cseréje a közlekedés és a hírközlés mind újabb eszközeinek a révén, olyan ütemben bővülhetett a nemzetközi együttműködés is a tudományban. Az ebben való részvétel hasznára van az egyes nemzeteknek és a maga nemében pótolhatatlan módon járul hozzá a nemzeti keretekben ápolt tudományok haladásához. Ma nincs a földön olyan nemzet, amely önmagában zártan, elszakítva más nemzetek tudományos vívmányainak megismerésétől, ugyanolyan eredményekhez juthatna el, mint a tudomány nemzetközi áramába való bekapcsolódással. Napjainkban nem egy olyan feladat áll a tudomány előtt, amelyet kizárólag több nemzet, tudományos kutatási erőfeszítéseinek egyesítésével lehet megvalósíjani, minthogy nincs olyan nemzet, amely egyedül rendelkeznék az ehhez szükséges pénzzel, ipari és tudományos kutatási potenciállal, képzettséggel, képességgel. Gondoljunk csak a geofizikai évekre, vagy például az űrkutatás nagy vállalkozásaira. A Hold meghódítása például lehetetlen volna, ha az űrkutatásban korábban el- tok—1 a Ranger-ek, a ért tudományos eredmé- Surveyor-ek, a Zondok, nyékét nem kamatoztat- és a korábbi Apollo űr- nák a soronlevő kutatá- hajóik útján szereztek, soknál. Ha napjainkban Sőt, a sort talán jóval emberek indulhatnak el, korábbi időponttól kelle- hogy felkeressék bolygónk ne kezdenünk. Ha Ptozi együttműködéstől lehet remélni azoknak a jelentős feladatoknak a teljesítését, amelyeket az ENSZ nemrég — 1968. augusztus 14. és 27. között — tartott űrkutatási konferenciáján kerültek szóba, mint elérhető célok. Itt kilenc szocialista ország javaslatot tett mesterséges holdakkal működő hírközlő világrendszer <Interszputnyik) létrehozására és számos olyan területet körvonalaztak, amelyen az űrtechnika már elért vívmányainak alkalmazása igen sokat segíthetne az emberiség számos égető problémájának a megoldásában. E területek — hogy csak távirati stílusban utaljunk rájuk: — a híradástechnika, a meteorológia, a navigáció, az adatgyűjtés, a földi energiaforrások föltárása, a biológia és orvostudomány, az űrkutatás eredményeinek elterjesztése az iparban, a híradástechnikai műholdak hasznosítása a nevelésben és a képzésben. Napjainkban rendkívül gyakorivá váltak a tudósok személyes találkozásai, különböző konferenciákon, kongresszusokon szimpóziumokon, szemináriumokon. Intézmények épültek, s épülnek ki, amelyek a nemzetközi együttműködés kereteiként szolgálnak vagy szolgálhatnak. Hazánk a maga erejével igyekszik előmozdítani a nemzetközi tudományos együttműködést, állandó égi útitársát, ak- lemaiosz (i. e. a II. szá- amelyet szükségesnek és kor ebben látnunk kell zadban), Arisztarkhosz (i. hasznosnak ítél, mind a e. 320—350), vagy Hip- parkhosz (i. e. 150 körül) valamikor tudományosan megbecsülte a Holdnak a Földtől való távolságát, ha valamikor Galileo GaNeil Armstrong, az Apollo—11 űrhajósa utolsó gyakorlatait folytatja. Képünkön azt a jelenetet látjuk, mikor a Lunar Modul Holdra szálló járműből létra segítségével (egyelőre még a Földön) eléri a talajt. szocialista, mind pedig a fejlődő kapitalista országok vonatkozásában. Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbb irányelveket fogadott el tudományliléi (1564—1642) távcső- politikánkra vonatkozóan, vei kutatta a Hold ábrá- Ezek az irányelvek hangmindazoknak a tudományos és technikai felfedezéseknek a gyümölcsét, amelyeket közvetlenül az űrkutatás kezdete óta értek el. A Hold-expedíció magába olvasztja a kutatás vívmányait attól kezdve, hogy 1957. október 4-én a Szovjetunióból felbocsátották a világ első mesterséges holdját, a Szputnyik—1-et — egészen máig. Hasznosítják benne azokat a tapasztalatokat, amelyeket 1957. noyember 3-án a Szputnyik—2, az első élőlényt szállító mesterséges égi- A Borsodnádasdi Lemez- állítható terménytárolót a test felbocsátásával (Laj- gyár — élve a gazdasági gyár szakemberei Érsekvad- ka kutya volt az utasa), mechanizmus lehetőségei- kerten építik meg. Az öt, majd a Lunák, az vei — vaslemezekből ősz- hengeralakú tárolóegységelső embert szállító szeszerelhető szemes tér- ben egyenként hatvan, ösz- űrhajő, a Gagarinnal a ménytárolóval bővítette szesen tehát 300 vagon sze- fedélzetén 1961. április termékei választékát. Az mes terményt raktározhat- 12-én felemelkedő Vosz- első vaslemezekből össze- nak. zatát, ekkor ma túlzás nélkül állíthatjuk: az ő gondolataik, eredményeik is beépültek a napjainkban útrakelő űrhajók falába. Kizárólag nemzetkösúlyozzák, hogy a magyar tudomány növelni kívánja részvételét a nemzetközi tudományos együttműködésben. Cs. I. Terménytároló vaslemezből mw ■ o* ■ wi • TÚRA ELŐTT PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította: Halász Ferenc dás, üzemszervezés korszerűsítéséhez járulnak hozzá azok a tapasztalatok, amelyekhez a MÉTE megyei csoportjának szervezésében jutnak a szakemberek. A legutóbbi Magyar Élelmezés- tanulmányút alkalmával ipari Tudományos például hat nyugat-magyarBEMUT ÁTKOZIK Az éielmezésipari egyesület Egyesületnek (MÉTE) a Bács-Kiskun megyei csoportja nem csupán egy műszaki értelmiségi közösség a sok közül. Az országnak abban a részében dolgoznak, ahol különösen nagy jelentőségű az élelmiszeripari tevékenység. A folyamatban levő. s öszországi élelmiszeripari üzembe látogattak el. Augusztusban ketten részt vesznek a Moszkvában sorra kerülő nemzetközi élelmiszeripari kiállításon. Emellett népszerűsítik a gyárkapun belül nap mint nap kamatozó munkaszességükben több száz szpcichológiai eredményeket. A megye élelmiszer- iparának a produktumaira pedig termékkiállítások szervezésével hívják fel a figyelmet. Az egyesület megyei csoportja egy jobb, modernebb élelmiszeripar megteremtésében működik közre — a maga sajátos, a műszaki értelmiségieket tömörítő eszközeivel. Hazánkban sem nagyobb távolságok, sem rendkívüli terepviszonyok nincsenek, a belföldi túrákra való felkészülés tehát viszonylag nem nagy gond, annál inkább a környező vagy a távoli országokba való kirándulás. Nagy. több ezer kilométeres út előtt elemi feltétel, hogy a járművet teljes szervizre vigyük. Ám bizonyos. hogy a „gazda"’ szeme a leggondosabb szervizmunka után is felfedez kisebb-nagyobb hiányosságokat. amelyekei ajánlatos még itthon kijavítani. A gumik jó állapul egyike a túra legfontosabb feltételeinek. A nyugat-európai országokban ellenőrzik is, hogy a köpenyek futófelülete ne legyen túlságosan kopott, s nem egy magyar turistával megesett már, hogy addig nem engedték tovább utazni, amíg ki nem cserélte simára kopott gumiabroncsait. De még az „egészséges” külsejű gumik b:rtokában sem sajnáljuk a fáradságot, szereljük; vagy szereltessük szét mind az öt gumit, így felfedezhetjük az esetleges kezdődő vászontörést, a szelepelcsúszást, vagy éppen az eddig bajt nem okozó rejtett szeget. Akkor ülhetünk csak jóleső biztonságérzettel az aulónkf í millió forintot kitevő élelmiszeripari beruházások ugyancsak arra ösztönöznek, hogy a tudományos egyesület csoportjának munkaprogramja előmozdítsa mind a népgazdasági, mind pedig a megyei célkitűzések megvalósítását — például a mérnök továbbképző tanfolyammal, az újabb módszerek megismertetésével, s tanulmányutak révén. Az utóbbi másfél észtén« dobén újabb fiatal mérnököket, technikusokat nyertek meg társadalmi tevékenységüknek. Velük együtt a gabonafeldolgozó-, a bor-, a konzerv-, a sütő-, valamint a baromfi- ipari és hűtőipari szakosztályokban. illetve a ké- | miai-analitikai szakcsopor- | tokban négyszázharminc I | tagjuk dolgozik. A kezdeti lépések után { továbbra is arra töreksze- f nek, hogy szorosabb kap- ; csőlátót alakítsanak ki a Műszaki és Természetűi- - dományi Egyesületek Sző- r vétségének keretébe tartó« zó szakcsoportokkal, elsősorban az Agrártudományi Egyesülettel, valamint a TIT-tel. Egyeztetik a munkaterveiket. közös rendezvényeket készítenek elő. Kétségtelen, hogy köz- Építészeti remek készül amerikai—magyar közös vállal- vetve a vállalati gazdálko- kozásban Budapesten, a Hotel Dúsa Interkontinental. ba, ha a gumikat jó állapotban tudjuk, s ha — a pótkerékben levőn - kívül még legalább egy kifogás, tálán tartaléktömlővel is rendelkezünk. Magyarországon nincsenek olyan hegyi utak. amelyek tartósabb erőfeszítésre késztetnék a gépkocsimotorokat. ám, a legtöbb európai országban számíthatunk ilyenekre. Fontos tehát, hogy rendben leaven az autó hűtőberendezése. Nézzük meg. hogy nem csepeg-e a vízszivaty- • ú tömszelencéjénél a víz, •’'■véiiuk meg a hűtővíz '■'•‘'■'’szabályozóját — a ‘■’’ermoszfátot —. öblítsük ki a hűtőrendszerből a le- ...1’ •’'V' Iszapot. E rősen használt kocsinál ajánlatos a vízkőoldást is elvégezni (a lezárt hűtőterű típusoknál természetesen ne bolygassuk meg a rendszert). Ha mindezt megcsináltuk, és nem találtunk különösebb hibát, bízhatunk benne, hogy nem fog felforrni a hűtővíz. Használt, rojtos ékszíjjal ne induljunk útnak, mert könnyen hűtés és áramellátás nélkül maradhat a kocsi. Számítva arra, hogy egyfolytában nagy utakat fogunk megtenni — tehát az akkumulátor áramellátása bőséges lesz a fogyasztáshoz képest — a túlíöltés elkerülése végett kissé állíttassuk vissza a töltőáramot. Az akkumulátort egyébként is vizsgáltassuk meg indulás előtt szakemberrel; iszapos, kihullott lemezű cellákkal kínszenvedés lenne a hosszú utazás. Arról magunk is meggyőződhetünk, hogy a dinamó szénkeféi még megfele- lőek-e. s ha szükséges, a cserét könnyen elvégezhetjük. Emellett célszerű beszerezni az útra hengerfej tömítést. gyújtógyertyákat. gyújtásmegsaakítót, szivattyúmembránt, s tartalékizzókat. Végezetül — de nem utolsósorban — azt javasoljuk a túrára induló autósoknak, hogy vontatókötelet feltétlenül vigyenek magukkal, és még itthon keressék meg az alváznak azt a pontját, ahová a kötél szükség esetén biztonsággal felerősíthető. Ilyesmire mindig számítani kell...
