Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-02 / 150. szám

' CMS. JUH os fc, teerda * otOat A testvérországok életéből Űj lap a Szovjetunióba« Kedden reggel több százezer példányban új sajtóorgá­num jelent meg a Szovjetunióban: aSzocialisztityicsesz- kaja Indusztrija, az SZKP KB lapja. Az újonnan meg­jelent újság főszerkesztője Vaszilii Golubjev: a szerkesz­tői gárda munkáját és az olvasók jobb tájékoztatását negyven vidéki és — távlatban — hat külföldi tudósító fogja elősegíteni. Az országos napilapnak máris százezer előfizetője van. Az új lap arculatáról már az első saám alapján is megállapítható: az ipar kérdéseivel kíván foglalkozni, nem annyira szűkén értelmezett technikai, mint inkább gazdasági, gazdaságpolitikai szempontból. A vezércikk külön hangsúlyozza, hogy a lap figyelmé­nek középpontiában fognak állni a tudományos-műszaki haladás problémái. A lap első száma ..A Szovjetunió inara ma és holnap” címmel figyelemre méltó beszélgetést közöl Alekszej Goregljaddal. a Szovjetunió állami tervbizottsága első elnökhelyettesével. A lengyel és a magyar ipar terméke Az egyetemi KI SZ-szervezetek nagyobb felelőssége Nyolcszáz élelmiszeripari létesítménnyel lett gabb Lengyelország egy év alatt A jelentősebbek közül említést érdemel a húsznál több hfrtőház. sörgyár és konzervgyár. Ezenkívül számos kenyérgyár, tejfeldolgo­zó. élelmiszeráruház épült a lengyel városokban, falvak­ban. Az egyik úi létesítmény a Dabrowa-Tamowskaban átadott gyümölcs- és főzelékkonzervgyár, melynek be­rendezése a lengyel és a magyar ipar terméke. Ké­pünkön a gyártást irányító vezérlőasztal A felsőoktatás időszerű kérdéseiről, az egyetemi képzés korszerűsítését, az önállóság fokozását, és a demokratizmus kiszélesíté­sét célzó új rendelkezések­ről tájékoztatta dr. Po- linszky Károly művelődés- ügyi miniszterhelyettes a sajtó képviselőit kedden a Művelődésügyi Miniszté­riumban. Hangsúlyozta, hogy mind az Elnöki Ta­nács módosított törvényere­jű rendelete, mind pedig az egyetemek és egyetemi jel­legű főiskolák szervezeti és működési rendjének meg­határozó kormányrendelet azt célozza, hogy elősegítse az egyetemeken a demok­ratizmus széleskörű kibon­takozását, másfelől lehető­séget adjon az egyes egye­temek eltérő sajátosságai­nak érvényesüléséhez. A demokratizmus tovább­fejlesztését szolgálja a töb­bi között, hogy a rektor­helyetteseket ezentúl az in­tézmény tanácsa választja meg, az ott oktató tanárok és docensek közül. A dé­kánhelyetteseket szintén a kari tanács választja meg. Jelentősek a kormányren­deletnek azok a pontjai, amelyek az egyetem veze­téséről intézkednek, és nö­vekvő önállóságot biztosí­tanak a felsőoktatási intéz­ményeknek. A rektor és az egyes karokon a dékán — noha önállósága, felelőssé­ge változatlan marad — a legfontosabb ügyekben nem egyedül dönt. Ezért meg­erősítik a már eddig is mű- iködött egyetemi és kari ta­kácsokat, amelyek a jövő- iben szélesebb testületet al­kotnak. Nagyobb szerephez ljutnak a tanácsokban az joktatók, a hallgatók, vala­mint az egyetemek nem közvetlenül oktatással fog­lalkozó munkatársai. A rendelkezés biztosítja az ifjúság határozottabb bevonását az egyetemek életébe. Az ifjúsági szerve­zet gondoskodik a hallga­tók képviseletéről a különr böző tanácsokban, képvise­lőt küld minden, a hallga­tókat érintő és dékáni ha­táskörbe tartozó ügy előké­szítésére alakult bizottság­ba, és egy sor esetben maga dönt a hallgatókat érintő ügyekben. Ilyenek lesznek elsősorban a diák-szociális ügyek, amelyek közül pél­dául a rendkívüli segélyke­ret elosztását a KISZ-re bízzák. Fontos szerepe lesz a KISZ-nek az ösztöndíjak és egyéb juttatások odaíté­lésében is. Az ifjúság kép­viseletében a sérelmes dön­tések ellen kifogást emel­het a felettes szerveknél panasszal élhet. A magyar—vietnami barátság szimbóluma Hanoi tanácselnökének sajtóértekezlete Sajtóértekezletet tartott kedden a budapesti Város­házán dr. Tran Duy Hung, Hanoi Város Tanácsának elnöke, aki küldöttség élén tartózkodik Magyarorszá­gon. A hazai és a külföl­di sajtó munkatársainak körében Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke kö­szöntötte a vietnami vendé­get, — Tíz naipot töltöttünk eddig Magyarországon — mondta a delegáció nevé­ben dr. Tran Duy Hung — megismerkedtünk Budapest életével, jártunk az ország különböző vidékein, felke­restünk gyárakat, mezőgaz­dasági üzemeket, termelő- szövetkezeteket. Mindenütt, ahol megfordultunk, szívé­lyes barátsággal, elvtársi légkörben fogadtak ben­nünket. Beszélt dr. Tran Duy Hung arról, hogy Gödöllőn, Győrött, Sopronban, majd Szolnok megyében kedves, emlékezetes találkozásaik voltak magyar fiatalokkal, gyerekekkel. Több helyütt elmondták az úttörők, hogy az iskolákban ők is szer­veztek szolidaritási akció­kat: zsebpénzüket, a hul­ladékgyűjtésért kapott fo­rintokat rakták össze és küldték él a vietnami paj­tásoknak, vagy a nagyob­bak példájára — ők is so­kat tettek az emlékezetes táskarádió- és kerékpár- akció sikeréért. A VDK- ban élő gyerekek a szü­leik , a felnőttek harcát se­gítik „Ezer kis tett a ha­záért” mozgalmukkal. Budapesti útjuk emlékére a vietnami vendégek a XI, kerületi Hanoi-parkban a magyar és a vietnami nép barátságát, szolidaritását szimbolizáló cserjéket ül­tettek eL A delegáció csü­törtökön utazik el Ma­gyarországról. Fogorvosok falun Mi újság a Vajdaságban? .Amióta déh szomszédunk- k&L, Jugoszláviával kibő­vült a kishatárforgalom, megyénk bácskai részében is megnövekedett a köl­csönös látogatások száma« Növekszik az érdeklődés a magyarlakta vidék, a Vaj­daság élete iránt. Lapunk­ban, olvasóink kívánságá­nak eleget téve, a jövőben gyakrabban adunk hírt a Vajdaság életéből. Részben az újvidéki Magyar Szó, részben saját tudósítás nyomán. 465 EZER HEKTAR BÚZA VARJA A KOMBÁJNT A Vajdaságban az idén 465 ezer hektár kenyérga­bona várja a kaszáit, illetve a kombájnt és az aratógé­pet. A mezőgazdasági nagy­üzemek és a földművesszö­vetkezetek parcelláin 4000 kombájn áll rajthoz. Ez nem skokal több, mint ta­valy, hozzá kell azonban fűznünk, hogy az idén jó­val több a nagy teljesítmé­nyű kombájn, mint a ko­rábbi években. Tulajdon­képpen ez a biztosíték arra. hogy noha ez évben húsz­ezer hektárral több kenyér­gabonát kell levágni és be­takarítani. mint tavaly, még­is idejében befejezhető az aratás. Kár lenne előre jóslatok­ba bocsátkozni, annyi azon­ban bizonyos, hogy az idén jó termés ígérkezik. A becs­lések szerint 122 ezer va­gon piaci fölöslegre számít­hatnak. Ezzel szemben mindössze 73 ezer vagon gabona részére van szabad hely a malomipari vállala­tok. valamint a birtokok és a föUdművesszövekeaetek magáraiban. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR LÉTESÜL ÚJVIDÉKEN A tartományi szkupstina közoktatási-művelődési ta­nácsa Varga László elnök­letével jóváhagyta, hogy a bölcsészeti kar természet- tudományi tanszéke kivál­jon és külön természettudo­mányi karrá alakuljon. Az újvidéki egyetem kereté­be tehát ezentúl nem hét, hanem nyolc kai* tartozik. A felszólalók elmondták, hogy régóta időszerű, s mind a végzett egyetemis­táknak a termelésbe való bekapcsolódása, mind pedig a pedagógusképzés szem­pontjából szükséges ez a különválás. Annál is in­kább. mert az országban csupán az újvidéki egyete­men volt eddig is termé­szettudomány a bölcsészeti kar keretében, másutt min­denütt külön karrá alakult. FÖNNÄLL-E MÉG A VESZÉLY? Eey hónapja múlt, hogy az oly sok félelmet és nyug­talanságot okozó becsei hi­degvulkán elhallgatott. Az­óta a kráter színhelyén nagy a csend, semmiféle mozgás nem észlelhető. A tavacska még megvan, és csak az időnként fújó szel­lő fodrozza a vízfelszínét. A mintegy 250 méterre levő X—1 fúrótorony hatalmas motorjának egyenletes zú­gása messzire elhallatszik. A szakparancsnokságnak az a terve, hogy függőlegesen lefúmak 650 méterig. Ha e mélységig nem bukkannak széndioxidra, akkor nem fe­nyegethet újabb kitörés ve­szélye. Ez két-három napon belül eldől, utána a fúrót visszahúzzák 350 méter mélységig, és megkezdik az irányított, vagyis a ferde fúrást Minthogy a veszély még nem múlt el, továbbra is ffenntartják a legfontosabb óvintézkedéseket. A lakos­ság védelmére szolgáló műanyagfalat a Holt-Tisza szélén egyelőre nem bont­ják le. A város védelmében olyan fontos szerepet betöltő lég- lökéses repülőgépmotorok közül hármat, két hónapig tartó üzemeltetés után a mi­nap visszaszállították Bataj- nicára. Itteni tartózkodásuk során 650 ezer liter üzem­anyagot használtak el. Ez­zel a mennyiséggel egy szál­lítógép csaknem kétszer is megkerülhetné a földte­két. Két léglökéses motor biz­tonsági okokból Becsén ma­rad. és ha netán újból szük­ség mutatkozna, üzembe ál­lítják őket. Egészségügyi szakembe­rek szerint a fogak meg­betegedése napjainkban szinte népbetegség jellegű. A gyermekfogászok adatai: a hároméves gyerekek 50 százalékánál találtak rossz, szuvas fogakat, a 6—10 éves iskolások nyolcvan százalékának nem ép a fo­gazata, s a nyolcadikosok között osztályonként álta­lában csak egy-két olyan gyerek akad, akinek min­den foga teljesen egészsé­ges. Egy év késelési statisz­tikája az iskolafogásza­ton: 220 ezer tömés, 13 ezer húzás. És a többi rossz fogak? Rendszerint tovább romla­nak, s később a felnőtt fo­gászatnak adnak munkát. Az országban 1952-ben összesen 1050 fogszakorvos volt nagyjából ugyananyi, mint a háború előtt, ami­kor a lakosságnak csak 31 százaléka részesült társa­dalombiztosításban. Főként a falusi, paraszti népesség fogászati egészségvédelme és kezelése volt teljesen elhanyagolt. Ma viszont — a családtagokkal együtt — csaknem 10 millió ember­re, a lakosság 97 százalé­kára terjed ki a társada­lombiztosítás ; igényt tart­hatnak más orvosi kezelés mellett a fogászati ellátás különböző szolgáltatásaira. 1954 óta az ipari munká­soknak és alkalmazottak­nak korona- és hídfogpót- lást is biztosított az SZTK. A tsz-tagok eleinte a tár­sadalombiztosítás terhére csak fogat húzathattak és tömethettek, 1966 júniusa óta már kivehető fogpót­lást (protézist) is kaphat­nak. Mi történt és mi történik a hatalmasan megnöveke­dett igények kielégítésére; felzárkózik-e a falu is a fogászati kezelésben a vá­rosi színvonalhoz. A szervezett fogszakor­vosi képzés 1952-ben kez­dődött előbb csak Buda­pesten, később a Szegedi Orvostudományi Egyete­men is, de nem tudott lé­pést tartani az SZTK-biz- tosítottak és -juttatások fejlődésével. Ezért 1959-ben átmenetileg bevezették a fogászvizsgát. A legalább 20 éve dolgozó fogtechni­kusok féléves tanfolyam és szigorú szakvizsga után fogszakorvosi felügyelet mellett fogorvosi részmun­kákat végezhetnek. A fogszakorvosok száma ma már meghaladja a kétezret as országban. Budapesten átlagosan min­den 3000 emberre jut egy fogszakorvos, s ez már nemzetközileg is jó arány. A vidéki városokban jelen­leg egy fogszakorvos négy négyezer-ötszáz lakost lát eh Már kiépült a megyei és a járási rendelőintéze­tekben is a fogászati szak- rendelés és külön országos hálózatként működik az is­kolafogászat. Négy éve intézkedés tör­tént a falusi fogszakorvosi hálózat kiépítésére. Az irányelv az, hogy egy-két általános körzeti orvosi rendelő mellett a falvak­ban egy körzeti fogszakor­vos is legyen, s 1970 végéig a falvakban hatezer-hatezer-ötszáz biztosítottra egy fog- szakorvos jusson. Ma mintegy 300, falun dol­gozó fogorvost találunk, akikre egyenként átlagosan még 8000 biztosított jut. Persze vannak ennél jobb és sajnos, rosszabb ará­nyok, olyan területek, szi­getek is, ahol egy fogor­vosnak 10—12 ezer embert kellene ellátnia. A falvakban még mindig számottevő a fogorvoshiány. A minimális feltétele, hogy egy-egy falu fogorvost fo­gadhasson: a megfelelő, kultúrált szolgálati lakás, és a munkához ugyanilyen községi fogászati rendelő. Ezt nem könnyű megol­dani. Akadnak visszás hely­zetek is: falvak, amelyek jó feltételek mellett sem ta­lálnak letelepedni vágyó fogorvost, másrészt nem ritka még a pályázatban ke­csegtetőnek látszó községi ajánlat a kellő élet- és munkafeltételek biztosítása nélkül. A korábbi években az Egészségügyi Minisztérium határozta meg, hogy hová kerülnek végzett fogorvo­sok, hol szerveznek új fog­orvosi rendelőt. A minisz­térium költségvetési összeg­ből építtetett vagy vásárolt j falusi fogorvosi szolgálati lakásokat, új rendelőket szerelt fel, évente 100—200- at; kiegészítést adott az ilyen célokra fordítható ta­nácsi összegekhez. A gazdasági reform beve­zetése, 1968. január 1-e óta ezeket az összegeket a me­gyei tanácsok kapják, s döntenek arról is, hogy az egészségügyre fordítandó pénzből hol, és mennyit köl­tenek a fogászati hálózat fejlesztésére. Az edddigi ta­pasztalatok általában kielé- gítőek: a falusi fogorvosi helyek gyarapodása megfe­lel a korábbi ütemnek. Évente általában 50 új fogszakorvos kezd mun­kához a falvakban, új rendelőkben. Ma már 40 olcsó, világ- színvonalon álló „mindent- tudó” fogorvosi berendezés van az országban, újabb 60- at megrendeltek. Sz. S. Szeged! szalámi hat országba Június utolsó napjáig öt­venezer rúd csemegeszalá­mival > teljesítették túl első félévi tervüket a Szegedi Szalámigyár dolgozói. A tervem felül készült szalá­mit teljes egészében expor, tálják. Kedden hat országba, köztük Svédországba, az NDK-ha és Venezuelába, indítottak útba jelentősebb szállítmányt. A gyárban, amely az idén ünnepli ala­pításának 100. évfordulóját, az év végéig további 50 000 rúd szalámi készül terven felüL Egysíníí vasút Megkezdték a Kíjev és a kijevi repülőtér között létesítendő egysínű vasút építését. Az óránként 300— 400 kilométeres sebesség­gel közlekedő vasút üzembe helyezésével a Kijev és a repülőtér közötti utazás az eddigi egy óra helyett nyolc percre rövidül le.

Next

/
Thumbnails
Contents