Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-01 / 124. szám
4. oldal 1969. június 1. vasárnap Mozgalmas nyár az üdülőkben Közel nyolcezer beutaló, külföldi csereakció, hajóutak, kirándulások Alig köszöntött be a jó idő, máris százakra tehető azoknak a száma, akik me- gj énkböl üdülni voltak, vagy éppen most élvezik a pihenést, szórakozást, a szabadságot. „Hivatalosan” ugyan mindössze néhány napja nyitották meg az üdülési szezont a Balatonnál, de azt megelőzően is már sokan lubickoltak a magyar tenger habjaiban. Nos. ez a megnyitó adott alkalmat arra, hogy információt kérjünk a Szak- szervezetek Megyei Tanácsától és az Állami Biztosító megyei igazgatóságától: hányán és hol üdülnek, szórakoznak, hová utaznak, kirándulnak a megyéből az idén? Ötszázzal több beutaló Az üdülés főszezonja kétségtelenül a nyár, de vannak akik inkább ősszel, kora tavasszal, vagy télen mennek pihenni. A dolgozók jelentős többsége azonban a jó időt igyekszik kihasználni. Az SZMT-nél megtudtuk, hogy erre az idei nyáron is sok lehetőség kínálkozik, a tavalyinál 554-gyel több beutalót tudnak szétosztani az üzemeknek. vállalatoknak, intézményeknek. Kéthetes külföldi csereüdültetésen, illetve turista-kiránduláson 132 fő vehet részt, s a tíz-, illetve hatnapos hajó- kázásra — Bratislava, Al- duna, vagy Bécs — 360 személyre szóló beutalót osztottak szét a szakszervezetek. Egyhetes belföldi hajóúton 720-an tölthetik szabadságuk egy részét. rántsem ilyen kedvező viszont a családos üdülési lehetőség, amely megosztva 565 felnőttel és 437 gyerekkel számol. A beutalók elosztása szinte lehetetlen úgy, hogy a reális igényeket ki lehessen elégíteni. Évek óta téma, hogy szükséges a családi üdülési lehetőség szélesítése. Arra azonban senki sem gondol, hogy helytelen meghatározni : hány felnőttel hány gyerek mehet összesen. Ügy véljük, hogy a jelenlegi gyakorlatnak a a helyes, „testre szabott” megoldása is családvédelmi feladat lehet Gondolnak a szakszervezetek a gyerekek üdültetésére is, s ezt tavaszi, nyári és őszi időszakokra osztják. Három-, illetve kéthetes időtartamra megyénkből ebben az évben 1187 iskolás kap beutalót olyan helyre/ ahol tanulmányait is folytathatja, ugyanakkor pihen, szórakozik is. Az Állami Biztositó Felnőttek. családok. gyerekek Legtöbb kedvezményes beutalót a felnőtteknek tudnak adni. Az első és a második félévben összesen több, mint 4500 jegyet kaptak a vállalatok, intézmények, üzemek, s ez jóval több, mint fele az egész évre szóló összes beutalóknak a megyében. Koprogramja Említettük, hogy az Állami Biztosító megyei igazgatósága is nagy részt vállal már évek óta a dolgozók üdültetéséből, kirándulások, országjárások szervezéséből. Ezt maga a biztosító, illetve annak felügyelete alatt működő önsegélyező csoportok bonyolítják le. Arról, hogy valóban nagy részt vállal a biztosító, meggyőznek a számok: eddig — május végéig — már 641 csoporttag üdült Debrecenben, Harkányfürdőn, Pécsett és Hévízen, s az év végéig még további 1271 biztosítottat — főleg termelőszövetkezeti tagokat — részesítenek ebben a kedvezményben. Közülük többen Cserkeszőlőn, Miskolc- Tapolcán, illetve Siófokon tölthetnek két-két hetet. Rendkívül sok dolgozót érintenek a kirándulások. Budapestre, Gyulára, Szegedre, Pécsre, a Duna-ka- nyarba 300—700 személy- lyel indultak, illetve indulnak majd különvonatok és autóbuszok. Rendszeresnek mondhatjuk a külföldi utakat is, amelyeket szintén a CSÉB (csoportos élet- és balesetbiztosítás) intéző bizottsága szervez, elsősorban a környező, baráti országokba: Jugoszlávia, Ausztria, Lengyelország ,stb. G. S. Építkezések Bármerre járunk a me- évre előirányzott tervek gyében nagyarányú építke- végrehajtása a biztosíték, zéseket látunk. Lakások, Az építők nagyarányú munipari, mezőgazdasági létesí- mények falai emelkednek egyre magasabbra. Az építők munkáját (korszerű gépek, hatalmas emelődaruk is segítik. Az idén a megye építőiparára, mintegy másfél milliárd forint értékű építési beruházás megvalósítása vár. Az építők napját munkasikerek jegyében kívánják ünnepelni az építőipar dolgozói. S hogy ez így is lesz, arra a szocialista brigádok vállalásainak teljesítése és az első negyedkájának illusztrálására kél építkezést mutatunk be. NYELVŐR Szabadna” kérnem? „Szabad.” szavunkat névszóként tartjuk számon: mint melléknevet (szabad ez a hely?) és mint főnevet (kimegyünk a szabadba). Régen állítmányi szerepben csak igével együtt használták: Szabad legyen elmondanom! Szabad volna bejönnöm? Nem volt szabad meglátogatnom a beteget. Ma már ilyen formában halljuk: Szabadjon elmondanom! Szabadna bejönnöm? Nem szabadott meglátogatnom a beteget. (Ez utóbbi mondat még szokatlan.) Itt tehát az történt, hogy állítmányként a „szabad” névszó melléknévi jellege elhalványult, és igei jellege megerősödött. Már főnévi igeneve is van. Gondoljunk ilyenféle párbeszédre: Szabad kimennem a kapun? — Szabadni szabad, csak nem lehet. „Szabad” szavunknak ez az újabb szófaji „helyezkedése” természetesen alakult ki. Igaz, ma még a „szabad legyen”, „szabadjon” alakok stílusbeli árnyalatok kifejezésére alkalmasak. A fejlődés iránya bizonyára az lesz, hogy a ma még jobb hangzásúnak érzett „szabad legyen, szabad volna” helyét elfoglalják a ,.szabadjon, szabadna” igésített alakok, és az előbbieket érezzük majd szokatlannak. Szavainknak ez a szófaji átcsapása nem elszigetelt jelenség. Kötőszavaink közül a „tudniillik” és a „hiszen” igéből keletkezett. Az előzőben könnyű felismerni az igei szerkezetet (tudni illik, hogy...), az utóbbi pedig jelen idejű igealak (hiszem, hogy.,.). A „kis mitugrász”, „mi- tugrász ember” kifejezésekben kérdő igealakot találunk egy kis helyesírási eltéréssel (mit ugrálsz?). A „lesz majd nemulass” féle mondatban, a nefelejcs virágnévben és a nebáncsvi- rág kifejezésben nem nehéz felismerni a tiltó alakot, a két utóbbit helyesírási eltéréssel (ne felejts! ne bánts!). A „lebuj” rossz hírű kocsma jelentésű szavunkban is ráismerhetünk a „bújj le” felszólításra. „Ennek a tárgynak „ne bántsd” a neve” — ebben a mondatban még szinte csak alkalomszerűen használjuk főnévként a tiltó alakot. A példákat tovább is sorolhatjuk. „Benned van a félsz?” — kérdezzük attól, aki nem mer ugató kutyához közeledni. Itt a ragozott ige lett főnév. „Lesz nagy eszem-iszom, ó olyan eszem-iszom ember.” Ezekben a ragozott ige főnév, illetve melléknév lett. „Ez olyan tessék-lássék munka, Csak úgy tessék-lássék dolgozik.” Ezekben meg a ragozott ige melléknévi és határozószói használatát figyelhetjük meg. De itt inkább hely, mint példa fogytán befejezzük a cikket. Kiss István A Fémmunkás Vállalat Kecskeméti Gyára magában véve is építőipari üzem. Itt készülnek a különböző létesítményekhez a fém nyílászáró szerkezetek. Hogy minél több termékével segíthesse a jövőben az építőmunkát, hővítik a gyárat. Képünkön a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat megkezdte a Fémmunkás szociális létesítményeinek és az irodáinak elhelyezésére készülő épület előregyártott elemekből való ősz- szeszerelését. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari • Vállalat Kecskeméten a Nyíri úton három lakóházat épít 96 lakással. Az építkezést szakaszosan, illetve szalagsze- rűen végzik. Míg az első épületnek az alapozásán, a második földszintjének falazásán, addig a harmadiknak már az emeletén dolgoznak. Ily módón a különböző szakmákban dolgozó építők szinte „melegcsá- kányváltással” adják egymásnak a munkahelyet. A szerelőipari munkát is hasonlóan szervezik meg. Kunszabó Ferenc: Kimaradni a történelemből? Valahányszor továbblapozok jegyzeteimben, mindig megállók, eltűnődöm: íme, megint valami nagyon fontos, ami nagyon beleszól a mába. s amiről még nem beszéltünk. Itt van például K. D. esete: egy kisemberből hogyan lesz nagyember, aztán újra kicsi, és megint nagy. amint a sors hozza, a történelem, amibe ő — paraszt őseitől örökölt óvatosságánál fogva — tulajdonképpen sohasem akar beleszólni, de amibe mégis mindig berántják az események! Ül a széken, aprón, törékenyen. de arca kőkemény; nem rideg, nem szobor, csak éppen mozdulatlan még akkor is, ha beszél a szája: — A mi falunkban én voltam az első parasztgyerek. aki tanultam. Én is csak egy baleset folytán. Nem én jártam szerencsétlenül. hanem az apám: fiatal korában leesett a rakott kocsiról, több helyen eltört a bal lába. és egész életére sánta maradt. Ezért a földiére erdőt telepített, abban legeltette a méheit. S mikor én. első gyereke és egyetlen fia, odáig cseperedtem. >azt mondta: „Látom én. fiam. hogy mi a különbség a látástól vaku- lásig dolgozás és az emberibb élet között. Hát te ne maradi saját igádat vonó nyomorult!” És kijártam a nyolc gimnáziumot. Éppen mikor végeztem vnlna. beütött a kommün. Hazajöttem. Akkoriban alakult a direktórium, dehogy igaz legyek, községi prole- tártanácsmak hívtuk mi azt akkor. Egy délben jön ám értem Dávid Gergely bácsi. távolról rokonom — lm jós volt világéletében, de akkor fent telelt az uszálya valahol Pesten —, jön, hogy induljak vele a községházára, engem választottak a tanács titkárának! ... Kézzel-lábbal ellenkeztem, hogy hú, te jóisten, dehogy dugom be a fejem a kaptárba, de Gergő bácsi olyan szépen tudott beszélni, hogy lám ők ott mind tanulatlanok, a betűvetésre is nehezen áll a kezük, hogy hiszi, nem hiszi. megsajnáltam őket... >— Elhallgat, simogatja térdén a sapkáját. — De az is igaz, hogy úgy gondoltam: fordult a világ, új idők járnak, és hátha még jobban is érvényesülök evvel a titkársággal. Nagyot szusszan, elmoso- lyintja magát: — Hát feneketlenül ráfizettem. kérem! Majd három évet ültem a Margit körúton, meg a Gyűjtőfogházban. Prónayék többször is ott jártak, „alanyokat” szedni, de én valahogy kimaradtam: apró voltam, gyenge falat a libatollas nagy vitézeknek, meg biztos igen alázatosan nézhettem. mikor a korbács nyelével yégigböködték a mellünket ... Kiengedtek végül, de a bélyeg rajtam maradt: vörös!... Az érettségit még csak le tudtam tenni, de tovább semerre. Persze, mindenki tudta a környéken. hogy tanult gazdafiú létemre beálltam a kom- münbe. Legkivált pedig azt nem tudták megbocsátani, mikor júniusban a proletártanács tagjait kiszabadítottam ... Az úgy történt, hogy a Kecskemétről kivert fehérek egy csoportja elvetődött erre. q ráültek a falura, illetve csak ültek volna, de a tanács föllází- totta a népet, és az ellenük vonult. Akkor a fehérek körbevették Dávid Gergely bátyámat, meg Rake- novics Milánt, és azt mondták, ha nekik támad a nép. leölik őket. így menték ki a községből, felemelt fegy- verreL közbül a túszok. Nagyon sajnáltam őket, Puskát kaptam, és a csatorna medrében elébük vágtam. Mikor a hídhoz értek. a levegőbe lőttem, és elkiáltottam magam, hogy itt a pesti Lenin-fiúk vannak! ... Látta volna, hogy szaladtak erre! Széttárja a kezét, bocsá- natkérően néz rám: — Nem tudom, mi ütött belém. Csak pillanatnyi elmezavar lehetett, még ma is azt mondom, kérem ... Szóval, nem tudtam továbbtanulni, és nem tudtam elhelyezkedni, hát műveltem apám földjét, segítettem neki a méhesben. Huszonháromban aztán sikerült egy távoli faluban díjtalan községi írnoknak lennem. Huszonnyolcban végezhettem el a jegyzői tanfolvamot. és attól kezdve adóügyis voltam — ir- noki fizetéssel, egészen a háborúig. Negyvenkettőben kineveztek főjegyzőnek Erdélybe. Vállalom? Hát vállalom!... Lassan megöregszem, és még mindig írnok vagyok; családom volt, kérem, öt gyerekem... A front előtt néhány héttel jöttem haza. Az utolsó napokban szakasznyi magyar katona tartózkodott itt, egy páncélkocsi fedezete alatt. A tankban németek ülték, afféle ellenőrök voltak, s mikor a vastaga következett, megléptek, a magyarok pedig fogságba estek. A szovjetek bezárták őket a mi pajtánkba, az ajtót lelakatolták, és bekiáltottak nekik, hogy délután értük jönnek. Ez reggeltájt történt Ügy három óra körül jött két részeg katona. Nem oroszok: mások. Észrevették a foglyokat leverték a lakatot, hogy ott az udvaron agyonlövik őket... Már állították is föl a sort. arccal az istálló falának ... Engem bent a házban a feleségem markolt, kérem, és suttogva rimánkodott hogy ne mozduljak!... Az egyik fogoly megfordult, térdreesett és összetette a kezét, A részeg katona belerúgott az; arcába!... Akkor én. leérem ... nekem fejembe ment a vér, és ki-
