Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-04 / 126. szám

ŰJ BERKESI KÖTET: Küszöbök Az ismert író műve Ma­gyarországon, a fasizmus évei alatt játszódik. Fősze­replői korábban barátok voltak. Egyikük orvos, má­sikuk tábori lelkész lett. A harmadik barát kommunis­ta pártmunkás. A fordula­tos cselekmény során élet­útjuk hol összefonódik, hol elválik, s érdekfeszítő ka­landokban dől el, melyikük tud emberként megállni a talpán, melyikük keres ha­mis megoldásokat az élet­ben. Ügy mondjuk: ünnepi könyvhét. Különös csengé­se van ennek a két szónak. Nem mintha a könyvvel való találkozás az év bár­mely napján nem volna ün­nep az ember életében. Ez az évente visszatérő egy hét azonban más: a könyv és munkásai nem szerény­kednek, kimennek az ut­cára, sátrakban is kínálja magát az olvasnivaló, szor­galmas, lelkes kis úttörők pedig házról házra viszik: vegyetek minél többet be­lőle. Ez az egy hét külön­leges ünnep. Az idei meg különösen az. Kulturális forradalmunk folyamán valahogy olyan nézet kezdett kialakulni, hogy olvasás terén nálunk már minden rendben van. Megy minden az egyenes kerékvágásban. Szó se róla: milliós pél- éányszámokban jelennek meg szépirodalmi és tudo­mányos kiadványok, gyer­mekkönyvek és ismeretter­jesztő művek. A könyvki­adók teljesitik terveiket. Valahogy így — a nagy megjelenési példányszámok bűvöletében — alakult ki nálunk az a téves szemlé­let, hogy olvasó nemzet lettünk. Különféle olvasás­pszichológiái és szociológiai felmérések során végül is kiderült, hogy az ország felnőtt lakosságának csu­pán egynegyede — beleért­ve az iskolás gyermekeket is — olvas rendszeresen és a felnőtt lakosság ötvenöt százaléka egyáltalán nem vesz könyvet a kezébe. A két véglet közötti húsz szá­zalék hébe-hóba olvas. De nem barátja a könyvnek. Ennek az — őszintén szólva meghökkentő -* ténynek a felismerése in­dította az Írószövetséget arra, hogy meghirdesse az Olvasó népért mozgalmat, amelynek elindítására az idei ünnepi könyvhetet vá­lasztották. Széles körű az összefo­gás, amelynek keretében részt vállalt a munkából a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, a TIT, a SZOT, a KISZ, a Művelő­désügyi, Honvédelmi és Munkaügyi Minisztérium, az egész magyar könyvtár- hálózat és a könyvkiadó, könyvterjesztő vállalatok. Az Olvasó népért moz­galom indító felhívását tu­dományos és társadalmi életünk legjelesebbjei, Kos- suth-díjasok, művészek ír­ták alá. Megkezdődött a régi szemlélet újra váltá­sa, vagyis szívós, talán év­tizedekig is elhúzódó mun­ka azért, hogy most már ténylég nagyon sok magyar ember vegye kezébe — és olvassa is — a könyvet. Az idei ünnepi könyvhét tehát nemcsak a könyv év­tizedek óta megszokott tet- szelgése a könyvsátrakban, az üzletekben és az utcá­kon, hanem felgyűrkőzés ahhoz, hogy tanyákon, fal­vakban, városokban egy­aránt otthont leljen a kul­túrát jelentő olvasmány. Az ünnep napjai azonban elmúlnak, a programot meghirdették. Mi a teendő ezután? A szürke hétköz­napok csendjében vagy za­jában, ahogy éppen adó­dik, a program valóravál- tása jön. Mit jelent ez Bács-Kiskun megyében? Megyénk lakosságának egyharmada tanyán él, tá­vol a könyvtáraktól. Másik harmad községekben, a többi városban. Az utóbbi kettőben már intenzívebb a könyvtárhálózat mun­kája. Mit lehet tanyán tenni? A nemrégiben lezajlott te­levíziós riportsorozat ráirá­nyította a figyelmet a ta­nyai gondvkra, vélhetőleg mihamar országos meg­mozdulás kerekedik a nyo­mában, meghatározzák majd kinek-kinek a tennivalóit is. És falun? Városon? So­rompóba kell állniok nem­csak a pedagógusoknak, ha­nem a gazdasági vezetők­nek is az olvasási kultúra eddiginél nagyobb gyámolí- tására. Nehéz feladat ez és meg­oldása rendkívül összetett, nem lehet kivonni belőle egyetlen foglalkozási ágat, egyetlen vezetőt és beosz­tottat sem. Valahogy úgy érezzük, amikor igazat adunk az Olvasó népért mozgalom programját meg- tervezőknek, hogy nemcsak tervet, észokokon alapuló, elhatározást kíván ez a munka, hanem szívet is, jóindulatot. Melegséget. B. J. Érettségizők, felvételizők zsebkönyve, 1969 A tavalyi Kozmosz-zseb- könyv sikere késztette a kiadót arra, hogy ezt a másodikat kiadja. A két különleges kisalmanach tartalmi, színvonalbeli összehasonlításra készteti az új kötet lapozgatóját arra az ítéletre, hogy en­nek még biztosabb a sike­re. Az 1968-as kötet jó volt, de nem hibátlan, változatos, de nem épp a leggazdagabb. Az idei jobb és gazdagabb. Szer­zői a maguk fejezetének kitűnő, neves ismerői. A témák skálája bővebb. Csak ízelítőül néhány fe­jezet: Faragó Vilmos: Mi tör- ént a magyar irodalmi élet­ben? Rózsa Gyula: A ma­gyar képzőművészet nyug­talan éve. Pálfy József; El­nökválasztás Amerikában. Hámori Ottó: Az elmúlt év filmjei. Mátrai-Betegh Bé­la: Színházi összefoglaló. A legaktuálisabb politikai kér­dések közül a vietnami is kapott fejezetet (Kende István elemzésében), a la­tin-amerikai problémákat Kemény Csaba írása vizs­gálja, Csehszlovákiáról Grósz Károly ír, az 1968-as év diákmozgalmáról Csala Károly (aki egyben a kötet szerkeszője). Todero Frigyes írása a Vatikán és a tár­sadalmi problémák viszo­nyát elemzi, 1918—1919 for­radalmait Réti László mél­tatja. Tudományos és tech­nikai kérdésekről Szanyi László, Simonffy Géza, Li­geti György írtak; s termé­szetesen terjedelmes részt kaptak a közvetlen pálya- választási, felvételi kérdé­seket tárgyaló, gyakorlati eligazítással is szolgáló fe­jezetek. Még politikai, filo­zófiai, közgazdasági kislexi­konnak is maradt hely a 300 oldalas, hasznos zseb­könyvben, amelynek ára 10,— Ft — és amely roha­mosan fogy a könyvesbol­tokban. Az idei ünnepi könyvhét a kiadványok változatossá­ga szempontjából is rekor­dokkal dicsekedhet, hiszen a különféle profilú kiadók kimondottan könyvheti új­donságként 73 kiadványt jelentetett meg 914 ezer példányban. A kiadók a változatosságra nagy figyel­met fordítottak. így vált Füst Milán összes versei (Magvető Könyvkiadó) A Nyugat-nemzedék egyik kiemelkedő egyénisé­ge prózai és drámaszerző­ként a legismertebb. Esz­tétikai nézetei és tanulmá­nyai máig is vitákra, meg­gondolásokra késztetnek. Utolsó költeményei az öreg­séggel és a halállal vívott hosszú küzdelem megrendí­tő dokumentumai. ILLYÉS GYULA: Kháron ladikján (Szépirodalmi Könyvkiadó) Az esszé-regény részle­tei a Kortárs 1968-as évfo­lyamában láttak napvilá­got. Problematikája: miként válaszolhat az ember a pusztulás kihívásaira, ho­gyan alakíthatja öreg korát korábbi életszakaszaihoz hasonlóan értékessé. A köl­tő már a Kézfogások című verseskötetében is szembe­nézett az öregedés szoron­gásaival. Ott is és ebben a kötetben is vallja, hogy a halál ellen a teremtő mun­ka és gondolkodás segítsé­gével lehet legjobban küz­deni. KÁROLYI MIHÁLYNÉ: Együtt a száműzetésben (Európa Könyvkiadó) Az önéletrajz nagy sikert aratott első kötete után a most megjelenő második a magyar polgári forradalom vezéralakjának (és a hű­séges krónikás feleségnek^ lehetővé a szépirodalmi mű­vek mellett tudományos,'is­meretterjesztő és gyermek­művek kiadására is. Valamennyi ünnepi kiad­ványt felsorolni lehetetlen­ség, ezért a gazdag válasz­tékból felsorolunk néhányat a valóban ünnepet repre­zentáló kiadványok közül. portréját bővíti, az emig­rációban töltött évekről számolva be. Károlyiné így fogalmazza meg közös éle­tük célját és tartalmát: ,.Só­sam éltünk féléletet... Hit­tünk a kollektív lelkiisme­retben, hittünk abban, hogy végső fokon mindenki fele­lős a világban történő rosszért, és hogy mindenki­nek kötelessége enyhíteni az emberi szenvedéseket.” VÉSZI ENDRE: Kőzene (Szépirodalmi Könyvkiadó) A kitűnő költő, drámaíró és elbeszélő válogatott no­velláit gyűjti össze ez a kötet. Önéletrajzi foganta- tású írásaiból a munkás­életet, a háború iszonya­tát, a haláltáborok poklát ábrázolja, novellái másik részében napjaink morális problémáit tárgyalja. — Ügy érzem a Kőzene, amely időben történel­münk mintegy huszonöt évét fogja át, szinte re­gényként olvasható. Ha ez valóban így van, akkor re­mélem sikerült a magam eszközeivel átvilágítani ko­runk történetének egy sze­letét — mondja könyvéről a szerző. Összeállította: Balogh József Rivalda (Magvető Könyvkiadó) könyv nemcsak érdekes ol­vasmány, hanem a távol­keleti erkölcsök és szoká­sok gazdag tárháza is. A magyar színházkedvelő közönség évek óta hangoz­tatott igénye nyer kielégí­tést ezzel a gyűjteménnyel. A sikeres drámák közül né­hány — mint pL Örkény István tragikomédiája, Tó­ték, vagy Görgei Gáboré: a Komámasszony, hol a stukker? — már külföldön is színpadra került, mások — mint Illyés Gyula: Ke- gyenc-e vagy Raffai Sa­rolta: Egyszál magam cí­mű alkotása — élénk vissz­hangot váltattak ki. Darvas József Zrínyi-drámájában a nemzeti hős alakjának új­iá értékelésére, Gyurkó László a Szerelmem, Elek- trá-ban a modern ember erkölcsi kérdéseinek vizs­gálatára vállalkozott. Örök emberi vágyakat ütköztet össze Füst Milán Catullus-a, s nagy sikerű regényének, Az árulónak morális prob­lémáit fejti fel Sánta Fe­GALAMBOS LAJOS: Örök malom (Szépirodalmi Könyvkiadó) KAVABATA JASZUNARI: Hóország (Magvető Könyvkiadó) A japán író 1968-ban No­bel-díjat kapott. Regénye Japán nyugati, hóborította vidékén játszódik. Ide ér­kezik látogatóba a főhős, itt szeret bele egy szép és okos gésába. Szerelmük nem szerencsés, tragédiába torkollik. A lírai szépségű renc az Éjszaká-ban. A kedvelt szerző ezúttal három kisregényét foglalta kötetébe. A tatárok című, történelmi tárgyú regény a Muhi pusztán elszenve­dett vereséget idézi. A cím­adó mű a spanyol polgár- háború fiatal katonájának megrázó vallomása: A har­madik modern Rómeó és Júlia-történet: egy Magyar- országon született görög lány és magyar szerelmesé­nek a nemzedéki és nem­zeti ellentétek miatt tragi­kusra forduló sorsát tükrö­A kiskunfélegyházi könyvesboltban 100 ezer forint értékű ünnepi kiadvány árusítását kezdték meg a könyvhéten. ■\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents