Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-28 / 147. szám
Világ proletárjai, egyes Öljetek! VET0FI ' magyar szocialista m'ltn KAS PÁRT 8 á c s*- k Fokozódik a közszükségleti cikkek importja, választékcseréje Város lesz Kiskoros Új utakon a járás élelmiszergazdasága ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS 1968-ban a belkereskedelemben forgalomba hozott áruknak 11,2 százaléka származott külföldről. Az importcikkek értéke elérte a 12,5 milliárd forintot — mondta pénteken a Belkereskedelmi Minisztériumban tartott tájékoztatóján Borsos László miniszter- helyettes. A továbbiakban hangsúlyozta: A lakosság áruellátásában nagy és növekvő szerepe van az importnak, nemcsak azért, mert sokféle itthon nem termelhető vagy nem gyártott áruról, mint például kávéról, kakaóról, citromról és egyéb áruról kell gondoskodnunk, de az áru- választék bővítésében nagy szerepe van az iparcikkek behozatalának is. A külföldi áruk beszer- zésénék három forrása van. Egyik legfontosabb a szocialista országokból a szokásos külkereskedelmi kli- ringforgalom, amelyet éves és hosszú lejáratú államközi megállapodások is alátámasztanak, így érkezik az importcikkek 50 százaléka. A közszükségleti cikkek importjának 10 százalékát a belkereskedelem közvetlen választékcseréje adja, míg az importcikkek 40 százaléka tőkés országokból származik. Bár a választékcsere másfél milliárd forintos évi értéke sem lebecsülendő, de számunkra elsősorban azért rendkívül fontos, mert ily módon olyan áruféleségeket is a lakosság rendelkezésére tudunk bocsátani, amelyeket egyébként más módon nem tudnánk beszerezni. Üjabban kialakulóban van a nagykereskedelmi vállalatok, és áruházak közvetlen kapcsolata is. A Női- ruha Nagykereskedelmi Vállalat például lengyel partnerénél talált olyan ruházati cikkeket, amelyekre raktárkészletének egy részét elcserélheti. Bővül a határmenti árucsere is, amely azért előnyös, mert így kevesebb a szállítási költség, és egy-egy terület lakói könnyen hozzájuthatnak azokhoz a termékekhez, amelyek a szomszédos országban kaphatók. Véleményünk szerint az importnak a kiskereskedelmi forgalomnál gyorsabb ütemben kell emelkednie 1968-ban az előző évhez mérten a kiskereskedelmi forgalom 6,6 százalékkal, az import pedig csupán 4 százalékkal növekedett. Ebben az évben 12 százalékkal kívánjuk növelni a behozatalt. Tegnap a megyei tanács Kiskőrösön, az új járási párt- és tanácsszék'házban tartotta ülését Dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb- elnöke bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítette Csenki Ferenc megyei, tanács vb-taggá és titkárrá választását. Csenki Ferenc ezután a megyei tanács előtt letette az esküt. A napirend elfogadását követően dr. Varga Jenő, a végrehajtó bizottság két tanácsülés között végzett munkájáról, valamint a megye helyzetét elemző Gazdasági Bizottság elé készített jelentéséről számolt be. A megyei tanácsülés a referátumot egyhangúlag elfogadta. A következő napirendi pont keretében Csizmadia Tibor megyei tanácstag, a Kiskőrösi Járási Tanács V. B. elnöke a Kiskőrösi Járási Tanács irányító munkájáról tett jelentést. Beszámolója elején a járás földrajzi adottságait, gazdasági szerkezetét ismertette. A terület termelési szerkezetében — mondotta többek között — a szőlő- gyümölcstermelés a legjelentősebb, ami maga után vonta a mezőgazdaság sajátos módon történő átszerDr. zefi csoportokat és ' szak- szövetkezeteket alakítottak. A szakszövetkezetek megfeleltek a fokozatosság elvének, megvédték a nagy értékű kultúrát* fokozták a termelést és biztosították a felvásárlási előirányzatok teljesítését. Az ország szőlőterületének 7,4 százaléka, a megye szőlőterületének 28,8 százaléka van a járás területén. Az évtizedek alatt kialakult szakmai tapasztalatok, s az új agrotechnikai eljárások hatására növekedtek a terméseredmények. Az ország bortermésének 12, a megye bortermésének 45 százaléka származik a járásból. Ezután az előadó a foglalkoztatottságról és az ipar helyzetéről szólott. Elmondta, hogy még jelenleg is 1400-an járnak el Budapestre, vagy más városokba ipari munkára. Emellett is sok még a munkaerőtartalék, amelynek nagy része nőkből tevődik ki. Feladataik közé tartozik, hogy a mezőgazdasági termelés értékének növelése mellett folyamatossá tegyék a munkaerő foglalkoztatását. Az iparfejlesztés ily módon szoros függvénye a mezőgazdaság, az élelmiszergazdaság fejlesztésének. — A járásban az iparosítás legcélravezetőbb formája a kis- és középüzemek telepítése. Ezek működéséhez a szükséges nyersanyagokat a mezőgazdaság szolgáltatja. A különböző szövetkezet-" k kel, gazdasági szervekkel együttműködve elsősorban a helyi termékek feldolgozására. tartósítására, tároláVarga Jenő beszámolóját tai tesen számítunk : a külső segítséggel történő, nagyobb foglalkoztatottságot' biztosító iparfejlesztésre is. Csizmadia Tibor ezután a települések helyzetéről, fejlesztéséről szólott. Elmondta, hogy foglalkoznak Kiskörös várossá, Kecel, Soltvadkert nagyközséggé alakításával. Az utóbbiak kategóriájába még két helységet, Fülöp- szállást és Császártöltést kívánják sorolni. Igaz, hogy az utóbb említett községek lakossága sem éri el az ötezer főt, de mind Császártöltés, mind Fülöpszál- lás területi elhelyezkedése, iparosodása, szövetkezeteik gazdasági ereje biztosítékot nyújtanak arra, hogy a nagyközségekkel szemben támasztott követelményeknek megfelelnek. A járási tanács vb-elnö- ke végül a feladatokat elemezte. A gazdasági feladatok között az évtizedekkel ezelőtt telepített szőlők, gyümölcsösök rekonstrukcióját, a tároló-, feldolgozó- és hűtőkapacitás növelését, a rossz minőségű talajok javítását, s mintegy 10—12 ezer kataszteri hold cellulóz nyárfa telepítését, az ipar, az építőipar fejlesztését, a kereskedelmi hálózat bővítését - jelölte meg legfontosabb teendőként. Részletesen meghatározta a lakosság . kulturális, egészségügyi, szociális és kommunális ellátásával kapcsolatos feladatokat. A beszámoló feletti vitában Csenki Ferenc, a megyei tanács vb-titkára a járásban szerzett tapasztalatai alapján támogatta a járási tanács fejlesztési terveit, Nagy Sándor megyei tanácstag a lakosságnak a községek fejlesztésében végzett nagy értékű- társadalmi munkáját méltatta. Felszólalt a tanácsülésen Krébesz Károly, a kiskőrösi járási pártbizottság "titkára. Elismerően szólott a tanácsok testületi tevékenységéről, s arról; hogy a tanácstagok a lakosság véleményét figyelembe véve hozzák meg döntéseiket. Ezért tudják a tanácsok eredményesen megvalósítani határozataikat. Ezután a tanácsok gazdasági tevékenységét és az ezzel kapcsolatos feladatokat elemezte. Dr. Borbély Lajos, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja arra hívta fel a járás tanácsi testületéinek figyelmét, hogy a negyedik ötéves terv elkészítésénél mélyrehatóan tárják fel saját erőforrásaikat. Major Imre, megyei tanácstag felszólalásában népművelési kérdésekkel foglalkozott, s hozzászólását Kiskőrös várossá nyilvánításának támogatásával fejezte be. Dr. Pataky József, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője indokoltnak tartotta, hogy eredményes mélyfúrás esetén a gyógyvízre támaszkodva fürdőszanatóriumot építsenek Kiskőrösön. Bene András, megyei tanácstag, a Kecskeméti Járási Tanács V. B. elnöke javasolta, hogy a jövőben a területen tartott megyei tanácsülések előkészítésébe az állandó bizottságokat is vonják be. Dr. Maár András, megyei tanácstag a termésbetakarítás jövőjéről szólva rámu(Folytatás a 3. oldalon.) Román vendégek Kecskeméten és Izsákon vezését. A megyei párt- és tanácsvezetés iránymutatása alapján termelőszövetkezeteket, termelőszövetkesára alkalmas kooperációkat és munkahelyeket kívánunk létesíteni — mondotta az előadó. — Természetott. A delegáció vezetője Florea Dumitrescu, a román gazdasági tanács al- elnöke, tagjai Ilié Salapa, a gazdasági tanács osztályvezetője, Dimitru Alecu, a prehovai megyei pártbizottság titkára, Radu Ma- noliu, a Bakau megyei párt- bizottság titkára, Dimitru Ancuta, a bukaresti gazdasági tanács alosztályvezetője. A vendégeket elkísérte Joan Pop, a budapesti román nasy kövess és aazdaA delegációt a megyei pártbizottságon Pozsgay Imre, a megyei pártbizottság titkára, dr. Glied Károly, a megyei tanács vb- elnökhelyettese és Szabó Ferenc, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője fogadta. Pozsgay elvtárs tájékoztatást adott a megye politikai és gazdasági helyzetéről. A vendégeket főként a gazdasági reform bevezetésének eddigi tapasztalatai, és '■zen beken ellátogattak a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetbe. Ma, szombaton útjuk első állomása a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyáregysége. A délelőtti órákban még megtekintik a Kecskeméti Konzervgyár I-es számú telepét. Ezt követően Izsákra utaznak, ahol az állami gazdaság ültetvényeit, feldolgozó- és tárolóüzemét tanulmányozzák. A hazánkban tartózkodó párt- és gazdaságvezetőkből álló román szakemberküldöttség pénteken délután Kecskemétre látogasági titkára és :cs Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. lül is az élelmiszergazdaság fejlődése érdekelte. A programot is ennek megfelelően állították ösz- sze a vendéglátók. PénteXXIV. évi. 147. szám 1969. június 28, SZOMBAT Ara: 90 fillér Ma: 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet
