Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-27 / 146. szám

Í. aids! 1969. június 21. péntek A követelményekkel lépést tartva Dunavecsei tudósítóinktól Napirenden: a vízgazdálkodás Már évek óta panaszko­dik a közönség, és cikke­zik a sajtó amiatt, illetve arról: mennyire nem higié­nikus, mennyire nem tart lé­pést a korszerűség meg­szabta követelményekkel a kenyér jelenlegi „csomago­lása”. Valamennyiünk jó ismerőse a zsebkendőnyi — sőt, nem egyszer csupán ci­garettapapír nagyságú — papírdarabka, amelyet jó­formán úgy raknak a felé­be vágott kenyérre, mint bélyeget szokás a levélre, s amelyre rendszerint úgyan- úgy tapad is. Otthon azu­tán hozzáfoghatunk a ke­véssé szórakoztató, s nem is éppen étvágygerjesztő tűr elem játékhoz: a csoma­golópapír darabkáinak le- valtarásához, leszaggatásá- hoz a kenyérbélről... Sen­ki nem tudja, mi az oka annak, hogy — amíg az áruk túlnyomó százaléka rendes göngyöleget, sokszor még gavallérosan is túlmé­retezett borítót kap, — leg­főbb táplálékunk, a kenyér mostohagyerek. Nem értették ezt a Ka­locsa és Vidéke Sütőipari Vállalat vezetői sem. Ök azonban nem maradtak a puszta sajnálkozásnál, ha­nem tettek is valamit azért, hogy a kenyér tiszta, higié­nikus, ízléses csomagolás­ban juthasson a vevőkhöz. — Már nem nézhettük tovább a „cigarettapapírok” egyeduralmát — mosolyog Molnár István igazgató. — Ha jót, ésszerűt, hasznosat Ragasztott, hegesztett ruhák A Könnyűipari Minisz­tériumban felmérték, ho­gyan alakul egyes termé­kek gyártása, a textilipar alapanyagának összetétele, a műszálak felhasználása. A textiliparban a mester­séges szálak aránya az 1960. évi 20,9 százalékról 1968-ban 25,3 százalékra emelkedett. Ezen belül különösen a szintetikus szá­lak felhasználása sokszoro- zódott meg, amelyek ará­nya az 1960. évi 1,7 száza­léka helyett már eléri az 5,5 százalékot. A műbőr­gyártás 10 év alatt meg- húszszorozódott, a kötszö- vőipar termelése és a ha­risnyagyártás pedig meg­kétszereződött. A konfek­cióipar is mind több köt- szövött jerseyanyagot és műbőrt dolgoz fel. A ru­hagyárak is több új tech­nológiát vezettek be ezek közé tartozik a ragasztásos, hegesztéses eljárás. A la­kosság mind nagyobb része visel készruhát: a textil­méteráruk és a konfekcio­nált termékek forgalmá­nak aránya a készruhák javára a következőképpen alakult: 1955-ben 38, 1966- ban 58, 1968-ban pedig a textíliáknak mintegy 60 százaléka került forgalom­ba készruhe formájában. Építtetők figyelmébe! Építkezéshez a szükséges anyagok bő választéka áll rendelkezésükre telepün­kön. A hagyományos cikkeken kívül: drótfo­natok. üveg (táblás és melegágyl szabvány mé­retek), vaskapuk, kerítés- elemek, horganyzott ereszcsatornák tartozékai- ;$ val kaphatók. 3 1015. TÜZÉP-telep Kiskunt élegyháza adhatunk, miért ne tegyük? A kalocsain kívül, a duna­vecsei és a kiskőrösi járást is ellátó vállalatunk 14 üz­letében rövidesen bevezet­jük a kenyér, és az egyéb pékáruk csomagolásának új módját. A premierre egye­lőre csak Kalocsán került sor. Elmondhatjuk: bevált, sikert aratott. Főként a fér­fi társadalom körében, amelynek tagjai rendsze­rint nélkülözik a szatyrot, és a hasonló bevásárló esz­közöket, de nem szeretik jóformán csupaszon haza­hurcolni sem a „minden­napit.” Az eddig használa­tos kalap-csomagolópapírt — a PIÉRT kecskeméti le- rakatával történt megálla­podás alapján — jóval al­kalmasabb, színvonala­sabb minőségű, s az árut tökéletesen burkoló íves papír, illetve pékáruzacs­kó váltja fel. Korszerű, tiszta, higiénikus, az így csomagolt sütőipari termé­keket nem éri por, piszok. Meghallgattuk a másik partnert is. — örömmel üdvözöljük a kalocsaiak életrevaló akció­ját — mondja Varga And­rás, a PIÉRT lerakatveze- tője. — Az igények kielégí­tésének semmi sem áll út­jában, hiszen háromféle méretű íves papírból és kétféle pékáruzacskóból több mint félszáz tonna van raktáron nálunk, s áll a kereskedelem rendelkezé­sére. Többször kitűnt már le­leményes kezdeményezései­vel, s ügyes ötletekért ed­dig sem ment a szomszédi­ba a Kalocsa és Vidéke Sü­tőipari Vállalat. Mostani „újításuk” méltó az eddi­giekhez. Most már csak kö­vetői kell, hogy teremje­nek a jó példának. Mert nem hisszük, hogy csak Ka­locsán lehet és érdemes kulturáltan kereskedni! — jóba — Tegnapi ülésén a járá­si tanács vb a vízgazdál­kodás helyzetét vitatta meg. A vízgazdálkodási tár­sulat által előterjesztett be­számolót lapozgatva, mind­járt szembetűnik a meg­állapítás: a három évvel ezelőtt célul tűzött felada­tokat a társulat követke­zetesen megoldotta; sike­rült meggyorsítani a víz- rendezési munkálatok üte­mét, valamint eredményes együttműködést alakítottak ki a szomszédos kecske­méti járás vezetőivel és mezőgazdasági üzemeivel. A társulat vezetőinek és dolgozóinak átgondolt, meg­alapozott munkáját jelzi a termelési terv állandó túl­teljesítése. Az 1966-os év eredményeit alapul véve 1967-ben 207, tavaly pe­dig 242 százalékra teljesí­tették a tervet. Az ered­mények alakulásában je­lentékenyen közrejátszott az. A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei titkársá­ga június 29-én nemzetközi repülőnapot rendez Kun- szentmiklóson, jugoszláv pi­lóták és ejtőernyősök rész­vételével. A nagy érdeklő­déssel várt eseményt a köz­ségtől mintegy 3 kilométer­re, a tömpöri réten bonyo­lítják le. Délelőtt az összetett hon­védelmi verseny kötelező gyakorlatait hajtják végre a községi MHSZ-klubok csapatai, majd ezt követi a látványos repülő és ejtő­ernyős bemutató. A prog­ramban szerepel motoros műrepülés, ballonvadászat, és a rádióirányítású repü- lőmodellek bemutatója. A várható nagy érdeklő­désre való tekintettel a rendező szervek jó előre gondoskodtak a községbe érkező vendégek fogadásá­ról. A helyi fogyasztási szö­vetkezet étel- és italsátrai mellett a Kiskunság, az hogy a társulatnak sike­rült növelnie saját építő­ipari kapacitását. A társulat tavaly befe­jezte 83 km régi csatorna és 32 km nyárigát felújí­tását. Hasonlóan jó ütem­ben halad az új belvíz­levezető csatornák építése; az 1970-re tervezett 272 km-ből 206 km-t már meg­építettek. A fejlesztési feladatok mellett gondot fordítanak az úgynevezett üzemen be­lüli vízrendezési munkák­ra. Az igényeknek megfe­lelően a szabadszállási Le* nin Tsz-nél és a lajosmi- zsei Almavirág Termelő­szövetkezeti Csoportnál vé­geztek nagyobb arányú vízrendezést. Fontos szerepet tölt be a társulat az öntözéses gaz­dálkodásban is: mintegy 3000 holdra szolgáltat ön­tözővizet, emellett segítsé­get nyújt a közös gazda­ságoknak az öntözőberen­Egyetértés és a szabadszál­lási Zöld Mező Tsz-ek kü­lön is főznek majd a hely­színen. A járás termelőszö­vetkezeteinek több ezer tag­ja tehergépkocsival érkezik a repülőnapra. A múlt héten megtartott előkészítő megbeszélésen Balabán Sándor alezredes, az MHSZ megyei titkára elmondta, hogy tavaly ren­deztek első ízben repülő­napot községben, Jánoshal­mán, és a tapasztalatok azt mutatták, hogy az érdeklő­dés legalább akkora volt, mintha akár a megyeszék­helyen, vagy más városban szervezték volna. Előrelát­hatóan vasárnap Kunszent- miklóson is tízezernél töb­ben állják körül a tömpöri rétet. Délután 18 órától a gimnázium udvarában fel­állított szabadtéri színpa­don a megye legjobb tánc­csoportjai tartanak bemu­tatót. —ó —a dezések karbantartásához, A társulat termelési ér­téke tavaly meghaladta a 11 millió forintot. Kedve­zően alakult az önköltség is: a kotrómunkálatok ese­tében 69, míg a dózero­lás önköltsége mindössze 62 százalékos. A fokozatos technológiai változtatások eredménye a munkaterme­lékenység 17 százalékos nö­vekedése. Mindent összevetve: a Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat eredményes mun­kát végez. Okkal és joggal kapta a végrehajtó bizott­ság elismerését. Cs. L. Kendőzetlenül A norma nem minden „Ha az utcára lépsz, hagyj fel minden remény­nyel” — talán így módo­síthatnák a dunavecseiek az ismert dantei mondást. Erre minden okuk meg­van, hiszen Dunavecsén manapság szinte életve­szélyes az utcára lépni. A sok, sódert szállító teher­autó — figyelmen kívül hagyva minden sebesség- korlátozást — vad iram­ban száguldozik. Eddig még nem történt baleset, de ez egyáltalán nem a vezetők óvatossá­gának, hanem inkább a já­rókelők félelmének köszön­hető. Mert ezerszer is meg­gondolják, hogy átmenje- nek-e az úttesten. Tudjuk, hogy a gépko­csivezetők teljesítmény­bérben dolgoznak; sürgeti őket az idő és a megsza­bott mennyiség elszállítá­sa. Mégis azt kell monda­nunk, hogy a norma nem minden. Van ennél lénye­gesebb szempont is: neve­zetesen a közlekedés biz­tonsága és főképpen a bal­esetek megelőzése! Reméljük, hogy az ille­tékesek nemcsak egy eset­leges baleset hatására te­szik meg majd az intéz­kedéseiket. —i. —s. A konzerviparnak több mint ezer vagon meggyre van szüksége évente, de a gazdaságok és a házikertek ennek mindössze egyharmadát termesztik. A Kertészeti Kutató Intézet Elvira-telepi gazdaságában ezért különös gonddal figyelik, milyen termés várható a népszerű gyümölcsből. (MTI-foto — Fehérvári felv.) Nemzetközi repülőnap és népi táncosok bemutatója Kunszentmiklóson A királyi család mellékkeresete H iába, na, nincs mit tagadni: demokratizá­lódik a világ. Itt van pél­dául ez a legújabb szen­záció. Szombaton este leg­alább 27 millió hű angol alattvaló nézte végig a „Ki­rályi család” című televí­ziós filmet, melyet az an­gol királynő és b. családja munkás hétköznapjairól ké­szítettek. A felséges család megengedte, hogy egy esz­tendőn keresztül, közelebb­ről összesen 75 munkana­pon át sürögjenek-fórogja- nak házuktáján a tv-ripor- terek, s lessék el életük in­timitásait. Már amilyen intim az átlagpolgár számára pél­dául a titkos tanács ülése, vagy a királynő szokásos heti négyszemközti beszél­getése Wilson miniszterel­nökkel. Mert a kamera/ ezekre is bepillanthatott. Nem csináltak titkot a fel­séges család ebédeléséből, külföldi utazásából. Ezt is bemutatták, csak úgy, mint a pecázás vagy repülés bé­kés mozzanatait. Azt is láthatták az angol alattva­lók, hogyan nyúlt a ki­rálynő Andris nevű kisfia a krajcár után, amit anyu­kájától cukorra kapott. Fülöp herceg, Károly trónörökös éppúgy látható volt a családi filmen, mint Nixon, aki tanyázni ment hozzájuk, s akivel kölcsö­nös örömmel társalogtak arról, hogy a televízióban már látták egymást. Azt mondja a rendező, hogy a felségek igen hamar megszokták a kame­rát, s kiváló színészeknek bizonyultak. Mint az Ob­server írja, elannyira fel­találták magukat, hogy Er­zsébetnek itt-ott cenzúráz­nia kellett a filmen, mert a család tagjai időnként naturalizmusba estek. Mindenesetre, tagadhatat­lanul érdekes, sőt rendkívüli esemény ennek a filmnek a bemutatása. Mivel pedig emberek vagyunk, ha már a királyi család tagjai a kisujjukat megmutatták, még többet is szeretnénk látni életükből. Pont azo; kát a naturális részleteket, amelyeknél a királynő cen- zurázási jogával élt. A magam átlagpolgárt családi tapasztalataiból ki­indulva ilyen epizódokra gondolok, hogy: P rzsébet hazajön az ^ egyszerű királyi lak­osztályba, s miközben cipő­jét lerúgva^ kéjes nyöször­géssel dörzsölgeti egyik lá- bafejét a másikkal, felsó­hajt. — Kivagyok, mint a li­ba... Most kezdhetem a második műszakot... (Oda­szól Fülöp hercegnek.) — Képzeld, mikor kilépek a parlamentből, érzem, hogy leszalad a szem a harisnyá­mon ... Az a hagyományos angol hidegvér is meghűlt bennem. Királyi méltósá­gom csak annyit engedett meg, hogy éppen lepillant­sak ... Hát az a pimasz Humm lord nem odané­zett! Csak úgy perzselte a térdem az az érzéki tekin­tete. Közben Károly trónörö­kösnek veti oda, aki szem-. melláthatóan valamiért osztályba feljön a talaj- sündörög körülötte. víz... Ha ráérsz, ledör-i — Nem, fiacskám, több dőlhetnéd a salétromot, pénzt nem adok a héten... Olyan csúnya tőle a fák Ügy is nehezen húzzuk ki M©S a selyemfüggönynek elsejéig... Mit gondolsz, ls árt. lopom én a pénzt? Nincs Ekkorra Andriska kici- több egy garas sem. Vé- bálta a cicát. Csupa por, geztem! pókháló a képe. Huncut Majd mialatt a fürdő- mosollyal kérdezi Erzsébe- szobába veszi az irányt, tet­meglátja a kis Bandikét, Felseges anyukám, amint éppen a macskáért *°az’ hogy a gyereket nem mászik be a XV. Lajos ko- a Solya hozza? rabeli sezlon alá. Mire a királynő. — Neked még nem illik Andriska, Andriska, ilyeneket kérdezni. Majd már megint mibe ültél be- megtudod, ha megnősz, le?! Nem győzök rád mos- a gyerek makacs, ni... Ha ilyen rendetlen _ Akkor azt mondd meg, kisfiú maradsz, nem lesz anyu, hogy mi az a sztrájk? suszterinasnak^ A “Ä* ^“ÖL Majd megint Fülöphöz. csóválja hangtalanul!* Majd Lj ercegem, leszalad- kifakad. ■ 1 hatnál egy kis pa- — No megállj, beste köly- rizerért. Olyan ramaty va- ke... Hányszor megtiltot- gyok. Kezet kellett fogni a tam, hogy lemenj az ut- futballválogatott tagjaival, cára!? Egész belefájdult a ka­rom ... Vagy talán a hu­zattól? Nem tudom... Az is igaz, hogy az éjszaka arra ébredtem, fázom. Ki voltam takarózva, s egé­szen a falhoz nyomódott a válleun. Tudod, ahol a lak; Tóth István V. i. A filmért járó ha­talmas profit — 3 mil­lió font — féle őfelsé­gét illeti. Jól jön Erzsébetnek is a kis mellékes.

Next

/
Thumbnails
Contents