Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-27 / 146. szám
! 4, »»Mal 1969. június 27. péntek Vita a tsz-demokráciáról Tárjuk fel a teljes igazságot Nagy érdeklődéssel olvastam a Petőfi Népében a hartai Béke Termelőszövetkezetről megjelent cikksorozatot. Egyrészt azért, mert a téma felvetését rendkívül időszerűnek tartom, másrészt, mert a cikk számomra meglepő képet ad a termelőszövetkezetről. A termelőszövetkezet — mint az említett írásból is kitűnik — kiváló eredményeket mondhat magáénak, jelenleg is az élvonalbeli gazdaságok közé tartozik. Ezzel szemben a cikksorozat elolvasása után olyan kép alakul ki az olvasóban, hogy ebben a tsz-ben csak negatívumokat talál az, aki érdemben vizsgálja a szövetkezet belső életét, hogy a vezetők fittyet hánynak a tsz-demokráciára, s a tsz-ben a félelem légköre uralkodik és menni kell annak, aki szólni mer... Akik másképp nyilatkoznak Mi az igazság ? írógép a rajztáblán kém az a véleményem, hogy a vezetők meghallgatják a tagság véleményét, panaszait és segítenek is, ha arra lehetőség van. Természetesen előfordul olyan intézkedés is, ami nem tetszik a dolgozóknak. A cikk egyes esetekben nagyon erős kifejezéseket használ, amivel nem lehet egyetérteni. Elekem is volt már munkabérproblémám, felvetésemet a vezetők meghallgatták és intézkedtek is. Közgyűlésen én vetettem fel az agronómus háztáji problémáját, de nem éreztette velem. A tagok nagyobb része nem ért egyet a cikkek megállapításaival, mert nem olyan a tsz, amilyennek az újság feltünteti. Hát ennyit a megkérdezett tagok véleményéről, kommentár nélkül. szabály előkészítése, részleteinek kidolgozása — a három hartai tsz bizonyos együttműködése mellett — a tagok széles rétegeinek bevonásával történt. A rendezvényeken feltett kérdésekre, javaslatokra érdemi választ kaptak a tagok. Találtam vezetőségi határozatot, ahol nem az elnök előterjesztésének, hanem a vita során kialakult ellenkező álláspontnak megfelelő döntés született. DR. LÁTÓ SÁNDOR, a Duna menti és Kiskunsági Mg Tsz Szövetség munkatársa (A levél befejező részét a Petőfi Népe szombati számában közöljük.) Drága rezsi A termelőszövetkezetet, tagságát és vezetőit jól ismerem, ezért bennem kétségeket kelt ez a disszonancia. Nem tudom elhinni, de nem is hihetem, hogy ez igaz legyen. S bár e téves következtetést eddigi ismereteim alapján sem tudom magamévá tenni, kíváncsi voltam, a cikksorozat visszhangjára, szavahihető emberek véleményére. A megállapításokat és következtetéseket illetően őket szólaltatom meg, akikkel beszéltem, és akik véleményt mondtak: HÁLÁK JANOS, a termelőszövetkezet pártalap- szervezetének titkára: — A téma felvetését időszerűnek és szükségesnek tartom, de meggyőződésem, hogy Zám Tibor cikke termelőszövetkezetünkre nézve elferdíti az igazságot. Teljesen egyoldalúan, néhány kiragadott jelenség, többnyire elfogult vélemény alapján ad olyan képet a tsz-ről, ami nem találkozik a tagság többségének egyetértésével. Aki nem ismeri a termelőszövetkezetet, a cikksorozat alapján méltán gondolhatja, hogy nálunk hadiállapotok uralkodnak, pedig nálunk rend és nyugalom van. A cikksorozat hatása a közvéleményben nem mondható pozitívnak. Az utóbbi időben többen kérdezték tőlem; igaz, hogy feloszlik a tsz? Utána melyik termelőszövetkezethez csatlakozik a tagság? Véleményem szerint a felvetésekre feltétlenül reagálni kell. TÓTH LAJOS növénytermesztési brigádvezető: — A tsz-nek alapító tagja vagyok és azóta brigádvezető. Kétségtelen, hogy a mi termelőszövetkezetünk sem hiba nélkül való, sokan vagyunk, sok a vélemény, vezetőink is követhetnek el hibákat, de a cikksorozat eltúlozza azokat. Véleményem szerint az olvasó elriasztónak látja a cikksorozatból a tsz- ünkben uralkodó állapotokat, ami nem felel meg a valóságnak. A cikksorozatban megszólaltatott tagok elfogultak a vezetéssel szemben, de a tagság nagyobbik részének más a véleménye. * BEICSTAG PETER, az ellenőrző bizottság elnöke: — 1960-tól vagyok tsz- tag, három éve pedig az ellenőrző bizottság elnöke. Ellenőrzéseinket minden korlátozástól és befolyástól mentesen, saját elhatározásunk és a közösség érdesei szerint végezhetjük. Megállapításainkat a vezetők figyelembe veszik és azok kapcsán megteszik a szükséges intézkedéseket. A tsz elnöke naponta felkeresi a munkahelyeket, elbeszélget a dolgozókkal, meghallgatja őket és szükség szerint intézkedik is. Kétségtelen, hogy az elnök és a főmezőgazdász határozott, elég kemény is ha kell, de erre szükség van. Láttam én az egyik tsz- ben, ahol a tagok átjáróháznak használták az irodát, felültek az íróasztalokra és úgy vitatkoztak a vezetőkkel, de azt a tsz-t meg is lehetett nézni. Ha minden termelőszövetkezetben úgy mennének a dolgok, mint nálunk, semmi baj nem lenne. Véleményem szerint a cikksorozat nem ad reális képet termelőszövetkezetünk helyzetéről, ami megmutatkozik a közvéleményben kiváltott visszhangjában is. DOMBOS VINCE vezető- ségi tag: — Én voltam az a vezetőségi tag, aki a mázsaház- ban több tag jelenlétében és részvételével folytatott beszélgetés során — a cikkíró szerint — kijelentettem: nekem nincs szavam. Nehéz lenne most már megállapítani, hogy az újságcikkben jelölt mázsaházban ki, mit mondott és főleg milyen hangsúllyal és értelmezéssel, de egy biztos: az újságíró teljesen kiforgatta szavaimat Én ugyanis azt mondtam, hogy a tagok problémáinak eldöntésére nem vagyok illetékes, arakkal kapcsolatban itt nem nyilvánítok véleményt, van arra megfelelő hely és fórum, ahol azokat meg lehet tárgyaink 1959 óta vezetőségi tag vagyok, szó sincs arról, hogy nem mondhatnék véleményt akár a vezetőségi ülésen, akár más fórumokon, vagy éppen beszélgetés közben. Függetlenített vezetőink naponta közöttünk vannak, nem lehet mondani, hogy szakadás lenne a tagság és a vezetés között. FELFÖLDI JÁNOS vezetőségi tag: — 1959-től, tehát a megalakulástól vezetőségi tag vagyok, munkaköröm kertész. Minden fontos ügyet megtárgyalunk a vezetőségi ülésen, akár közügy, akár személyi ügy legyen az. Igaz, hogy a tagság nem igen szólal fel a közgyűléseken, de ennek véletlenül sem a félelem az oka, mert nincs kitől félni. A tagok nem tudják jól kifejezni magukat (több anyanyelvűség miatt), s ez gátlásokat jelent. Ezenkívül nálunk a tagság ünnepi alkalomnak tekinti a közgyűléseket, és egyébként is jól mennek a dolgok a tsz-ben. De termelőszövetkezetünkben nem is a közgyűlés az egyetlen fórum, ahol a tagok véleményt mondhatnak, javaslatokat tehetnek. Gyakran vannak szűkebb körű rendezvények, utcánként, brigádonként, szakágazatonként, ahol a gazdasági és szervezeti kérdéseket megtárgyalhatjuk. Ezeken az összejöveteleken a tagok nem fukarkodnak a szavakkal, sőt gyakran elég viharosak ezek a gyűlések. Mondhatom, az elnök és a főagronómus bizalmi viszonyban van a tagsággal, naponta látogatják a munkahelyeket, a tagok között élnek. Véleményem szerint a cikksorozat nem ad reális képet termelőszövetkezetünkről. KASZT JÁNOS rakodó- munkás: — A termelőszövetkezet alapító tagja vagyok. Mint rakodómunkás kb. havi 3000 forintot keresek. NeEzek után jogosan merül fel a kérdés, mi is az igazság a hartai Béke Tsz- ben a tagok helyzetét, a tagok és a vezetők viszonyát, a tsz-demokráciát illetően? Tovább kutatom a tényeket, érveket és ellenérveket. A cikksorozat szerint a tagság nem tájékozott jogaiban. Nézem a tsz-köz- gyűlések és vezetőségi ülések jegyzőkönyveit. Az 1968-as évben öt közgyűlést tartottak, ahol 86 százalékos volt a tagok átlagos megjelenése. Csupa fontos, a tagságot érintő gazdasági, szervezeti kérdést ismertettek a vezetők, tárgyaltak meg és hoztak döntést ezek a testületi szervek. Az alapA műszaki rajzolók tanúsíthatják, hogy a tervrajzokhoz tartozó darabjegyzékek szabványos betűkkel való kitöltése milyen időt rabló, körülményes munka. De a bizonylatok kiállításával bajlódó ipunkahelyeken is régóta vágynak már olyan segédeszközre, amely megköny- nyíti, mechanizálja, egységesíti a feladat elvégzését. A képen látható szovjet gyártmányú készülék most egy csapásra megoldja a korábbi problémákat. A rajztábla vízszintes vonalzójára felszerelhető kis írógéppel gyorsan és olvashatóan kitölthetők táblázatok, űrlapok, stb. Ha a gépet tartó vonalzó rögzítve van — mint a képen is —, akkor a papír megfelelő eltolásával kell beállítani a sorhelyeket. Ha viszont a minden irányban elmozdítható rajzgép vonalzójára erősítik fel az írószerkezetet, a papírt (rajzot) nem kell elmozdítani új sor kezdésekor. Az írószerkezet vízszintes „lépegetése” mindkét esetben automatikus, akárcsak az asztali írógépek gumihengeres kocsijáé. Sztempjén Zsigmond nyíregyházi lakos — eredeti nevén Zigmund Joszi- fovics Sztempjén — azzal a kéréssel fordult a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Szabolcs-Szatmár megyei Titkárságához, hogy segítsen megkeresni ukrajnai hozzátartozóit. Sztempjén Zsigmond 1943-ban 15 éves korában a németek kegyetlenkedései elől menekült el a szülői házból, az ukrajnai Rovno város6116 forint 80 fillért kért az egyik kisipari termelő- szövetkezetünk két fotel javításáért. Meg kell hagyni, békebelien régi, kényeliiies és öblös fotelek voltak. Első ránézésre fölöttébb soknak tűnik a summa. A kalkuláció papírformája viszont teljesen szabályos. Két kárpitos összesen 196 órát „fordított munkára” — a bérük 1640 forint. Pótoltak néhány belső anyagot, kicseréltek hevedereket, rugókat: 611 forint 20 fillér. Az anyagkezelési költség 3 százalékot tesz ki. A munkabérre és a rezsire 12 százalékos hasznot számoltak fel, ami egészen pontosan 570 forint 24 fillér. S most következik a bűvös rezsi, ami egyébként ugyancsak megengedett, sőt a 190 százaléknál az utóbbi mérleg adatai szerint még több is lehetett volna. Mindenesetre 3116 forintra rúg ez a tétel. A jóhiszemű állampolgár, aki valamilyen oknál fogva ragaszkodott a családi bútordarabokhoz, abból a pénzből, amit rezsiköltségre fizetett ki, akár új foteleket is vásárolhatott volna. Megjegyzendő hogy az áthúzásához szükséges műbőrt az illető adta. A ktsz-ek és a szolgáltató-javító vállalatok fokozzák árutermelő tevékenységüket, mivel ez a kifizetődő. Értékes termelési eszközök halmozódnak fel, nő a rezsi. S ezzel már — néhány kivételtől eltekintve — egységesen kalkulálnak az árutermelésnél, illetve azoknál a szolgáltatásoknál és javításoknál is, amelyek pedig elenyészően kevés eszközt, kis fel- készültséget, apparátust igényelnek. Valahogy így vehet ki az ember zsebéből egy szobafestés, vagy villanyszerelési művelet szinte valószínűtlenül nagy összeget — ha azt ktsz, vagy tanácsi vállalat végzi eL Amennyiben ugyanezt illegálisan csinálják meg munkaidő után ugyanazok a mesterek, akkor csupán kiszállási és munkadíjjal, közvetlen anyagköltséggel és az akciót kísérő bérpótlékkal, vagyis borravalóval vágnak meg. A fusizók még így is szemtelenül „olcsón” dolgoznak. Ezért néhány nem egészen legálisan ügyködő szakember és magánzó fejében az utóbbi időben esetleg megfordulhatott a gondolat, hogy közvetett költség címen úgynevezett kontárrezsit vezet be. Ez kétségtelenül „lovaglás” indítékokra val- lana, mivel ők is úgy érzik, hogy aránytalanul nagyobb eséllyel indulhatnak a javítások és szolgáltatások piacán levő versenyben egyes vállalatokkal és ktsz-ekkel szemben. Például azok ellenében, ahol egy kárpitos két héten át képes elpiszmogni — természetesen órabérben — egy fotel megjavításával. Következésképpen képtelenül megugrik a rezsi is, s a horribilis végösszeg semmiképpen sem a létrehozott értéket tükrözi. Igazán csak könyvelés dolga az egész. Csoda lenne-e ezek után. ha a ktsz elnöke kontárokkal javíttatná ki a foteléit, festetné a szobáját, s fusizókat hívna, amikor rövidzárlat támad a szövetkezetnél? Halász Ferenc lyen pihenő vendégek élelmiszer-ellátása, mert az értékesítő szövetkezet nem gondoskodik arról megfelelően. A környező termelő- szövetkezetek úgy határoztak, hogy bekapcsolódnak a telep áruellátásába. Pionírok a hadak útján Bulgária felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a testvéri ország fiataljai pionírok és kom- szomolisták — végigjárták azt az útvonalat, amelyen a hitleristák ellen harcoló bolgár népi hadsereg na- ladt Dél-Európában. A közelmúltban háromszáz bolgár pionír járta végig a „hadak útját”, s tartózkodott több napig Pécsett és Baranyában. A közeli napokban újabb nagy bolgár csoport látogat hazánkba: négyszáz komszomolisla, akiket több — a magyar- országi felszabadító harcokban részt vett —. veterán katona is elkísér útjára. A bolgár fiatalok június 30-án különvonattal érkeznek Pécsre, s a következő napokban felkeresik a legendás hírű „drá- vai” bolgár hadosztály harcainak színhelyét, Harkányban megkoszorúzzák a bolgár hősi emlékművet és találkoznak a pécsi, bar i • nyai KISZ-fiatalokkal. Hozzátartozóit keresi Kulturált pihenőhellyé formálódik a Tőserdő Az egyre kedveltebb hétvégi pihenőhelyen, Tőser- dőn a kialakított 500 telekből mintegy 300 gazdára talált már. A több millió forint költséggel formálódó üdülőtelepet a nemrégen épített egy kilométer hosszú bekötő úton lehet megközelíteni. A gombamódra szaporodó víkendházakba bevezették már a villanyt és a vizet, s a hálózatot tovább bővítik. Ehhez a telektu- ! lajdonosok 700 forinttal j járulnak hozzá. A járási tanács gondoskodik az ott nyaralók szórakozási lehetősége megteremtéséről. Például szabadtéri színpad épül a telepen. A közeli években új kempingtábor és sporttelep is létesül a Tőserdőn. Gondot okoz viszont a Tisza menti kellemes nekából. Szüleiről, testvéreiről azóta sem hallott semmit. Sztempjén Zsigmond 1943-ban egy Ukrajnában harcoló magyar alakulathoz került. Megsebesült, s előbb az ungvári, majd a nyíregyházi kórházban ápolták. 1952-ben családot alapított. Egy újfehértói leányt vett feleségül. 16 éves leánya és 10 éves fia van. A Nyíregyházi Húsipari Vállalat dolgozója.
