Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-27 / 146. szám

/Hág proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SEOCTá LISTA- MUNKÁSPÁRT 8 Á C S - K IS K U/l ,|M EGYE I BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. évi. 148. szám 1969. június 21, PÉNTEK Arat 90 fillér KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1969. június 26-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi- (ottsága 1969. június 26-án negkezdte ülését. A Központi Bizottság ilésének napirendjén sze­repel: 1. Beszámoló a kommu- lista és munkáspártok noszkvai nemzetközi ta- lácskozásáról. Előadó: Kádár János elv­ers. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága tudománypolitiká­iénak irányelvei. Előadó: Aczél György divtára. Az ülésen a Központi 3izottság tagjain kívül részt vesznek: a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a negyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Párt- bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, a Hazafias Népfront főtiká­ra, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, alelnöke és főtitkára, továbbá a központi sajtó képviselői. Kádár János elvtárs, a Központi Bizottságnak je­lentést tett a magyar kül­döttség munkájáról, ame­lyet a kommunista és munkáspártok 1969. június 5—17. között Moszkvában megtartott nemzetközi ta­nácskozásán végzett. A Központi Bizottság megtárgyalta a küldöttség beszámolóját, egyhangúlag elfogadta, és teljes mérték­ben egyetértett a tanács­kozáson kifejtett tevékeny- gégével. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága úgy értékeli, hogy a kommunista és munkás­pártok moszkvai nemzetközi tanácskozása, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom történelmi jelen­tőségű eseménye. Rendkí­vül fontos lépés volt abban a lankadatlan küzdelem­ben, amelyet a testvérpár­tok folytatnak az imperia­lizmus ellen, a társadalmi haladásért, a nemzeti füg­getlenségért, a szocializ­musért, az antiimperialista erők • tömörítéséért, a nem­zetközi kommunista mozga­lom megszilárdításáért. A Központi Bizottság tel­jes egészében magáévá te­szi a kommunista és mun­káspártok nemzetközi ta­nácskozásán elfogadott nagy jelentőségű okmányo­kat: „Az imperializmus el­leni harc feladatai a jelen­legi szakaszában, és a kom munista és munkáspártok, valamint az összes antiim perialista erők akcióegysé­ge”. a „Függetlenséget, sza badságot és békét Vietnam­nak!”. a „Békefelhívás'' cí­mű okmányokat, a kommu­nista és munkáspártok nem­zetközi tanácskozásának V. I. Lenin születése 100. év­fordulójával kapcsolatos fel­hívását. A Központi Bizott­ság egyetértését fejezi ki a tanácskozáson elfogadott összes szolidaritási nyilat­kozattal. A Központi Bizottság fel­becsülhetetlen fontosságú­nak tartja,, hogy a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom kollektíván kidolgozott közös politikai platformmal rendelkezik a legfontosabb feladatok ered­ményes megoldásához. Az elfogadott okmányokban, elsősorban a nemzetközi ta­nácskozás fődokumentumá­ban megfogalmazott felada­tok végrehajtása nagyban előmozdítja a nemzetközi kotnmunista mozgalom har­cának sikerét, egyúttal se­gítséget nyújt valamennyi kommunista és munkáspárt sajátos feltételek között végzett munkájához. A Központi Bizottság jú­nius 27-én, pénteken a má­sodik napirendi pont meg­tárgyalásával folytatja mun­káját. Tájékoztató az SZKP Központi Bizottságának üléséről MOSZKVA (MTI) Június 26-án kibővített ülést tartott az SZKP Köz­ponti Bizottsága. A plénum meghallgatta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának be­számolóját a kommunista és munkáspártok nemzet­közi tanácskozásának ered­ményeiről. A beszámolót követő vi­tában felszólaltak Seleszt, az Ukrán KP KB első tit­kára, Grisin; az SZKP moszkvai városi bizottságá­nak első titkára, Kunajev, a Kazah KP KB első tit­kára, Fedoszejev, az SZKP Marxizmus—Leninizmus Intézete igazgatója, Csirja- jev, az SZKP Jakut Terü­leti Bizottságának első tit­kára, Kulidzsanov, a Szpv- jet Filmművészek Szövetsé­ge vezetőségének első tit­kára, Jepisev. a szovjet hadsereg és flotta politikai főcsoportfőnöke, Tolsztyi- kov, az SZKP Leningrádi Területi Bizottságának első titkára. A központi bizottság plé­numa egyhangúlag határo­zatot fogadott el Leonyid Brezsnyevnek — A kommu­nista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásá­nak eredményeiről, című beszámolójáról. Jó kezekben a lucernatermesztés Ötszörösére nőtt a magtermelés Bács megyében érték el a legjobb eredményt Tegnap Kecskeméten — több megye vezető szakem­bereinek részvételével — országos lucematermesztési tanácskozásit tartattak. Az eredmények értékeléséből kitűnt, hogy jó kezekbe ke­rült a pillangósok termesz­tésének irányítása. A vál­lalkozók — neves kutatók, gyakorlati szakemberek — Tessedik néven szocialista brigádot alakítva negyedik éve patronálják a lucerna­termesztést. segítik a kor­szerű módszerek gyakorlati alkalmazását, az új fajták elszapórítását. Az eredmény kitűnő: tavaly, már — az utóbbi 25 évben legtöbbet — 900 vagon lucernamagot ter­melt az ország. A brigádmozgalomhoz csat­lakozó mezőgazdasági üze­mekben, a korábbi holdan- kénti 40 kilogramm magter­méssel szemben 204 kilo­grammot csépeltek. A szak­emberek, tudományos kuta­tók 196 gazdaságban kísérik figyelemmel a lucernater­mesztést. Eddig legjobb eredményt Bács-Kiskun me­gye érte el, ahol 33 terme­lőszövetkezeti gazdaságban az országos átlagot jóval meghaladja a maghozam. Több mint 4 ezer holdon már az új magyar lucer­nafajtákat szaporítják, a többi között a külföldön keresett Sinalfát és az F—1-et. Hiányoznak viszont a beta­karító gépek, a bálázók, és azok a fűkaszák, amelyek alacsony tarlót hagyva vág­ják rendbe a lombot. A la­boratóriumi vizsgálatok sze­rint a lucerna fehérjetartal­ma. a jr’enlegi betakarítá­si módszerrel, majdnem fe­lére csökkent Az így érték­telenebbé vált takarmány drágítja az állattenyésztést. A pillangósok növényvédel­me is sok kívánnivalót hagy maga után. A kutatók javasolják a herefélék vegyszeres gyomirtását. Erre a célra jól bevált a hazailag előállított Gimex. Az aranka kipusztításához is van már hatásos vegy­szer. Felhívták a figyelmet a lucernatáblák érés előtti lombtalanítására. Ezáltal egyszerre, gyorsabban érnek be a hüvelyek, és egy me­netben takarítható be a ter­més. Az ország jelenleg mint­egy 600 ezer holdnyi lucer­nását a következő évben tovább növelik. 1970-ig újabb 300 ezer holdnyi te­lepítést terveznek az új magyar fajtákból. 11 mezőgazdasági lakosság életszínvonaláról Járási pártbizottsági ülés Kecskeméten és életkörülményeiről tanácskoztak Nagy feladatra vállalko­zott a kecskeméti járási pártvezetés: hosszas adat és anyaggyűjtés után ösz- szefoglaló elemzést adott a járás parasztsága életkö­ÚJ ÉPÜLET A DUNA PARTJÁN Egy évvel ezelőtt, 1968. nyarán kezdték meg Baján, a Duna partján a KISZ-vezetőképző tábor új épületének munkálatait. Az átadási határidő több­szörös módosítása után legutóbb 1969. november 30-ban állapodtak meg, s re­mélhetőleg akkorra valóban át is adja az ÉM Bács-Kiskun megyei Álla­mi Építőipari Vállalat a nyolcvanszemélyes épületet. A tervezés és a kivi­telezési munka összes költségei meghaladják a 4 millió 300 ezer forintot, az el­képzelések szerint azonban a következő években még bővíteni fogják. (Pásztor Zoltán felv.) rülményeinek, életszínvo­nalának alakulásáról és egyúttal meghatározta az elkövetkezendő évek teen­dőit is. A témát csütörtökön dél­előtt tárgyalta a járási pártbizottsági ülés, amely­re meghívták több társa­dalmi szerv, intézmény képviselőit is. Az írásban előre kiküldött beszámolót Túri József járási titkár referátuma egészítette ki. Közismert, hogy a kecs­keméti, a megye legna­gyobb területű és népessé­gű járása. A lakosság 62 százaléka tanyán él. A mezőgazdasági terület 51 százaléka szegény homok, a természeti viszonyos igen mostohák, s ez ön­magában is meghatározza az itt élő lakosság életkö­rülményeinek, életszínvo­nalának alakulását. A járás lakosainak na­gyobb része a mezőgazda­ságban dolgozik. A közgaz­dasági adottságok miatt a mezőgazdaság átszervezése idején, egyszerű termelő­szövetkezeti formák is lét­rejöttek. Jelenleg 21 ter­melőszövetkezet, 25 szak- szövetkezet, 4 állami gaz­daság működik a járás te­rületén és három erdőgaz­dasági üzemegység. Mások az életkörülményei az álla­mi gazdaságokban, a ter­melőszövetkezetekben és a szakszövetkezetekben dol­gozóknak. Bár az utóbbi években elért fejlődés igen figyelemre méltó, de ko­rántsem lehetünk elégedet­tek az eredményekkel. A tanyán, a homokon gazdál­kodó községekben élők életszínvonala — ahol még nincsenek korszerű szőlő- és gyümölcsültetvények, valamint erdőtelepítések — jelentősen elmaradt a me­gyei és az országos átlag­tól. A gondokat alaposan megvitatták a tanácskozá­son, számos javaslat hang­zott el, amelyekkel kiegé­szítik a tennivalókat ösz- szefoglaló határozatot. A vita tanulságait Vörös Vilmos, a járási pártbizott­ság első titkára foglalta össze.

Next

/
Thumbnails
Contents