Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-26 / 145. szám

Modern? Tanyán élni Az iskolák életében meg­szokott jelenség a diákok szenvedélyes vitája a mo­dernségről. Kevés ismeret­tel, széles sodrású lendület­tel fogalmazzák meg az ál­taluk korszerűnek vélt élet­vitel szabályait. De mit is tartanak korszerűnek? Va­lahogy így fogalmazzák: „Tűnjön el a képmutatás, a fiatalok ismerjék az életet és aszerint éljenek is.” Egyöntetűen elvetik az alakoskodásban a megalku­vásig jutott, megesontoso- dott erkölcsöt. Nem kell a régi ruha. Talán itt kell keresni a választ a fenti kérdésre. Miből is szövik azt a ruhát, amit ezek a fiatalok magukra akarnak ölteni? Sokan közülük mini­szoknyából, beatzenéből, far­mernadrágból, konyakkal, cigarettával sózott házi mu­latságból, szexualitásból. Ezek szemében az a mo­dern, ami divatos. Mindig tudják a legújabb táncot, „ismerik a táncdalénekcse- ket és azt, hogy milyen ru- hát viselnek Párizsban vagy Stockholmban. Ezeket az „eltévedt moderneket” a külsőségek utáni tájékozó­dás, mások utáni igazodás jellemzi. Nem különbözte­tik meg a korszerűt a divat­tól. Általános jelentésében — többször leírták már — a modern a kor tudományá­nak, művészetének, embe­ri törekvéseinek ismeretét, átélését, és az ebből szőtt magatartást jelenti. Aki a felületet érzékeli, azt el­kapja az életformából ki­csapódó divat áradata. Mini­szoknyát viselő diáklány, aki után a fiúk megfordul­nak, aki a könnyűzene vi­lágnagyságait úgy ismeri, mint az ábécét, arra a kér­désre, hogy miért cigarettá­zik, azt felelte; megszokta és az Iskola tilalma nem he. lyes, mert sérti a diák egyé­niségét. Szabadság? Másról van itt szó. A megváltozott életkörülmények teret biz­tosítanak az anyagi nehéz­ségek nélküli életre. Az ál- enodernek önmaguknak ha­zudnak, elhiszik a fényes ruháról, a táncról, a sexről, hogy ezért élnek. Vagyis a tartalom és a forma meg­ítélésével nincs valami rendjén. Érdemes lenne ezen el­gondolkodni. És nemcsak a diákoknak, de a tanárok­nak is. A legutóbbi felmérések szerint Bács- Kiskun megyében 43 064 tanyaházban 182 000 lakos él. Ebből a KlSZ-korosz- tályhoz tartozó fiatalok száma hozzáve­tőlegesen 20 000. E húszezer fiatal helyzetéről, életkörül­ményeiről tárgyalt nemrégiben a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. Az összes tanyán élő fiatalt említettük, nemcsak a KISZ-tagokat. hiszen az If júsági szervezet e magas megyei szintű fóruma sohasem szigetelte el élesen, nem osztotta két részre az ifjúságot, aszerint, hogy zse­bében lanul-e a kis pirosfedelű köny­vecske. vagy sem. Különösképpen helyte­len volna ez a tanyákon élő fiatalok ese­tében. ahol a mozgalom minden alapvető kérdése kiélezetten jelentkezik. Sokhelyütt áthághatatlan korlát még az életszínvonalbeli és a tudati elmaradott­ság. nagyobbak a feszültségek a családo­kon belül is. a tanyasi KISZ-fiatalok jó­val inkább magukra vannak hagyatva a munkában, mint a városiak. Az objektív akadályokról nem is beszélve. Nemcsak az a baj. hogy esetleg nincs művelő­dési ház. vagy moziterem, ahol össze le­hetne jönni a fiataloknak — mivel a ter­melőszövetkezetek döntő többsége való­ban komolyan veszi az ifjúság ilyen irá­nyú segítését is, egyre ritkábban adódik ez a probléma — de. sajnos. a járási és a megyei KISZ-vezetők közül már valóban nagyon ritkán vesz részt valaki a tanya­siak alkalmi összejövetelein. Tévedés ne essék, nem afféle narodnyikoskodást hiá­nyolnak ezek a fiatalok, nem valami ön­feláldozó cselekedetet várnak. Csupán a kapcsolat ápolását — ismételjük: foko- zott gonddal való ápolását — igénylik. Az a munka, amit ezek a tanyai KISZ- szervezetek végeznek — ne féljünk a ki­fejezéstől — tiszteletreméltó. A világné­zetében leginkább elmaradott réteg (itt nem általánosítani kívánunk, csupán a szo­ciográfiai mérések átlageredményére tá­maszkodunk). és bizony közösségi gondol­kodásban sem mindig élenjáró ember- csoportok tagiaival dolgoznak, őket igye­keznek — ha kell — meggyőzni a szer­vezeti munka értelméről, erejéről, nekik igyekeznek bizonyítani másutt már álta­lánosan elfogadott tételeket. A „front” egyik legnehezebb szakasza ez. Sokszor és sokhelyütt felvetődött a kérdés: beszélhetünk-e egyáltalán nap­jainkban. a régi értelemben vett tanyák­ról? Divatos érvek js elhangzanak: köny­vekről. rádióról, gáztűzhelyről.,. Mond­ják: a távolságok sem a régiek már. hi­szen van motorkerékpár, személygépko­csi. Eljöhet az idő. hogy — piackutatás óh — megjelenik a telepe* televízió, és akkor aztán valóban nem lesz különb­ség ... Nagy hiba az ilyen érvelőknek a „gya­korlatilag” szót használni. Gyakorlatilag ugyanis egészen más a helyzet. A tanyasi könyvtárak többnyire egyet­len szekrényből állnak, sajnos, sok he­lyen a szülő sem nézi valami ló szemmel a könyvvásárlást. A tanyákon még pet­róleumlámpák világítanak. Talán a tele­pes rádió az. ami valóban elterjedt, szin­te minden tanyában megtalálható, hallt gaitiák is. ha a tíz-tizenkét óra munka után van rá kedvük. A fiatalok, ha olyan beosztásban dolgoznak, napközben is hall­gathatják kis tranzisztoros készülékeiket, És a távolságok? A Bács-Kiskun megyei tanyák 75 szá­zaléka egy kilométernél távolabb épült a kövesúttól. Az az ezer méter — külö­nösen esős. sáros időben, vagy télen — nagyon hosszú tud lenni. Olyannyira, hogy a motorkerékpár vagy az autó nem is elég a legyőzéséhez. Nehézségek mutatkoznak a kiskereske­delmi áruellátásban is. a boltok forgal­ma rapszódikus. sajnos, az itt található áruválaszték is. A tanyasi fiatalok hátrányos helyzet­ben vannak. A tanyán lakó. de máshol dolgozó fiatal távlati terve a végleges el­költözés. A bejáró diákok pedig, szinte kivétel nélkül olyan munkahelyet válasz­tanak. amely a legkevésbé van kapcso­latban a tanvasi életformával. Elgondol­koztató egy Kecskeméten végzett felmé­rés eredménye is. miszerint az idén 263 tanyai végzősből mezőgazdasági szakkö­zépiskolába nem jelentkezett senki, me­zőgazdasági szakmunkástanulónak pedig csak négy. (Ezzel szemben 118 ipari ta­nulónak. kereskedőnek és gyorsíró ta­nulónak 41.) Az otthonmaradottak, illetve a tovább nem tanulók egy része a terme­lőszövetkezetben helyezkedik el. Az otthonmaradottak. Vannak köztük, akik máris KISZ-ta- gok. vannak, akik azok leheitnónek. Akik nemcsak a háztáii hasznát, vagy a hét­köznapi problémákat nézik, hanem a vi­lág dolgaira, önmagukra la odafigyelnek eev kicsit. Több segítséget érdemelnének. ROHAM... Legalább százezer csinos lány üdül már ja Balaton partján. A keszthelyi mólón ők hárman vol­tak a legszebbek. Rendíthetetlen nyugalommal tűrték a fényképezést. Integetés, mosoly az nincs. Búcsúzóban fényképészünk mégegyszer rájuk sütötte masináját, aztán itthon, mikor előhívtuk a képet, azonnal láttuk, hogy a lányok valószínűleg nélkülünk sem unatkoztak. A három fiú legalábbis már elindult — szerencsét próbálni. Két perc Üzemmérnök- és szak- technikus jelöltek, a hol­nap középszintű vezetői, több mint ezren indulnak kőtelező termelési gyakor­latokra megyénk felsőok­tatási tanintézeteiből. Mit kaptak tavaly, és mint vár­nak az idén ettől a gya­korlattól? A kérdésre He­gyes István, és Vécsy Ve­ronika a Kecskeméti Fel­sőfokú Gépipari Techni­kum hallgatói válaszoltak — röviden, két perc alatt. Vécsy: Én tavaly a VSZM kiskunmajsai gyár­egységénél töltöttem a gyakorlatot. Nemcsak ne­kem, de diáktársaimnak is az volt a tapasztalata, hogy alig vettek bennünket ko­molyan. Túlságosan sokat segítettek, és kevés önál­ló feladatot kaptunk, sze­rettük volua megismerni jobban is a munkafolya­matot. Az idén Pesten végzem a gyakorlatot, da csak három hétig, utána utazunk egy NDK-beli üzembe. Remélem, hogy többet tanulok majd.., Hegyes: A tavalyiakról én is csak azt tudnám el­mondani amit évfolyam- társam. Az idei reménye­ink is hasonlóak. Én a MOM esztergomi gyáregy­ségében töltöm a hathetes gyakorlatot, bizonyos mű­anyagfeldolgozó gépekkel szeretnék itt közelebbről megismerkedni. És min­denekelőtt a középszintű vezetés munkamódszerei­vel, hiszen ez az utolsó alkalom, amikor még nem a saját kárunkon tanul­hatunk. Egy év múlva ál­lamvizsgázunk — azután jön a „mélyvíz”. _________ I smertein egy lányt É3 kezdhetném is jellemzését a címben idézetfj OMEGA-sláger következő sorával: kedves volt és szép.' A slágerszövegek persze nem alkalmasak jellemképelo rajzolására; íme a lány következő — legfontosabb —i tulajdonsága Is hiányzik az említett táncdal szövegé­ből. Ez a lány okos is volt. Fent említett tulajdonságai — kanyarodjunk isméi vissza a táncdalhoz? — kirakatba állították őt. A gim-i názium egyik legjobb tanulója volt. noha erre a rangr* inkább alkalomszerűen elhangzó, valóban kitűnő fei leletei adtak okot, mintsem szorgalma rendszeresség«,' Amely tulajdonságok nélkül pedig tudvalevőleg nem-; igen érhető el tartós... De hagyjuk. A dolgok lényeg« most az, hogy a szép szőke lány kirakatban állt, é* tudott is róla. Tizennyolcadik évében lévén — nem hihetetlen — örült is neki. Ezt természetesen nem mutatta, kitűnő ösztönnel érezte meg, arcvonásaihoz inkább némi szomorúság, hangulatához a nosztalgia illik, hogy még többen bámulják. Csodáiéban nem volt hiány. Olyanok is akadtak szép számmal, akik nemcsak gyönyörködni kívántak benne. (Zárójelben, de ide kívánkozik ismét egyik jellemé zője: természetesen tapasztalatlan volt. Mint afféle fia­tal lány, aki túlságosan kis faluból jött ahhoz, hogy látott volna egyet-mást az ilyen esetben nem mindet* lrónia nélkül emlegetett életből. Szülei egyszerűbb em­berek voltak annál, hogy lányukat valóban felkészít^ hessék az életre, bíztak okosságában, no meg a kollé­gium jótékony védőszárnyaiban. Sajnos, közte és diákw társai között nem alakult ki az a barátság, amelyben nincsenek titkok. Különben is, őt sokkal „dörzsöltebb­nek” hitték, hiszen olyan szép és okos volt.) Az érettségi vizsgákat megelőző szünetben a diákJ otthon helyett az albérletet választotta, a zavartalan tanulás jelszavával. És délutánonként többet sétált; miniszoknyában természetesen. A fiú, a „jó fej” ekkor lépett a színre. Nem roha­mozott azonnal (később kiderült, hogy huszonnégy éves kora ellenére elvált ember), a presszók, a fagylaltok,’ a jaffaszörpbe töltött ginek útvesztőjét választotta. Ami természetesen csak a lánynak volt útvesztő. Együtt i* tanultak néha, hiszen ez is az útvesztőhöz tartozott,' aztán ismét a tenyérnyi kis presszó következett, ter­mészetesen a jaffával és a ginnel. A szőke lány alig} egy hét alatt megszokta ezt a kellemes koktélt, no me* a combközépig húzott szoknyás presszóbeli lányok tár-; saságát. Itt is az érdeklődés középpontjában, a kira^ katban volt. Pontosan úgy, mint a megénekelt drágakő.1 (A fiú, a „jó fej” gyakorta emlegette is, hogy ő tulaj­donképpen gyémántok csiszolásával szeret foglalkozni! Ezt a követ mindenesetre nem védte semmilyen biz­tonsági berendezés, még csak egy közönséges kirakat­üveg sem. A gin jaffa nélkül is ízlett, olyannyira, hogy egy este, mielőtt a fiú hazakísérte volna, sétáltak egyet, aztán leültek, és beborította őket a park bokrainál« fekete árnyéka. („Utólag megvallva, nem lelkesedtem, nem is undo-' rodtam túlságosan önmagámtól. Az érettségi négyesre sikerült, nem is vártam többet. Mikor szóltam neki, hogy baj van, azonnal eladta a karóráját, hogy legyen pénz. Lovagias volt, azt mondta, majd megadom, ha keresek. Az első fizetésemből. És most ne hidd, hogy valamiféle különösebb lelki deffektusom van. A, de-1 hogy. Csak az egyetemi fölvételire már nem megyei» el. Részben, mert nem nagyon tudtam készülni, rész­ben mert úgy érzem, haza kell mennem. Nem tudom érted-e, szeretnék elbújni, szeretnék egy kicsit biz­tonságban lenni. Vagy legalábbis úgy érezni magam.** Ezt az utolsó mondatot már alaposan megcsöndesedv® mondta.) Beszéltünk még másról is, hogy nem az eset rázta meg, hanem az, ahogyan, és akivel megtörtént. A fid tulajdonképpen rendes, csak kissé... szóval többnyire csak tervei vannak, meg a presszó ablakán nézelődik: kifelé. A szőke lány néhány napja elkerüli a presszót' haza készülődik. Gondosan csomagol, otthon újra fel­építi a régi világot, csak dolgozni is kell majd... Ha elmegy a városból, úgy mondja, még vissza sem pillant. Otthon készül majd a felvételire, és jövőre megpróbál bejutni a« egyetemre. Ha lesa erei» hozzA

Next

/
Thumbnails
Contents