Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-25 / 144. szám
r TOVÁBBI SIKEREKET, KUNADACS! y * S MRANfctLfl* l/tCiMLYSIIN ’ ezdjük el nyomban egy kis epizóddal: Nemrégiben Trabant gépkocsija műszaki ellenőrzésekor, Bajnóczi Józsefnek, a helyi tanács vb-elnöké- nek bírságot helyezett kilátásba a rendőrség. Éspedig azért, mert a műszaki felülvizsgálathoz kitöltött űrlapon nem egyezett meg a lakcíme a személyazonossági igazolványában szereplővel. A lakcímváltozást pedig be kellett volna jelentenie. Igen- ám, csakhogy a tanácselnök háza ma is ugyanott áll, ahová 1962-ben építette. Más dolog viszont, hogy akkor „Kunadacs— Kisadacs”, ma pedig „Kunadacs, Kossuth Lajos utca 38” a címe. Méghozzá mennyire más dolog! Hiszen az egyik jóformán csak a tájat, a másik meghatározott helyet, az utcát jelzi — a nem is olyan régen még szétszórt, tanyákból és néhány majorból álló település rendezett községgé formálódását! VENDEGEKET FOGAD MA A MEGYEI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI VERSENYBEN — A NÉGYEZER LAKOSON ALULI KÖZSÉGEK KATEGÓRIÁJÁBAN — ELSŐ HELYEZÉST KIVÍVOTT KUNADACS. NYOLCVANHÁROM KÖZSÉG KÉPVISELŐIT KÖSZÖNTI, AKIK A MEGYE MINDEN TÁJÁRÓL TAPASZTALATCSERÉRE ÉRKEZTEK. HOGY AZTÁN A LEGJOBB MÓDSZEREKET HASZNOSÍTSAK SZÜKEBB HAZÁJUK FEJLESZTÉSÉBEN, A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN. A HÁZIGAZDÁK BIZONYARA NEM VESZIK ROSSZ NÉVEN, HA MELLÉJÜK SZEGŐDVE SE- GÍTKEZÜNK KÖZSÉGÜK, ÉLETÜK, TOVÁBBI TÖREKVÉSEIK BEMUTATÁSÁBAN. Szabó-lány a gazdaasszony! A közelben pedig ugyancsak új, villamosított, de még nevenincs utcában, virágágyásokkal körülvett, takaros kis ház pedig Szabó-mamáé, aki becsülettel tíz gyereket — közöttük kilenc lányt — nevelt fel özvegyen, és tömérdek fáradsággal elérte, hogy nagymama korára saját otthont is teremtett. De vajon Szabó-mamának lesz-e összesen kilenc unokája? Egyik asszonylánya megfontoltan kijelenti: „Nem biztos... a mi gyermekkorunk nagyon-na- gyon nehéz volt. Talán érzékeltetem, ha elmondom, az egy-kétszál ruhánk mindig az iskolába „járt”. Délelőtt egyikünkön, délután másikunkon, felváltva „i Mennyire más a helyzet ma! De gyerekeívelő Kossuth és Rákóczi tsz-ek ugyanis közös szarvasmarha-tenyésztésre határozták el magukat, közös telepet hoznak létre, ahol törpevízmű is épül. Ez pedig alkalmas lesz a község ellátására is, csak a hálózatot kell megteremteni hozzá. Közben megérkeztünk a kultúrházhoz. S lám, már nem is kell magyarázni: mint a falusi tisztaszoba, olyan hófehér kívülről. Birtokosai természetes egyszerűséggel ezért is emlegetik csak így: „megyek a fehér házba...” És gyakran mennek. A megyében alighanem kevés helyen tartónk úgy az emberek életéhez a kultúrház, mint itt S ezzel kapcsolatban méltathatnánk nem utolsó sorban a „fehér ház” igazgatójának, Ács Viktoménak Részlet a Kossuth utcából. ezer forintot Mi pedig ingyen tataroztuk, meszeltük, hoztuk rendbe még a környékét is — magunknak !... A „mi” mögött meghúzódókról pedig a teljesség igénye nélkül íme a felsorolás: Farkas Lászlóné óvónővel az élen Janovics Ferencné, Ráfli Istvánná, Szilágyi Imréné, Tóth Gé- záné, Lázs Istvánná, a nőtanács tagjai, özvegy Szabó Istvánná és lányai, Pál István és Kemény András pedagógusok, Saiga Imre tsz-brigádvezető, ifjú Ács Viktor és így tovább. Összehozták a szükséges meszet, cementet, a munkaeszközöket Ki meszelt, ki a függönyöket javította... Szabó néni például a lábazat rendbehozatalával foglalatoskodott. Sal- gó Imre hétszer fordult a Zetorral, homokot fuvarozva és így serénykedtek valahányan nem először — önzetlenül, községszeretet- bőL íme, Szabó-mama és lányai közül három. Röpke eszmecsere Benkovies Lász lóék ablakánál... Hatósági engedélyhez kötötten 1962-ben kezdődött az építkezés Kunadacson, ahol mindössze 20—30 ház jelentette a faluközpantot S az első új házat a kis erdővel szemben, az akkor iskolaigazgató, Bajnóczi József építtette, akit egy évvel később — nem véletlenül —, a tanácselnöki székkel tisztelt meg a lakosság bizalma. És azóta? Terv készült a belterület rendezésére. Eszerint fejlődik a község, ahol a múlt év végéig 73 ház épült, 13 most formálódik, nein szólva a folyamatban levő építési engedélyezésekről. (1962. óta több mint 100 telek talált itt gazdára!) S hogy kik építkeznek, kik telítik élettel a szinte újnak tekinthető községet? Negyvenöt család a tanyai életmódot váltotta fel a betelepülésével. Sok a fiatal építkező. Közülük való Halcsik Antal vb-titkár is. aki hamarosan a már tető alatt álló, csinos házba költözik az ugyancsak nem régi, tanácsi szolgálati lakásból. Vagy például a Szabó-lányok... Ha már őket említjük, induljunk el a széles, egyenes Kossuth utcán, és számoljunk: Egy,._ kettő — majd párral odább — három, négy tetszetős családi ház, s mindegyikben A fehér ház.» ink soha ne tudják meg azt a régit!” Induljunk azonban tovább a Kossuth utcán, a fehér ház irányába. Hogy az mi ? Rögtön elmondjuk, csak előbb rázzuk ki cipőnkből a homokot. Derűsen végzett szertartás, hiszen tudjuk: készül az útépítés terve, amelynek birtokában ki lehet tűnni a járda szintjét és közeli jövő, hogy aszfalt kopog majd a talpak alatt. Sőt, két-három éven belül — a víz is vezetéken érkezhet a házakba! A gazdálkodás eredményességében felfelé érdemét, de szinte halljuk az ellenvetését: — A szórakozásra, művelődésre, az ismeretek bővítésére megvan az igény az emberekben. Lehetőségeinken belül azokat kielégíteni — kötelesség. Meg aztán: nem maradhatunk hálátlanok azért a tettrekészségért, amely községünk lakossága részéről megnyilvánul. Itt volt a közelmúltban a kultúrhá- zunk tavaszi nagytakarítása, külső-belső rendbehozatala. Ha vállalatra bízzuk, csupán a felvonulásért is elkér legalább 10 Tető alatt az új tantermek. í'jabb „haditerv” készül? (Acs Viktor, és Ács Viktorné). Ez a községszeretet fűtötte a tsz-közösségeket is, amikor vállalták: 15—15 ezer forintot adnak a fejlesztési alaphoz, napközis óvoda céljára. Ugyanakkor az óvónéninél is gyűlnek a szülők 50—200 forintig téridő — önkéntes felaján- í.sai, hogy jövőre megsülhessen a nélkülözött in- zroány. S nem fér hozzá KÓ-oág, hogy meglesz. Éppúgy, mint a 600 ezer helyett — házilagos építéssel — 300 ezer forintért létrehozott orvosi rendelő és lakás. Vagy mint a hat áj iskolai tanterem, ahol szeptemberben megkezdődhet a tanítás. Ennek jóvoltából minden felsőtagozatos tanyai gyerek már szakos oktatás mellett a központi is- kalában szívhatja magába a tudományokat, s az újabb két tanyai iskola megszüntetése után már csak egy, az alsó tagozatos középadacsi marad. De lám, a tető alá hozott új tantermek közelében a helyi vezérkar három tagja: Ács Viktor, az MSZMP kpzségi csúcstitkára, megyei tanácstag, Bajnóczi József tanácselnök és a „fehér ház” igazgatója Ács Viktorné. Ügy tűnik, ugyancsak töprengenek. Talán a legközelebb megoldásra váró gondokról? Mert tennivaló mindig bőven akad, s ezért nincs megállás. (Nagyon kellene már például egy korszerű vegyesbolt stb.) Búcsúzóul hadd jegyezzük meg: Ahol annyi a derűlátás, olyan az életrevalóság, ahol egyből két forintot tudnak csinálni, mint Kunadacson, ott nem kell félteni a házigazdákat! Pemy Irén — Pásztor Zoltán A SZELVÉNY FELHASZNÁLÁSÁRÓL LÁSD TÁJÉKOZTATÓ felhívásunkat a HÍRROVATBAN (10. OLDAL). Petőfi Népe 2. Sorsolási szelvény Név: ........................ utca .................hsz.
