Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-17 / 137. szám
1969. június 17. kedd 7. oldal A béremelés kulcsa Az MSZMP IX. kongresz- [ szusa a jövedelempolitika egyik fontos elveként jelölte meg, hogy az ország gazdasági erejének növekedésével összhangban emelkedjen az életszínvonal. Az ország nemzeti jövedelme, amely a legfontosabb mutatója a népgazdaság fejlődésének, az előző tervidőszakhoz és a harmadik ötéves terv előirányzatához viszonyítva is gyorsabban emelkedett. Az 1968. évi nemzeti jövedelem 23—24 százalékkal haladta meg az 1965. évit. és így már most elértük a nemzeti jövedelem 1970- re tervezett szintjét. A lakosság pénzjövedelmei a tervidőszak első három évében évente átlagosan 8—9 százalékkal növekedtek. A lakosság fogyasztása pedig mintegy 17 százalékkal nőtt. ami számottevően magasabb, mint amit a terv időarányosan megszabott. A kongresszus határozatainak megfelelően az egy főre jutó reáljövedelemnek 14— 16 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbérnek pedig 9—10 százalékkal kellett volna emelkednie öt év alatt. Ezzel szemben a harmadik ötéves terv első három évében az egy főre jutó reáljövedelem kb. 19 százalékkal emelkedett, és ezzel meghaladta az ötéves terv végére tervezett szintet. A reálbér három év alatt mintegy 8 százalékkal emelkedett, erősen megközelítve az öt évre tervezett célt. Az eredmények mellett ' azonban mégis fel kell figyelnünk arra, hogy báV jövedelempolitikánk ' kezdettől fogva a munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítésére töreke-! dett. a társadalmi igazságosságot érvényesítő szocialista gondoskodás és a társadalmi munka hatékonyságát szolgáló anyagi ösztönzés megvalósítása számos tekimetben ellentmondásokba ütközött. Ez az ellentmondás elsősorban abban jelentkezett, hogy a lakosság összes jövedelméből az évek során csökkent a munkateljesítménnyel kapcsolatos, és nőtt a társadalmi juttatásokból eredő jövedelem aránya, A munkából eredő jövedelmek aránya az 1957. évi 82 százalékról 1968-ra 75 százalékra csökkent a bérből és fizetésből élő családok összjövedelmében. A reálbérek és reáljövedelmek növekedését vizsgálva szembeötlik, hogy a reáljövedelmek a tervezett mértéket jelentősen meghaladva,, közel két és félszeresen olyan gyors ütemben emelkedtek, mint a reálbérek színvonala. Ebben az eltérő növekedésbeli ütemkülönbségben jut tulajdonképpen kifejezésre az, hogy az elmúlt években sem tudtuk feloldani életszínvonal-politikánk ellentmondásosságát. Egyrészt, hogy eleget tegyen a társadalompolitikai elvárásoknak, másrészt, hogy megfelelően elősegítse a gazdasági ösztönzés céljait. Ugyan is. ha a keresetek, bérek növekedését helyezzük előtérbe, ezzel biztosítjuk ugyan a munkától függő keresetek erőteliesebb differenciálását, de akkor a szociálpolitikai, foglalkoztatási igények kielégítésének a lehetősége kerül háttérbe. Ka viszont a szociálpolitikai, foglalkoztatási igények kielégítése kerül előtérbe, akkor ez korlátozza az egy főre jutó keresetek (reálbérek) nagyobb mértékű emelkedését és ezzel az eredményesebb anyagi ösztönzés elvének érvényesülését. Az elmúlt időszakban gazdaságpolitikánkban nagy szerepet kaptak a szociálpolitikai intézkedések, a teljes foglalkoztatottság megteremtése. Ennek nyomán, a nemzeti jövedelem növekedésénél gyorsabb ütemben emelkedtek a társadalmi juttatások költségei. A pénzbeni és a természetbeni juttatások is jelentős mértékben növekedtek. Az adatok szerint a nyugdíjasok száma 1960-tól 1970-ig 50—55 százalékkal nő, az átlagnyugdíjaik összege pedig 40—45 százalékkal lesz magasabb. Emelkedett a családi pótlék összege is. A társadalmi juttatásokra fordított összegek 1960-hoz viszonyítva 1970-re 16 milliárd forintról közel 32 milliárd forintra, tehát mintegy kétszeresükre emelkednek. Az elmondottakból kitűnik. hogy a társadalmi juttatásoknak a nemzeti jövedelemnél gyorsabb ütemű növekedése — tekintve, hogy felosztható összes jövedelem aránya nem nő, hiszen a felhalmozási alap nem csökken — szükségképpen korlátozza a reálbérek, a keresetek növekedését. A reáljövedelmek gyorsabb emelkedésének másik lényeges tényezője a foglalkoztatottság jelentős növekedése és a foglalkoztatott» sági struktúra változása. A munkás — alkalmazott keresők száma 1960—1967 között 23 százalékkal emelkedett és 1970-ig várhatóan eléri a 30 százalékos növekedést. Szocialista építőmunkánk nagy vívmánya a lényegében teljes foglalkoztatottság és létbiztonság megteremtése, ami a jövőben is gazdaság- politikánk egyik legfontosabb célkitűzése marad. Viszont könnyű belátni, hogy a munkás és alkalmazotti lakosság gyors növekedése — ha nem jár együtt a. gazdasági növekedés gyorsabb ütemével — korlátozhatja a reálbérek emelkedését. Ugyanis az új munkaerőt is meg kell fizetni, és ha a munkabér össztömegénetk az emelkedése nem haladja meg lényegesen az újonnan alkalmazottak munkabérének összegét, akkor aligha lehetséges az általános mun- rnunkabér-színvonal. tehát reálbéremelkedés. Ezek után nyilvánvaló, a reálbérek gyorsabb növekedésének első és legfontosabb feltétele, hogy nagyobb legyen és gyorsabban növekedjen az ország nemzeti jövedelme. Ugyanis a béren felül vállalt társadalmi kötelezettségek a jövőben sem csökkennek, sőt újabb szociálpolitikai intézkedésekre is sor kerül, bizonyos béremelést kell végrehajtani az egészségügyi dolgozóknál, az oktatás területén. Ezek az intézkedések növelik az állam társadalmi kötelezettségét, újabb összegekre lesz szükség a megvalósításukhoz. Mivel a felhalmozás rovására nem célszerű a béreket növelni, nem kétséges, hogy a több bérhez több tiszta jövedelemre van szükség. A több jövedelem megszerzésének pedig nincs más módja, mint a gazdasági hatékonyság, a jövedelmezőség, a termelékenység fokozása. A hatékonyság növelésének és ezzel a keresetek növelésének a kulcsa viszont a vállalatok kezében van. Jórészt a vállalatok jó vagy rossz munkáján múlik tehát, hogy a reálbérek a jövőben miként emelkednek. milyen szintet érnek el Dankovits László Viskó a szerelőcsarnok tövében Avagy: a kecskeméti barakkügy margójára Ki ne emlékeznék a i; kecskeméti gyáregysége — Fémmunkás Vállalat kecs-. a megyeszékhely nem kis keméti gyáregységének te-1 örömére — szépen fejlődik, lephelyén hosszú-hosszú éveken át fennállott nyomortanyára, az omladozó, rogyadozó barakkházak lakóinak helyzetére? Emberhez méltatlan, egészségre és erkölcsre egyaránt veszélyes, siralmas körülményeket ecseteltünk annak idején több cikkünkben is, intézkedést, a barakklakások felszámolását, az ott élőknek jobb körülmények közé segítését sürgetve. Tulajdonképpen a „senki szigetét” jelentette ez a nyomortanya. A barakkokat — lakóikkal együtt jelenleg 160 millió forintos népgazdasági beruházást valósít meg, s e költségek 60 százalékát viseli. Ennek keretében kellett felszá- ' molnia a barakkokat is Felügyeleti szervének hozzájárulásával 4,7 milliót költött tehát 25 kétszobás- ' és 2 garzonlakás építésére, :s ez lett a nyitja a súlyos gond megoldásának. fiz új lakások révén ugyanis lehetőséget teremtett rá a vállalat, hogy elsősorban a saját dolgozóit juttassa minőségi cseréhez, , , , Is az ennek kapcsán fel- telephelyenek bővítésévé! szabaduló lakásokba megszerezte ’ a vallalat, nya- j kezdődhessen a barakkla- kaba szakadt hát a 32 né- kők kiköltöztetése, összepes család elhelyezésének j. hasonlíthatatlanul jobb kögondja. Áldatlan helyzet, > rülmények ‘ közé helyezése, nehez úgy volt. Volt? Hiszen a pont még mindig hiányzik a végéről. Ám, ne vágjunk a lényeg elébe. Nézzük előbb, mi is történt az utóbbi két évben. A Fémmunkás Vállalat Itt jegyezzük meg: a mi nőségi ■ cseréhez jutó vállalati dolgozók között akad tak, akik az új fejében két régi lakást adtak cserébe, mert összeköltöztek a szülőkkel.' így nyílott mód a Sárga angyalok A Skoda 1000 MB motorja egyhangúan duruzsolt, s a sebességmérő óra mutatója a 80-as számnál rezgett. A személygépkocsi sima futását hirtelen néhány apró rántás fékezte le, köhögni kezdett a motor, s azután leállt. A gépkocsi vezetője az út szélén állva néhányszor öijindítózott, s miután a motor nem indult dühösen nyitotta fel a motorháztetőt Tanácstalanul nézett a kábelekre, csövekre, a különböző, előtte ismeretlen rendeltetésű alkatrészekre. Hiába próbálta feleleveníteni az iskolában régen tanultakat, sehogyan sem jutott eszébe mit kell tennie. — Ezt a pechet! — sóhajtotta. — Most mihez kezdjek? Az úton egy lélek sem volt, s az egyre gyülemlő esőfelhők sem ígértek semmi jót. A Skoda vezetője dühösen hajolt a motor fölé, s megpróbált néhány kábelt csavarással szorosabbra rögzíteni, önindítózott, de a motor ismét néma maradt. Néhány csepp eső koppant a kocsi tetején. A férfi segélykérőén nézett körül, amikor messziről egy sárga Zastawa tűnt fel. — Ezzel sem megyek sokra — dörmögte, — Legalább Skoda jönne. Tévedett. Amint közelébe ért a sárga kocsi lassított, megállt. — Valami baj van? — kérdezte barátságosan egy szerelőruhába öltözött fiatalember. — Baj?! ... Az nem kifejezés, leállt s nem akar elindulni — mutatott emberünk a kocsira. — Segítünk rajta! — leszerelek a motorosoknak, autósoknak, azoknak akiknek útközben mondja fel a szolgálatot. gépjárművük. — Átlagosan. 15—20 gépkocsit szoktunk megjavítani a két és fél napos szol pett közelebb Nyilas Imre, a Magyar Autóklub kecsgálat, alatt váltótársammal, Kovács Imrével, — mondkeméti helyi csoportja se-| ta Nyilas Imre, aki Kecsgélyszolgálatána'k szerelője. Néhány szakszerű mozdulat: — Tessék indítani. A motor felberregett. — Mennyivel tartozom? — kérdezte hálálkodva a gépkocsivezető. — Ha tagja az Autóklubnak, semmivel. Az igazolvány előkerült s a fizettség.mindössze any- nyibój állt, hogy a szerelő felírta a számát. Néhány perc múlva a Skoda 1000 MB elindult úticélja felé. Péntek délutántól vasárnap estig hányszor, de hányszor segítenek ezek a gyors kezű, nagy szakértelmű Mit eszünk 2000-ben? A hamburgi Nem- a háziasszonyok zelközi Élelmiszer- rengeteg munkája: és Delikatesz Ki- a tisztítás, az előállítás megnyugtat- készítés, az órákon ja látogatóit: 2000- át tartó főzés. Egyben sem fogunk re több lesz az elő- tablettákkal táplál- készített, tisztított kozni, és a jó öreg és félkész étel, sőt konyha, meg a egész menüket is kamra sem megy ki lehet majd készen a divatból. kapni. A mikrohulTeljesen kimegy Iámmal működő viszont a divatból „tűzhely” pillanatok alatt elkészíti ételt. Módosítja majd étkezési szokásainkat az a felismerés is, hogy a tápláléknak állati- és növényi fehérjékben gazdagnak kell lennie. Nem algából és ásványi olajból készülnek még az ételek, de komputereket vesznek igénybe annak megállapítására, hogy csaaz egyes embereknek milyen nemes tápanyagokból, mekkora mennyiségre van szüksége. Nem lesz gond, hogy „mit is főzzek ma”: a komputer a kor, foglalkozások, esetleges betegségek stb. figyelembevételével választ fog adni. Egyszerű lesz a mosogatás: már a mosogatógép is túlhaladott lesz, a cél: ládoknak, vagy akár az eldobható edény. keméten a 9-es ÁKÖV autószerelő tanulóinak oktatója. — Minden típusú gépkocsihoz értünk, s kisebb üzemzavart a helyszínen elhárítjuk, de min- . den gépjárművet elindítunk, ha kell a javítóműhelyig. Több mint 250 féle alkatrészt viszünk magunkkal főleg Trabant, Moszkvics, Skoda típusokhoz, és van tartalékunk a nyugati márkákhoz is. Két Segélygépkocsija van . a helyi autóklubnak, amelyek az E—5-ösön Lajosmizsé- től Kiskunfélegyházáig, illetve Kecskeméttől Cserke- szőlőig teljesítenek szolgálatot. Az autósok, motorosok ismernek bennünket, s igénybe veszik a szolgáltatást. Minden dicsekvés nélkül elmondhatom: sok embert mentettünk meg az országúton való éjszakázástól, s biztosítottunk számukra a kellemes hétvégét. Az a szólás-mondás, hogy a gépkocsivezetők találó elnevezéseket adnak. Nem hiába nevezik a Magyar Autóklub segélygépkocsijait sárga angyaloknak, hiszen mindig ott teremnek ahol éppen szükség van rájuk. Gémes Gábor barakkokban élő 31 család elköltöztetésére. Hogy ez mennyi bajjal, küszködéssel járt, akik intézték a megmondói! Csupán érzékeltetésül említjük, hogy például ilyen igényekkel kellett szembenézniük: „Én csak olyan helyre vagyok hajlandó, költözni, ahol galambokat tarthatok és reptethetek” Vagy: „Ezekkel egy házba semmi pénzért nem hurcolkodok!” ... stb., stb. Tömérdek vesződség, s megannyi bosszúság nyomán végül mégis felszámolódott a szánalmas örökség. A Fémmunkás Vállalat területéről majdnem eltűnt a barakk. Majdnem. Az új, hatalmas szerelő- csarnok tövében ugyanis ott áll még az egyik viskó szóba-konyhás marad - ványa, s berme az utolsó barakklakó. És íme, a lényeghez értünk, olyan jelenséghez, amelyet nem lehet szó nélkül hagyni. Patak Jánosnénafc, aki jelenleg két, már kereső gyermekével él a barakk- maradványban, korábban a Kossá István sétányon felajánlott és visszutasított szoba-konyhás után az egyik Rákóczi úti bérházban kínáltak fel másfélszobás, összkomfortos, gázfűtéses lakást. Neki azonban ez sem kell, mondván: kicsi, kétszobásra van szüksége! És nem költözik. Az évente 200—250 milliós termelési értéket produkáló és a nagy új beruházást megvalósító vállalat igazgatója. Horváth János pedig a fejét fogja: ' *'■ — Sokszor mái- úgy érzem, hogy agyvérzést kapok. SZB-titkárunk szív- trombózisban szenved .. Ebbe bele lehet őrülni! Ha én összeszámolnám, menynyi időnket, energiánkat vette már igénybe ez az ügy!.. Mi pedig hadd jegyezzük meg: Nemcsak az igazgató türelme véges. Határt kellene szabni a helyzetével alaposan visszaélő lakó igényének is. Annál is inkább, mert számtalan, mostoha körülmények között élő és erre érdemes többgyermekes család boldogan fogadná az ilyen minőségi cserét. Nem Is szólva azoknak az igényjogosultaknak a százairól, akik önmaguk erejét is maximálisan latba vetik lakásgondjuk megoldásáért. Perny Irén Nyomdai vándorkiállítás Vándorkiállításon mutatják be a megyei nyomda vállalat termékeit. A kiállítás anyagát — amelyet először Baján tekinthettek meg az érdeklődők — hamarosan Kalocsán, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason s Lajosmizsén is láthatják. Az anyag legérdekesebb része a több színnyomásos, matyói és kalocsai motívumokkal díszített dobozkollekció. (Pechtler Ferenc leveléből.) Figyelem! Szobafestőmázolómunkákat vállalok Gyurkovics Ferenc, Kecskemét. o. Hunyadi város, “ Nádor utca 8. f?
