Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-14 / 135. szám
Bajai Állami Gazdaság Festő ecsetjére kívánkoznak a tavaszi határ tarka színei. Egy alföldet szerető művész a Bajai Állami Gazdaságban sűrítve találna meg minden színt és témát. Ringó búzatáblákat, élénk színű, széles szőlősorokat, modem gyümölcsösöket festhetne. Azonkívül korszerű állattenyésztő telepek. feldolgozó üzemek munkájával találkozna. A gazdaság sokféle talajtípusa többféle termelési ágazat fejlesztését tette szükségessé. Mielőtt azonban megkezdenénk ennek bemutatását, lépjünk visz- sza húsz évet a történelemben. 1949-ben alakultak a gazdaság elődjei. Aki akkor ezen a vidéken járt. bizony jelentős területen találkozhatott elhanyagolt földeikkel. Ha most visszatérne, bizonyára elcsodálkozna azon. hogy milyen óriási az azóta bekövetkezett fejlődés. A jelenlegi gazdaság 1961-ben alakult, hót üzem egyesítése után. Csaknem 29 ezer holdon húzódik, Mátéházától — Mohács-szigetig. Tíz kerülete önállóan szakosítva, de szerves egységben gazdálkodik. A termelésszerkezet a talaj-, éghajlati és közgazPatlkatisztasá« uralkodik a vaskút! borkombinát pincéiében. dasági viszonyokhoz alkalmazkodva alakult ki. A szántóföldi növénytermesztésben, főleg kenyérgabona- és takarmánynövények dominálnak, a gazdaság maga állítja elő az állattenyésztés részére szükséges abrak- és egyéb szálasta- karmányokat. A gyenge minőségű, homokos talajokon nagy kiterjedésű szőlő- és gyümölcsültetvényeket hoztak létre. Nem könnyű áttekintést adni arról a sokoldalú tevékenységről. ami ebben a hatalmas üzemben folyik. Évente több mint 3000 munkást foglalkoztat. Betakarítás, szüret idején ez a létszám 1000—1500 személlyel emelkedik. A kezdeményezésék egész sora fűződik az üzemhez. Ezért ne csodálkozzon a kedves olvasó, ha a későbbiekben találkozik majd ilyen meghatározásokkal: az országban itt alkalmazták először, innen terjedt el az eljárás. A hazánkban már mindenütt termesztett intenzív búzafajtákkal ebben a gazdaságban kísérleteztek először. Itt próbálták ki az új magyar és jugoszláv hibridkukoricafajtákat. Üttörő- munkát végzett az üzem az új szuperszelektív vegyszerek alkalmazásában. A gazdálkodás általános fejlődésének üteme egyre gyorsul. A növénytermesztésben az agrotechnikai műveletek gépesítése igen nagy előrehaladást ért el. A hozamok emelése érdekében évről • évre nagyobb mennyiségű szerves és műtrágyát használnak fel az Intenzív növényfajták igényeinek megfelelően. Már esztendők óta nagy területen végeznek repülőgépről műtrágyaszórást, vegyszeres gyomirtást és egyéb növényvédelmi munkákat. Egy repülőgép szinte egész éven át talál itt munkát. A terjedelem nem teszi lehetővé, hogy ebben az írásban részletesebben bemutassuk a gazdaságot. Néhány fontosabb ágazatot tudunk csak kiragadni. Látogassuk meg elsőnek a bácsbokodi állatter*/észtő telepet. Itt több mint négyszáz tehenet gondoznak. Az állomány tbc-merates. Ez is. mint a többi állattenyésztő bázis, a nagy tömegű takarmányt adó szántóföldi növénytermő terület központjában jött létre. Ez a megoldás jelentősen csökkenti a költségeket. A gazdaság egész tehén- állománya 1500 körül van. A gépi fejést alkalmazzák. Az új istállókban mechani- zált a trágyakihordás, a takarmányozás, az állatok részére önitatókat szereltek fel. Az egy tehénre jutó tejhozam a telepen tavaly 3266 liter volt. az idén el szeretnék érni a 3300 litert. A korszerűsítést állandó feladatnak tartják. Az istállókban a belső gépesítést folyamatosan fejlesztik. Ezen a telepen rövidesen használni kezdik az új etetőkocsikat. Ez is egyik kezdeményezés a sok közül. Segítségükkel a százas istállókban négy-öt nerc alatt ki lehet adagolni a takarmányt. Most folynak az előkészületek a két műszak bevezetésére, amely a gondozók munkakörülményeit tovább javítaná. Meg kell azt is jegyeznünk. hogy szép látvány a szakszerűen felrakott kazalsor, amely közvetlen a telep mellett húzódik. Az országban itt alkalmazták először a Vámosi-féle hideglevegős lucernaszárítást. A szakemberek tudják, hogy ezzel sokkal értékesebb takarmányt lehet nyerni. mint a hagyományos módszerekkel. A bácsbokodi telep tbc- mentesítése tavaly fejeződött be. A többié fokozatosan kétévenként fog megvalósulni. A borjúnevelésiben is érvényesül a korszerűség. Kevés teljes tejet, nagyobbrészt tejport kapnak a növendékállatok. A hathónapos kor elérése után a to- vábbtenyésztésre alkalmas egyedek a növendéküsző- állományba kerülnek. A bikaborjak és a tenyésztésre alkalmatlan üszők pedig a hízóállományt adják. A hízómarhák takarmányozása a fejlődés különböző időszakában alkalmazkodik a követelményekhez. Cél az. hogy minél kevesebb abraktakarmánnyal. jó minőségű tömegtakarmányokkal kellő súlygyarapodást érjenek el. Az egy hónapra jutó növekedés 1966-ban 28,03 tavaly már 30,56 kg volt. A sertéstenyésztést sikeA bácsbokodi állattenyésztő telep távlati képe. négy telephelyén több mint kétezres az állomány. To- vábbtenyésztésre a szaporulat 20 százalékát hagyják meg, a többi exportra megy. Igen kifizetődő a tej és a gyapjú értékesítése. Áz országban elsők között vezel- , ték be a mesterséges térMátéházától rült központosítani, mint- mékenyítést a\ juhászaiban, egy 900 darab az átlagos A gyapjúhozam évről évre létszám. A törzsállomány emelkedik. 1966-ban négy, fehér hússertés. A sertéste- tavaly 4,6 kilogramm volt nyésztés feladata a hizlalda juhonként. Megkezdték a taffcombfttál bővítését. Az alapozás előkészítéséhez sok ezer köbméter földet kell kitermelni. jelenleg is működik a szeszfőzde. részére adni az utánpótlást, és megfelelő szelekció során a kocalétszámról gondoskodni. A tenyész- és hízótelepek egyedi terv alapján készültek. Szép eredményeket ért el a gazdaság a választási átlagsúly növelésében. Míg 1966-ban nem érte el a 20 kg-ot a választott malacok súlya, addig tavaly 21,5 kg volt. A sertéshizlalda huszonnyolc, egyenként 300-as istállóval és a hozzá szüksér ges melléképületekkel épült. A közelében van a keverőüzem, amelyről még a későbbiekben lesz szó. maradjunk egyelőre az állattenyésztésnél. A juhászairól érdemes szót ejteni. A gazdaság Térjünk vissza a hizlalda mellé és nézzünk körül a takarmánykeverő üzemben. Itt találkozunk ismét a korszerű technikával. A vezérlőasztalnál akár újságot is olvashat a kezelő, mert az üzem teljesen automatizált és a kontroli-lámpák azonnal jelzik, ha va- ’arni hiba van. Még a laikus is könnyűszerrel szemmel kísérheti a takarmánykeverék útját. Évente 8—900 vagon keveréket készít az üzem. A Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet által megadott receptek alapján innen látják el az á'latfenyésztő telepeket takarmánnyal. Nézzük meg a másik feldolgozó üzemel is. ahol lu-
