Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-13 / 134. szám

1969. Június 13. péntek 1. oMaJ Szövetkezeti panaszok Dunavecsei tudósítóinktól Sikeres kezdet a gazdaságpolitikai tervek végrehajtásában A Duna menti és Kis­kunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkeztek Szö­vetségének küldöttgyűlésén részt vevő szövetkezeti ve­zetők „panasznapénak ne­vezték összejövetelüket, amelyen a szövetséghez tartozó tsz-ek 1968. évi gazdálkodását vitatták meg. A panaszok kivétel nélkül szorosan kapcsolód­tak a termeléshez, s bírá­ló célzattal mutattak rá a gazdasági élet néhány je­lenségére, amelyekben a szövetkezeti gazdálkodás fájó pontjait, megnehezítő körülményeit jelezték. Az alkatrészbeszerzési gondokat többen is említet­ték. Egy-egy erőgépet — olykor a legnagyobb dolog­időben — hetekig kell pi­hentetni, mert a pótalkat­rész beszerzése nehéz. Ez annál bosszantóbb, mert a gyakran filléres dolgokra is várni kell: csapágyakra, szimmeringekre, csavarok­ra például. Az anyag- és alkatrészhiány csökkenti az öntözés hatékonyságát és kiterjesztését is akadá­lyozza. Csövek, szórófejek, kis teljesítményű Diesel­motorok hiánycikknek szá­mítanak. Elmondta az egyik szövetkezeti vezető, hogy az idén növelni akarták az öntözőkapacitást, de a megrendelt öntözőberende­zést az AGROKER csak a jö­vő évben tudja részükre szállítani. Az új gazdasági mecha­nizmus első évéhez hason­lítva az állattenyésztés fej­lesztése nehezebb lett. Több okból is: először azért, mert az új rendelkezések nehezítik az istállók, állat- férőhelvek létesítését. Az idén előre le kell tenni pénzben az építkezési költ­ségek egy részét, „a saját erőt”, amelyet csak később a beruházások sorrendjé­ben lehet felhasználni. Ne­hezíti az állatínyésztés fej­lesztését az is hogy az ál­latvásárlást Segítő rendel­kezések hatékonyságát a Magyar Nemzeti Bank el­ső utasításai — a végre­hajtás vonatkozásában • — lefékezik. Elmondta az egyik tsz-elnök, hogy 19 szarvasmarhát akartak vá­sárolni, s ehhez a rendelet értelmében 95 ezer forint állami támogatásra számí­tottak — ám az összeget csak januárban folyósítot­ták volna. Emiatt a szö­vetkezet vagy nem, vagy csak féléves késéssel tud­ja teljesíteni az állatvá­sárlási programot. Többen szóvá tették, hogy hiányos a közgazda- sági tájékoztatás. A szövet­kezetek elég későn tudják meg, hogy mikor és meny­nyi hitelt kapnak, s a hi­telek folyósítására vonat­kozó belső utasításokat sem ismerik. Panaszként hang­zott el, hogy a termelési struktúra változásait nem követi rugalmasan a hitel- politika, s a hitelkérelmek adminisztrációja egyre bo­nyolultabb lesz. Kifogás­ként hangzott el, hogy ál­talában késnek a rendel­kezések, utasítások. Pél­dának említették, hogy a tavalyi zárszámadáskor a felosztható jövedelemre vo­natkozó utasítás december­ben jelent meg. A termelőszövetkezetek Űj körzeti orvosi rend­tartást léptetett életbe az Egészségügyi Minisztérium. A betegellátás további ja­vítása azokra a napokra, amelyeken nincs körzeti orvosi rendelés, készenlé­ti szolgálatot rendelt el. Ily módon sürgős esetben, közvetlen életveszély ese­tén a rendelési időn kívül is orvosi ellátást kaphatnak a rászorulók. Kecskeméten délelőtt 8 —12 óra és délután 14—18 óra között rendelnek a kör­zeti orvosok. Este 7-től reg­gel 7-ig központi éjjeli ügyeleti szolgálat működik a Czollner téren. A nap folyamán négy óra — reg­gel 7—8, délben 12—14, es­te 18—19 óra között — ne­héz, sürgős esetekben or­vost hívni. Ezért június 16-tól a városi egészség- ügyi osztály az alábbi vál­egyre inkább rákényszerül­nek, hogy figyelemmel kí­sérjék a gazdaságosság mutatóit, hogy közvetlen érdekeiket érvényesítsék partnereikkel szemben is, akikkel gazdasági kapcso­latot tartanak. Többen szó­vá tették, hogy ez nem mindig sikerül. Például a gabonatermesztés hozamá­nak növelésével az átvevő, tároló kapacitás nem nö­vekedett a kívánt mérték­ben. Meglehetősen éles bírálat érte az Állatfor­galmi és Húsipari Válla­latot, amely „ebben az év­ben, de már a múlt év végén is tapasztalhatóan nem minősült korrekt part­nernek, mert a szerződés­ben vállalt kötelezettségeit rendetlenül odázza el”. A hizlalási forgó megnyújtá­sa komoly költségnövelési tényező. „A károkat lenye­letni a szövetkezetekkel, semmiképpen sem indo­kolt” — mondta zársza­vában a területi szöveség egyik vezetője. ’ Z. T. tozásokat vezeti be a kör­zeti orvosi ellátásban. A központi éjszakai ügyeletet este 7-től reggel 8-ig — tehát egy órával meghosszabbítva — tart­ják. A délutáni betegrende­lést valamennyi körzeti or­vosi rendelőben 15—19 órá­ig biztosítják. A déli időszakban, 12— 15 óra között készenléti körzeti orvosi szolgálatot vezetnek be a Czollner téri rendelőben, amelynek te­lefonja 27-60. A szolgála­tot- körzeti orvosok látják el, s részükre készenléti gépkocsi áll rendelkezésre. A készenléti szolgálat ide­je alatt járóbetegrendelés nem lesz, ugyanis a ké­szenléti szolgálatot teljesí­tő orvos feladata a sürgős és életveszélyes esetekben való segítségnyújtás. Hasznos tanácskozás zaj­lott le a közelmúlt napok­ban a dunavecsei járási pártbizottságon a községi és csúcsvezetőségi titkárok részvételével. A járási és a helyi akcióprogramok meg­valósítása közben szerzett tapasztalatokat vitatták meg. Megállapították: a vára­kozásnak megfelelően a já­rás valamennyi községében kedvezően fogadta a lakos­ság a helyi akciókat, szíve­sen kapcsolódnak a mun­kába, számos javaslattal, ötlettel segítik a feladatok megoldását. Szorosabbá és főként tar­talmasabbá vált az utóbbi időben a termelőszövetkeze­ti párt- és gazdasági veze­tés kapcsolata. Több felszó­laló hangoztatta, hogy a gazdasági vezetők és a szak­emberek zöme elfogadta a pártalapszervezet gazdaság- politikai célkitűzéseit, éves munkaprogramját, s azt a közös gazdaság rendkívül hasznos dokumentumának tekinti. E tényt elősegítette, hogy a gazdasági év elején a pártszervezetek minde­nütt bevonták a szakembe­reket — gazdasági vezető­ket az alapszervezeti mun­katervek készítésébe. Beszámoltak a községi párt­titkárok a jelentősebb gaz­dasági vonatkozású kezde­ményezésekről. Szabó Lász- ló, a Solti pártbizottság tit­kára elmondta, hogy a tsz- ek. a fogyasztási szövetke­zet, valamint a MÉK köz­reműködésével sikeresen létrehoztak egy értékesítési társulást. Ugyancsak Sol­ton a párt ajánlására hozzá­kezdtek a háztáji szőlők re­konstrukciójához. K. Tóth Ferenc, a kun- szentmiklósi pártbizottság titkára arról számolt be, hogy a község termelőszö­vetkezetei rövidesen hozzá­kezdenek a munkatervben meghatározott juhtenyész- tési program megvalósításá­hoz. A község lakosságának jobb áruellátását szolgálja majd a mintegy 9 milliós beruházással építendő mo­dern üzletház. A kunadacsi csúcsvezető­ség titkára, Ács Viktor meg­említette: noha a múlt évi településfejlesztési verseny­ben megyei első helyezést ért el Kunadacs, mégsincs a községnek egy, az igé­nyeknek megfelelő vegyes­boltja sem. A gazdaságpolitikai ten­nivalók összefoglalásán kí­vül tartalmas eszmecsere Néhány évvel ezelőtt még jelentős gondot okozott Du- navecsén a lakosság foglal­koztatása. A járási székhe­lyen levő üzemek, vállala­tok csekély felvevő képes­sége következtében sokan kényszerültek arra, hogy la­kóhelyüktől, családjuktól távoli munkahelyeken dol­gozzanak. Azóta lényegesen megváltozott a helyzet: át­gondolt ipartelepítési tervek születtek és ezek sorra- rendre meg is valósulnak. A közelmúltban a Buda­pesti Felvonógyár 'egyik részlege települt Dunave- csére, legutóbb pedig arról értesültünk, hogy a Kalo­csai Sütőipari Vállalat tész­taüzemet létesít a község­ben. Majer Imre, a járási ta­nács vb-elnökhelyéttese, kérdésünkre elrriondta, hogy a járás legtöbb községében a férfiak foglalkoztatása szinte teljesen megoldódott. Az asszonyok, lányok elhe­lyezése azonban változatla­nul probléma. Ezért segítik alakult ki a pártszervezetek belső életével, szervezeti munkájával összefüggő kér­désekről, a gyakorlati párt­munka időszerű tennivalói­ról. A tanácskozáson, — mely Oláh Pálnak, a járási |>árl- bizottság titkárának zársza­vával ért véget —, több olyan kérdésre is választ kaptak a részvevők, ame­lyekről hasznos tudni akkor is, ha még csak a feladatok végrehajtásának első szaka­szaiban járunk. Szabó Attila a női munkaerőt foglalkoz­tató üzemek létesítését. Kedvezően alakulnák a Kalocsai Sütőipari Vállalat­tal folytatott tárgyalások. Ez azt jelenti, hogy a közel­jövőben konkrét intézkedé­sekre is sor kerül az üzem mielőbbi működése érdeké­ben. Az elgondolások sze­rint egyelőre harminc-negy­ven személlyel indulna a munka, de lehetőség kínál­kozik rá, hogy ezt a létszá­mot hamarosan kétszeresé­re, vagy még annál is több­re emeljék. Említést érdemel az is, hogy főleg az alkalmazotti réteghez tartozó aszonyokat és lányokat kívánják fog­lalkoztatni, elkerülve azt a veszélyt, hogy a mezőgaz­daság részére szükséges munkaerőt elvonják. A járási tanács vb jelen­tős segítséget nyújtott az új üzem elhelyezéséhez, amely remélhetőleg még a nyá­ron elkezdi a termelést — fejezte be nyilatkozatát Ma­jer Imre. Csapai Lajos Készenléti orvosi szolgálat Enyhülnek a foglalkoztatási gondok 26. — Megmagyarázom, mi­ért követték el a gyilkos­ságot — mondta Kozak. — Nem kell hozzá különösebb jóstehetség, hogy rájöjjön az ember, miért ölhettek meg egy szép és fiatal nőt. Csakis szerelemből. Igen, szerelemből! Meg kell je­gyeznem : ez egy szörnyű szenvedély. Egyszer én ma­gam is kis híján a félté­kenység áldozatává lettem. Tyihonov figyelmesen nézte: Kozak rendkívüli eleganciával öltözködött, rendkívül alacsonytermetű és kibírhatatlanul energi­kus volt. A fáradság min­den látható jele nélkül száguldozott apró lábain a szállodai szobában, miköz­ben ügyesen kikerülte a felbukkanó akadályokat. — Igen, igen, a legko­molyabban beszélek! Volt egy regényes történetem Szmolenszkben. Ismételhe- tetlen szerelem! A nő gyönyörű volt. Varázsla­tos exteriőr! Véletlenen múlt, hogy nem vettem fe­leségül. Amikor Mogiljev- ből Minszkbe utaztam ... — Az előbb Szmolensz- ket mondott. — Igen, de Szmolenszk- ből Mogiljevbe kellett köl­töznöm, és ő is utánam jött. Ó, ezek a feledhetet­len találkozások, ezek a szomorú elválások a pálya­udvaron! Fegyelmit kap­tam, alacsonyabb munka­körbe helyeztek... — Az elválások miatt? — Nem, a találkozásokért, sajnos. — Kozak vérfa­gyasztó sebességgel köze­ledett az éjjeliszekrényhez, de az utolsó pillanatban egy vakmerő halálkanyar­ral kikerülte. — Nevet raj­tam? Nem szép dolog ön­től, Tyihonov elvtárs. ön­nek -szimpatikus arca van, azért beszélek ilyen nyíl­tan. Megmondom kerek pe­rec, mint férfi a férfinak: megszenvedtem én, de mennyire, az asszonyokért! Hogy lobogtam, micsoda lánggal, .uramisten! Füst­tel, ropogással! Ellenállha­tatlanul vonzódom a szép­hez, nem tudom leküzdeni a vágyat! — És régóta szenved? — Húsz évvel ezelőtt kaptam az első megrovást. — Kozak elgondolkozott és majdnem felborított egy széket. — önnek szerelmi házas­ságot kell kötnie — taná­csoltam részvevőén Tyiho­nov. — Ó, kedvesem, én már négyszer kötöttem szerel­mi házasságot. — A maga szíve egy egész házasságkötő palo­ta! Ha békés célokra for­dítaná ezt az óriási ener­giát ... — A nők iránti vonza­lom stimmulálja az alko­tómunkát — sértődött meg Kozak. — Egyetlen nagy embert sem hagytak kö­zömbösen a nők. Soroljam a példákat? Leonardo da Vinci, I. Péter, Napoleon, Puskin, Tolsztoj. Ez alátá­maszd! tény! — És ön csatlakozik a dicső példákhoz? — Nem vagyok Napole­on, de vannak bizonyos ér­demeim az emberiség előtt. — Milyen vonatkozás­ban? — érdeklődött udva­riasan Stasz. Kozak ezúttal komolyan megsértődött. Eltűnt a szekrényben és óriási bő­rönddel került elő. Dossziét halászott elő a táska fene­kéről. A dossziéból elisme­rő oklevelek, újságkivágá­sok garmadája zódult Tyi- honovra, s valamennyi há­latelt hangon zengte Z. A. Kozak építészmérnök di­cséretét. A papírok közül egy egészen fiatal, nagyon szép nő fényképe mosoly­gott Tyihonovra: — A feleségem — jelen­tette ki büszkén Kozak. — A negyedik? — kér­dezte Sztasz. — Gyakorlatilag. — És elmletileg? — Bonyolult életkörül­ményeim megakadályoztak benne, hogy hivatalosan is házasságra lépjek negyedik feleségemmel. — Fegyelmi, vagy ala­csonyabb munkakör? — kérdezte részvétteljesen Sztasz. — Áthelyeztek falura. Lvov környékére. — Ott ismerkedett meg jelenlegi, ötödik feleségé­vel? — Igen. Az apja a vil­lamossági-cikk nagykeres­kedelmi vállalat igazgató­ja. Sztasznak hirtelen eszébe jutott, hogy Lvov mindösz- sze néhány órányira van Rovnótól, ahol Tanya utol­só kiküldetését töltötte. „Ideje, hogy támadásba lendüljek!” — gondolta. — Az apósa idősebb ön­nél? — Négy évvel. Miért? — Csak azért, mert na­gyon szeretném tudni, hol töltötte az estét a múlt hét­főn. — Az estét? A múlt hét­főn? — értetlenkedett Ko­zák. — Igen, éppen a mólt hétfőn. És minél részlete­sebben. Kozak gondolkodóba esett. — öt körül mentem el a szállodából. Benéztem né­hány üzletbe, aztán ven­dégségbe mentem. Lassan, sietség nélkül be­szélt, és Sztasz megérezte! alaposan megrág minden szót. — És mikor jött haza? — Későn, nem emlék­szem pontosan. — Mennyi időt töltött az üzletekben? — Körülbelül nyolcig jár­kálhattam. — Milyen üzletekben for­dult meg. ha nem vagyok indiszkrét? — A Marina téri áruház­ban. az Qktyábr és Kolhoz- naja utcai bizományiban és még néhány helyen. Vettem egy retikült a feleségem­nek. Tyihonov elkérte tőle az elegáns* fekete táskát. Hát­radőlt fotelében: — Ön kellemes beszélge­tő partner. — Miért? — Kozak hang­ja óvatossá vált. — Azért, mert az ön el­beszélése egy régi, de ször­nyen mulatságos anekdotát juttatott eszembe. Megen­gedi, hogy elmondjam? — Szívességet tenne. — Kozak bizonytalan mozdu­lattal tárta ^ét a karját. — Hazatér egy ember a nyári szabadságáról, és me­séli a barátainak: „Ahogy megérkeztem Kiszlovodszk- ba, egyből kisétáltam a ten­gerhez és mégfürödtem”. „Bocsáss meg — figyelmez­tetik a barátai —. de hi­szen Kiszlovodszkná! nincs tenger!” „Honnan tudhat­tam volna, hogy nincs? — feleli. Ha tudom, bizonyára nem fürdőm meg!” Jó, nem? — Jó — bólintott Kozak. — De mi köze van ennek... — Mi köze? — Sztasz el­kapta Kozak feszült pillan­tását. — Csak annyi, hogy ön bizonyára nem tudta: hétfőn zárva tartanak Moszkvában az iparcikküz­letek. Ha tudta volna, nem veszi meg a táskát. í~ van? (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents