Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-13 / 134. szám
i. oldal 1989. Június 13. péntek Elénk Bug ae idegenforgalma A svájciak után, az utóbbi napokban nyugatnémet turisták „szállták ■ meg” a pusztát. Szinte minden másnap vendégeket fogad a vidék. Már ebben a hónapban több száz külföldi turista fordulV meg & romantikus környéken. Tegnap 33 tagú nyugatnémet csoport részére hajtották meg a sárga ménest, s rendeztek lovasbemutatót Bu- gacon. Közös gondjainkról Lakásügyben legjobb az is út MIÓTA — másfél-két éve? pontos dátumot ki tudna mondani egy kezdeményezés születéseként — a kecskeméti népfront-lakásépítési akció „konkrétan” bontakozik, ölt testet mind több lakóépületben, sok — számtalan — epizódnak voltam szem- és A beszélő köntös elé Űj magyar film készült ei a közelmúltban: A beszélő köntös. Mikszáth Kálmán fordulatos történelmi regényét Fejér Tamás rendező adaptálta, operatőr: Herczenik Miklós, a főszerepeket Detre Annamária, Iglódi István, Páger Antal és Madaras József játssza. A bemutatónak két érdekessége van. Az egyik az, hogy már másodszor készül film a regényből, (az első változatot Radványi Géza rendezte a harmincas években.) A másik érdekesség közismert, és főként megyeszékhelyünket érinti, A beszélő köntös ugyanis Kecskemét török ' időkbeli múltját idézi fel, kalandos fordulatokban igen gazdagon. A filmet július 10-től kezdve vetíti egy héten át a kecskeméti Városi mozi, de hogy addig is közeledhessenek olvasóink a műhöz, rövidesen megkezdjük lapunkban A beszélő köntös képregény-változatának közlését. fültanúja. Népfrontnál, tanácsnál, tömegszervezetnél, vállalatnál. Olyan mozzanatok voltak ezek, melyeket nem is jegyzett fel az ember — véletlenül sodródtak az újságíró útjába, s az út éppen akkor „másfelé”, más téma felé vitt. Emlékszem, az üggyel foglalkozó funkcionáriusok, közületi emberek, fáradhatatlan aktivisták lótás-fu- tására, fáradt arcok örömteli felfrisssülésére, ha egy- egy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz — telek, terv, építőkapacitás, anyag, majd a kész lakóház gondja-baja. Hányszor összejöttek mérlegeltek, vitatkoztak, zörgettek nehezen nyíló ajtón az akciót bonyolító lelkes népfrontosok, tanácstagok, hogy kiharcoljanak valamit, hogy elhárítsanak váratlan akadályokat. Mennyi lelkiismeretességgel vették számba — sok-sok más, az ügyben segíteni akaró véleményét kikérve —, hogy végre is kié legyen egy- egy népfront-lakás a rengeteg igénylő közül... ÉSfiiSí A beszélő köntös szerelmcspár.ia, Cinna a cigánylány, ts Lestyák Mihály, a szabólegényből lett kecskeméti főbíró, azaz Detre Anna és Iglódi István a forgatás szünetében. A stáb fodrásza Detre Anna frizuráját igazítja, mielőtt a színésznő a kamera elé lépne. Herczenik Miklós operatőr Páger Antalra, az öreg lestyák szabómester alakítójára irányítja a felvevőgép lencséjét. HÁNYSZOR kaptam el fél- és egész mondatokat annak a kisgyermekes asz- szonykának az ügyéről, akit férje otthagyott, s hosszú időn át 500 forintos albérlet mellett küszködött a megélhetésért... S akit végül is a társadalom és vállalata hozzásegített egy lakáshoz ... Hallottam fiatal orvosok összefogásáról, akik szerény kezdő keresetükből szűkösködnek ki ugyancsak szerény megtakarításokat, hogy összeadják adott esetben azt a pénzösszeget, amellyel kollégájukat támogathatják — ha neki is jut ezekből a lakásokból ... Tudok arról a fiatal apáról, aki — volt lakásukat elvált feleségének hagyva — kislányával sátorban lakott az építkezések színhelyén, s éjjeliőrséget is vállalt, míg a ház, melyben lakást kapott, felépült... Milyen könnyítést jelentett a város szorongató lakáshelyzetében, amikor a Hazafias ^Népfront, a tanács és az állami építőipar megyei látesítménye- sei ezt az új lehetőséget is kihasználták, hogy még gyorsabban legyen, még több lakás. Az építőipari vállalat helyben gyártott, könnyűblokkos elemeivel, egyéb raktáron levő anyagaival „szállt be”, hogy saját kapacitásánál minél több házat tudjon átadni — ha félkész állapotban is a megrendelőnek... Mennyi lelemény, a szervek és igénylők mennyi ügyessége — ez utóbbiaknak sokszor saját keze- munkája kellett ahhoz, hogy a félkész épületeken a szakipari munka menetesen folytatódjék ... Körülbelül 20 ezer forintnyi előtakarékossági összeggel indultak a kevés pénzű igénylők, a többit kölcsönözte az OTP — az állam megbízottjaként. S milyen nehéz volt így is a sok, életet most kezdő fiatal házasnak, nagy családú munkásnak, tömegszálláson lakónak — no és belvízkárt szenvedettnek —, akik el- i sősorban számításba jöt-! tek. , örömmel kísértük figyeI lemmel a népfront—tanács —KISZ-patronálta akció minden sikerét. Örömmel hallottuk, hogy újabb 192 (kétszobás) lakásra kiment a rendelés ... AZTAN egy alkalommal, amikor Fehér Sándor vb- elnökhelyettessel és dr. Csűri Ferencné városi népfronttitkárral — más témákról beszélgetünk, valahogy a lakásépítés is fel- említődik. A városi népfrontelnök ekkor zsebébe nyúl, kivesz egy papírdarabkát, amiről kiderül: lapunkból kivágott apróhirdetés ... Arról szól, hogy valaki népfront-lakást kínál eladásra... — Tudunk két olyan lakásról, amelyet úgy adtak el, hogy nem került átírásra... — jegyezte meg az egyik elvtárs. — Ügy gondolják a szerződő felek, ráér majd akkor is, ha az OTP-nél nagyobb összeg letörlesztődött már. Hogy ez miért elgondolkoztató, sőt különös? Mert ha valaki át akar ruházni egy ilyen lakást — lehetséges, még az előtt is, hogy beköltözött volna —, bejön a népfronthoz, s előadja indokait; elhelyezték, életük másképp alakult, nem vállalhatják a kölcsönt stb. — akkor, méltánylandó helyzetben megkapja a hozzájárulást az átadáshoz, illetve a lakás leadásához. Az OTP-nél elintézik az ügyet; kérheti az új igénv- lőtől az általa .eddig befizetett összeget, s a befektetett saját vagy egyéb — nem állami munka — költségeit ... Ha egyenes úton jár, a népfrontot nem hagyja ki, hiszen főként az harcolta ki neki is a lakást. — HA EGYENES úton jár valaki __ M ert ha nem, akkor — mondani se kell —, nehezen hihető, hogy tiszta ügyről van szó. S ha ehhez az előbb jelzett egyenes úthoz nem ragaszkodunk, azoknak a nemrég még pártfogolt, támogatott kispénzűeknek a révén, akik a népfront-lakáson — de másfajtán is — sus- mussal adnak túl, megint csak olyanok jutnak új lakáshoz, akiknek volt pénzük a „jó felárat”, amit magyarul lelépésnek is nevezünk — megfizetni. Így segítik elő egyébként volt rászorultak, hogy a hozzájuk hasonlóknak kiharcolt lakások olyanoknak jussanak, akik tán nem is igazi rászorulók. Tóth István Nagy József né könnyűipari miniszter Derűs, kellemes idő volt, a Bajai Finomposztó Vállalat új műhelycsarnokai pedig impozánsak és szépek. A miniszterasszony jókedvűen járta az üzemrészeket, mindenkihez volt néhány kedves szava. A dicsérettel sem fukarkodott. A fonodában például megállapította, hogy szépek, egyenletesek a fonalak. Aki a textilszakmában jártas, az tudja igazán, hogy milyen nagy elismerést jelent ez a megjegyzés. Az üzemlátogatás rövid szüneteit felhasználva megkértem Nagy Józsefné könnyűipari minisztert, nyilatkozzon lapunk olvasói számára tapasztalatairól, Bács-Kiskun megye köny- nyűiparáról. A miniszter nyilatkozatát az alábbiakban közöljük: — Mi a éleménye Nagy elvtársnőnek a bajai üzemben látottakról? — Csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatok az üzemi rekonstrukció megvalósításáról — mondotta a könnyűipari miniszter. — Az új épületeket alig másfél év alatt építették fel és szerelték be a gépeket. Kevés ilyen gyorsan elkészülő beruházás van az országban. Minden dicséretet megérdemel a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, amely a tervezettnél egy évvel korábban fejezte be a munkát. Említést kell tennem a városi vezető szervek — elsősorban a pártbizottság és a tanács — segítségéről. A területre vonatkozó, idejében hozott, megfontolt döntéseikkel hozzájárultak a gyors építkezéshez. Igen jó, hogy beleegyeztek például abba is, hogy a vágóhíd helyére építsék az új üzemi épületeket. Nagyszerűen dolgozott egyébként a Finomposztó- Gyár kollektívája is. Az üzemen belül folyó építkezések ellenére — leküzdve a nehézségeket — eleget tettek a megrendeléseknek. — Hogyan értékeli a megye könnyűiparának helyzetét? — Bács-Kiskun megye minisztériumi, tanácsi, szövetkezeti és magánkisiparának könnyűipari részéről sok jót mondhatok. Az általam ismert adatok és személyesen szerzett tapasztalataim szerint az adott körülmények között korszerű és gazdaságos termelésre törekednek. Jól hasznosítják az új gazdaságirányítási rendszer adta lehetőségeket. Nagyon jónak tartom például az Alföldi Cipőgyár által rendezett börzéket, amelyeken a nagykereskedelem a legkeresetteb fazonú cipőket rendelheti meg. Tíz könnyűipari minisztériumi felügyelet alá tartozó üzem van a megyében. Többségük gyáregység, illetve kisebb üzem. Termékeiket azonban messze földön ismerik és dicsérik. Ezek közé tartozik többek között a Férfifehérnemű- gyár bajai, a Habselyem- és Kötöttárugyár kecskeméti, a Szegedi Ruhagyár bácsalmási üzeme is. Az is figyelemre méltó, hogy még ezekben a kisebb gyárakban is eredményes gyártmányfejlesztés folyik. — Várható-e a könnyűipar további fejlesztése Bács-Kiskun megyében? — A fejlesztésre a megyében már meglevő köny- nyűipari üzemek maguk is törekednek. A gyártmány- fejlesztés, a technológiák korszerűsítése stb., fontos láncszemei a fejlődésnek. Egyes exporttakarókat korábban gazdaságtalanul gyártottak ennél a vállalatnál. Ezt a gondot új — ugyanolyan célokat szolgáló — termékek tervezésével és gazdaságosabb kivitelezésével szüntették meg. Természetesen az üzemek korszerűsítésére és ha szükséges, bővítésére is sor kerül. A gazdasági és műszaki vezetők a napi és éves terveken túl már a középtávú — több éves — programok kidolgozásán fáradoznak. Ezek a kereslet, a piac igényeit tükrözik, s azokban az üzemekben, amelyekben jól mérték fel a helyzetet — megfelelő eszközökkel és elképzelésekkel is rendelkeznek —, lesz erő a fejlesztéshez. A negyedik ötéves terv kidolgozása most folyik. Konkrét adatokról korai lenne még beszélni, hiszen azok közben változhatnak. Bács-Kiskun megye mező- gazdasági jellegű, az ipar súlya azonban — mint a korábbi években — a következő tervidőszakban is tovább növekszik. Ismerve a megye adottságait, nyugodtan kijelenthetem, hogy itt a könnyűipar további fejlesztése biztosítva van és lesz — fejezte be nyilatkozatát Nagy Józsefné, köny- nyűipari miniszter. Nagy Ottó Országos tanácskozás az általános iskolákról Iskolai csoportvezetők és általános felügyelők részvételével csütörtökön újabb tanácskozás-sorozat kezdődött a Művelődésügyi Minisztériumban a most zárult tanév tapasztalatairól. Az országos értekezleten — amelyen ott volt Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes is — dr. Kálmán György a minisztérium általános iskolai osztályának vezetője tartott vitaindító referátumot. Kiemelte, hogy az általános iskolák egészben megfeleltek annak a követelménynek, hogy a tanulóknak biztosítsák a stabil alapműveltséget, a gyerekek képességeinek, adottságainak maximális kifejlesztését. A tanterv — mivel céljaiban, tartalmában és követelmény-rendszerében a reform alapelveit következetesen érvényesíti — alkalmas a jelenlegi igények kielégítésére. A tankönyvekről megállapította, hogy jobbak az előző sorozatoknál, általában a reform alapelveit érvényesítik és számos esetben korszerű pedagógiai törekvéseket is tükröznek. Tankönyvek átdolgozását a minisztérium csak akkor ergedélyezi, ha alapvető problémák merülnek fel egyes könyvekkel kapcsolatban. A tanácskozás-sorozat pénteken az iskolai csoportvezetők és a szakközépiskolai általános felügyelők értekezletével folytatódik, majd a szombaton az iskolai csoportvezetők és a gimnáziumi általános felügyelők tanácskoznak.
