Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-10 / 105. szám
A gazdaság borai. sem kellene szegyell rv őket. Kívülről mutató""' belül jól felszereltek. Va: bennük vízvezeték, meleg vizes fürdőszoba, berende zett klubszoba, stúdió, é. helyiség, ahol fotólabort i.c be lehet rendezni. A tajói táborban még strand is lesz: erre a célra a közeli tavacskát mélyítik ki. A táborozó fiataloknak óatórás munkaidejük van: dolgoznak, pénzt keresnek, üdülnek és szokják a kollektív életet. A termelési és társadalmi érdeket szerencsésen ismerte fel és egyeztette össze a gazdaság, amikor a KISZ-fiatalok részére kulturált táborozási feltételeket teremtett. Gyümölcstermését a gazdaság (kajszi-, meggy, őszibarack, alma) teljes egészében értékesíti, saszla csemegeszőlőjét úgyszintén. A szőlőtermesztés azonban úgy kifizetőbb számára, hogy a a végterméket — a bort — viszi a piacra. A soltvadkerti termőtáj közelében levő Szánkon egy 180 kh-s kadarkaültetvény van. az összes többi szőlő (olaszrizling, ezerjó, pozsonyi fehér, kövidinka, welte- Lini, leányka) fehérbor sző-Éjszakai felvétel a kígyósi kerUleti központról. r Állami Gazdaság kézi „technikája” eleve ilyennek határozta meg a fejlődés ütemét. A fejlődés másik akadálya a múltban a hitelhiány. A szőlőművelés és feldolgozás mindig nagy beruházásokat követelt és követel a termelőktől. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság eredményei a két nehézség együttes leküzdésében jelentkeznek. Az egész 1500 holdnyi szőlőterület (belőle 400 kh még nem termő) teljes egészében a gazdaság telepítése. Tiz-tizenkét éve még jónak számított a holdankénti 16 mázsás átlagtermés. Ez, az utóbbi években 36 mázsa fölött van, a múlt évben 37,5 mázsa volt. Vannak olyan táblák, amelyekről 80—90 mázsa szőlőt szüretelnek. A jelenlegi átlagok mellett a homoki szőlőtermesztés már gazdaságos. A szőlő minden üzemág között a legnagyobb fejlődési lehetőséget rejti magában, és a legnagyobb bevétellel kecsegtet. Csak egy pillantást kell vetni a szőlőföldekre, a telepítési szisztémákra, s látja az ember, hogy a mai szőlőművelők miíyeh érzékenyen és nyughatatlanul keresik a szakterületükben rejlő lehetőségeket, s aknázzák is ki nyomban azokat, hogy megtalálták. Sűrű soros szőlőinél a gazdaság már 1965-ben rátért a művelőutas rendszerre, amely több munkafolyamat gépesíthetőségét biztosítja. Ebben és a jövő évben a régebbi telepeket is szélessorosít j ák: gondoskodnak pótlásról, közben szelekciót is végeznek, termékenyebbé teszik a szőlőt. A széles sorokra tervezett metszési és művelési eljárások nagy eredményekkel biztatnak. , Mielőtt a betakarításról, tárolásról, feldolgozásról, értékesítésről beszélnénk, már itt, a művelés szakaszánál is újból utalnom kell a termelési tapasztalatok ösztönző erejére. Annak idején ez a ösztönző erő sarkallta a kistermelő képzeletét a karók, kapák, targoncák — a kisüzem primitív „technikájának” kieszelésére; úgy hat ez az ösztönzés a nagyüzem műszaki gárdájának fantáziájára, s készteti szüntelen rá, hogy tökéletesítse a nagyüzemi szőlőművelés eszközeit, hogy a megvásárolható gépeken kívül olyan konstrukciókat is megalkosson, amelyek a „saját” üzemi körülményeinek jobban megfelelnek. A Kiskunhalasi .Állami Gazdaságnak olyan műhelye is van, amely kizárólag a műszaki fejlesztéssel foglőfajta. A gazdaság ezért fehér borok előállítására rendezkedett be. A balotai kerületben még látható a régi nádtetős pince: még a kisüzemi szőlőtermesztés idejéből maradt a gazdaságra. A tajói kerület új építésű pincéje jelzi a borászat hatalmas fejlődését. Ez a pince tulajdonképpen szőlőfeldolgozóval együtt épített nagylabor, vagy gyár, ahol a szőlőből emberi kéz érintése nélkül kéce befogadó képessége 42 500 hl, de már épül a balotaszállési 18 000 hl-es pince, s a hozzávaló feldolgozóval együtt már ez is üzemelni fog. Bor külföldre is A gazdaság hordós áruként is ad el bort, palackos áruként is forgalmaz: literes palackozásban kerül forgalomba a pozsonyi fehér és a halasi piroska, hétdecis üvegekben a halasi ezerjó, pecsenyeborok közül az olaszrizling, minősé • gi borként került piacra a weltelini. Itt ismét utalni kell a technikai készenlétre. A korszerű, ezer palack óránkénti teljesítményű palackozó felépüléséig (ez is átadásra kerül az idén) a „házilag” készült palackozó üzemel. Hazai piacon kívül külföldre is szállít a gazdaság, a Szovjetunióba, Csehszlovákiába. Borainak minőségét, versenyképességét bizonyítja a külföldi piacon, hogy exportlehetőségei bővülnek: a Lengyel Népköztársaságba történő exportról a közelmúltban voltak tárgyalások. A tajói pinceüzem telkén hatalmas vasbeton gerendákat lehet látni: rövidesen elkezdődik az 50 vagon termék befogadására alkalfelüli éttermeknek is díszei lehetnének: villanytűzhelyeken főznek, van bennük hűtőszekrény, burgonyahámozó és nokedliszaggató gép. A konyhát csempe borítja: külön üvegfallal elválasztott helyiségben készítik elő a húst, külön van a mosogató t"1A munkás-törzsgárda stabilitását a legcélszerűbb módon végzi a gazdaság azzal, hogy kibontakoztatja a lakásépítési akciót. A szociális, kummunális juttatásokat kiegészíti a munkásvédelem. Az 1966. évi 69 üzemi balesettel szemben 1968-ban 37-re t a balesetek száMár felépültek az első új házak Tajón. lalkoziik. Ez a műhely eddig háromféle altalaj trágyázó és műtrágyázó gépet szerkesztett, amelyeket a termelésben eredményesen működtetnek. A műhely kollektívája kialakított egy olyan permetezőgépet — és gyártott le a szőlőterületre megfelelő számban —, amelyik jobban megfelel az üzemi körülményeknek is, mint a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyárban előállított típus. Jelenleg a szőlő gépi nyitásán kísérleteznek a műszakiak: és bíznak erősen a kísérlet sikerében. Strand a táborban A szőlő- és gyümölcsszedés, a művelést követő munkafolyamat gépi erő* vei megoldhatatlan. A gazdaság úgy biztosította évről évre a munkaerőt, hog> nagy beruházásokkal moteleket épített a szőlőterületek közelében, kerületi központokban, megteremtette a középiskolás ifjúság táborozási feltételed. Füves, virágos parkban á lanak ezek a lapostete épületek, sportpályák között: a Balaton partjáa Épül az új sertéstelep. szül a bor. A 80—100 mázsás kapacitású sajtolókból az ülepített must üvegcsöveken jut el a 200—1000 hektoliteres, üvegcsempés, kádakba, s különböző borászati eljárások után hordókba, palackokba. A pinmas hűtőtároló és gyümölcsválogató építése, amellyel megoldódik a spárga, a nyári gyümölcsök, majd a téli alma és a csemegeszőlő gyűjtésre, tárolásra, értékesítésre való előkészítése. Az emberért, a jövőért A Kiskunhalasi Állami Gazdaság szociális, kommunális létesítményeivel, a dolgozóiról való gondoskodásával a legjobb gazdaságok közé emelkedett. Az ifjúsági tábor — a hét motel — építési költsége 3 millió 760 ezer forint volt. Az utóbbi három év alatt három kerületben létesített a gazdaság komplex üzemi épületeket (étterem, üzemi konyha, irodák) 5,3 millió forintos költséggel. Ezekben az épületekben központi fűtés van. Az új konyhák még az osztályon létesítmények berendezése, felszerelése 2,2 millió forintba került. A gazdaság valamennyi kerületét, külső telephelyeit villamosította (legutóbb a kígyósi kerületet, közel 1 milliós költséggel), ennek során három tanyai iskolához is eljutott a fény. Az állami gazdaságok kialakulásuk első éveiben sok munkásszállást építettek, mert akkor arra volt igény. A valamikor jól kihasznált szállásokat ma már egyre kevesebben veszik igénybe. A munkavállalók új elvárásaiban két tendencia figyelhető meg. A dolgozók egy részének az az igénye, hogy lakóhelyükről — a környező községekből — naponként szállítsa őket a gazdaság ki és vissza. A másik: letelepedési igény a kerületi központokban. A gazdaság mindkét igényt kielégíti: az előbbit két autóbusszal és nyolc tehergépkocsival, amelyek naponta bonyolítják le a munkások szállítását. A terv az, hogy a tehergépkocsikat autóbuszokkal váltsák fel. A másik igénynek azzal tesznek eleget, hogy házhelyeket osztanak: Tajón 80, Kígyóson 50 — egyenként 300 négyszögöles telket — osztottak ki. A telkeket a gazdaság közművesíti. Tajón négy ház már felépült, Kígyóson ebben az évben 8—10 ház felépítése várható az állami gazdasági dolgozók kedvezményes lakásépítési akciójának keretében. A lakás köt a munkahelyhez: a kialakult ma. Az elmúlt három évben halálos, vagy csonkulással járó üzemi baleset nem volt. Munkásvédelem terén a megye állami gazdaságai között a kiskunhalasi a legjobbak között van. A dolgozók elvárásai iránt tanúsított figyelem és megértés fontos feltétele és megalapozója volt a gazdaságban a munkafegyelemnek, az olyan munkásmagatartásformának, amely szocialista gazdasági, társadalmi rendben kívánatos: például a versenymozgalomnak is. A „Szocialista brigád” mozgalom itt 1961-ben kezdődött. A megtisztelő címet akkor egy brigád nyerte el, 1968-ban 47 brigád 721 taggal. 1966- ban három kerület, 1967- ben négy kerület és két műhely nyerte el a „Szocialista munka kerülete”, illetve a „Szocialista munka műhelye” címet. E kerületek és műhelyek az 1968-as eredményeik alapján továbbra is jogosultak a kitüntetésre. Az erkölcsi elismerést anyagi elismerés egészíti ki. 1968. november 7-én 648 ezer forint jutalmat és célprémiumot fizetett ki a gazdaság. A versenymozgalom nevelő, fegyelmező hatását számszerűen nehéz lenne kimutatni, tény azonban, hogy a gazdaságban a munkafegyelem szilárd, a brigádokban jó a kollektív szellem: tagjaik örülnek egymás eredményeinek, s együttesen dolgoznak a gazdaság jobb és még jobb eredményeiért. Zám Tibor A tajói KISZ-tábor moteljei
