Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-10 / 105. szám
Hősi korszak hány főből állott — mond-A Duna—Tisza közének legmagasabb részén, a fu- í j,a* Péter Olivér. Az igaztóhomok kellős közepén van a Kiskunhalasi Állami es. a . í°fg.ro”°TM,^s..:,ar' Gazdaság. „Ha a kecskeméti homok arany, úgy « “ó kiskunsági csak réz Zordabb soványabb és szike-Lén’tá a bérszámfejtő sebb... Ez a homok keményebb ellenfele a termelő- í egyetlen hosszú kerskelí munkának, mint a könnyű kecskeméti” - ír fa Erdei asztal négy oldalánren- Ferenc erről a tájról. A magánparaszti szorgalom és £ dezték be az' .irodájukat'’ szívósság út-, piac- és városközeiben kultúrtájat ala- í Abban az időben csak kított ki, szőlős, gyümölcsös szigeteket már a múlt- > kínnal-bajjal lehetett az ban is. A „Futóhomok” megírása idején azonban a > üzemi konyha megnyitásáhomok még a „legveszedelmesebb tájelem” itt: meg- ; hoz szükséges 20 ebédlőt hódítását, termővé szelidítését egészében csak a fej- ) összetoborozni. A „csajkáiéit technikai bázisra támaszkodó nagyüzemek végzik < rendszertől” féltek az em- és végezhetik sikerrel. í berek. Ebédeltek inkább a í tarisznyából. Abban az időben, ha beérett a gabona, a főkönyvelőtől a gulyásig mindenki ^ratott. Ma tíz gabona- A Kiskunhalasi Állami metezőgépe sem volt a kombájn olyan hirtelen el- Gazdaság jelenlegi, tizen- gazdaságnak. Egyéni gaz- végzi ezt a munkát, hogy egy és fél ezer holdnyi te- dáktól vásárolta a perme- a más üzemágak dolgozói rülete — az eredményes tezőgépeit — amelyek az- észre sem veszik jóformán, gazdálkodáshoz tapasztala- tán 5—6 hétig nyomták az A kombájnokon kívül ma tilag legalkalmasabb üzem- emberek vállát. Ez utóbbit 12 tehergépkocsi, 85 — méret — tagosításból és a már Csáki Mihály mondja, többnyire univerzális trakkisebb gazdaságok fúziójá- aki 1950 óta van a gazda- tor áll a gazdaság rendéiből alakult ki. Az egyes ságban. Az ő idejében még kezésére a hozzájuk tartógazdasági egységek — a kézi erővel — targoncán — zó munkagépekkel és künégy kerület — földje egy hordták be a trágyát az lönböző komplett gépi betagban van, de a gazdaság útról a szőlőbe. Emberte- rendezéssel egyetemben. Az legszembetűnőbb területi lenül nehéz volt akkor a ember termelési tapasztasajátossága a széttagoltság: a halasi központtól általá-' ban 20 km-re vannak az egyes kerületek. Szánk en- ' nél is messzebb: 30 km-re., A jó közlekedési utak csők- ^ kentik a széttagoltsággal járó hátrányokat, nemkülönben az is, hogy egyikkerület sincs a vasúttól messze: áruforgalmát, szállításait nem befolyásolja, üzemei költségeit nem terheli meg lényegesen a területi széttagoltság. A másik, ma már kevés- A gépműhely udvara, bé szembetűnő vonása, de a termelőtevékenység lé- szőlőt művelni. Gáli Zoltán lata ösztönzője a technikai nyegét érintő adottságok traktoros brigádvezető em- és technológiai fejlődésennek a gazdaságnak a lékezete szerint 1950. már- nek, ez utóbbi viszont alrendkívüli gyenge földmi- c>us 12-én két Hoffer kalmazása közben újabb nőség. A zöldellő vetések gyártmányú kormos trak- termelési tapasztalatokat földjének értéke igen ala- tor, 1 vontató és 2 darab eredményez; a két oldal csony: 6480 kh. szántó át- háromfejes eke érkezett: ez állandó kölcsönhatása még lagában 5,57 aranykorona, jelentette a „modern” tech- pontosabban válaszol az Ezen belül a balotaszállá- nikát. Az első univerzális alapkérdésekre; arra is, si kerület másfél ezer hold- gép 1955-ben kezdett dől- hogy mit, arra is, hogy hója 2,61 aranykoronás. Van gozni. Az igazgatóság né- gyan kell termelni. 1,1-es is, több mint 200 hold, s a legjobb minőségű szántó is csak 9,4 aranykorona értékű. a Kiskunhalasi Állami dálkodást az 1968-as év mmősés Ä földféleségek Gazdaság jelenlegi területe mérlegében 2 814 000 forint mS dö^tő meSatfro- ^1-62-ben alakult ki. A nyereség mutatja, zói a gazdálkodásnak az gazdálkodás egységét valaadott klímában. Helyesen melyest mindig megbontó ismerni fel az adottságo- területi változások azóta kát, és realizálni őket, nem voltak. Ha nagyon az két különböző do- tömören akarom jellemezlog. Ez egyik a termelő nj ezt a 7—g esztendőt, azt ember évszázados tapaszta- látom benne a leglényege- A gazdaságnak három fő latában adva van, a másik sebbnek, hogy kialakult a üzemága van; a kertészet, azonban a tudományos és gazdálkodás határozott pro- az állattenyésztés, a nöteehnikai felkészültség fjija: a gazdaság vezető vénytermesztés. A sorrend függvénye. szakembereinek (65 közül ebben a felsorolásban a Bizonyos, hogy a Kis- 33 mérnöki végzettségű, 18 fontosságot jelzi. A szánkunhalasi Állami Gazda- felsőfokú technikus) min- tóföldi növénytermesztés ság kerületeiben és tago- den táji, területi, éghajlati csak harmadik helyen áll sítatlan kis sejtjeiben dől- és emberi adottságot és az üzemágak között: az a gozó szakember is tudta körülményt mérlegelve si- rendeltetése, hogy biztosítmár nagyjából, hogy mit került a reális, a jelenlegi sa az állattenyésztés takarlehetne termelni ezen a állapotában fejlődőképes mányszükségletét. A nöföldön — amivel termel- gazdálkodást kialakítani, vénytermesztés bázis-szejen, annak szenvedte a Mérőszámok, gazdasági mu- repe korlátozza ugyan a hiányát. tatók bizonyítják ezt. Bá- termelt növényféleségek A hőskor küzdelmei meg- zisnak tekintve az 1966- számát (ami természetes elevenednek az emlékek- os szintet a halmozott tér- is), de nem jelenti az ben. Brecska József kér- melési érték növekedése üzemág termeléstechnikai tész kézdettől fogva itt 1968-ban 15 százalékos volt. elhanyagolását. Bizonyítván. Irányítása alatt 716 A bértömeg ez idő alatt ják ezt a hozamok. 1965- hold szőlőt telepítettek ed- csak 10,6 százalékkal nőtt, hoz viszonyítva a takaróig, legelőször még kisűze- 4,4 százalékban a termeié- mánygabona 1 kh-ra eső mi^ módon: kéziforgatással, kenység növekedését lát- hozama 21,8 százalékkal A gazdaság 57 hold szőlő- juk. Az 1 kh-ra eső hal- nőtt. Itt a triticale (búza je *27 darabban volt sza- mozott termelési érték 28,4 és rozs keresztezése) beik naszéjjel: szekérrel hord- százalékos növekedést mu- tatása emelte meg a hoza ták a munkásokat egyik'tat, minden fontosabb ter- mot, Ezt a növényt 1967 helyről a másikra. És kéz- méknéí hozamnövekedés 68-as gazdasági évben delhen még egyetlen per- van. Az eredményes gaz- kezdték nagyobb arányban termeszteni, igen jó eredménnyel. Ahol korábban 6—7 mázsa rozsot takarítottak be holdanként, ott triticale 14—15 mázsát adott. Silókukoricánál (1966—68) 19,4 százalékos hozamnövekedés van. kukoricánál 2,5 százalékos. A gazdaság területének mindössze 400 kh az a szántó, amely e fontos takarmánynövény termesztési igényeinek megfelel, ennek ellenére 800—1000 kh vonatkozásában sikerült stabilizálni a 20 mázsa/kh termésszintet májusi morzsoltban számítva. Itt a nemesített vetőmagok, a szakszerű műtrágyázás és vegyszeres gyomirtás haszna mutatkozik meg együttesen. A kukoricatermesztésben kézi munkaerőt már nem vesz igénybe a gazdaság. A betakarítást úgy gépesítik, hogy a gabonakombájnokat megielelő adapterekkel szerelik fel. A morzsolva betakarított termés nedvességtartalmát szárító berendezéssel 12—13 százalékra kukoricát, védőnövénnyel küszöbölik ki. Erre a célra rozsot használnak. A rozsot, 40—45 kilogrammot holdanként, rávetik a lucernára, majd később, rendszerint májusban, amikor az alapnövény már elég erős, letakarítják. Itt a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban a növénytermesztés profiljába tartozik a cellulóznyár. Különböző nagyságú területeken, többnyire homokon, 625 kh cellulóznyár telepítése van a gazdaságnak. A hároméves telepítésű, intenzíven ápolt facsemeték szépen fejlődnek, jó eredménnyel biztatnak. mány javítását. Az állattenyésztésnek új, egyre erősödő irányzata most kül- és belföldön a szakosított telepek kialakítása: egy telepen helyezik el az azonos hasznosítású állatokat, és úgy építik a telepeket, hogy azokon a legkorszerűbb technika és állattenyésztési technológia alkalmazható legyen. A gazdaság szakosított sertéstelepe már épül: a tervek szerint az idén meg is kezdi a működését. Annak alapján, amit belőle látni lehet, imponáló vállalkozásnak ígérkezik. A gazdaság elhatározta, hogy az új telepet egy gyors fejlődésű, a mai Kiskunhalasi A gazdálkodás profilja Növénytermesztés csökkenti, így a kukorica már veszteségmentesen tárolható. A homoki lucerna termesztésében a Kiskunhalasi Állami Gazdaság úttörő munkát végez. A holdankénti terméshozam 36—38 mázsa között van. E magas hozam titka a szakszerű telepítés, kezelés. Holdanként 280—300 mázsa szerves és 2,8 mázsa vegyes műtrágyát használnak fel telepítéskor és minden évben 30— 40 kilogramm nitrogén hatóanyagot. Megfigyelték, hogy csapadékos nyár esetén az augusztusi lucernatelepítés válik be jobban a homokon, ha viszont száraz a nyár, akkor érdemesebb kora tavasszal (februárban—márciusban) vetni. A homokverést, mely gyakran veszélyezteti itt a A szántóterületek szervestrágyával való ellátása 4—5 évenként rendszeresen megtörténik. Ezenkívül a gyenge homoktalajok javítása is tervszerűen folyik. Évente 150-—200 kh gyenge homoktalajon végeznek talajjavítást, szervestrágya és tőzeg felhasználásával. Állattenyésztés Az állattenyésztési üzemág szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztéssel foglalkozik. Az üzemág eredményei a gazdaságok öszszevonását követő években fokozatosan javultak: az egy tehénre eső tejhozam 9,2 százalékkal (1966—68), hízómarha súlygyarapodás 14,5 százalékkal. Az 1 kg sertéshús előállításához szükséges abraktakarmányt tartósan 4,5 kilogramm alá csökkentették. Juhállománya után a gazdaság évente 150 mázsa; gyapjút ad el, (a nyírási átlag 5 kilogramm körül van) 1400 exportbárányt és 20—30 ezer liter tejet. Az állattenyésztési üzemág kifejlesztésének most folynak az előkészületei. Ez magába foglalja a tartási körülmények korszerűsítését és az állatálloigényeknek megfelelő, a húsiparban keresett sertésfajtával lé;esíti be. A tehenészet jelenleg két telepen van, összevonása egy helyre, a központi majorba 1970-ben történik meg. Kertészet A gazdaságban kiemelkedő helyet foglal el a kertészet: a S2Ő1Ő- és gyümölcstermesztés. Az üzemág jelenlegi állapotát először két adat értékeltesse. A gazdaság összes árbevétele 1966—69 között 77 százalékkal, az 1 kh-ra eső mezőgazdasági álbevétel 97,1 százalékkal növekedett. A felfutás abban leli magyarázatát, hogy termőre fordultak a szőlőültetvények, s a szőlőt ezekben az években már borként értékesítik. A gazdaság 1920 katasztrális holdon kertészkedik. Kertészeti művelésbe vont területeiből 1500 kh-n szőlőt, 400 kh-n gyümölcsöt, 20 holdon spárgát termeszt. Régóta tudott dolog, hogy a szőlő- és gyümölcstermesztés a homokhasznosítás legcélszerűbb módja. Ezt a homokon élő földtulajdonosok is tudták, a volt kisgazdák és nagyjazdák egyaránt. A célszerűség az ő idejükben asért haladt lassan a megvalósulás felé, mert a termelés Ebéd a tajói üzemi étteremben. /
