Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-09 / 104. szám

6. oldal 1969. májas 9. péntek Csimborasszó Egy tanácskozó- ben. Mert hogy ö son hallottuk. ismeri az' ebtartó-Éppen a biztosi- hat, nagy többségük tások különböző rendes ember, hi­­fajtóiról volt szó, szen köztudott, hogy amikor a lelkes, °k* 02 p-bet, szereti, szemüveges, sovány ,ro“2 eV}^er nem, ----- --------... férfi jelentkezett te^lcí- Milyen jól szednie az ÁB-nak, to meltatlankodas-J -. - . bft arvt» 41'trenn í________ ________SM'.t IMT/ltt. ti ht járól vizsgálta, között is akadnának, mondván. . akik fondorlattal — De hát kedves tennék el láb alól kollégám, gondoljon kedvenceiket, ha csak bele. Ön mon- elfogná őket a kí­­dotta, milyen drá- sértés a kártérítési gák azok a b izo- összeg megszerzé­­nyos tenyészebek. sóért?... Mennyi biztosítási Ezeknél a szavak díjat kellene ahhoz nál tiszteletre mél­véleményével. jönne, ha egy ilyen hogy — egyrészt fajkutya elhunyta- ne fizessen rá, ami­­— Annyi a kutya- fcor kedves gazdája kor mondjuk egy barát Magyarorszá- gyászát enyhítené a százezer forintra gon, annyi ember biztosítási kártérí­­tart tenyészebet, tes, amely ugye Nemes, sokszor tíz- igazlelkű kutyaba­­ezreket érő ebeket, rátoknál úgysem pó-Szerintem ki keile- tolná a veszteséget, __g_ ne terjeszteni a biz- az űrt, amelyet az tartóra, hogy a be tosítást a tenyész- eb hagyna maga folyt összegekből kutyákra is... után. futná százezer fo-Sorolta, mondta No persze, józa- rintok kifizetésére, nagy hévvel, hivő nabb lelkületű hall- amikor arat a ku­­lélekkel, ebszeretet- gatói között mind- tyahalál... Más­tól csorduló szívvel járt akadt vitapart- részt. Nem gondol­­pártfogó beszédét a nere. Aki a nemes ja, barátom, sokat érő pedigrés kutyák elhullásával azért a tenyészebü kutyusok, illetve tu- bekövetkező gyászt két hőn szerető lajdonosaik érdeké- is a realitások ta- gyarló kutyatartók biztosított kékvérű eb jobblétre szende­­rük Mennyi dijat kellene kiszabni egy-egy fajkútya-Sal ugrott fel a nyurga férfi, és még tiszteletre mél­tóbb pátosszal szólt. — Higgyenek ne­kem. Szeretem a kutyákat, jól isme­rem a kutyabarátok mentalitását is... Állítom önöknek, hogy egy valódi eb­tartó hamarabb megmérgezné az anyósát, mint a ku­tyáját ... Most már csak az hogy van hátra, hogy aki nem hiszi, járjon utána. —th —n Tisztasági őrjáraton A Kecskeméti Városi Ta­nács legutóbbi ülésén több hozzászóló is panaszolta a köztisztaság hiányosságait, sürgette a szemétszállítás szervezettebbé tételét. Szó­ba került a kukaedények késedelmes kiürítése, néhol a szennyvíznek az utcára való kiöntése stb. Mindez olyan komplex kérdés, amely véleményünk sze­rint nem kizárólag a köz­séggazdálkodási vállalat, vagy a városi tanács erre hivatott kommunális üze­mének a feladata, hanem ezekkel legalább egyenlő aránvban a lakosság — a közületek és az egyének — felelősségét, rendszeretetét is fel kell vetni, számon kell kérni — Hát annyira elhanya­golt lenne a megyeszékhely ? — ez a kérdés volt a ki­indulópontja annak a dél­előtti szemlének, amelyre Kovács Józseffel, az épí­tési osztály köztisztasági ügyekkel foglalkozó mun­katársával indultunk. Homok és sóder Első „stációnk” a Nagy­kőrösi utcai kenyérbolt, amely előtt homokhalom, törmelékkupac fogadja az arrajárót. Az üzlet átalakí­tás alatt Ez esetben nem kifogásolható az , építő­anyagnak az utcán való tárolása, mert az építtető­nek érvényes közterület­foglalási engedélye van. Hasonló a helyzet a Klap­ka és a Kalap utca sar­kán, ahol a jánoshalmi építők végeznek t épületta­tarozást, illetve átalakítást. A Csongrádi út 66. szá­mú ház előtt viszont már „jogszerűtlen” homokdom­bok emelkednek. Az egy héttel ezelőtti figyelmezte­tés, jobban mondva meg­állapodás ellenére sem In­tézkedett a BÉK az enge­dély elnyerése érdekében. És o szemét.. Mindeddig csak az utcán található építési anyagok­ról esett szó. Meg kell mondanunk, hogy a becser­készett jó néhány kilométe­ren kirívó köztisztasági rendellenességeket, utcai szemetet nem találtunk. Első ízben a Takács Gvörgv utcán került utunkba 5—6 vödör b Sziszemét az egyik ház elé kirakva, s nvom­­ban fel is vetöaart a ben­nünk a kimondatlan kér­dés: vajon mikor viszik el? (Később erre is választ kaptunk.) A Szentháromság temető mellett, a Béke tér 6. alatt, épp három hete három köbméternyi' tégla foglalja el a járda és az úttest'egy részét A tulajdonos . ga­rázsépítési szándékkal tá­rolja, de engedélye .mind­eddig nincs. Figyelmeztet­jük, hogy a szabálysértés címén kiróható legkisebb bírság. 500 forint, míg ha szabályszerű engedélyt kér, a 20 forint illetékbé­lyegen felül mindössze 18 forintot/ kell fizetnie. Egy­szerű a lecke... Jártunk a Leninváros­­ban, amelynek központjá­val kapcsolatban érkezett az osztályhoz panasz: állí­tólag sok a szemét. Meg­néztük, s arról győződtünk meg, hogy a kukaedények 9,50-kor már ki voltak ürítve. Ax illetékes válaszol A közelben — » Ba­gi László utcában — van a városi tanács vb kom­munális költségvetési" üze­mének hivatali helyisége. Előbb Márkus Ferencné gazdasági vezetővel be­szélgetünk, majd csakha­mar megérkezik az üzem vezetője,. Korom Gábor is. — Jelenleg három kuka­gépkocsi, ugyanennyi: lófo­gat és két úgynevezett fél­­pormentes Csepel .látja el a szemétszállítás- tenniva­lóit a városban — mond­ják. — Pontos ütemterv készült a járművek gazda­ságos kihasználására. A belvárosban egyébként na­ponta, a Leninvárosban he­tenként háromszor, másutt kétszer ürítjük a szemét­­tároló edénveket. Ezzel megbízott dolgozóink havi átlagban napi 9 órás mű­szakban végzik munkáju­kat. — Célkitűzésünk az ed­diginél fokozottabb rend­szerességet vinni a szállí­tásba — mondja Korom Gábor. — A lakossághoz az a kérésünk, hogy, az edé­nyeket csak a meghatáro­zott nanokon rakiá.k ki-náclriü önben Irárncndnak sokszor a. garázda hntíefá­­nők ..esfnvtevéséoolí” te. -zív ti az.oVat., Még e hé­♦O t)r,Vi.on ■pofVílori trRrnl-o* ’s edényekkel. to­vábbi tervünk led­később őszre a Csilléin te­lep gépkocsival járható ut­cáit is bevonni a szemét­­szállításba. Tanulság Nem állítjuk, hogy nin­csenek elhanyagoltabb vá­rosrészek azoknál, mint amelyeket villámrazziánk során bejártunk. Mi álta­lában azt tapasztaltuk, hogy az ördög nem olyan fekete, mint amilyenre fes­tik. A lakosság többsége magáénak érzi a várost, a környéket, az utcákat, amelyekben él, s ennek megfelelően igyekszik szé­píteni, csinosítani, tisztán tartani. A rendhagyó ki­sebbség, a felelőtlen ele­mek feltétlenül bíráló, rosszalló szót — szükség esetén pedig erélyesebb törvényes intézkedést — érdemelnek ugyan, de mégis csak elenyésző a szá­muk. És céltudatos össze­fogással biztosan sikerül is májd Kecskemétet olyan­ná varázsolni, amilyennek a jobbik rész látni szeret­né! J. T. Dunavecsei tudósítóinktól Jó úton a kislakásépítés Majdnem kétszerese épül a tervezettnek Állandóén visszatérő té­ma a különböző párt- és állami fórumokon a lakás­építés ügye. Sok tennivaló van még e téren nemcsak a múlt pótlása, hanem az egyre jobban növekvő igé­nyek kielégítése szempont­jából is. Ezekről a kérdé­sekről folytattunk beszél­getést Majer Imrével, a Dunavecsei Járási Tanács V. B. elnöhelyettesével. — A járás lakásállomá­nyának jelentős hányada Nyugdíjasok klubja Tasson A községi pártszervezel egyik taggyűlésén vetődött fel az a javaslat, hogy a nyugdíjasok részére klubot kellene létesíteni Tasson. Kalán Béla, a pártszerve­zet egyik idős tagja kezd­te el a szervezést, ami tu­lajdonképpen könnyű volt, mert a község nyugdíjasai örömmel fogadták a kezde­ményezést. A klub ideiglenesen a pártházban nyert elhelye­zést, ahol kulturált körül­mények között, heti három alkalommal jönnek össze a nyugdíjasok. Az első összejövetelen megválasztották a három­tagú vezetőséget, amely­nek elnöke Kalán Béla bé­csi lett A jól összeállított alapszabályzatban a klub célját így fogalmazták meg: „Sokrétű, kötetlen, vala­mint szervezett szórakozá­si és művelődési alkalmak biztosításával elő kell se­gíteni a szabad idő kultu­rált kitöltését A közösségi szellem és magatartás ki­alakításával előmozdítani a helyi társadalmi élet ki­bontakozását.’’ A klub zavartalan műkö­désének a • feltételéit a köz­ségi szakmaközi bizottság vállalta és igyekszik bizto­sítani. Szabó Attila régi építésű, műszaki szem­pontból kifogásolható, funkcionális elrendezésük alatta marad a korszerű követelményeknek és rá­adásul rendkívül költséges a fenntartásúit A megol­dást a családi házak na­gyobb arányú építése ad­ja, ennek érdekében jelen­tős szervező tevékenységet kell végeznünk. A második ötéves terv időszakában a járás lakás­­állománya 330-cal csökkent ugyan, de ugyanakkor 843 új lakás is épült, tehát 513 a növekedés. A harmadik ötéves tervben 872 lakás megépítését terveztük, ez­zel szemben az elmúlt év végéig 1117 lakás készült el. Ez nagyszerűen bizo­nyítja a járás lakosságának lakásépítési kedvét és egy­ben szorgalmas munkáját is. Megvan tehát a lehető­ségünk ahhoz, hogy a terv­időszak végéig 1600 lakás épüljön, a tervezettnek majdnem kétszerese. — Miben látja Majer elvtárs a kislakásépítés problémáit? — A széles körű társa­dalmi összefogáson kívül lényeges feladat a megfele­lő házhelyek biztosítása, mert jelenleg e tekintetben sok jogos kifogás, panasz van a lakosság részéről. Meg kell oldani a beépí­tendő telkek előközmüvesí­­tését, de legalább ennyire fontos az építőkapacitás jobb kihasználása is. Ezért a társasházépítést szorgal­mazzuk elsődlegesem mert ily módon nagyobb építővállalkozások jöhet­nek létre és ez a lakáso­kat is olcsóbbá teszi. Az építőanyaggal mi nem ál­lunk rosszul, kivéve azo­kat az eseteket, amikor nem folyamatos az ellátás. A Dunavecsei Vegyesipari Vállalat képes annyi salak­blokkot gyártani, ami kielé­gíti a járási szükséglete­ket. Csapat Lajos Egyévi terv: 13 vagon májliba Több mint négyszáz ta­got számlál a Szabadszál­lási Fogyasztási Szövetkezet libatömő társulása. A kö­zelmúltban elhatározták, hogy 200 ezer forintos be­ruházással saját baromfi felvásárló telepet létesíte­nek. Lovas Lajos, a fogyasz­tási szövetkezet elnöke el­mondta, hogy a jól műkö­dő társulás saját erőből építi a felvásárló telepet, amely a jövőben jelentősen megkönnyíti a Baromfiipa­ri Országos Vállalat részé­re történő szállításokat. Az új felvásárló telep jó­voltából nemcsak a szállí­tás és a felvásárlás válhat egyszerűbbé, hanem bizo­nyára megnő a társulások vállalkozó kedve is. Már az idén 13 vagon májlibát szállítanak. Azok a terme­lők, akik a 25 dekás máj­­átlagsúlyt elérik, libánként ötven forint beszerzési elő­leget, és 50 kg kedvezmé­nyes árú kukoricát kap­nak. A fogyasztási szövetkezet elősegíti a társulás továb­bi fejlődését, szervezi az értékesítést és az állomány beszerzését, keresi a lehe­tőséget, hogy a társulások az eddiginél szorosabb kap­csolatot tartsanak fenn a községben működő terme­­lőszövetkezettekkel. Ezzel elérik, hogy a háztáji gaz­daságokban tenyésztett li­bákat a társulás révén ér­tékesíthessék. Mi vár ránk a harmadik évezred és ízesített gyümölcslevek­­nek lesz nagy keletje. Van egy figyelemre méltő prognózis a könyvben, amely szerint a különböző oktatógépek alkalmazását, illetve megvalósításának várható idejét 1977-re te-A‘ kérdés izgalmas, hí- liárd hektárra becsülhető, núi és élvezői lehetnek a szik. Az automatizált gépi szén aligha akad ember a E hatalmas területnek ma ma születő gyermekek. Az fordítás 1978-ra a tenger­világon. akit valamilyen alig egytizedén folytat csak ő korukban „esőfelhőgyá- víz sótalanításának elter­­szempontból nem foglal- földművelést az ember. A rak” alakulnak, mint sző- jesztése 1980-ra várható ko'ztat a jövő. A fejlődés rétek területe ennél jóval vetkezeti társulások, jégéi- Öntözni lehet majd a Sza­­üteme egyre inkább gyor- nagyobb. A FAO felméré- hárító rakétalövegek mű- harát! 2012-re kémiai sze­gül ahogy közeledünk a se szerint mintegy 400 mii- ködnek, a traktorokat és rekkel tudják majd növelni harmadik évezredhez, lió hektár olyan földterüle- más gépeket rádióhulla- az intelligenciát, és 2025-re 2000-ig a lakosság száma tét tartanak nyilván, ame- mokkái irányítják. az öregedést is hefnbrácoi megkétszereződik. élelmi- lyen nem termelnek sem- , . . , _ szerigénye a mainak leg- mit, s amelyet minden ne- „_A szerző szerint a XXI. ' kémiai utón. alább a háromszorosa lesz. hézség nélkül be lehetne ' z:_izad embere gyümölcslé- Sajnos, eleg későn, mert Vajon ki tudja-e majd elé- vonni a termelésbe. Erdő- vei vagy friss gyümölccsel akkorra a ma született cse­­gíteni ezt az igényt a me- ségeink becsült nagysága 4 K.ezö1 * reggelijét, ami bő- csemő is 56 esztendős lesz! zőgazdasági termelés? Mi- milliárd hektár, ebből *eges ‘f52- Keves kenyeret izgalmas _ lyen lesz a jövő mezőgaz- csaknem egymilliárd hek- fogyaszt, de annál több .. , glalko­dasági üzeme és élelmi- tárt lehetne mezőgazdasági húst, tojást. Napközben a . . J^ben a takar­szergyára? kultúrába vonni. táplálék vitamindús gyű- ,rr).arw®.rn?elés tartósítás _ . mölcs és tej Ebédre szá- küszöbönálló forradalmá-Ezekre a kerdesekre Zsavarov szovjet pro- . val automatizálásával igyekszik felelni egy érdé- fesszor szerint, ha a száraz- raz húsfélék kerülnek az . „ ’ .. . ’. ami kés könyv, dr. Sárkány Pál földek felét a ma ismert asztalra, sok salátával, *onny“ es .®nyeI"?e® e]®t®t „A harmadik évezred kü- agrotechnikával meg tud- zöldséggel, kevés zsiradék- biztosit majd a jovo föld­szöbén’ című műve, ame- nánk művelni, 50 milliárd kai Délután csak gyű- művelőjének. Az ezredfor­lyet a Mezőgazdasági ember számára termelhet- mölcs és tej a táplálék este ^ulön megszűnik a na-Könyvkiadó jelentetett nénk elegendő élelmi- a korai vacsora hideg’ hú Syobb városokba való meg. szert. Ha az óceánokat is sokból és salátafélékből áll áramlás> a városi emberek Tehát mée eevszer ennvi ^tudnánk vonni a terme­­, is igyekeznek, a kertes, lakos és háromszor ennyi a,nnyi é}®1‘ A tomé.^y lt^.lfel?^g napfényes házakba, ahol élelmiszer? Nem fenyeget miszert alllthatnanak elő. megy majd a divatból, he- könnyebb és egészségesebb bennünket éhínség? Nem, A jövő emberére tehát ly. űdito szörpök, gyű- iesz az £jek Baade professzor szerint hatalmas, és szép feladat mölcslevek foglalják el A bolygónk szárazföldi terű- vár. Néhány évtized múlva könnyű söröknek, pezs- nyuSalmasabb. iete megközelítően 13,5 mii- hihetetlen fejlődés s*emta- gőknek. szód ás boroknak, I. &

Next

/
Thumbnails
Contents