Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-08 / 103. szám

L oMal 1969. máin* 1. esfltörttfk '■"T" Euridiké: Császár „Euridiké szerepéiben a Nemzeti Színház fiatal művésze, Császár Angéla mutatkozott be a közön­ségnek. Erőteljes drámai­­sággal a színészi ábrázolás bensőséges eszközeivel for­málta meg a tisztaságra vágyakozó, fiatal lány alak­ját”. (Petőfi Népe) „Természetes, hogy eddi­gi szerepei közül most vall­hatott legmeggyőzőbben ar­ról, hogy színészi-emberi lényének nagy ereje a líra, a lélekrajz finomsága. Alá­zat van ebben a fiatal lábban, s meglepő színé­szi' érettség.” (Élet és Iro­dalom). — Anouilh Euridikéjé­­ben nyújtott alakításáról elmondták már minden el­mondhatót a kritikusok. Másról beszéljünk. Például a megelőző szerepekről. — Két Moliere-alákítá­som volt a Nemzetiben, a Tartuffe-ben és a Fös­vényben, egy epizód Dosz­tojevszkij Játékosában majd a külföldre szerződött Torday Teri szerepét kap­tam meg a Mózesben. Ér­dekes feladatok, ha kicsi­nyek is, többet nem na­gyon remélhet egy főisko­láról frissen kikerült szí­nész az ország legnagyobb színházában. — Honnan került a főis­kolára? — Tatáról, ott érettsé­giztem. Hirtelenül jött. El­sős gimnazista koromban aranyérmet nyertem egy Tóth Árpád-verssel a keszt­helyi Helikon-ünnepen. Ez indokolta a pályaválasztást. A felvételi vizsgán mond­tam, hogy előadóművész szeretnék lenni vagy éne­kesnő. Azt válaszolták, rendben van, de a főiskola csak színészeket képez, így történt. Három dolog nehéz a mi mesterségünk­ben. Bekerülni a főiskolá­ra, megúszni a rostavizs­gákat és ha már kezünk­ben a diploma: megmarad­ni a pályán. — A Nemzetiben epizó­dokat játszik, Kecskeméten főszereppel mutatkozott be, nem is akármilyennel. Va­jon nem segítené erőtelje­sebben művészi fejlődését, ha vidéki színháznál töl­tené kezdő éveit? — Vívódtam emiatt már magam is. Hogy közvetlen példát említsek, Moór Ma­riann karrierje ékesen bi­zonyítja, mennyire jó is­kola a vidék, még ponto­sabban: Kecskemét. De hát azért egyenesen a Nemze­tihez kerülni: ez olyan sansz, amiről nem mondhat le színész könnyű szívvel. Bár a színház vezető mű­vészei annyira elfoglaltak, hogy — meg is értem — nem nagyon érnek rá tö­rődni velem. Persze talán jobban kellene érteni hoz­zá, hogyan vétessem észre magam: ez külön tudo­mány. Meg a véletlenek ... Ha nem találkozunk Udva­ros Bélával egyszer a Vá­ci utcán, ha ő nem látott volna egy főiskolai vizs­gaelőadáson, nem juthat-FIGYELEM! Raktári készletünkből felajánlunk eladásra közületek és egyéni érdeklődők részére: 16 colos warsawa keréktárcsákat, kedvezményes áron, Érdeklődni: Fa- és Építőipari Ktsz, Kiskunhalas. Szilády Áron u. 11. Anyag, Áruforgalmi Osztály. 3348 Vöröskeresztes világnap tam volna el első szivem szerinti szerepemhez. — Nem a Rádió, a Tv, a film és a szinkron lehetősé­gei vonzzák inkább Pestre? — Nem. A Rádió ez ideig nem vett észre, a Tv, a film alig, két érdekes szinkronszerepem ellenben volt. Makk Károly Isten és ember előtt című filmjé­ben én voltam a főszerep­lő jugoszláv színésznő hangja, a másikat, a Tudor Máriát (angol film) még nem mutatták be. — Márciusban tíz este lépett föl a fővárosban. Sok szabad ideje lehet. Mivel tölti? — Készülök a következő szerepemre, ugyancsak egy Dosztojevszkij-epizód. Ki­állításokra járok, és töp­rengek hogyan lehet diva­tos az emberi értelemtől idegen művészet. Termé­szetesen nap mint nap újra mondom legkedvesebb köl­tőim verseit: Adyt, József Attilát, Radnótit. Meg éne­kelni tanulok. Tudja, hogy szívesen lennék primadon­na? Épp ideje volna már a giccsből kibányászni ezt a szerepkört. A modern szí­nész különben is legyen univerzális. Egy főiskolai vizsgaelöadáson — akkor látott Udvaros — még zsonglőrködtem is: három labdával. Rengeteget csi­szolódott a mozgásom amíg betanultam ezt a számot. Lábait maga alá húzva kuporgott egy széken az öltözőben, amíg beszélget­tünk, nagy piros masni kapcsolta össze a varko­­csát. Ha nem mutatják be, azt hiszem, még most is gimnazista. „Alázat van ebben a fiatal lányban ...” Hiszem, hogy akarat is. Megadatik majd neki az a lehetőség, ami a tehetsé­gének jár. „A Császárnak, ami a császáré.” Szabó János Százöt évvel ezelőtt, 1874. május 8-án alakult meg Genf ben a Nemzetközi Vö­röskereszt, hogy segítse a bajbajutottakat, a háborútól, elemi csapásoktól, katasztró­fáktól szenvedőket. Jean Henri Dunant, a svájci emberbarát születési évfordulója is ez a nap: a krónika szerint 110 évvel ezelőtt a solferinói véres ütközet idegtépő látványa érlelte meg benne az elhatáro­zást, hogy a védtelen sebesültekért, a csa­tákban megrokkantakért kell tenni vala­mit. A következő években lelkes toborzó munkával megnyerte néhány ország ha­sonló gondolkodású férfiainak — tudó­soknak, orvosoknak, társadalmi szemé­lyiségeknek — a támogatását. Az el­múlt 105 esztendő alatt a kicsiny mag terebélyes fává fejlődött: a Nemzetközi Vöröskereszt jelenleg 114 nemzeti tár­saságból áll, mintegy 250 millió tagot számlál és csaknem 130 kormány csat. lakozott eddig a háború áldozatainak védelmét szolgáló genfi egyezményhez. A Vöröskereszt tevékenysége az el­múlt évtizedekben, s különösen az el­múlt években valóban világméretűvé vált: a mozgalom bebizonyította, hogy minden országban — jelentősen eltérő körülmények között is — hasznosan, önzetlenül tudja szolgálni az emberies­ség eszméjét, képes segíteni a szenvedő emberen. Elmondhatjuk, hogy az utóbbi évtizedben a Vöröskereszt kiterjedt nemzetközi segélyakciói tíz- és száz­milliókat érintettek. Az alapításának 105. évfordulóját ünneplő Vöröskereszt egész eddigi története azt bizonyítja, hogy tevékenységének kezdettől elvá­laszthatatlan része a népek közötti béke és megértés előmozdítása; ezt bizo­nyítja — többek között — az a három Nobel-békedíj is, amellyel a Nemzet­közi Vöröskereszt nagy munkáját 1917- ben, 1944-ben, majd legutóbb 1963-ban jutalmazták. A vöröskeresztes világnap jó alkalmul szolgál arra, hogy tisztelettel és elisme­réssel adózzunk a több százezer tevé­keny tagot számláló Magyar Vöröske­reszt nagyszerű tevékenységének. A mi vöröskeresztes társadalmi munkásaink­nak is szerepe van abban, hogy a tu­berkulózis, a „morbus hungaricus” mint népbetegség megszűnt hazánkban; hogy évente több százezren jelentkez­nek önkéntes rákszűrő vizsgálatokra; hogy országunk járványügyi helyzete nemzetközi méretekben is olyan ked­vezően alakult, hogy a Magyar Vörös­­keresztnek sikerült széles körű társa­dalmi üggyé tenni a véradó mozgal­mat, s ennek segítségével ezrek és ez­rek életét megmenteni. 25 ezer ÁKF-vizsgálat főbb tapasztalatai Az Állami Kereskedelmi Főfelügyelőség a megyei felügyelőségek vezetőivel értékelte múlt évi tevé­kenységének eredményeit, összegezte a tapasztalato­kat, amelyeket a gazda­ságirányítási reform beve zetése, elsősorban az árre­form körülményei határoz tak meg. Kitűnt az értékelés során, hogy a felügyelőségek min den szakmára kiterjedően 20 országos jellegű vizsgá­latot, szám szerint 25 ezer ellenőrzést tartottak. mun- állati ötletnek a köze focista? Hogyan ér-Egyre szélesebben gyűrűznek tapasz­«3 ffy f tételesen is, f* QII l kásságának * ■ van az elnevezés hez. Mondom, az élők talataink arról, hogy nevének hebehur­jóízlés dolgában OVa eiúerda/asa ei­mondhatni napraké­­szén éberek va­gyunk. Amikor pél- , , , dául híre futott, engednénk szekeret hr,TM, hnrAnk hír pc elnevezni, mint ez 0-KK.or első pillanat magányos& hosszú- a bibliában még ban mindig kedve távfutóiáról Schi- előfordult. Még lovam - es nem < rüláról ’ bisztrót °lVan formában csatarra gondol, akarnak elnevezni sem hogy „Illés sze­dők, míg csak el nem kopik a szap­len következetesen harcbaszállunk. 1L­­LÉS-ről ma nem zi magát annak tu- pan. (Még csak ar datában, hogy ami- ra sem figyeltek kor például Erzsé- nagy nemzeti ön­bet királynő a Déli tudatukban, hogy ezt a napóleonos szappant a büszke hadvezér-császár Kenderesen, egy­kére” helyett „Illés emberként’ kiáltot- Trabant”-jának ti­­tűk: Csiba! Nem tálalják a gepko­­tudjátok, hogy lé- csik „proletárját”, tezik egy rendelke- Gondolkodtunk zés, miszerint élő azon. hogy ALBERT- személyről semmit lalva névéből sem szabad eine- átmenetileg — Nyúz sportrovatá­ban arról olvas, mekkora gólt ra­gasztott Bobby az ádáz ellenségei, an­ellenfél hálójába — golok! gyártották az ünneplő franciák­nak. Célozva talán Napóleon water­­loo-i habozására ... Vagy esetleg arra, hogy úgy is hiába akarják a franciák tisztára mosni a Császárt — annak mellképe a szap-Már-már úgy akar­tam folytatni e be­­szélyt, hogy a nem élőkkel szemben is finom érzékünk van az^ ízléstelenség pannal együtt él, il­kutyafá­iktassuk-e ki ne az kezdetének észlelé­sére, amikor... Szóval, hogy mi azért nem volnánk olyasmire képesek, mint például a franciák a folyó napóleoni esztendő­ben. Tudja a világ, hogy az egykori nagy mészárosra emlékezve, min­dent megragadnak vezni?! A ___— , , ját' { elejei, vagy hogy— Lett is foganatja ~ ugyancsak bi­betonszilárd elvi zonytjüan időre -kiállásunknak. A «? °budai Floriart fáradhatatlan Schi- temek ts más ne­rilla - miután meg- “d>unk- ”erV hívták, hogy azért *lr>uk a szta1'ki­fusson el oda -, f“S2í ma> PZ a mez­bekocogott Kende- telen ^sag. resre. Meghallgatta Fintorgattuk az az ízlésükről híres az ünnepséget mél- orrunkat, amikor franciák, amivel tató rigmust, és az angol királynő jóegészségben vé- legkedvesebb lovát szelte át, hogy a Bobby Charlton­felavatott bisztró nak keresztelte el nem „Schirilla”, — az aranylábú hanem „Sport” ne- futballista iránti vet nyert az állami elismerés gesztusa- Napóleon mellképé­keresztelőn. Gon- ként. Kérdés, meny- ben gyönyörköd­dolta, azért, ha át- nyíre tapsikolt az hetnek a tisztáiko-Napóleon emléké­nek méltóképpen adózhatnak. így árulnak az üzletek­ben olyan szappa­nokat, amelyeken letve hal.) Mondom, oda akartam kilyukad­ni, hogy mi elhunyt nagyjaink nevét is csak. a legtiszteletre méltóbb módon merjük alkalmazni — például József Attiláról csak arra méltóképpen rászol­gáló termelőszövet­kezetet, utcát, kul­­túrházat nevezünk el —, mikor ezt ol­vasom egy újság­ban: „Fennállásá­nak csaknem egy­éves évfordulóját ünnepli a József Attila Kutyaképző Iskola.. Tóth István Bács-Kiskun _ megye ke-; _ hiányosságot tártak fel azonban a hús- és húské­szítmények értékesítésénél; Kedvező eredményeket hozott az üzemi vendéglá­tás vizsgálata. Az építő­anyagok ellenőrzésénél az Ipari Minőségvizsgáló In­tézet szakértőivel együtte­sen sok helytelen minősí­tést találtak. Emiatt az ár­ellenőrzések e területen a vizsgálatok 15 százalékánál általában nagy összegű megkárosításokat fedeztek fel. Az ellenőrzések alap­ján elrendelték a fogyasz­tók kártalanítását, a kész­letek átminősítését, s or­szágosan 56 dolgozót von­tak felelősségre. Növelte az ÄKF az ipar­tól a kiskereskedelemig terjedő vertikális vizsgála­tok számát, s ezek alapján javult az együttműködés az ipari irányító szervekkel. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium például a vágóhídi ellen­őrzés fokozásáról. reskedelmi felügyelősége 17 országos vizsgálatba kapcsolódott és 857 kü­lönböző kereskedelmi egységnél 1015 ellenőr­zést végzett. Országosan több mint négy­ezer panaszt, bejelentést vizsgáltak meg, ezek 20 százaléka az áruellátást, egyharmada a minőséget, 15 százaléka a kereskedel­mi dolgozók magatartását kifogásolta. Az ellenőrzések — tekin­tettel a gazdasági reform első évére — jórészt se­gítő szándékúak voltak, az ismétlődő szándékos sza­bálytalanságok esetében azonban a korábbinál szi­gorúbb büntetéseket alkal­maztak. A megyében pél­dául 150 esetben került sor fe­­lelősségrevonásra, leg­gyakrabban árdrágítás és hamis számolás, illetve hamis mérés és minőség­­rontás miatt. A kiszabott pénzbírságok összege az országos 483 fo­rintos átlaggal szemben a megyében 575 forint volt szabálysértőnként. Ezenkí­vül országosan 630 ezer, a megyében 39 ezer forint illetéktelen nyereséget von­tak el vállalatoktól, s vala­mivel ennél is nagyobb volt a megkárosított vásár­lóknak visszafizetett összeg. Az árakat, az áruk mi­nőségét illetően a tapasz­talatok általában kedve­zőbbek voltak, mint koráb­ban. Különösen az élelmi­szerkereskedelemben ész­leltek javulást. Fejlődést állapítottak meg az érté­kesítés körülményeiben a vágott baromfinál, a tej­az állatforgalmi és hús­ipari tröszt pedig a bel­ső ellenőrzés megszigo­rításáról intézkedett az ÄKF vizsgálatai nyo­mán. Erkölcsi bizonyítványhoz kötötték a tsz kereskedelmi egységek yezetőinek meg­bízatását, s gondoskodtak a termelői borkimérések vezetőinek szakmai tovább­képzéséről. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisz­térium a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes fő­osztályával közösen intéz­kedett a falazóanyag mi­nősítésének megszigorításá­ról. Az ÁKF idei központi munkatervébe olyan átfogó és tejtermékeknél, ahol az I témákat vettek fel, mint ipar sok kezdeményezéssel 1 például az előrecsomagolt növelte a választékot, s olcsóbb áron elégítette ki az igényeket. Változatlanul sok — elsősorban a szak­képzetlenségből, a hely­telen húsbontásból és a mérésből, számolási sza­bálytalanságokból adódott élelmiszeripari termékek, a közvetlen árubeszerzések vizsgálata. Továbbra is na­pirendén tartják az árak és a minőség rendszeres ellenőrzését, s vizsgálatai­kat fokozzák az idegenfor­galmi területeken.

Next

/
Thumbnails
Contents