Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-08 / 103. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIV. évfolyam 103. szám Arai 90 fillér 1969. május 8. csütörtök Központi feladatunk az élelmiszergazdaság fejlesztése Dr.Diménr Imre látogatása kecskeméti üzemekben Magyar pártküldöttség Párizsban Szerdán Kecskemétre lé- üzemi építkezéseiket és a 100 mezőgazdasági nagy­­togatott dr. Dimény Imre, baromficsomagolást. üzemmel tartanaik terme­mezőgazdasági és élelme- Ezt követően a Magyar lési kapcsolatot. Tizenhét zésügyi miniszter. Néhány ^ napon belül ez a másodi látogatása Dimény elvtái-s nak, míg az előző jttlé: alkalmával mezőgazdaság üzemeket tekintett meg most élelmiszer-feldolgozó vállalatokat tanulmánya­­zott. A két látogatás össze- M- függött, hiszen a mae i- -72? 'Cilän rangú vendég a megye élei- F j’ffflm miszergazdaságának hely- . M§m zetét tanulmányozta. fit ..JgM JHv, A minisztert Ktvskemé- BBLBBF ^ zottság titkán a «:•< dr. c;/■■ • ^^^h HÉ[ gatásra indultak. ahol Csizmadia István igaz­tatást^adoft0 M^üzem'3mum A Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyárá- Sól Elm^dta! hogy “an Forgács György főmérnök adott tájékoztatót a 1970-re befejeződik az üzem feldolgozás eredményeiről. rekontsrukciója, és 1071- ^uaTO; pincegazdaság Al- helyen működik előkészítő ben a jelenlegi 595 millió üzemének most épü- telepük. Ezekben a kisüze­forint helyett 1 milliárd 100 jg gj telephelyén tettek rö- mekben a termelészövetke­­millió forint termelési érte- vjg körutat. Benei Sándor zetekfcel történő együttmű­­ket szándékoznak elemi. jgaZga-tó elmondta, hogy itt ködés számos formája ala Javult a kapcsolatuk a tér- egy 53 ezer hektoliter bort búit ki. tér m el ős zö vetke zettel mű- »efogadó pince épül 1970- ^ eMfe a há­ködnek együtt annak érdé- re. Megmutatta a palacko- mm kében hogy elegendő zo üzemet, majd ismertet- tas tapasztalatait osszegez­­nyersányag álljon rendel- te az üzem általános hely- a kővetkezőket allapitot­— Dicséretes törekvések­kel találkoztam. Az üze­mek vezetői, élve az új gazdasági mechanizmus le­hetőségeivel, igyekeznek ja­vítani kapcsolataikat a partnereikkel, együttmű­ködnek a termelőkkel a jobb eredmények elérése érdekében. Arra bátorítanám a vál­lalatok vezetőit, hogy egy­más közt is keressék a kooperáció lehetőségeit. Az élelmiszeripari vállalatok­nak számos módjuk van erre. Az a tapasztalatunk, hogy ez a megye általaiban élen jár a kezdeményezé­sekben, számos olyan tö­rekvés indult már el .in­nen, amelyek később orszá­gosan is általánossá vál­tak. Erdőst József elvtárs a beszélgetés során hangoz­tatta, hogy az élelmiszer­­gazdaság fejlesztését a mo. gye központi feladatának tekinti. A korábbi elgon­dolások megvalósításában sokat segített a gazdasá­­kezésükre. A legjelentősebb zetét, eredményeit, felada- gi reform. Sok tartalékunk ilyen kooperációt a kiskun- tait, gondjait. van még, elsősorban a kö­tél egyházi Lenin Termelő- A Kecskeméti Konzerv- lönböző termelő, felvásár­­szövetkezettel alakították gyár volt az utolsó állomás, ló és feldolgozó üzemek kö­­ki ahol Végvári István igaz- zötti együttműködést te-A miniszter és kísérete gató adott tájékoztatást, kintve. ezután megtekintette az Jelenleg már több mini K- S. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak meghívására szerdán magyar pártküldöttség ér­kezett Párizsiba. A delegá­ciót Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Politikai Bizottság tagja vezeti. A küldöttség tagjai: Aczél György, a Központi Bizott­ság titkára és Várkomyi Pé­ter, az MSZMP KB külügyi osztályának • helyettes ve­zetője. A magyar pártküldöttsé­­get az orly-i repülőtéren az FKP részéről Georges Marchais, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bizottság tagja üdvözölte. Az Ecuadori KP is részt vesz Az Ecuadori Kommunis­ta Párt Központi Bizottsá­gának május 3-tól 5-ig megtartott, ülésén határoza­tot fogadtak el arról, hogy a párt részt vesz a kom­munista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán, amelyet júniusban tarta­nak meg Moszkvában. Befejezte munkáját az Akadémia közgyűlése Szerdán — a hagyomá­nyoknak megfelelően — zárt üléssel ért véget gz Akadémia közgyűlése. Rusz­­nyák István elnöki meg­nyitója után Erdey-Grúz Tibor főtitkár vezette be a vitát Számos felszólalás hang­zott el. A hozzászólók szé­les körben foglalkoztak tu­dományos életünk fejlesz­tésének kérdéseivel. A vi­ta egyik központi kérdése az volt, hogyan felelhet meg a tudomány minél ha­tékonyabban a társadalom és a népgazdaság igényei­nek. Sok szó esett az Aka­démia társadalmi szerepé­ről és befolyásának növe­léséről. valamint a tudomá­nyos eredmények népsze­rűsítéséről. Végül a köz­gyűlés határozatot foga­dott el. A közgyűlés felhatalmaz­ta az elnökséget, hogy —a vitában felmerült gondola­tok figyelembevételével —, öntse végső formába a hatá­rozatot és szab ja meg to­vábbi munkáját. A Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi Üzemének Kecskeméten épülő új telephelyén megtekintették a modern pincét. Benei Sándor igazgató részletesen el­mondta a további terveket. Piackutató célzattal szárítanak gyümölcsöt a Kecske­méti Konzervgyárban. Bar acskai István, a gyár fő­mérnöke (fehér köpenyben) adott erről információt. II világ Islkiisierete Beszélgessünk a béké­ről ... Miként Föl­des Mihály író, az Orszá­gos Béketanács tagja lel* künkre kötötte legutóbbi kecskeméti találkozásunk­kor — „papír nélkül”. Ne előre leírt szöveget olvas­sunk, hanem azt mondjuk el egyszerűen a békéről. amit — tájékozottságunk birtokában — a lelkiisme­retűnk tesz fényessé az ér­telem számára. Mikor vonaton ntazurtki szinte „kényszerítve va­gyunk? olyan — úgyneve­zett jelentéktelen — moz­zanatok észrevevésére, ami­re a mindennapi, sokszor hajszás munkában — nincs időnk. Még egy kis elér­­zékenyülést is megenge­dünk magunknak. Ni, mi­lyen békés, gyógyító a sma­ragdzölden virdló határ látványa... A szántó-vető ember... A mindenütt lát­ható építkezések... S ak­kor a kupéban felhangzik a táskarádió fémzengésű szövege: „ ... Ma ismét tűz­­párbaj kezdődött a Jordán folyó mentén...” — „Viet­nami szabadságharcosok rajtaütésszerű támadást in­téztek .. .* Valami összeszorul ben­nünk ott a vonatablak mel­lett, s máris halványabb a napfény, amely nemrég még úgy lebegtette ked­vünket ... S most már is­mét bennünk a világ nyug­talansága . .; AM a, május 8-án, a né­­”■ met fasizmus feletti győzelem évfordulóján ad­juk át egy kissé magunkat ennek az aktivizáló nyug­talanságnak. A békehónap kezdetén gondolkozzunk el. Milyenek a béke kilátásai? Kisebb-e az emberiséget fenyegető veszély, vagy rosszabbodott a légkör? . .J Töprengünk. Azelőtt, még­is, felváltva követték egy-i mást a világpolitikában a feszültebb és enyhébb idő-1 szakok. Ma pedig? A vi­lágpolitika nagy esemény­vonulataiban egyidöben észleljük az ellentétes moz­gásokat, a különböző elő­jelű törekvéseket... Mik is e párhuzamosságok? Meghozta gyümölcsét a vietnami békéért indított világméretű mozgalom: az amerikai légierő kénytelen volt — feltétel nélkül! — beszüntetni a VDK bom­bázását. Párizsban folynak a négyes tárgyalások ...De semmi jele annak, hogy az USA elfogadná a vietnami kérdés tartós rendezésére irányuló javaslatokat... A négy nagyhatalom ma­gáévá tette a közel-keleti válság megoldását elősegU tő tárgyalások gondolatát. Az arab országok — élén az EAK-kal szintén ezt tá­mogatják. Izrael azonban még a négy nagy közvetí­tését is visszautasítja... Száz felé közeledik az atom sorompó-szerző­dést aláírók száma. Maga Nixon is ratifikálásra sür­geti a szenátust... De nincs még az aláírók közt a Német Szövetségi Köz­társaság, holott Európa biz­tonsága szempontjából ez kulcskérdés — s Japán, Izrael sem csatlakozott még a szerződéshez... Mégis, vannak esélyek a békemozgalom további si­kereire? Igen. Ennek leg­főbb záloga a szocialista or­szágok összefogása. A szo­cialista rendszer léte olyan hatóerő, amely alól ma már senki nem vonhatja ki ma­gát a világon. A szocialista országok gazdasági építőtevékenysé­ge nem egyszerűen belső (Folytatás a 2, oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents