Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-31 / 123. szám

Okos beosztással — a legkorszerűbb ismeretszerzés

A televízió és a gyermek

A TV és a gyermek kapcsolata modern korunk egyik legmodernebb — s elsősorban nevelési szempontból — sokat vitatott problémája. A TV ellenzői (bőven akadnak még!) arra hivatkoznak: a televízió egyoldalúvá teszi az embert — elsősorban a családi otthonban felnövő gyermek szellemi fejlődését; a vizuális (látvány) élmények felé fordítja figyelmét, s ezzel elszoktatja az olvasástól, az elmélyültebb szellemi erőfeszítést kívánó tudnivalóktól. Azonkívül: a tv nézése sok időt rabol el feleslegesen; a gyerekek ki vannak téve egyes műsorszámok (krimi-sorozatok, beatles-zeneműsorok) nemkívánatos hatásának; nagyon kötődnek a képhez. Ezért későn kerülnek ágyba, s másnap fáradtan, szétszóródó figyelemmel vesznek részt az iskolai munkában.

A TV hívei viszont azt állítják: a készülék a legkorszerűbb audiovizuális (hallás-látás útján történő) ismeretszerzés ideális eszköze, szinte észrevétlenül rögzíti a néző — a gyermek — agyában az ismereteket, kibővíti az iskolás tájékozottságát, felkelti politikai, művészeti, Stb érdeklődését. Mindkét álláspontban van igazság, s -ez az igazság — mint rendszerint — a két szélsőség között itt is középen van.

Olyan családban, ahol van tv, a gyerekek valóban szélesebb körű, rendszeresebb tájékozódást kapnak a mindennapi élet, s a művészetek területén, mint tv-vel nem rendelkező társaik. Ismeretes, hogy mint pedagógiai eszköz, milyen komoly eredménnyel működik az ún. iskolateleví- _ zió. Igaz az is: sok gond, sok vita forrása lehet — minden érdeme ellenére is — a televízió-készülék, ha nincs a gyerekekre kötelező megállapodás arról, mikor, mit nézhetnek meg az adásokból. A szülő, a felnőtt környezet következetes nevelő tevékenységén múlik, hogy a gyerekek tv-nézését a megfelelő keretek között tartsa. A készüléksugározta információtömeget — idő és érdeklődés híján — még a felnőtt néző sem képes teljes egészében befogadni; tehát válogatnunk kell a műsorszámok között. A kiválasztáson múlik, hogy a gyermek milyen élményeket szerez a tv-ből, hogy marad-e elegendő ideje olvasásra, pihenésre, játékra.

MIT NÉZHET meg a gyermek a tv-ben? — ez az alapkérdés, amit azonban — hála a műsorszerkesztésnek — nem olyan nehéz eldönteni, bőven szerepel a műsorban a gyermekeknek szánt adás is. Iskolaévben — szünnapokon — az iskola-tv minden közlése. Továbbá: a vasárnap délelőtti műsor, az „esti mese” (mely a kicsik lefekvési idejéhez igazodik, és meg 8 óra előtt véget ér), a gyermek-,

vagy állathősöket szerepeltető sok kedves, folytatásos film. Nagyobb gyermek (12—14 éves), akinek már engedélyeztük, hogy este 9 óráig fennmaradhat, megnézheti a Tv-hiradó első kiadását. — hiszen a napi politika az iskolásokat is érdekli; a külpolitika eseményei is „benne vannak a levegőben”, s ezektől sem tudjuk a gyerekeket elzárni. Nyugodtan nézheti az iskolás az esti riportműsort; egyelőre legalább képen ismerkedik az ország tájaival, építkezések, gyárak, kerületi vetélkedők, a közélet felnőtt problémáival; ha a kulturális életből vett egyenes adásokat (tárlatokról, zenei esetekről, énekes, táncos bemutatókról szóló közléseket) nézi, — ez szépérzékét fejleszti, s jó kiinduló alapot ad a szülőknek is a további esztétikai neveléshez, a közös kulturális élményszerzéshez. De találjuk meg a módját — tiltó szó helyett inkább meggyőzéssel, okos ráhatással, — hogy még nyári nagyvakációban (amikor a reggeli felkelés nem olyan percre megszabott) se nézzen meg a tv-ben esetleg szorongást keltő műsorokat; krimi-sorozatokat, súlyos mondanivalójú drámákat, „sex”-központú adásokat, melyek még koraiak számára. Arra is vigyáznunk kell, — különösen nyáron —, hogy a gyermek ne üljön folyton tv-nézés kedvéért a szobában; minden nap jusson néhány óra ideje sportra, szabadban való játékra vagy munkára (pl. kerti munka), sétára, kirándulásra. Ezt sem_ fegyelmezéssel kell elsősorban elérnünk, hiszen a szülőnek segítségére siet a viruló természet vonzása, s a gyermek természetes

igénye a mozgásra, futkosásra.

A tésztasütés ABC je

— A kevert tészták készítésekor a tojássárgáját mindig jól ki keU keverni.

— Ha vaj van a tésztában, akkor előbb mindig a vajat/ keverjük ki. Citromlével csaki az összekevert tésztát ízesítsük. mert a zsiradékot megcsomósítja.

— Minden édes tésztába kell egy csipetnyi só, mert különben ízetlen.

— Híg, folyós tészta készítésekor a bádogtepsit mindig vajjal és porcukorral kenjük ki. A sűrűbb tésztáknál használjuk a vajat liszttel.

— A vajas tésztáknak forróbb sütő kell, mint a kevert tésztáknak.

— Kelt tésztánál elegendő a meleg sütő, amely „felhúzza” a tésztát. Forró sütő esetén a tészta teteje hamar megég és a belseje nyers marad, vagy nem sül jól át.

— zsírban sült tésztához ne tegyünk túl sok cukrot, mert az édes tészta magába szívja a zsírt.

— Atsült-e már a tészta? —

Ezt megtudhatjuk, ha sütés közben kötőtűt szúrunk a tésztába. Ha ragacsos a vége, tovább kell sütni, ha nem, akkor kivehető a sütőből.

— Tortatésztát, — bármilyen formában készítettük —. csak akkor vágjuk ketté, ha teljesen kihűlt. A melegen ketté vágott tészta belseje összeesik, nem gusztusos.

— Minden tésztát, — ha kisült — azonnal szedjünk ki a tepsiből, vagy a formából, mert különben beleizzad, az alja nedves lesz és esetleg le is ragad.

KORUNK

_________ e nagyszerű

találmánya — a televízió — mindinkább nélkülözhetetlen tényezőjévé válik mindennapi életünknek, csakúgy, mint a tudományos, technikai haladás megelőző forradalmi újításai: — a gőzmozdonytól a telefonig és a rádióig. Rajtunk múlik, hogy a tv csak az őt megillető szerepet foglalja el a családi életben, — hogy ne rabszolgái legyünk, akiken a készülék uralkodik, hanem mi rendeljük alá igényünknek, egyéb dolgainknak, — éppúgy mint modernizálódó otthonunk bármely más berendezését.

B. S.

Fokozott óva

Méreg az ételben — mérgező ételek

Nyáron gyakran olvasunk az újságokban ételmérgezésekről, különösen a krémes-. és a fagylaltmérgezések áldozatairól. Mi okozza ezeket a mérgezéseket. és hogyan védekezhetünk ellenük?

Az ételmérgezés olyan heveny tünetekkel járó betegség, amelyet az elfogyasztott ételben vagy italban levő mérgező anyagok okozzák.

A betegséget okozó méreg — eredete szerint — lehet vegyi, vagy gomba, és baktérium általt termelt méreg. Vegyi méreggel szennyezett élelmiszer nálunk ritkán okoz mérgezést. A legnagyobb veszélyt ilyen szempontból a méregző növényvédőszerekkel ke-Horgolt nyári blúz

E mintához bármilyen fonalat használhatunk, de igen lényeges, hogy a fonálnak megfelelő horgolótűvel dolgozzunk. Az alap láncszemsort laza horgolással végez- £;i zük. Célszerű a láncszemsort «i vastagabb horgolótűvel készí- §§ teni.

1. SOK: Laza láncszemsor és ezt behorgoljuk egyráhajtásos pálcával.

2. SOR: Végig egyráhajtásos pálcák.

3. SOR: Munkánk mindkét

szélén minden soron 4—4 pál- §|| cát egyráhajtásos pálcával készítünk és csak azután kezdjük a mintát.* Egy pálca kimarad a következő pálcára 2 egyráhajtásos pálca. Csillagtól ismételjük.

4. SOR: A 2—2 pálca közé 2—2 pálca.

5. SOR: A 2—2 pálca közé 2—2 pálca.

6. SOR: Végig minden pálcára pálca.

3—6 sorok ismétlésével dolgozunk.

Elejét, hátát azonos módon készítjük, illetve a hátát kb. fél karöltő magasságtól kétrészben horgoljuk tovább és erre a részre egy, vagy két gombot varrunk. Ahol kétrészre vesszük munkánkat onnan azon az oldalon ahová a gombokat fogjuk felvami 4 láncszemmel szaporítunk és efölött minden egyráhajtásos pálcát horgolunk (minta nélkül), ezt azután visszahajtva szépen eldolgozzuk. A másik részhez a kőrülhorgolásnál készítünk rövidpálcasort és ahhoz dolgozzuk a gomblyukat.

Ha készen vagyunk munkánkkal, lazán átgőzöljük,

összevarrjuk és a nyakrészt, ujjakat, valamint a blúz alját egyráhajtásos pálcával és pikóval körülhorgoljuk.

Szegcdy Béláné

zeit termények jelentik, ha a felhasználás során figyelmen kívül hagyjuk a közismert óvóintézkedéseket.

Évről-évre sok a gombamérgezés, a hiányos gombaismeret miatt. A mérgezés súlyosságát jól mutatja, hogy a betegek 80 százaléka kórházi ápolásra szorul, és 2,5 százaléka meghal. Az utolsó 10 évben mintegy százan vesztették életüket főleg gyilkos galócától.

A legtöbb ételmérgezést világszerte — így hazánkban is — az olyan ételek okozzák, amelyekben a gondatlan kezelés miatt kórokozó ' baktériumok szaporodtak el. Ilyen szempontból legveszedelmesebb a Staphylococcus baktérium okozta mérgezés. Többféle gyulladásos betegség, gennyesedés . kórokozói ezek. ételmérgezést csak azok a törzseik okozzák. amelyek vérből felszívódó mérget,

HÉTFŐ: Paradicsomleves,

Zöldborsópörkölt makarónival,

fejessaláta.

KEDD: zöldborsóleves, kelkáposztafőzelék sertéssült, al- >1 ma. v,

SZERDA: Gulyásleves, túrósderelye, szamóca.

CSÜTÖRTÖK: Karalábéleves, töltött saláta, madártej.

PÉNTEK: Gombaleves, paprikáskrumpli saláta, alma.

SZOMBAT: Spárgaleves, to- jásos galuska fejessaláta.

VASÁRNAP: Húsleves, zöldborsós csirke, uborkasaláta, gyümölcsös tészta.

virslivel, fejes-TÖLTÖTT SALÁTA: A salátát megmossuk, sós vízzel leforrázzuk, vizét lecsurgatjuk. 25 deka nyers sertéshúst megdarálunk, adunk hozzá 2 kanál párolt rizst, 1 tojást, fél fej hagymát, sót, borsot. Jól összekeverjük és a saláta levelei közé töltjük, majd a tetejét összekötjük cérnával. Ezután lábasba rakjuk és csontlével, vagy vízzel feleresztjük. Hozzáadunk 1 kanál citromlevet, vagy ecetet, kis sót, fél óráig lassú tűznél főzzük. Tálaláskor keverünk bele 2 kanál teljfölt. (Ha elkészült a cérnát leszedjük róla.)

ZÖLDBORSOS CSIRKE: A

megtisztított csirkét darabokra vágjuk. Tegyünk lábasba kevés zsírt, kis reszelt hagymát, a csirkét és kis sót. Kevés meleg vizet öntünk alá és puhára pároljuk. Ezalatt fél liter zöldborsót 2—3 deka vajon 1 kockacukorral puhára párolunk. Ezután a húst egy kanál liszttel leszórjuk, hozzáöntjük a zöldborsót, jól összerázzuk, hús-, vagy csontlével feleresztjük. Tálaláskor 1—2 kanál tejfölt adunk hozzá.

GYÜMÖLCSÖS TÉSZTA: 25 deka lisztet 15 deka vajjal, vagy 10 deka zsírral összekeverünk, 2 deka élesztővel, 6 kánéi langyos tejjel, 4 darab kockacukorral kis kovászt készítünk és kelni hagyjuk. Ha megkelt összedolgozzuk a liszttel meg a vajjal és hozzáadjuk a 4 tojássárgáját, vaníliát és a reszelt citromhéjat. Ha nem elég lágy, tegyünk hozzá egy kis tejet, hogy könnyen nyújtható legyen a tészta, zsírozott tepsibe tesszük és langyos helyen kelesztjük. Közepes tűznél félig megsütjük. kb. negyedóra múlva a sütőből kivesszük és rákenjük a 15 deka cukorral és 1 pohár gyümölccsel vegyített 4 tojásfehérjéből keményre vert habot. Készíthetjük szamócával, majd később megygyel, málnával. Hosszúkás szeletekre vágjuk, vaníliás cukorral leszórjuk.

ZÖLDBORSÓFŐZELÉK: A

fiatal gyenge cukorborsót megmossuk, vajjal, vagy zsírral megpároljuk, kis liszttel leszórjuk, majd csontlevel, vagy vízzel feleresztjük. Hozzáadunk kis sót, finomra vágott petrezselymet, 1—3 kockacukrot és az egészet együtt felforraljuk. Tálaláskor tehetünk bele 1—2 kanál tejszínt vagy tejfölt, de anélkül is nagyon jó. Tükörtojással, vagy sült szalonnával is tálalhatjuk.

úgynevezett enterotoxint termelnek.

A toxintermclés + 20—40 Celsius-fok között nagyon gyors: 2 —3 óra alatt nagy mennyiség képződhet az élelmiszerekben.

A veszélyt fokozza, hogy ezek a baktériumok hőállók: 10 percig tartó forralást is kibírnak. A légtől) b ilyen megbetegedést fagylalt, mégpedig csaknem mindig a tejes alap* anyagú fagylalt okozza.

Sok megbetegedés forrásai a Salmonella baktériumokkal fertőzött élelmiszerek ‘is. Ezek a baktériumok nem termelnek mérget. betegséget csak akkor idéznek elő, ha a táplálékkal együtt ártalmas mennyiségű élő bak* térium kerül a bélcsatornába. A legtöbb ilyen megbetegedést a krémes sütemények okozzák. A vizsgálatok szerint a fertőzés legtöbbször a tojások héjáról származik. Ezért célszerű használat előtt fertőtleníteni a tojásokat A kacsatojás Salmonella fertőzöttsége lényegesen gyakoribb, mint a tyúktojásé, tehát azok használatát, főleg krémek, habok, sütemények készítésénél mellőzzük.

A már említett baktériumokon kívül egyéb baktériumfajok is okozhatnak könnyebb ételmérgezést.. amely görcsökkel járó hasmenésen kívül más tüneteket ritkán okoz. Ezek közül különösen gyakori a Clostridium perfinges és a Bacillus cereus: az elmúlt évek legnagyobb ételmérgezéseit ezek okozták.

Az ételmérgezések általában émelygéssel, hányingerrel gyomor- és bélgörcsökkel, rossz közérzettel kezdődnek.

Ezeket követi a görcsös, ismétlődő hasmenés. Súlyosabb esetekben láz is lehet. Az ismétlődő hányással. hasmenéssel a szervezet sok folyadékot és sót vészit, ez néhány óra alatt, főleg gyermekeknél életveszélyes állapotot idézhet elő. Ezért is fontos, hogy minél előbb forduljon orvoshoz a beteg A mérgezés okának megállapítása érdekében az ételmaradékot, és a beteg székletét az orvos intézkedéséig meg kell őrizni.

Az ételmérgezések elhárítása érdekében legfontosabb az élelmiszerek tiszta kezelése. Mivel az élelmiszereket nem lehet tökéletesen baktériummentessé tenni, a cél elsősorban a minőségromlás lassítása, illetve gátlása. A tartósítási eljárások mellett így nagy szerep jut az alacsonyabb hőfokon történő tárolásnak. Veszélyes a hűvösnek ítélt kamrában, vagy pincében tartott étel is. mert az ember ..relatív” hőmérő. a kánikulában hűvösnek érzett helven is + 20—25 Celsius-fok lehet, ami nagyon is alkalmas a baktériumok elszaporodására. az ételek romlására.