Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-27 / 119. szám
1909. májas 27. kedd T (rfdsT Terménynagykereskedés engedély nélkül — Ha szépet és érdekeset akarsz látni, ugorj be egyszer — arra jártatokban — Imrehegyre. Meglátod, milyen csinos kis tanyás község nőtt ki azon a „prérin” pár esztendő alatt... Villaszerű családi házak, középületek, villany ... Biztosan téged is úgy fellelkesít, mint Szabó Pali bácsit, az írót, országgyűlési képviselőnket. Tudod, milyen tájék az még ma is? Nem tanyabokrokat látsz ám, hanem ... Kilométereket mégy erdőn át, amellyel a futóhomokot megkötötték, aztán egy kis művelt terület, magányos tanya; megint erdőcske, borókás, homok, s újra valami árva tanya... Mikor Szabó Pállal, s más megyei emberekkel jártuk a vidéket tavaly, a szövetkezeti telepítést is több kilométeren át venyigéből csinált úton közelítettük meg. Gondolhatod, milyen óriási eredmény ilyen helyen egy központi települést, tanyás községet létrehozni, mint amilyen Imrehegy... Aki az előbb festett „vadnyugati” körülmények közül ide került már be, úgy érzi, száz évvel ugrott előre . :. ... Nem ritka találkozásaink alkalmával, ugyancsak nem egyszer buzdított a fenti módon imrehegyi „kiszállásra” Gerinczi György, a népfront megyei titkárságának munkatársa. S most az új kis fahl, új tanácsházában Szegi Tivadar vb-titkárral tulajdonképpen az előbbi gondolatsort folytatjuk. Odakint szikrázóan tűz a nap, s mint a színes filmeken — olyan ragyogóak, frissek az innen látható új középületek, s az első utca innenső házal. Egy-egy porta tenyérnyi árnyékos szegletében — dél felé jár az idő — ruhát mos a menyecske, lába körül apróságok sertepertélnek. Messzire ellátszik, ha a mosó teknő dagadó szappanhabjából a fürge kezek mozgása villogó, apró buborékokat röppent szét. — Hány porta van ezen az első utcán? — A Kossuth utcán? — nevezi meg kérdezve a vbtitkár a két házsor közti főútvonalat, s elmondja. — Negyven telek van, s közülük csupán egy portán nincs még semmi épület. A többin két szoba konyhás, fürdőszobás házak állnak, s egy-kettőn még csak az alapok. A döntő lökés — Hány esztendő alatt történt ez a település? — Ezerkilencszázhatvannégyben még egy új ház volt itt, a B. Herczegh István éké. Aztán egy ikerház — szolgálati lakás — épült. Később egyre jobban kezdték vásárolni a már 1960- ban kisajátított telkeket, s egyre-másra építkeztek a tszcs-tagok. 1965—66-ban egészen nekilendült a folyamat ... — Mi volt ebben a döntő mozzanat? A csupa nyugalom benyomást árasztó tanácstitkár frissen barnult arca. világoskék szeme felélénkül a kérdésre. Sietve, hévvel válaszol. — A villany bevezetése. Míg az el nem dőlt, — itt támogatták, , amott „népgazdasági szempontból célszerűtlennek” tartották, végül is a népfront, s a DÁV j,kiállása? segített a megvalósításhoz, — addig szinte az új település sorsa is bizonytalan volt. Azt mondották az emberek: „Ha bent is petróleumlámpával kell, világítani, miért hagyjam ott a tanyát?” ... S egy ilyen központibb hely vonzása sokat jelent mind a tanyai körülmények megváltoztatására, mind a szétszórtságot csökkentő, s perspektívájában nézve egyszer majd felszámoló településformák, rendszerek kialakulása szempontjából. Hogy ebben a folyamatban sem lehet merev sémákban tervezgetni, a helyi sajátos körülményeket figyelmen kívül hagyó elképzeléseket „kiagyalni”, — az imrehegyi viszonyok is mutatják. Minden gyorsabban kell Azt is azonban, hogy a születés után rendre zörgetnek az ajtón speciális községi igények. Ha már létrejött egy új kis helység, lakóinak — hogy úgy mondjuk — nincs türelme akkora időt végigvámi, mint a régi, hagyományos községek népeinek, amelyek a kor színvonalán kívánnak kulturális, egészségügyi. kommunális vagy kereskedelmi ellátást... Ez jó is, mert nagy hajtóerő mind helyben, mind a felsőbb szerveknél... Ezért van már „történelme” ennek a pár éves településnek, amely 1850 lelket — ebben 1200 felnőttet — számláló körzet középpontja. A már említetteken kívül van egészségház, orvosi lakás, posta —, hogy csak ezekről szóljunk hirtelenébem. Iskolák, tűzoltószertár, boltok — régebbről is. Minden évben gyarapszik valami újjal a községecske. Két helyen volt már villanyhálózat bővítés is — 1966—67-ben—.melynek révén külterületiek, bolt, s iskola is elektromos világításhoz jutott. 11 televízió van, mosógépet, centrifugát, hűtőszekrényt is vettek.:; Tavaly elkészült a törpevízmű tervdokumentációja; jóváhagyását a napokban várják; utána a kivitelezési szerződéskötés következik... 100 ezer forint társadalmi munkával a lakosság száll be a vízművesítésbe, hogy az így megtakarított pénzből járdát építsenek a Kossuth Lajos utca egyik oldalára ... De mi minden kellene — „már holnap”? ... Üjabb 40 házhely kisajátítására kezdődött meg az akció a múlt év januárjában; a művelési ág alóli mentesítés papírjai „valahol a megyénél”, vannak még. Ha azok megjönnének, indulhat a szintén hosszadalmas kisajátítás} eljárás ... Pedig már 18-an iratkoztak fel portaigénylésre, „nehogy lemaradjanak”. Van, aki — rövidebbnek képzelve a folyamatot — már eladta a tanyáját, _s most vár anyagi eszközeivel — két szék közt. Mikor kap portát amire építhet? A% igények növekednek ... Aztán jó lenne egy &BC-áruház, mert a boltok kicsik már. Jó volna, ha nem kellene televízióért, cipóért, ruháért se Kecelre, Kiskőrösre beutazni... Meg ha lehetne kapni felvágottat, olcsó kolbászt, no meg korábban kenyeret, mert az most még 9—10 órakor érkezik ki Kecelről... Nincs lakatos, asztalos, szabó. Egy hajvágásért szintén el kell utazni. De hol lenne helyiség hetenként 1—1 napra férfi-női fodrásznak? ... Helyiség. Van 2000 kötetes könyvtár, — amely évente 2000 Ft értékkel gyarapodik —, de 3 iskolai szekrénybe van bezsúfolva. Ha meghatározott művet keres valaki, hogyan lehet ilyen tömkelegből „kihalászni”?.. Van mozi, keskenyfilmes, hetente egyszer, az iskolában, ahová 60 személy fér be. Szinte „bérelt helyek” vannak már, mint régen a templomokban, s ha valaki „új nézőként” kedvet kap, beül, — rászólnak: „Ez az én helyem, miért foglalta el?” (Ugyanakkor a tszcsnek van szép kultúrterme — a mai nézőszám többszöröse beférne ide —, de erre a célra nem engedi át a vezetőség. Hetenként egyszer se?! Mintha nem is saját tagjainak művelődéséről lenne szó.) ... S bővíteni kellene 2 tanteremmel a kintebb eső „központi” iskolát, mert például politechnikai képzésre jelenleg nincs mód. De ... Ha már bővítenék, célszerűbb lenne az új község központjában új iskolát építeni, s akkor azt az 1938-ban emelt régi iskolát át lehetne engedni pedagógus lakás céljára, mert most Császártöltésről. Kecelről jár be egy-egy tanító; az egyik külterületi iskolában pedig képesítés nélküli tanerő tanít (nem arról van szó, hogy nem jól, de más nehezen vállalja, vagy ha igen, nem sokáig) ... Övoda is kellene, hogy ne legyenek olyan „vadócok” a kicsik, mire iskolába kerülnek ... Ilyen — végeredményben biztató — gondok feszítenek az új kis faluban. Világos, hogy saját erejéből aligha tudná mindezeket megoldani a hatalmas, nagyjából jellemzett tájék új, fejlődő magja. Az is biztos, hogy mind a járás, mind a megye — mint eddig is, ezután is segíteni fogja. Mint kezdeményezőket, akik ilyen speciális adottságú vidéken belevágtak a tanyás község megalapításába. Hónapokkal ezelőtt a kalocsai rendőrkapitánysághoz a következő feljelentés érkezett: „András József 65 éves részteleki lakos, akit többször büntettek meg üzérkedés miatt, 1968-ban 260 mázsa kukoricával üzérkedett.” A nyomozás természetesen azonnal megkezdődött. Ennek során egy kiterjedt, 21 tagú bűnszövetséget lepleztek le, amely évek óta üzletszerűen foglalkozott termény és trágya eladásával, s 260 000 forint jogtalan haszonra tett szert. Érdemes néhány részletét feleleveníteni ennek az ügynek, hiszen az üzérkedők — ha a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalatok e veszteséget nem is tudják kimutatni — az állam kárára jutottak tekintélyes pénzösszeghez, csak azért, mert „felfedezték”, hol hiányos a terményellátás. Száz forintos felár Három évvel ezelőtt András József több ismerősével — Vörös Ferenccel, Répási Lajossal, Lakatos Ferenccel és András Lajossal —, megállapodott, hogy Kalocsán, Részteleken, Miskén, Dunapatajon, Hartán, Dusnokon, Bátyán a piacokon kukoricát vásároljanak egyéni termelőktől. Ősszel — e vidéken általában jó termés van — aránylag olcsón vették meg a csöves, vagy már lemorzsolt tengerit, amelyet górékban helyezték el. Tavasszal, amikor az abraktakarmány — különösen terményben szegényebb vidékeken — fogytán volt, András tehergépkocsit bérelt a környékbeli termelőszövetkezetektől, s a kukoricát elszállíttatta Budapestre, Vácra, Orszentmiklósra, Diósjenőre, Sződre, Kecskemétre, Nagykőrösre, s a piacon árulni kezdett. Nem kellett sokáig várni a vevőkre, mert a száz forintos felárral kínált kukorica gyorsan elkelt. Andrásnak három év alatt 600 mázsa termény fordult meg a „kezén”, de megérte, hiszen 60 ezer forintot keresett. Dupla vagy semmi Andrással — mint korábban említettük — együtt üzérkedett Vörös Fereftc részteleki egyéni gazda. A termények felvásárlásában és eladásában társult Andrással, igaz, hogy ő csupán 400 mázsa kukoricát értékesített. Az ilyen módon keresett 40 ezer forintot a túl hosszú tárolási idő miatt kevesellte, s ezért egy másik, sokkal jövedelmezőbb üzletbe fektette a pénzét. Dunapatajon az egyik állattartó gazdától 600 mázsa trágyát vásárolt hatezer forintért. A pótkocsikra rakott trágyát egyenesen Kecelre, Kiskőrösre fuvaroztatta, s ott a szőlősgazdáknak 12 ezer forintért eladta. Később Gombolyagon kétezer forintért jutott hozzá 200 mázsa trágyához, amit Kecelen ötezerért értékesített a szőlősgazdáknál, akik még hálásak is voltak ezért. Nem csoda, ha Vörös Ferenc gyarapodott, s motorkerékpárja mellé személygépkocsira is jutott pénze. Egy fuvar 40 ezer forint Az üzérkedők általában nem hagyták abba becsületes foglalkozásukat, de azt is természetesnek tartották, hogy mások „kisegítéséből” hasznot húzhatnak. Répási Lajos 25 ezer, András Lajos 10 ezer, Lakatos Ferenc 6 ezer forintot „könyvelt el” — Ha szépet akar látni, nézze meg a virágzó, termő citromfámat — ezekkel a szavakkal invitált Kiskunfélegyházán, a Tanácsköztársaság utca 22. szám alatti lakásába Kiss Béla, a Vas- Fémipari és Gépjavító Ktsz hegesztője a legutóbbi tanácsülés szünetében. A kíváncsiság nem hagyott nyugodni és valóban elmentem megtekinteni a virágzó citromfát. A látvány a vártnál is szebb. A nemesített citromcserjén a virágok mellett jól fejlett, érett citromok rikítanak az üdezöld levelek közül. Az egyik harminchét dekás volt, amihez természetesen köze van annak a jó klímának is, ami az üvegezett verandán kellemessé teszi az „életet” a délszaki növénynek. A narancs talán jövőre hozza az első tisztán a termények eladása után. A kiterjedt és alapos nyomozás nemcsak Andrást és társait leplezte le, hanem fényt derített két másik trágyaüzérre is. Katus András szakmán lakos hozzávetőlegesen négyezer mázsa trágyát vásárolt 40 ezer forintért S^akmáron és településein, s ezt 80 ezer forintért adta el Soltvadkerten, Kiskőrösön. Balogh Sándor öregtényi lakos szintén trágyával manipulált, ő 22 ezer forintot keresett ügyeskedésével. Hosszú, fáradságos munkával sikerült felderíteni ezeket a tényeket. A kalocsai rendőrkapitányság nyomozói napokon belül befejezik a vizsgálatot, s a részteleki üzérkedők bűnügyét vádemelési javaslattal átadják az ügyészségnek. Az ügy kapcsán érdemes egy nagyon is régi „szokásra’ felhívni a figyelmet: a terményekkel, trágyával való manipulálást, üzérkedést a törvény szigorúan bünteti, s emellet a nagyobb tételek gondot okozhatnak az abrak takarmány-ellátásban. Nem éri meg tehát bárkinek is — a nagyobb jövedelem kecsegtető reménye ellenére sem — kitennie magát a szabadságvesztés büntetésnek. termést, szépe« fejlődik a kávé és szentjánoskenyér is és gazdájuk most utazik el országunk egyik távoli vidékére banáncsemetéért. — Hogyan tud időt szakítani ennek a nemes szenvedélynek, ennek a hobbynak? — Nehezem Az üzemben természetesen eleget kell tennem a munkának, sőt gyakran túlórázunk, ha sürgős feladatot kapunk. Ezenkívül tanácstag is vagyok, de azért a növényeimre feltétlenül kell időt találnom, s van. is. Sőt ennél több is van. Még arra is futja, hogy ha ismerősei, barátai segítségért fordulnak hozzá, rendbeszedi az „elrontott”, szakszerűtlenül kezelt növényeket. T. M. A megye területén rövid határidőre asxfaltosási munkát vállalunk Kiskunhalasi Építőipari Vállalat, Kiskunhalas. Kéve u. 39. Telefon: 533. 3879 Motorkerékpárokat tv-t, rádiót, porcelánt, ruhaneműt. szőnyegeket, vásárolunk Bizományi Áruház, Kecskemét. Nagykőrösi utca 22. 3777 ILi'i JIITU-1U__• Tóth István Kisjó Sándor Két hulla jó vicc Cseng a telefon, férfihang keres, kérdi, én vagyok-e. Én, mondom, tessék parancsolni. Óh, dehogy parancsol, feleli, inkább kér, ne haragudjak, hogy ismeretlenül telefonoz, de most hallott egy hullajó viccet, nem is egyet, hanem kettőt és nagyon örülne, ha nekem is tetszene, még jobban, ha esetleg a Petőfi Népe közölné. Meghallgatom-e? — Szívesen. Minden jó viccet szívesen, a hullajót pláne. De. ne haragudjak. ha^esetleg kicsit botladozva meséli el, nincs szókészsége, gondolta is, hogy inkább meg kellett volna írni, és úgy elküldeni, aztán meg azt gondolta, mégis inkább elmondja, mert írni meg végképp nem tud, — Rendben van, atyám, halljuk a viccet. Torkát köszörüli és kezdi, hogy megy az ürge a Rákóczi úton és azt mondja neki a haverje, hogy böhöhö... Azaz belenevet a viccbe, a saját viccébe, mert olyan hullajó. hogy meg kell szakadni. Azonnal bocsánatot is kér, ne haragudjak, előbb hadd nevesse ki magát. — Csak tessék — mondom, és várom a böhöhö végét, ám új hangot hallok, másik férfiú: — Add ide a kagylót, te hülye — kezdi —, ne tessék haragudni, ez egy krepli, mindenáron ő akarta elmondani, de nem tudja, majd én. Egyszóval megy az ürge a Rákóczi úton és azt mondja neki a haverje, hogy bruhaha... pardon hühü'iü .,. bocsánat höhöhö... Női hang csattan most, úgy látszik, hárman adják a két hullajó viccet: — Jaj istenem — mondja sebesen pergő nyevvel —, micsoda két nyomott. ilyenekkel vagyok körülvéve, tessék elhinni, ezek a mai hűlik semmire nem használhatók, az én ötletem volt, hogy a vicceket telefonáljuk meg, d.e már látom, nekem kell ezt is. Azzal kezdi, hogy megy az ürge a Rákóczi úton, de már a havert se tudja kinyögni, mert jön a hihihahahühü, jajistenem, nyilai a dereka, sírva kacag, a két hűli kontrázik, általános nyerítés és vonítás, aztán kattan a telefon, letették. így történt, hogy az ürge, bár harmadszor is elindult a Rákóczi úton, ezideig nem futott be a tanácsházára. Pedig lehet, hogy a másik vicc még ennél is jxsbb VßU, __ Gémes Gábor Citrom, narancs, kávé
