Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-27 / 119. szám
májas ti. fa*« m t aats Helyzetjelentés a jugoszláviai „gázfrontról“ L Becsei forró napok izkr 18 arany, 31 ezüst, 21 bronz Az Erkel-diákünnepek végeredménye A hírügynökségi jelentések néhány héttel ezelőtt röpítették világgá a hírt, hogy Becsén földrengésszerű dübörgéssel gáz tört elő a földből; embernagyságú rögöket és széndioxid-felhőt hozva a felszínre... Az áldqzatok száma nem végleges. A helyszínre érkezett jugoszláv és magyar szakemberek megállapították, hogy hasonló méretű gázkitörés még nem volt a világon ... ! — értesültünk a rádió és a televízió híreiből, valamint a bel- és külföldi lapokból. A napokban Becsén jártunk, hogy helyszíni tudósításban számoljunk be a bér 10-ig négy helyen tettek kísérletet, amelynek eredményeként valamenynyi kútból melegvíz tört fel. Tavaly november 10- én az eddigi furatok színhelyétől távolabb, a Mézes dűlői Holt Tisza medrében próbálkoztak a Naftagas szakemberei. Mintegy 1100 méterre fúrtak le, amikor az 5-ös számú fúrótoronyból fülsiketítő sistergéssel földgáz tört elő. Rövidesen megállapították, hogy széndioxid, amely mint ismeretes, nem mérgező és nem is gyúlékony. Ezzel szemben olyan zúgás reszkettette meg a várost és környékét, mintha álA becsei vulkán, amely hónapok óta rettegésben tartja a város lakosságát. Naponta több százezer köbméter széndioxidot vet felszínre. történtekről. Vasza Pejcsity, a Becsejszke Novine igazgatója és felelős főszerkesztője — aki ezekben a napokban a polgárvédelmi és tájékozlatásügyi előadó — készségesen informált bennünket. Megtudtuk, hogy az Újvidéki Naftagas Kőolajkutató Vállalat már 1967 óta végzett fúrásokat Becse területén. Pontosabban: 1968. novemlandóan lökhajtásos repülőgépek köröztek volna a levegőben. Huszonnégy óra alatt 150 atmoszféra nyomással 500 ezer köbméter, mínusz 75 Celsius-fokos széndioxid tört felszínre a mintegy ötmilliárd köbméter gázt rejtő földalatti széndioxid-mezőről. Az állandó dübörgésszerű zúgás az emberek idegeire ment. Gyepgazdálkodási bemutató Haltán Sokan — naponta többször is —, hiába mondták: „Megbolondulunk ettől a fülsiketítő zajtól”. A tél beálltával a szakemberek visszavonultak, a hangorkán maradt. Alig egy héttel a gázkitörés után, váratlan fordulat állt be; a kráter szélesedni kezdett, s környékén gejzírek törtek fel. Az ingoványossá vált talaj elnyelte a fúrótornyot. Közben roppant erejű sistergéssel finom homokszemcse-réteg szállt a magasba, és rárakódott a növényzetre, valamint a szabadban levő tárgyakra és nagy károkat okozott, nemcsak egyes vállalatoknak, hanem magánszemélyeknek is. A Naftagas szakemberei állandó ügyeletet tartottak a furat közelében. Mérték a gáz összetételét, s megállapították, hogy az nem jelent veszélyt a lakosságra. Végül a koratavasszal — hosszas előkészület után —, megkezdték a gáz elfojtásához szükséges munkálatok első szakaszát. Öriás vasbetonlemezt öntöttek a furat köré, s úgy tervezték, hogy erre egy nagy acélharangot szerelnek, hogy ily módon eltorlaszolják az elemi erővel feltörő gáz útját. Április 11-re virradóra meglepő fordulat állt be a gázkitörés történetében. A furatból óriási robbanás közepette kirepült a csőfej és a gáz mintegy 50 méter átmérőjű kráteren keresztül embernagyságú földdarabokat dobálva, mennydörgésszerű morajlással tört elő. A 90 tonnás vasbetonlemezt elnyelte a föld. Forrt a kráter. Az öt hónapig tartó fülsiketítő zúgás abbamaradt. Mindenki abban reménykedett, hogy megszűnik a becsei vulkán működése. Nem így történt (Folytatjuk.} Bancik István Tegnap délelőtt a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Bács-Kiskun megyei Állattenyésztési Felügyelőség, a MTESZ megyei szervezete és a Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Szakosztálya közös rendezésben gyepgazdálkodási bemutatót tartottak a hartai Béke Tszben. A megnyitót dr. Maár András, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tartotta. Vázolta a gyepgazdálkódás egyre fokozódó jelentőségét. — Megyénk mezőgazdaságilag megművelt területének 17 százaléka, 260 ezer hold tartozik a legelőművelési ágba — mondotta. — Az elmúlt években 32 ezer holdon került sor — az állami támogatást igénybe véve — legelőjavításra. A harmadik ötéves terv végéig ezt a számot 40 ezer holdra kívánjuk emelni. Igen jelentős területeken végez kísérleteket a KGST mezőgazdasági szekciója által megbízott magyar kutatórészleg. Legelőjavítási felméréseik eredményeképpen ma már több ezer holdon a légkor szerűbb módszerekkel fo lyik közös gazdaságainkban a legelőgazdálkodás. Ezután V. Tóth Imre, a termelőszövetkezet elnöke bemutatta a szakembereknek a legelőjavításban elért eredményeket A tapasztalatcsere végén értékelték a látottakat Elindult a Rá Thor Heyerdahl, a világhírű norvég kutató hatfőnyi nemzetközi legénységével a marokkói Safi kikötőjéből RÁ nevű papiruszhajóján elindult az Atlantióceánon át, hogy a Karibi szigetekre jusson. Szerencsés hajózást! (Telefoto — AP—MTI—KS) Vasárnap befejeződött Gyulán Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye, illetve Szeged város középiskolásainak és szakmunkás tanulóinak nagyszabású kulturális seregszemléje, az Erkel-diákünnepek. Mivel az esemény értékelésére rövidesen visszatérünk, egyelőre csupán az arany-, ezüst- és bronzérmet nyert Bács megyei tanulók és együttesek listáját közöljük. (A pályázatok egy részének eredménye már múlt csütörtöki számunkban megjelent.) ARANY; Iparművészet: a Kalocsai l. István Gimnázium kézimunka szakköre, a Kecskeméti Katona József Gimnázium szőnyegszövő szakköre, és László Márta (Kiskőrösi Petőfi Gimnázium) batikmunkája. Foto: Walter Péter (I. István Gimnázium). Énekkar: Kodály Zoltán Gimnázium, Kecskemét, Katona József Gimnázium, illetve a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc és a Petőfi Gimnázium összevont kórusa. Szólóhangszer: Kontra Gabriella (Berkes Ferenc Közgazdasági Technikum, Kecskemét), Legeza Judit (Kodály Gimnázium) (mindkettő zongorista) és Lovas Anna csellista (Mezőgazdasági Technikum, Kalocsa). Néptánc: az I. István Gimnázium együttese. EZÜST: Ceglédi Edit (Petőfi Gimnázium, Kiskőrös), Pétiké László (I. István), Szép Éva (Szilády Áron Gimnázium, Kiskunhalas) és a Kiskőrösi Petőfi Gimnázium történelmi szakkörének helytörténeti pályamunkái; Magyar László, Szabó Lóránt (Katona) kémiai pályamunkája; Golovich Lajos (Katona) festménye; Visy József (Katona) szobra. A Kecslcemétt Berkes Technikum és a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Technikum irodalmi színpadai; Fischer László (Bányai Júlia Gimnázium, Kecskemét), Gyuris Ferenc (623. Szakmunkásképző Intézet, Kecskemét), Orosz István (Katona), Popp István (Katona) és Varga Erzsébet (I. István) versmondók; a Bajai Tóth Kálmán Gimnázium és a Kecskeméti Berkes Technikum kamarakórusa; a Tóth Kálmán és a Kodály gimnáziumok hangszeres kisegyüttese; Fuchs László (Katona), Horváth Ágnes (Kodály) zongoristák; Héjjas Zoltán (Kodály) csellista; Csekö Gábor és Szabó Imre (607. Szakmunkásképző Intézet, Kecskemét) néptáncosok. BRONZ; Drégely Ferenc (Mezőgazdasági Technikum, Kiskunhalas) és Rauzs László (I. István) helytörténeti pályamunkái; Sedula Mária (Szilády) és Toronyi Erzsébet (Kiskőrösi Petőfi) kémiái dolgozata; Deák Zsófia (I. István) festménye A Kalocsai Mezőgazdasági Technikum irodalmi színpada; Barta Katalin (I. István) versmondó; a Kiskőrösi Petőfi Gimnázium kamarakórusa; Hegyi György (I. István) és Gál István (Közgazdasági Szakközépiskola, Kecskemét) hangszeres szólisták. Megyei bírói értekezlet Kecskeméten Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartottak a megyében működő büntető- és polgári bírák. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Marosné dr. Safrankó Margit, az Igazságügyminisztérium osztályvezetője, dr. Juhász Attila, minisztériumi főelőadó, dr. Greiner József, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Pajtás István, a megyei főügyész helyettese. Az értekezletet dr. Dobos László, a megyei bíróság elnökhelyettese nyitotta meg, aki pár szóval üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte dr. Bodóczky Lászlót, a megyei bíróság elnökét, hogy tartsa meg referátumát. Bodóczky elvtárs beszéde első részében a megyében működő bíróságok 1968. évi munkájának legfontosabb vonásait elemezve rámutatott, hogy az előző évhez viszonyítva, tavaly lényegesen nem csökkent, de nem is emelkedett a polgári és büntető ügyek együttes száma. Amíg ugyanis 1967-ben összesen 16 ezer 500 ügyirat érkezett a bíróságokhoz, 1968-ban viszont 16 ezer 522. A házassági bontópereknél emelkedés tapasztalható, viszont örvendetes jelenség, hogy csökkent a bűnügyek száma. A polgári ítélkezési gyakorlatról szólva dr. Bodóczky László elmondotta, hogy elsősorban ebben a jogágban jelentkeztek az új gazdaságirányítással összefüggő jogszabályok, illetve az azok alapján indított perek. Elegendő megemlíteni például a földtörvényt, a tsztörvényt, a vállalatokról szóló jogszabályt, az új Munka Törvénykönyvét, a PTK novelláját, a szállítási szerződésekről szóló rendelkezést. A megyei bíróság elnöke a továbbiakban arról beszélt, hogy az elmúlt évben a megye bíróságai sikerrel oldották meg a rájuk háruló, nem egyszer újszerű feladatokat. Ez azzal magyarázható elsősorban, hogy jó a bírák szakmai felkészültsége, egészséges hivatástudattal, ügyszeretettel és nem utolsó sorban politikai tisztánlátással jártak el az ügyekben. Beszéde végén Bodóczky elvtárs a folyamatban levő népi ülnöki választásokról, azok jelentőségéről szólt, majd vita következett. A horgászok paradicsoma A munkaidő csökkentése, s a mezőgazdaság öntözött területének kiterjedése kölcsönhatásba került egymással. Hogyan? Erre talán a dunaújvárosiak példája ad támpontot A városban a munkaidőcsökkentés előtt mintegy félezer ember töltötte szabad idejét horgászással. Mióta a gyárak, üzemek, intézmények áttértek a rövidebb munkaidőre, jelentősen megnőtt a horgászok száma. Egy év alatt újabb, mintegy hatszáz személy lépett be a helyi horgászszervezetbe. Általában a Dunára jártak és járnak szerencsét próbálni, damilt áztatni. Több, kevesebb sikerrel. Sok lett a horgász és kevés a hely. Valakinek azonban tudomására jutott, hogy Bács megyében, a Soroksári Duna-ágtól csatorna készült, amelyben hal is van. — így kerültünk ide, a kiskunsági öntözőfürthöz — mondja Vida László építőmunkás Dunaújvárosból, miközben figyeli a buktatót és keze az orsón pihen. — Jelenleg körülbelül hatszázan járunk ide horgászni. A táj kedves. A csatornaparton kisebb-nagyobb távolságra kerékpárok, motorkerékpárok, sőt, személygépkocsik sora látható. Hét végén, vagy pihenőnapon több százan kelnek útra, hogy pihenés, kikapcsolódás közben szerencsét próbáljanak. — És sikerül is, jók a fogási lehetőségek! —• újságolja Nagy József esztergályos, aki a Dunai Vasműben dolgozik. — Itt a soraink megritkultak — mondja tréfásan —, nagyobb területen tudunk szenvedélyünknek hódolni. Beszélgetésünk a bösztöri térségben zajlott, ott, ahol a kunszentmiklósiak, a szabadszállásiak a Nyakvágó-hídhoz járnak a szövetkezetbe. Szívesen járnak ide az építkezések, az üzemek dolgozói, beosztásra való tekintet nélkül. Megtalálni közöttük a vállalati főmérnököt és a kőművest, a kórházi főorvost és esztergályost egyaránt. A Bak-érből lett öntözőcsatorna Akasztó községig terjed, mintegy 30 kilométer hosszú és nemcsak a tassiaknak, a dunaújvárosiaknak kedvelt horgászó helye, hanem a környékbelieknek is. A valamikori üres meder így lett a pihenést kereső dolgozók kedvelt kirándulóhelye, a horgászok paradicsoma. Gubacsi Gyula Dunaújváros
